Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-07-03 / 27. szám
XXVI. évfolyam. ST. szám. Szegzárd, 1898. julius 3. TOLNAMEGYH KÖZLÖM > i KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó* egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Epész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre ....................3 „ — „ Negyed évre . . . I „ 50 „ Fayes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség' Bezerédj Iatván-uteza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyllttérben § hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig ... 1 frt 87 kr. 100—200 I . . . 2 § 87 * 200—300 r ... 3 I 87 | minden további tOO .szó 1 frttal több. A vármegyei tüzoltószövetség. A vagyonmentés nagy érdekeinek szolgálatában nem közönséges szerepet játszik azon, az emberszerető kor által életrebivott intézmény, melyet önkéntes tűzoltóság czimén ismer a nagy közönség. Az alkotmányos korszak bekövetkeztével felpezsdült közélet hozta létre Magyar- • országon ezt az eléggé meg nem becsülhető alkotást, mely a lefolyt huszonöt év alatt bámulatos elterjedésnek s nagyarányú fejlődésnek indult. Elterjedt, mert a magyar nép lovagias természetében s jó szivében eró's táplálékra talált; fejló'dött, mert az alapját képező' humánus érzés ritka népszerűséget biztosított számára. Vármegyénk ezen téren sem maradt hátra, hanem a haladó korral lépést tartva, úgy szólván: a földbó'l taposta ‘ ki az egyesületeket, melyek önkéntesen, minden anyagi haszon nélkül, só't áldozatot hozva: testi épségüket, életüket veszélyeztetve, arra vállalkoztak, hogy tagjaik kiképzése folytán, kelló szakértelemmel s nemes elszántsággal siessenek embertársuk segítségére, kit a legveszélyesebb elem: a tűz vagyonában támadott meg s azt pusztulással fenyegette. A hetvenes évek voltak az alkotás évei. Ezen idó'ben keletkeztek a tűzoltó intézmények hazánkban s azóta a visszaesés legkisebb nyoma nélkül hihetetlen számra felszaporodtak. Ezen mesés elterjedésnek legkiáltóbb példája azon nem egyedül álló eset, hogy Tolnavármegyében is ma már huszonkét tüz- oltó-testület létezik, mely a közvagyonosodás nagy ellenségével a küzdelmet felvéve, tel- jesiti szép feladatát. Azonban ezen testületek között éppen keletkezésük .módja természetszerűleg nem hozott létre semmiféle kapcsolatot s igy egyetlen hibája volt, hogy akként alakultak, miszerint abból teljesen hiányzott az egyöntetűség s a sokféle, szertelen ruhapompa már már a nevetségesség veszedelmét hozta a jobb sorsra méltó intézmény nyakára. Szerencsére, ideje korán észrevették e hibás irányzat tüneteit azok a körök^ melyek kezdettől fogva az alkotó mozgalmakat nagy örömmel és megelégedéssel szemlélték. S országszerte kiadták a jelszót, hogy a tűzoltó intézményt megfelelő szervezettel kell I ellátni s fejlődésének egyöntetű irányt kell j adni. Ez a fejlődés körüli bajok bölcs felismerése ^ azok megfelelő orvoslása iránti komoly elhatározás hozta létre rövid idő alatt az országos és vármegyei tüzoltó-szövetséger két, melyek egyenesen hivatva vannak arra, hogy az egész tűzoltó intézmény szabályos és rendes fejlődésének irányt szabjanak s az ország összes tüzoltó-testületei egyöntetűségét létrehozzák. Az országos szervezet ismertetése nem tartozik hozzánk s azt csak futólag érintjük, kijelentve, hogy nagy szolgálatot tett a jó ügynek, midőn a ruházatnál lábrakapott túlságos diszitést kiküszöbölte; az ország valamennyi tűzoltósága számára egyszerű s e mellett megfelelő egyenruhát állapított meg s azt alapszabályszerüleg biztosított jogánál fogva az egyes egyleteknek alkalmazkodás végett megküldötte. Czikkelyünk tárgyát kizárólag a vármegyei tüzoltó-seövetség képezi s annak szervezetével, működésével s ezáltal a jó ügynek tett szolgálataival kívánunk foglalkozni: minthogy azonban egy czikkely kerete azt befogadni nem képes, előre jelezzük, hogy kénytelenek vagyunk lapunk legközelebbi számát is erre a czélra igénybe venni. Most egyelőre csak annak szervezetét fejtegetve, felemlítjük, hogy vármegyénk tűzoltó-szövetségét, a megye területén létező huszonkét tüzoltó-testület képezi s hogy minden létező vagy még ezután keletkező önkéntes tözoltó-testületre nézve az alapszabályokban ki van mondva a kényszer, hogy a szövetségbe belépni tartozik s egyszersmind annak anyagi- támogatásához is hozzájárul, a menynyiben a befizetett évi tagdijnak fele, a mely hat forintban van megállapítva, a vármegyei szövetség pénztárába folyik be, másik fele azonban az árszágos szövetség czéljaira for- dittatik. A vármegyei szövetség legfontosabb in- tézményjéről: a tüzfelügyelőségről, továbbá egyébb ezzel összefüggő körülményekről, valamint arról is, hogy mi oknál fogva foglalkozunk a mostani időben e tárgygyal, a következő czikkelyünkben számolunk be. b. Tanitói közgyűlés. A »Szegzárd-vidéki rk. néptanító-egyesület« múlt csütörtökön Szegzárdon, a belvárosi kath. iskola egyik tantermében tisztújító közgyűlést tartott Zányi György elnöklete alatt, melyen Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Pártos Zsigmond esperes- plebános és kerületi tanfelügyelő is megjelentek. Dicsérettel kell már itt elöl kiemelnünk, bogy az egyesület tagjai mind a három esperesi kerületből impozáns nagyszámban vettek részt, a közgyűlésen, a mi által bebizonyították, bogy élénk, tudatával bírnak nemes hivatásuknak. A közgyűlést megelőzőleg az egyházi és világi tanférfiak a templomba vonultak, a hol Zányi György faddi plébános és egyesületi elnök gyászmisét tartott az elhalt Péchy József tolnai prépost-plébános és Rótt József kömlődi kántor tanitó lelki üdvéért, melynek végeztével Veni Sancte volt. Az elnök a közgyűlést háromnegyed 11 órakor egy emelkedett szellemi s szebbnél szebb hasonlatokkal ékeskedő beszéddel nyitotta meg. Az egyesületi alapszabályokkal kezében meggyőző erővel és hatalmas érveléssel fejtegette az egyesület kitűzött czélját és visszapillantást vetve 15 éves múltjára, gyönyörű hasonlattal bizonyította be, ,hogy a papoknak és a tanítóknak együtt kell működniük, ha meg akarják oldani legszentebb kötelességöket. Sajnálattal említette fel, hogy ő a legjobb igyekezetével törekedett a papok és tanítók közötti kapcsot erősíteni, a mi azonban nem sikerült neki olyan mértékben, mint a milyen mértékben szerette volna. Végül referált egyes ügyekről, mire a közgyűlést viharos éljenzés között megnyitottnak jelentette ki. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvastatván, észrevétel nélkül hitelesíttetett. Ezután Horváth Ignácz alelnök s lapunk bel- munkatársa felolvasást tartott a tanitói hangulatról, Traiber János szegzárdi tanitó s egyleti pénztáros pedig a gazdasági ismétlő iskolákról olvasott fel egy igen sikei’ült dolgozatot. A felolvasók dolgozatukkal elnyerték a Pártos Zsigmond esperes-plébános s kér. tanfelügyelő által kitűzött pályadijat. Nemes eszmecsere fejlődött ki Kienle József p. lelkész és egyesületi rendes tagnak még a múlt közgyűlésben tett azon indítványa felett, hogy az egyesület közadakozásból létesítsen a pécsi egyház- megye munkaképtelen tanítóinak és ezek árváinak befogadására egy házat, hasonlót a kalocsai tanítók házához, melyet Császka György érsek bőkezű adományával alapított meg. A közgyűlés az eszmét elfogadta és egy bizottságot küldött ki, hogy behatóan tanulmányozza az ügyet és a jövő közgyűlés elé kész tervezetet adjon be. A bizottságba beválasztattak : Zányi György elnök, Horváth Ignácz alelnök, Kienle József indítványozó és Lengyel Ferencz jegyző. Traiber János pénztáros kimerítő jelentést tett a pénztárról, a mit a közgyűlés tudomásul vett és a számadások megvizsgálására Horváth Ignácz, Kálmán Károly és Nemes Győző tagokból álló bizottságot küldött ki. Pirnitzer József és Fiai I Divatos puha fehér és színes batiszt, zefir, piquet, úgy színes és fehér selyem; úri és fiú ingek; lábravalók; divatos vászon, batiszt és selyem zsebkendők; harisnyák; gallérok es kézelők. Batiszt- és selyem-csokros, regatt és kötendő legdivatosabb úri és hölgy nyakkendők. h$ámháza wf Szegzárdon, Garay-tér. Szalma és könnyű nemez úri és fiú kalapok, úgy divatos sapkák. Caérna, selyem, és Hamerli pécsi keztyíígyáros elismert kitűnő minőségű hölgy és úri keatyük. Hölgy, úri, fiú és leányka hírneves Reschofsky gyártmányú fekete, sárga és zöld czipők. Inggombok, sétabotok, legyezők, pénztárczák, szivartárczák, bőröndök, utazó-kosarak nagy raktára.
