Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-19 / 25. szám

6 1898. junius 19. életbe, de miután az 1898. január í. előtt eltöltött szolgálati idő is figyelembe veendő, ennélfogva min­den dijnog megkapja az értesítést, ki egy évet már kifogástalanul szolgált. A törvény rendelkezése foly­tán a szegzárdi p. ti. igazgatóságnál ilyen értesí­tést nyertek: Wcndl István, Rittinger Antal, Rittin- ger József, Trischler Gyula, Leyer Ignácz és Reber Ferencz szegzárdi pénztigyigazgatósági, Meszmer Já­nos gyönki, Varga József tamásii és Borbély Móricz dunaföldvári adóhivatali napidijasok, kik a hivatal­nokok esküjéhez hasonló fogadalmat is tettek le. Az ilyen fogadalmat tett és értesítést nyert napidijast illető kedvezmények közül különösen méltányosak; hogy napi dija 80 krnál kevesebb nem lehet i betegsége első hónapjában egész napidiját, a többi hónapokban pe­dig annak felét kapja; nyugdíjra van igénye ; és ha tiszt­viselői állásra kinevezik, dijnoki éveinek egy része beszámittatik; elbocsáttatása pedig felmondáshoz van kötve; — csekély jogok — csekély kedvezmények ezek, de mégis haladásnak kell tekintenünk az eddigi sanyarú helyzethöz képest. — A szegzárdi izr. iskolánál az évzáró vizsgák következő sorrendben fognak megtartatni. F. hó 26-án délelőtt a II., III. és IV. oszt. hittanvizsgája, d. u. az I. oszt. általános vizsgája. 28-án d. e. II., d. u. a III. oszt., 29-én d. e. a IV. oszt. vizsgája, d. u. 5 órakor tornavizsga és záró ünnepély. — Utóállitás. A fősorozástól- elmaradt hadkö­telesek utóállitása folyó évi julius hó 8-án, és no­vember hó 10-én fog Szegzárdon megtartatni. — Jegyzőválasztás. Gerjen község jegyző­jévé Babay Sándor okleveles jegyző választatott meg szótöbbséggel. — A „Szegzárd-vidéki r. k. néptanító-egylet“ f. é. junius hó 30 án Szegzárdon, a r. k. népiskolá­ban d. e. 10 órakor tartja meg évi rendes közgyű­lését, melyre a t. tagtársak és a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó. 2. A múlt közgyűlésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Felolvasások. Horváth Ignácz egyleti alelnök felolvasása a tanítói hangulat­ról, Tráiber János pedig a gazdasági ismétlő isko­lákról. 4. Kien le József tagtárs indítványának tár­gyalása. 5. Pénztárnok évi jelentése. 6. A választ­mány javaslata a megyés püspökhöz intézendő felirat tárgyában. 7. Indítványok.78. Tisztüjitás. Szegzárdon, 1898. évi junius hó 15-én. Lengyel Ferencz. egyl. jegyző. Zányi György, egyl. elnök. U. i. Kéretnek a tagtárs urak, hogy a közösebéden való résztvevé- süket a kellő intézkedhetés czéljából az egyl. pénz- tárnokkal mielőbb tudatni sziveskedjenek. — Rablógyilkosság. Decs községhez tartozó szállásokon — mint már megírtuk — Mózes Péter 75 éves földmivest pünkösd virradóra meggyilkolták és kirabolták. A csendőrség erélyes nyomozás után kiderítette, hogy a kegyetlen rablógyilkosságot Ács János csufnéven „Lapát“ követte el, a ki már 1892. kezdve cssvargásból és rablásból él. Fegyverrel tért be Mózeshez, s miután az öreget egyedül találta, meggyilkolta és azután élelmiszereit magával vitte. A gyilkos megugrott s üldözésére három csen­dőrőrs emberei indultak, de úgy bevette magát a dunai erdőbe, hogy még eddig nem sikerült őt kéz- rekeriteni. — Eltűnt bonne. Boros Jolán, hidegkúti születésű kisasszony, Budapestre ment egy előkelő családhoz bonnénak. A kisasszony azonban megunva a gyermekekkel való foglalkozást, elhagyta helyét és külön lakást bérelt, a honnan a napokban úgy el­tűnt, hogy most azt se tudják, hová és merre ment. — Halálozások. Fájdalmas csapás érte Ábra­hám Gyulát, kinek fiatal felesége hosszas szenvedés után elhunyt. A bánatos férj a következő gyász-jelen­tést adta ki: Ábrahám Gyula úgy a maga, mint a nagyszámú rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelenti a hőn szeretett hitves és jó rokonnak Ábrah ám Gyuláné született Másek Gizellának hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos fel­vétele után életének 20-ik, boldog házasságának 2-ik éve kezdetén ma este 10 órakor történt gyászos el- hunytát. A boldogultnak drága hamvai folyó évi ju­nius hó 15-én d. u. 4 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint az ó-dombovári sirkertben örök nyugalomra tétetni, az engesztelő szent-mise-áldozat pedig e hó 16-án reggel 8 órakor fog az Urnák bemutattatni. Pinczehelyen 1898. évi junius hó 13-án. A szeretet és békesség angyala le­begjen a korán elhunytnak áldott porai felett! — Fájdalmas csapás és gyász érte Heckmann János kétyi póstamestert és családját. Hosszas szenvedés után neje, született Fonyódi Fonyó Alojzia hunyt el lói 1 ' folyó hó 16-án. Temetése(rfolyó hó 18-án ment végbe Kétyen általános részvét mellett. A halál esetről az alábbi gyászjelentést vetítik: Alulírottak mélységes szomorúsággal jelentik, bpgy a hűséges hitves, vég­telenül szerető anya, testvér, illetőleg nagynéne Heck- mann Jánosné szül. Fonyódi Fonyó Alojzia életének 61-ik, boldog házasságának 32-ik évében, hosszas szenvedés után folyó évi junius hó 16-án déli 11 óra­kor jobblétre szenderült. A boldogult földi maradvá­nyai folyó évi junius jjp 18-án délután 3 órakor fognak a róm. kath. anyaszentegyház szertartásai szerint Kétyen a családig, sírboltba örök nyugalomra tétetni. Engesztelő szentmp^e áldozat folyó évi junius hó 18-án reggel 9 órakor (Zombán a róm kath. tem­plomban fog bemutattatni. Drága emléke legyen mindö­rökké áldott! Testvéreinek gyermekei: Fonyodi Fonyó Irma, férj. Madarász Elememé, Fonyodi Fonyó Andor, Fonyodi Fonyó Ilona, félj. jpáró. Bohus Lajosné, Fonyodi Fonyó Sarolta, férj. Kapdebó Kájmánné, Fonyodi Fo­nyó Géza, Fonyodi Fonyó Margit, Horváth Erzsi, Horváth Etelka, Horváth. Dénes, Horváth Mariska félj. Dr. Mészöly Józsefné, Szeiff Elemér. Heckmann János férje. István, Gyijila fiai. Testvérei: Fonyodi Fonyó Mária, özv. Szeiff Lipótné, Fonyodi Fonyó László, Fonyodi Fonyó Erzsébet férj. Margavich Horváth Ignáczné. — Szülök figyelmébe. A zalathnai állami kő­faragó és kőcsiszoló ipari szakiskolán, a melynek nö­vendékei az iskola négy éves tanfolyamán kőfaragókká vagy kőcsiszolókká képeztetnek ki, a beiratások meg­kezdődtek; midőn ezen körülményre tisztelettel hív­juk fel a szülők figyelmét, felvételre vonatkozó sza­bályzatokat alantiakban közöljük: Rendes tanuló le­het az, ki valamely közép v. polgári iskola két osz­tályát, vagy pedig az elemi népiskola hat osztályát si­kerrel elvégezte, vagy ezeknek megfelelő felvételi vizs gát tesz le, élete 12. évét már betöltötte és ehez ké­pest kifejlett ép testalkattal bir, a mit hiteles orvosi bizonyítvánnyal tartozik igazolni. Felvehető még az alsófoku tanoncz-iskola három osztályát jó sikerrel vég zett ifjú is. A felvétel előjegyzés alapján történik és ennek eredményéről a szülők augusztus hó 20 ig ér- tesittetnek. Előjegyzés végett minden növendék tarto­zik előmutatni, a) keresetlevelét, b) atyja v. gyámja beleegyezését tartalmazó nyilatkozatot,. melyben kifejé- zenbő annak kötelezettsége is, hogy az illető a tan­idő teljes tartamát bevégzí, "ej az előbb felsorolt iskolai képzettséget igazoló bizonyítványt, d) az ujraoltásról szóló bizonyítványt. Vidékiek irásbelileg jelentkezhet­nek az igazgatóságnál legkésőbb augusztus hó 15-éig. Jeles bizonyitvánnyal pályázó, szegény szülők gyer­mekei, esetleg teljes ellátást is nyerhetnek, a mennyi­ben ezen czélra 10 ösztöndíj áll rendelkezésre havi 10 írtjával ; az ez iránti kérelmek a kereskedelemügyi m. kir. Minister ur O Nagy méltóságához czimezve az igazgatóságnál nyújtandók be. Tandíj nincsen ; de a beiratásnál az esetleg elkövetendő károk megtérítésére minden növendék 3 forintot tartozik az igazgatóság­nál letenni, mely összeget azonban, ha kárt nem tett, az év végévele visszakap. A szerszámokat, a költsé­gesebb taneszközöket és tankönyveket ez idő szerint még az iskola adja használatra díjtalanul, melyekért azonban a növendékek felelősek. Minden növendék tar­tozik magát az előirt formájú munkaruhával ellátni. Bővebb felvilágosításokat az iskola igazgatósága szí­vesen ad s kívánatra az isii óla szervezeti szabályzatát megküldi. — Talált régi ezüstpénzek. Dombóvár határában, Dalmond közelében az úgynevezett „Süllyedt“ pusz­tán az utszélen elültetett fák között a közeli napok­ban árkot húztak a munkások. Egy arra menő kocsis a vont árok mellett haladt és valami fényes tárgyat pillantott meg benne, a melyet közelebbről megte­kintve, régi pénzdarabnak] ismert föl; tovább kutat, ván, csakhamar még 2—-3 darabot kapargatott elő a törmelékből. Miután nem vfeolt nála sem ásó, sem kapa­másnap ugyanazon helyen,, folytatta a kutatást és vagy 28 darab ezüst pénzt áijiott ki. Á dolog azonban a szolgabirói hivatal tudom^ára jutott, mely az illető­től a tálált pénzdarabok^ elkoboztatta és azokat a megyei múzeumnak szolgálattá be. A muzeum igazga­tója, Wosinszky Mór apát-.plebános a pénznemeket a kelták idejéből származtatván, macedóniai Fülöp kora­beli pénzek utánzatának minősítette. Az ezüstdarabok súlya egy-egy dekagramm.. Az ásatásokat valószínű­leg folytatni fogják. e., — A simontornyai i'om. kath. népiskola junius 8-án nemzeti ünnepélylyel .egybekötött nyárimulatsá­got rendezett. Az ünnepély kezdetét vette délelőtt 9 órakor a róm. kath. temp Lomban megtartott hálaadó istenitisztelettel, a melyet a hitközség köztiszteletben TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (25. sz.) levő lelkésze, Görög Incze olvasott. Az isteni tiszte­let után az iskolábajáró gyermekek szülőik és tanítóik kíséretében a nemzetiszinti zászlókkal és virágokkal feldíszített iskolába indultak, a hol a gyermekek szavalatai és nemzeti karénekei annyira felvillanyoz­ták a jelenlevők kedélyeit, hogy azok szűnni nem­akaró éljenzésben törtek ki. Délután 2 órakor kez­dődött a mulatság, a melyre a simontornyai ovoda, izralita és ev. református hitközségek is meg voltak hiva. A tanulóifjúság nemzeti kokárdát viselt s zász­lók alatt vonult ki a simontornyai tűzoltói zenekar által kisérve a község közelében levő Csirip- erdőbe. Odaérve, megkezdődött a táncz, a mely vidám kedvvel folyt a megéhezésig. 4 óra előtt a gyerme­kek néhány versenyfutásban és versenyevésben vet­tek részt, a mely után az odarendelt 8()0 drb. sóskif­lit kitűnő étvágygyál költötték el. Az időközben oda- gyült szülők sok ezukrot és mézesbábot osztottak ki közöttük. Majd ismét megkezdődött a táncz, ének, társasjáték, a melyeknek a pompás idő szerfelett kedvezett. Este 7 és félórakor zene és énekszó kísé­rete mellett ujjongva vonult a tanulócsapat az iskola udvaráig, a hol tanítóikat éljenezve, csendben szét­oszoltak. A zene és közös ozsonna költségeit Árpád Jenő tanító gyűjtötte össze a szülők és a tanügy bará­tai között. — Emlékgyürű. Szegzárdon, a belvárosi templom körül találtatott egy női emlékgyürű. A jogos tulaj­donosa átveheti azt kiadóhivatalunkban. — Ajánlkozások. Egy gyakorlott s kaligrafikus leiró kedvező feltételek mellett ajánlkozik a szegzárdi ügyvédeknek ügyiratok másolására.-— A nagy szün­időre pedig egy vidéki oki. tanító hajlandó volna Szegzárdon nevelői állást elfogadni, vagy valamely irodába leirónak belépni. — Mind a két ajánlkozó czime megtudható kiadóhivatalunkban. — Verekedés a vásárban. Nagy népcsődületet okozott a tamásii vásárban Balogh István pincze- helyi lakos azáltal, hogy boszuBól megtámadta N y i- ráti Györgyné szakályi lakosnőt, a kit tán agyon is ver, ha kezei közül ki nem veszik. A verekedő embert feljelentették a bíróságnak. — Jókai a peronoszpora elleni védekezésnél. A nagy iró a peronoszpora elleni védekezésnél a.z egész szőllős világnak aj álja: hegy, a „szódának réz- gáliczczal keverése ajánlatosabb a bordói lénél, mely­hez mész járul. I-ször. A szóda jobban felolvad mint a mész; nem hagy morzsákat a lében, mitől a per­metező lyukacsai bedugulnak. Il-szor. A szódát nem mossa le az eső a levélről. III-szor. A mi legfőb: a bordói lénél egy hold szőllőbe évenkint legalább hat kiló mész kerül, a mi őszszel a talajba vegyül. A hazai fajok kiállják, de a legtöbb ameriai alany megsinyli; a talajba került szódát még megköszönik. Julius hón túl Jókai már soha nem gáliezoz. — Magyarország ezeréves fennállásának meg­ünneplése a fáczánkerti iskolában. Magyarország, a mi édes hazánk, ezeréves fennállásának második - év­fordulóját ünnepelte meg Simonmajor község fáczán­kerti elemi népiskolájának növendék-serege az 1898. évi junius hó 8-án, dicsőségesen uralkodó apostoli Királyunk megkoronáztatásának évfordulója napján. Az ünnepélyen jelen voltak: Schmid Oszkárné, Pichl Erzsi úrnők, Schmid Oszkár községi biró, Altdorffer Lipót iskolaszéki elnök, Matej ka József kajmádi tanító s még többen. A Hymnus el- éneklése után Schmid Oszkár községi biró tartott a gyermekekhez lelkes beszédet, melyben különösen hazaszeretetre buzdította őket. Szeressétek — úgy­mond — hazátokat, ezt a jó édes anyát, kinek ma névnapja van s kinek tiszteletére feldíszítettétek is­kolátokat, piros rózsát tűztetek kebletekre. Most azzal mutatjátok meg édes hazátok iránti szereteteteket, ha szorgalmasan tanultok, jó tanítótok intéseit megtart­játok és megszerzitek azokat az ismereteket, melyekre az életben szükségétek lesz. Mert csak a szorgalmas, munkás ember lehet, ha felnő is, a hazának hasznos, jó polgára. — Petőfi Honfidalának eléneklése után pedig Altdorffer Lipót iskolaszéki elnök tartotta meg ünnepi beszédét, melyben rövid visszapillantást vetett édes hazánk ezeréves történetére. Rámutatott azon nehéz küzdelmekre, melyekkel dicső ’ őseink e szép hazát elfoglalták és számunkra ezer évig meg­tartották. A második ezer évet azonban csak ,ugy érheti meg hazánk, ha Istenben, bízva, minden pol­gára a haza jólétén, felvirágoztatásán fáradozik. Sza­vait a haza éltetésével végezte.; r-r- A magasztos ün­nepély sorrendje egyébként a következő volt: 1. Kölcsey Hymnus. Énekelték az iskola növendékei. 2. Az ünnep ismertetése. Tartotta Schmid Oszkár

Next

/
Thumbnails
Contents