Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-19 / 25. szám

1898. junius 19.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (2fi. sz.)

községi biró. 3. Mi a haza? Majthényi Flórától. Szavalta Virág György. 4. A magyar zászló. Pósa Lajostól. Szavalta Németh István. 5. Hontidal. Petőfitől. Énekelték az iskola növendékei. 6. Ünnepi beszéd. Tartotta Altdorffer Lipót iskolaszéki elnök.

7. Magyarország. A térkép előtt elmondta Art éld Rozi. 8. Király és haza. Vörösmarthy Fóthi dalából. Szavalta Németh Dezső. 9. Fóthi dal. Énekelték az iskola növendékei. 10. Emlékbeszéd. Felolvasta a tanító. 11. Jó honfiak, honleányok legyetek! Pósa Lajostól. Szavalta Mészáros Mariska. 12. Szózat. Vörösmarthy tói. Énekelték az iskola növendékei. — A haza, a király s a vendégek éltetésével ért véget e kegyeletes ünnepély.

— Pótvásár. A kereskedelemügyi miniszter megengedte, hogy M i s z 1 á n folyó hó 20-án pótvásár tartassák.

— A gondatlanság következménye. Kaizer József szegzárdi földmives 2 éves Ferencz nevű kis fiacskája folyó hó 14-én felügyelet nélkül lévén, valahogy a kékitős üveghez jutott, és annak tartalmát megitta. A mérges folyadéktól a kis gyermek csakhamar rosszul lett s daczára az . orvosi segélynek) másnap iszonyú kínok között meghalt. Ez a szomorú eset intő példa arra, hogy a kis gyermekek elől mindent el kell zárni, a mi reájuk veszélyes lehet.

— Elgázolás. A sebes hajtásnak ismét egy áldozata van. Sághy Dezső szegzárdi 12 éves iskolás fiút gázoltatta el egy szegzárdi meggondolatlan fuvaros a Magyar-féle korcsma előtt. A szegény fiúnak koponyája megrepedt s életben maradásához kevés a remény. A bűnös fuvaros, a mint látta vértől elborított, áldozatát, sebesen elhajtatott, úgy, hogy nem volt felismerhető.

— Szarkatermószetü cseléd. Bodó Ilka kis- székelyi illetőségű cseléd C s a p 1 á r Sándor dun a- szent-györgyi lakos szolgálatában állott, a kinek jóságát azzal hálálta meg, hogy szekrényéből 3 drb aranygyűrűt és egy csipkekendőt lopott el.

Késelés. Kemény szóváltás folyt a napokban Takács Sándor es Szabó István paksi lakosok között, a minek az lett a vége, hogy Takács elővette zsebkését, melylyel életveszélyesen megsebesítette Szabót, a ki most az ágyat nyomja. Takács Sándort a csendőrség feljelentette a paksi kir. járásbíróságnak.

—j^ Rossz végű mulatság. Vígan mulattak az elmúlt vasárnap Péter István agárdi lakos korcsmájában a legények, a kik között szóváltás támadt, mely csakhamar véres verekedéssé fajult el. I í n t a Jánost, egy kés szúrás érte, a minek következtében sulyós testi sértést szenvedett. A szúrás a tanuk egybehangzó állítása szerint Simon Mihálytól származik, a ki tettét azonban tagadja s igy most a bíróság lesz hivatva a valódi tényállást kideríteni, a hová az ügy került.

— A rózsa. Édes, bóditó illatú yirág. Van sárga, vérvörös, narancsszin, de mind olyan bájos, olyan szép, mint egy virágja sem a nyárnak. Most nyílik a. legtöbb. Tamásiban nagy pusztítást vitt végbe három suhancz a nyár e gyönyörű virágjaiban. Bemásztak először Kiss János kir. aljarásbiró kertjébe és onnan 36 drb. rózsát és 1 diszszekfüt vittek el. Majd Gerencsér Fülöphöz mentek a suhanczok és onnan 15 drb. rózsát és több dísznövényt vágtak ki. Másnap elfogták a három suhanczot és bejelentették őket a szolgabirói hivatalnak. Bognár Mihály, Nyári Mihály és Topa Ignácz a neve a három csavargónak, a kiket erélyesen meg fognak büntetni a rózsa tépésért.

__Biczikli nyelvtan. A különböző virág, zsebkendő, legyező, bélyeg, holt es füstölt nyelveken kívül lassanként egy uj nyelv kezd lábrakapni a szerelmesek között es ez a piczikli nyelv. Ez az uj nyelv ma még műveletiem ugyan, mint minden, a mi nem ment még át az*idők retortain.

Mo

st azonban, a mikor majdnem minden harmadik embernek két kerekével több van, mint a másiknak, égetően szükségesnek tartjuk, hogy a biczikli nyelvtant közkézre adjuk.

A biczikli nyelve a csengő.

Eredetileg a kerékpárosok csak annyit beszéltek : tessék kitérni.

Később azonban a biczikli nyelv kezdett kifejlődni, úgy annyira, hogy ha valaki, aki alábbi kerékpár nyelvtanunkat a mellényzsebében hordja, a legnagyobb könyedseggel beszélgethet, kurizálhat, érzeleghet.

A nyelvtani szabályok a következők:

1. Gyors hajtás közben gyakori csöngetés, magyarul azt teszi: térj ki!

2. Ha két ismerős bicziklista szembejön, a köszönés miknr csöngetnek: bon joárt, vagy más köszönést jelent.

3. Ha egy kerékpáros’férfi egy kerekes nővel találkozik s elsuhanván ménette, ha csönget ez azt teszi: szabad bemutatkoznó'm.

4. Ha a nő nem csenget vissza, akkor két nyelvtani eset lehetséges. Vagy süket a kerékpáros hölgy, vagy nem süket. és- nem is akar megismerkedni zakatoló udvarlójával'.

5. Ha a nő visszaesőidet, akkor ez annyit jelent : ismeretség nincsen kizárva, futhatsz utánam.

6. Ilyen czikázó kergetőzés közben a csöngetyü nyelvén lehet a szerelemről beszélgetni, ha a férfi

, kétszer csönget, akkor szóról-szóra ez annyit jelent: • Szeretlek ? Szeretsz-e te is t

7. Ha a nő a kétszeri csengetésre csak egyszer felel, akkor ez annyit jelent: fékezd a kerekeidet barátom. Még nem szeretlek!

8. Találkozik azonban bizonyára olyan kerék-i párosnő is, a ki a kétszeri csengetéssel felel a kétszeri csengetésre. Ez annyit jelent, hogy szeretlek, csak fuss utánam.

9. Háromszori csengetéssel rendezvoust lehet

kérni.

10. Ha a fölszólító három csöngetésére három csöngetést kap, akkor találkát kap.

11. Ha azonban csengetések helyett az illető három nyaklevest kap, úgy ezt is meg lehet érteni.

12. Ha összeütközöl szerelmesed kerekeivel, akkor ez ügyetlenséget jeleit, vagy azt, a mit Julia mond Rómeónak, az erkély jelenetben: én mindenemet a lábaidhoz teszem.

13. Ha a nő és férfi egyszerre esnek a földre, akkor ez kedvező idő a —1 bemutatkozásra.

14. Ha a férfi egy szellemes fordulattal a női kerékpáros lábai, illetőleg kerekei alá esik, akkor ez szórul-szóra annyit tesz: gázolj el angyal, szivem és nyakam a tied!

A biczikli lámpák teljesen figyelmen kívül ha- gyandók a kerékpár szerelmi nyelvtanánál.

Mert a hol szerelemről van szó, ott a kerékpár lámpa majdnem fölösleges.

A vészjelző azonban igen helyén való !

Ajánljuk kerék-nyelvtanunkat a kétkerekű közönség figyelmébe. ' r"; ■ v

— A millenniumi hódoló diszfelvonulás leírása, ezen szemkápráztató fényű látványosság közelgő évfordulója alkalmából jelent meg immár hai’madik kiadásban. — Tekintve, hogy e munka a napokban meg nyíló nagy körkép megtekintésének egyedüli, nélkülözhetetlen segédeszköze, melegen ajánljuk azt a nagy- közönség figyelmébe, r-- De különösen ajánlható a díszesen kiállított füzet az iskolák, tanintézetek és a tanuló ifjúság figyelmébe, mert a közoktatásügyi mi- nisterium rendelete értelmében ezen évforduló napján tartandók meg az iskolai ünnepélyek. — A füzet ára 20 kr. s megrendelhető Raucher M. Leó könyvkiadónál, Budapest, IV., Károly-körút 28.

— Állatjárványok. Megyénkben a legújabb statisztikai kimutatás szerint e héten a következő állatjárványok uralkodnak: % veszettség 6 községben 9 udvarban, hólyagos kiütés 9 községben 143 udvarban, sertésorbáncz 1 községben 2 udvarban, sertésvész pedig 22 községben,, konstatáltatott.

' -r Ferencz József keseriiviz. Az egyedüli kellemes izü, természetes hashajfószer a Ferencz Jór z s e f keserüviz, melyből, dús gyógytartalmánál fogva, mint rendszeres adag egy, boros pohárral, reggel éhgyomorra véve, elégséges. Ezen hazai viz 10 világkiállításon nyert aranyérmet. Kérjünk csakis Ferencz József keserüvizet.

KÖZGAZDASÁG.

A kis gazdákért.

Mezőgazdasági állam vagyunk.

Nekünk, ha a nemzeti" izmosodás ügyét akarjuk szolgálni, meg kell gondolnunk, hogy minden szempontnak alá kell rendelni äzon törekvést, hogy a mezőgazdaság belterjességében nyerjen, a gazdasági kérdések iránt közvélemény teremtessék, a gazdaosztály és "pedig a kis gazdák is, az okszerű gazdálkodás zónájára soroltassanak."

Nem kell pessimistikusL szemekkel nézni, sok történik már a kis gazdák gazdasági üzemében, a mi a múlthoz képest haladás. Kétségkívül haladunk, de nem elég rohamosan, nem úgy, a mint kellene.

Jóllehet a mi alföldünk' áldott humusán a mü- földtáplálás ideje nem érkezett be, jóllehet birtokvi7 I

szonyaink sohasem fognak a müveit nyugatnak mintáira kényszeríteni: mégis az áll ridegfényként, hogy a termőföldnek, rablógazdálkodás nélkül való kiaknázása nem folyik raczionális módon és a szemmel látható haladás daczára, a kis gazdák domíniumain a régi, patriarchalis nyomokra akadunk.

Ebben a helyzetben szerencsésnek kell tartanunk a földmivelési kormányzat azon akczióját, mely szá- motvetve a kis gazdák haladásra törekvésével, az ő számukra az állami birtokokon tanulmányi kirándulásokra buzdít. Mezőhegyesen, az Alföld gyöngyén, a- mint hírül kapjuk, eddig tizenhét' község nagy kolóniája fordult mg, a hol a szemléleti oktatás módszerével vittek haza kis gazdáink nagyértékü ismereteket. Kisbér, Bábolna, Fogaras szintén ama helyek, hova mint a gazdasági mintafejlődés helyeire mehetnek gazdáink. A midőn a földmivelési kormány ezen tanulmányi kirándulást inaugurálta, a legközvetetle- nebb módon emeli a kis gazdák szakismereteit.

S ezzel karöltve jár a gazdasági ismétlő iskolák rendszere. Már Wlassics közoktatásügyi miniszter jelezte, hogy a népiskolai oktatás gerinezévé kell tennünk a gazdaságtant, különösebben pedig a népiskolai tankötelezettség utolsó három évét tisztán gazdasági ismeretek közlésére kell fordítanunk.

E feladatot valósilják meg a gazdasági ismétlő iskolák s hogy ezen iskolák számára jól és szakképzett tanítói kar álljon rendelkezésre, a miniszter 240 tanítónak az állami földmives iskolákban tanfolyamokat nyit. Miután a tanfolyamokon résztveendő tanítók államsegélyt kapnak, felhívjuk őket, hogy Vegyenek részt e gazdasági tanfolyamokon, a községekhez pedig azt a felszólítást intézzük, hogy e gazdasági iskolák fölállítása érdekében már most tegyék meg a lépéseket. A kis gazdák érdekében tartattak meg a gazdasági felolvasások, egyik-másik helyen nagy eredményeket érve el. S ha még tekintetbe vesszük a feltörő gázdasági közvélemény itt-ott erélyesebb, de mindenütt, bár sokhelyt lanyha hangját, mely gazdáinkat a Smiles önsegély útjára terelte: körülbelül vázlatos képét nyújtottuk a mai törekvéseknek. A népies lótenyésztés anyag karaktere érdekében az Alföldön nagy kedvvel megindult a tájfajta lótenyésztés s a tejtermelés rövid tiz év alatt jóformán a semmiből másfél millióra szökött, szőlőterületeink rekonstruk- cziója jóformán derékon van s örömmel látjuk, hogy a gazdasági törekvések utján sikereket érnek, melyek természetszerint a folytonos haladásra ösztökélnek.

így van ez jól. Ebben az utilitárius korban szükséges ez a szellem, a gravaminalis harezok helyet, a közgasdasági tér elfoglalása.

Magyar nemzeti szempontból mennyire helyes, mennyire jó, hogy a föld népe oly görcsös ragaszkodással csüng a földjén, melyet veritékes munkája közben megszeret, megismer és mely existencziáját biztosítja. A földhöz, a röghöz való ragaszkodással párhuzamban napjainkban alakul ki egy másik nemzeti tulajdonság kis gazdáinknál, a haladás vágya,, néhol jellegzetesebb, néhol bátortalanabb módon, de megnyilatkozik mindenütt, mily szerencse, hogy ezt a szellemet egészséges térre irányítják és lekötik.

KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.

Nyilvános köszönet.

A szegzárdi róm. kath. olvasókör könyvtára javára a múlt héten beérkeztek a következő könyvadományok :

I.

1. „Almanach.“ Szt.-István-Társulattól.

2. „Szenvedéshelyek.“ Szemegyei Mihálytól.

3. „Svédországi Krisztina.“ Szt.-István-Társulattól.

4. „XI. Incze pápa.“ Fraknói Vilmostól.

5. „IX. Pius pápasága.“ Füsty Tamástól, 2. kötet

6. „Világtörténet.“ Bumüller Jánostól.

Főt. Szántó Zsigmond nyug. plébános ajándékai.

II.

1. „Vándor-emlékeim.“ Halász Mihálytól.

2. „Konstantinápoly.“ Halász Mihálytól.

Nt. Müller Lajos alándékai.

III.

1. „A lourdesi Boldogasszony.“ dr. Ackerl Jánostól.

2. „A protenstantizmus és következményei-“ Stein- hauzer Anzelintől.

3. „Az apai vér.“ Regény. Edhor J-től.

X. Y. ajándékai.

IV.

1. „Győry Vilmos elbeszélései .“1 kötet.

G. E. ajándéka.