Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-06-12 / 24. szám

1898. junius 12.

5

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24. sz.)

a kik nem lehetek szém- és fültanui a felségesen szép ünnepélynek, mely székvárosunkba vonzotta Magyarország belügyminiszterével élén megyénk notabilitásait, az ország hírneves tudósait, politikusait, íróit és művészeit. A „Tolnamegyei Közlöny“ jelen száma Báter János kiadó nyomdájában kapható;

— Űrnapja. Kellemes nyári idór kedvezett az urnapi körmenetnek. Előbb ünnepi mise volt á belvárosi rk. templomban és csak azután indult meg a nagy körmenet a felállított négy lombsátorhoz. A menetben a tanuló iijuságon és a népen kívül a hivatalok is testületileg vettek részt. A szentséget bal- dakhin alatt Wosinsky Mór esperes-plebá- nos vitte. A szegzárdi tűzoltói zenekar a körmenet alatt szent énekeket fújt, a szegzárdi kath. olvasókör dalárdája pedig minden lombsátornál énekelt.,

— A Garay-család koszorúja. Lapunk múlt

számában, a „Garay ünnepségek“ czimen megjelent közleményünkből — a legnagyobb Sajnálatunkra — tévedésből kimaradt annak felemlitése, hogy a halhatatlan nagy költő szobrára a Garay-család is letette rokoni szeretete és kegyelete jeléül babér és pálma koszorúját, melynék szalagján e felirás volt olvasható: „A Garay család — a költő emléké n e k. “

— A nagy költö emlékére. Garay Antal nyug. urodalmi főtiszt, Garay János testvéröcscse a szobor leleplezés ünnepének émlékére a halhatatlan költő verseiből egy kis füzetben kiadta a „Viszontlátás Szegzár- don“ és „Szegzárdi bordal“ czimű gyönyörű verseit, melyeket 184(r. évi szeptember hó 20-án irt. A füzetet a szobor leleplezés ünnepén ingyen osztotta szét Garay Antal a közönség között.

— Királyi kitüntetés. Megírtuk már, hogy királyi kitüntetés érte M á t h i s Ferencz kaposvári pénzügyigazgatót, Máthis Kálmán Tolnavármegye főszámvevőjének édes atyját, a kinek 0 Felsége a király a kir. tanácsosi czimet adta. Ennek a jeles férfiúnak tiszteletére a kaposvári és kerületi pénzügyi tisztikar folyó hó 4-én ünnepélyt rendezett. Máthis Ferencz hivatalos működésének egy részét Pécsett töltötte, honnan Kaposvárra távozott, hogy a somogy- megyei pénzügyi adminisztráczió élén biztosítsa munkájának sikerét. Tapintatos ég rokonszenves működése alatt tökéletesen^ helyrehozta a somogymegyei állami pénzügyi viszonyokat s teljesen biztosította a kar részére a nagyközönség és adózó polgárok ritka rokonszenvét. Gyermeki ragaszkodással szereti és tiszteli az egész pénzügyi tisztviselői kar s ennek egyik tanujelét adta most, mikor a munkásság megérdemelt jutalmát ünnepelte főnökében. — A kaposvári pénz- ügy igazgat óság, számvevőség és adóhivatalon kivüh két-két taggal képviselve ott voltak a kerületi adóhivatalok- és pénzügyi szakaszok kivétel nélkül és mintegy 60 tagú küldöttség Kedasic Károly pénzügyi titkár igazgatóhelyettes vezetése alatt tisztelgett délelőtt 11 órakor az uj királyi tanácsosnál, ki meghatottan köszönte meg a ragaszkodásnak ez im- rtozána^, megnyilatkozását. Délután 1 órakor társas .ebédre'gyftlt az egész kar a „Korona“ szálló nagy iáncSStéfniében és 60 teritékü ebédhez ült az ünneplő táwásá^Máthis Ferencz p. fi. igazgató, kir. tanácsos, nyitotta meg a tósztok sorozatát és a királyt köszöntötte fel gyönyörű és valóságos szónoki beszédben, melyet a jelenlevők állva hallgattak végig. Utána Vécsey Róbert pénzügyi titkár, Bauer Károly pénzügyőri főbiztos, majd Wolf Sándor s. titkár, és Bolics Béla adó tárnok köszöntötték fel az-ünnepeltet, közben pedig Simpliczius kittinő bandája nótáiban gyönyörködött a társaság a késő délutáni órákig.

— A baja-bátaszéki Dunahid. Forgalmi és közgazdasági tekintetben alig van reánk nézve aktuálisabb kérdés, mint a b aj a-b á - taszéki Dunahid mielőbbi létesítése. Jól tudják ezt a mi szomszédaink Baján is, a hol újabban nagyobb akcziót indítottak meg, hogy az évek óta felszinen levő ügyet a megvalósulás elé vigyék. Baján ugyanis pünI kösd hétfőjén e tárgyban nagyobb értekezletet tartottak. Az előkészítő bizottság nevében Bodrogi Gyula, a bajai kaszinó elnöke., nyitotta meg az értekezletet és rövid szavakban vázolta a czélt: társadalmi akczió utján a bajai-bátaszéki összeköttetés létesítését.. Indítványára az értekezlet a végrehajtó bizottság elnökévé P e r c z e 1 Miklós nyug. főispánt, társelnökké Szutrély Lipót takarék- pénztári vezérigazgatót, alelnökké dr. Klett an tz György ügyvédet, jegyzőkké pedig dr. L emberger Ármin és Schön Ödönt választották meg. P e r c z e 1 Miklós akadályozva lévén, az értekezleten Szutrély Lipót vette át az elnökséget, és a baja-báta- széki Dunahid érdekében kifejtendő akezió szükségét hángsulyozta, mégis óvatosságot és körültekintést ajánlott,1 nehogy a czél egy esetleges ellenmozgalom által veszélyeztessék. Ajánlatára 50 tagú végrehajtó bizottság választatott, mely a kormányhoz intézendő memorandum szerkesztésével bizatott naegr. Ha

u

az emlékirat elkészül, az összes érdekelt megyék, köztük Tolnavármegye is, a kereskedelmi és iparkamrák, az orsz. képviselők, előkelő kereskedők és iparosok nagy értekezletre s. fognak egybehivatni, hogy a további teendők felöl tanácskozzanak. A bizottság: a főispánok jóakaratu támogatását is ki fogja kérni.

— Pénztárvizsgálatok. Hám ory Márton, igazságügyminiszteri számtiszt, Szegzárdra érkezett, hogy a kir, törvényszéknél, járásbíróságnál és ügyészségnél a pénzkezelést megvizsgálja.

— Közigazgatási Ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 18-án tartja meg szokásos havi ülését.

— Névmagyarosítások. Bergl Zsigmond ó-dom- bovári illetőségű, újvidéki lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedéíylyel „Hegyi“-re váltóztatta. Vancsa László jelenleg Pinczehelyen állomásozó m. kir. csendőr vezetéknevét „Váradi“-ra, H a v á-_ esik Pál dunafoldvári lakoj^^^wetfsftekei : J e n ő, Má ria és Margit pedig vé&étéknevükét „Hrár'ás“-ra I vál tózta tták.

— Képviselői beszáPWlflP^W£^Vilmos7

a szegzárdi választó kerület orsz. képviselője, folyó hó 9-én d. u. Mözs községben tartotta meg beszámolóját, ma délelőtt Szegzárd on, d. u. pedig Agár dón számol be választóinak.

— Magyar alapítványi hely adományozása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter élőt elvesztésére a bécsi Theresianumban a folyó 1897/8-iki tanév végével megüresedett, néhai Rudolf trónörökös nevét , viselő magyar alapítványi helyet 0 Felsége vizeki Tallián Istvánnak adományozta.

— Uj kaszinói tagok. A szegzárdi kaszinó választmánya legutóbb tartott ülésében a rendes tagok közé br. Jeszenszky György szolgabirót, Boros Benő számtisztet, Salzmann Ottó törvényszéki joggyakornokot, vidéki tagjai közé pedig Katzenbach István alsó-nánai jegyzőt vette fel.

— Esküvők. Hrád'ek Dénes szegzárdi posta- és távirótiszt múlt kedden d. u. esküdött örök hűséget Tóth Juliska kisasszonynak, Tóth József helybeli iparos kedves leányának. — Lukács Emil folyó hó 8-án d. e. kötött örök frigyet Krámér Ernesztina kisasszonynyal, özv. K r á m e r Árminné kedves és müveit leányával.

— Színi estély. Sió Ferencz jeles monologizáló legközelebb Szegzárdra jön, hogy itt sziniestélyt tartson. Erre az érdekes estélyre már előre felhívjuk a közönség érdeklődését, melynek itt közöljük teljes műsorát: 1. Az udvarias ember. (Vig monolog) Pradeb. 2. A légy. (Vig monolog) E. Guiard. 3. Desperát ur, vagy: a kinek semmihez sem volt kedve. (Humoros monolog) Marthold. 4. Az őrült. (Szavalat) Petőfi. 5. A hajótörés, (komoly monolog) Fr. Coppée. 6. Szeretem a nőket. (Vig monolog) G. Lórin. II. estély: 1. Tetemre hívás. Szavalat. Arany. 2. A kovácsok sztrájkja. (Komoly monolog) Fr. Coppée. 3. Othello, Shakespeare tragédiájából részletek. (Reci- táczió.) 4. A statiszta, (Humoros monolog Ostersetzer. 5. A rákok külön szobában. (Vig monolog. Jaques Normand.)

— Halálozás. Limbacher Sámuelné, szül. Posch Zsuzsanna, Limbacher Sámuel lengyeli urad. kastély felügyelő neje, f. hó 3-án éjjel 11 órakor rövid szenvedése után 62 éves korában meghalt. Temetése vasárnap délután 4 órakor volt a grófi család, az urad. tisztek és környékbeli intelligentia* nagy részvéte mellett.

— Helyettesítés. Kovács Ferencz, a paksi posta- és távirdahivatal főnöke, szabadságát f. hó 8-ával kezdvén meg, távollétében a hivatal vezetését W a j d i 11 Géza posta és távirdatiszt, főnökhelyettes vette át.

— Fejszámoló művész. Fránkl Mór, a hires fejszámoló művész múlt kedden a szegzárdi főgimnáziumban és az úri kaszinóban, szerdán pedig a „Szegzárd Szál 1 ó“-ban mutatta be bámulatos fejszámolási művészetét. Valósággal a csodával határos, hogy mily ügyesen és gyorsan oldja meg fejben a legnehezebb és legösszetettebb számtani feladványokat. A hallgatóság mindenütt ámulatt 1 volt eltelve s többször megtapsolta művészetét. Fránkl Mór szerkesztőségünkben is megfordult s mi is csodálva hallgattuk, hogy pár másodpercz alatt mint fejti meg a legnehezebb számfeladványokat. Ekkor felkértük, hogy mondaná, el élettörténetét, a mit ő készséggel meg is tett. Fránkl Mór 1872. évi junius 25-én Pécsett született s már 4 és fél éves korában kitűnő fejszámoló volt. Atyja 12 éves koráig utazott vele az országban, majd hazatért és két hónap alatt elvégezte az elemi iskola három első osztályát. A népiskolából a reáliskolába lépett, a hol a III-ik osztályban — mint mondá — Hekinger István tanár a számtanból megbuktatta, mivel a feladványok kidolgozását mellőzte, csupán az eredményt irta le. Ekkor kimaradt az iskolából s Pécsett nyomdász lett, de nem sokáig maradt a nyomdában; mert elhagyva Pécsett, tengerészeihez ment, a hol 8 és fél évet töltött. Mint haditengerész beutazta az oczeánokat, s megfordult Kínában, Japánban. 1896-ban elhagyva a haditengerészetet, hazajött s majd Olaszországba utazott, a hol 9 hónapot töltött. Nápoly városában történt, hogy megismerkedett egy gazdag és előkelő olasz nővel, a ki miatt öngyilkossági kísérletet is követett el. A hevesvérű olasznö viszonozta Fránkl szerelmét, de nejévé nem lehetett, mivel leküzdhetetlen akadályok állottak el

aímvmw.,^keserítette,-hogy v# el felifc. ‘Vv mellett Náfflfrvban meglőtmP* . golyggp tw- j.|

csolta széjjef-koponyáTáS^^u^rnLr Jm>ő szemének látó- ^regeinette annyira tönkre, hogy ezzel a szemével többé nem lát. Ezt az esetet nagy szerencsétlenségnek mondotta, melynek következtében nemcsak egyik szeme látóképességét vesztette el, hanem sebéből csakhamar kigyógyulva Budapestre jött rokonaihoz s itt oly idegessé lett, hogy — a mint tudjuk — őrülten 'szállították be az egyik hidegvizgyógyintézetbe. A hidegvizkúra használt neki. Két és fél hónappal ezelőtt rokonainak rábeszélésére elhatározta magát, hogy körútra megy Magyarország városaiba számművészetét produkálni. Ezt befejezve, az a szándéka, hogy meglátogatja a magyarországi és a külföldi fürdőket, azután pedig Amerikába vitorlázik szerencsét próbálni. Mielőtt azonban a nagy útra indulna, megnősül s már van is mennyaszszonya, a kiről azt mondta, hogy szép és kedves. A hires számmüvésznek 20—30 ezer frt a vágya, ha — úgymond — ennyit összehozhat, akkor visszajön ismét hazájába és tanulni fog vasakarattal, hogy az érettségi letevése után a csillagászati, vagy a mathématikai pályára léphessen. — Fránkl Mór 1878-ban Károly román király, 1879-ben I. Ferencz J ózsef királyunk, 1881-ben Milán szerb király előtt mutatta be művészetét. Beszél magyarul, németül, angolul és francziául, a minek utazásaiban nagy hasznát veszi.

— Vasárnapi munkaszünet. Minden esztendőben két nyári hónapban, júniusban és júliusban a vasárnapi munkaszünet nem mint a téli hónapokban tizenkét órakor kezdődik, hanem tiz órakor. Ebben az esztendőben jun. 5-én volt az első ilyen nap. A vevő közönség vegye tehát tudomásul, hogy 10 órakor az üzleteket becsukják.

— Jóváhagyott alapszabályok. A bátai Il-ik

temetkezési egylet alapszabályait a belügyminiszter a jóváhagyási záradékkal ellátta.

— Elfogott rablógyilkosok. Még 1896-ban junius 7-én történt, hogy — mint Dombovárrból írják — Adlér Jakab somogy-szilli korcsmárost egész családjával együtt rablógyilkosok kipusztitották. A mondott nap éjjelén ugyanis ismeretlen emberek felzörgették, hogy adjon pálinkát. A rosszat nem sejtő korcsmáros, alig nyitotta ki az ajtót, máris egy fej-