Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-12 / 24. szám
szecsapás érte, mely ketté hasította kopo- nyáját. Adler felesége a zuhanásra félje után ment, a ki szintén a gyilkosok fej szecsapásai alatt halt meg; hasonló sors érte két leányát is. Ezek hiába könyörögtek térdre hullva kegyelemért- mert a rablógyilkosok félve, hogy árulóik lehetnek, kegyetlenül őket is kivégezték. Csupán egy 5 éves fiú, ki félelmében az ágytakaró alá rej, tőzött és a bölcsőben szendergő csecsemő maradtak életben. A rablógyilkosság az egész környéket izgatottságban tartotta és a hatoság azóta szünet nélkül nyomozta a tetteseket, de mindezideig eredménytelenül. Történtek ugyan elfogadások, de bizonyitékok hiányában a gyanúsítottakat szabadon kellett bocsátani. Most azután sikerült a rablógyilkosokat Bogdán Péter és Kalányos János teknő vájó czigá- nyok személyében kideritcni, a kik tettőket be is vallották. A gyilkosságban bűnrészesek Csonka József, Kalányos Vendel, Orsós Teréz és Orsós Juli czigányleányok. — Tankötelesek összeírása. Szegzárdon most fejezték be a tankötelesek összeírását a jövő tanévre. Az összeírás szerint a tankötelesek összes száma , 2926, ebből ovodaköteles 711, fiú 351, leány 360. Vallás szerint 584 róm. kath., 81 ev. ref., 1 ág. ev., 43 izr. és 2 nazarénus. Iskolába járó tanköteles 1353, ebből fiú 640, leány 713. Vallás szerint 1041 róm. kath., 206 ev. ref., 4 ág. ev., 3 unitárius, 95 izr. és 4 nazarénus. Ismétlő iskolás 872, ebből fiú 453, leány 419. Vallás szerint 695 róm. kath., 116 ev. ref., 2 ág. ev., 1 unitárius, 56 izr. és 2 nazarénus. Nyelvre nézve 2919 magyar, 15 német és 2 lengyel. — Pályázatok. A k o c s o 1 a i s. jegyző állásra Nagy István dombóvári főszolgabíró pályázatot hirdet. Javadalmazás évi 400 frt. Pályázati határidő folyó hó 23-ika, a választás napja pedig folyó hó 25-ike. — N a k községben szintén kiírták a segédjegyzői állásra a pályázatot 300 frt évi fizetéssel. Pályázni lehet folyó hó 30-ig, a választás pedig ju- hius hó 2 án lesz lúegtartva. — A „kath legenyegylet“ jun. hó 5-ón, a szoborünnepély alkalmával, sikerült nyári mulatságot rendezett a „Mutschenbaeher“ kertben. Az ifjúság testületileg zeneszó mellett vonult le a kertbe, a hol reggelig kitartott tánczban és jókedvben. A négyest 46 pár tánczolta. Az összes jövedelem 74 forint 30 kr. a tiszta jövedelem pedig körülbelül -3^. £ut_volt. Felülfizették : Raz^ka Lajos 70 kr, Proszbik József 40 kr, Kömg Károly 40 kr, Szeltner Ferencz 30 kr, Fusz Ferencz 20 kr. Scheer János 20 kr, Moravek 1 Imre 20 kr, Wéber Péter 20 kr, Jakabovics József (Tolna) 20 kr, N. N. 20 kr, Groszbauer Ferencz 20 kr, N. N. 20 kr, Aliquander 20 kr, Szőke Mária 20 kr, N. N. 10 kr, Schuck .Tózsefné 10 kr. Jegyét megváltotta Inzel Gyula. E jótevőknek ez utón is hálás köszönetét fejezi ki a rendezőség. — Záróünnepély. A helybeli polgári leányiskola záró ünnepélye ezen évben a gimnázium tornacsarnokában fog f. hó 15-én délelőtt 10 órakor megtartatni. Az ünnepélyen a t. szülőket, tanügybarátokat és érdeklődőket szivesen látja az iskola tantestülete. (Külön meghívók nem bocsájtatnak ki.) — Női aranyóra. Egy vidéki úrnő múlt vasárnap, a mint sietve az esti vonathoz ment, kettős fedelű aranyóráját a Mutschenbacher-féle vasúti vendéglő előtt észrevétlenül elejtette, a mit egy utána jövő világos ruhába öltözött úri ember felvett, de tulajdonosának elmulasztott visszaadni. Lapunk utján kéri fel a kárt szenvedett úrnő a megtalálót, hogy legyen szives az órát kiadóhivatalunkba, vagy a városházára küldeni. — Öngyilkosság. Takács Ferencz felsőtenge- liczi 83 éves bognár annyira megunta az életét, hogy folyó hó 8-án beretvával elvágta ereit és elvérzett. — Betörés a szegzárdi izraelita templomba. A szegzárdi izraelita templomban betörtek azzal a szándékkal, hogy a templom értékes kincseit elrabolják. A vakmerő tettesek szándékukat azonban nem valósíthatták meg, mert az arany és ezüst drágaságokat a templomon kívül őrzik. — A szegzárdi polgári fiú- és leányiskola vizsgarendje az 1897—98-iki tanévre. Junius hó 4-én délelőtt 8—11 óráig róm. kath- hittani vizsga a polgári leányiskolában. Iskolaszéki biztosok : Török Béla, Dr. Hirling Ádám. Junius hó 6-án délelőtt 10—12 óráig ev. ref. hittani vizsga a polgári leányiskolában. Iskolaszéki biztosok: Török Béla, Dr. Hirling Ádám. Junius hó 7-én délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga a polgári leányiskola I. osztályában. Iskolaszéki biztosok : Török Béla, Dr. Hirling Ádám. Junius hó 10-én délelőtt 8—10 óráig izr. hittani vizsga a polgári 6 ___I______________________________ le ányiskolában. Iskolaszéki biztosok: Török, Béla, Dr. Hirling Ádám. Junius hó 11-én délelőtt 8—11 óráig róm. kath. hittani vizsga a polgári fiúiskolában. Iskolaszéki biztosok: Török Béla, Dr. Hirling Ádám. Junius hó 11-én délelőtt 11——12 óráig ev. ref. hittani vizsga a polgári fiúiskolában. Iskolaszéki biztosok: Török Béla, Dr. Hirling Ádám. Junius hó 11-én délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga a polgári leányiskola II. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Dr. Lévay Ignácz, Dr. Morvay István. Junius hó 11-én délután 3—4 óráig izr. hittani vizsga a polgári fiúiskolában. Junius hó I3-án délelőtt 8—12 óráig osztály vizsga a golgári leányiskola III. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Dr. Ungár Simon, Szondy István. Junius hó 14-én délelőtt 8—12 óráig osztály vizsga a polgári leányiskola IV. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Dr. Drágíts Imre, Borzsák Endre. Junius hó 15-én délelőtt 10—12 óráig záróünnepély a polgári leányiskolában. Iskolaszéki biztos: Boda Vilmos. Junius hó 16-án délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga a polgári fiúiskola I. osztályában. Iskolaszéki biztosok Borzsák Endre, Dr. Drágíts Imre. Junius hó 17-én délelőtt 8—12 óráig osztály vizsga a polgári fiúiskola II. osztályában. Iskolaszéki biztosok : Dr. Lévay Ignácz, Dr. Haidekker Béla. Junius hó 18-án délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga' a polgári fiúiskola III. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Tóth Károly, Szondy István. Junius hó 18-án délután 6—8 óráig tornavizsga a polgári fiúiskolában. Iskolaszéki biztos : Boda Vilmos. Junius hó 20-án délelőtt 8—12 óráig osztály- vizsga a polgári fiúiskola IV. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Török Béla,- Dr. Ungár Simon. Junius hó 21-én délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga a polgári fiúiskola V. osztályában. Iskolaszéki biztosok: Dr. Morvay István, Dr. Hirling Ádám. Junius hó 22-én délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga a polgári fiúiskola IV. osztályában. Iskolaszéki bisztosok: Dr. Kramolin Emil, Wosinsky Mór. Junius hó 26-án 'délelőtt 9—11 óráig záróünnepély a polgári fiúiskolában. Iskolaszéki biztos: Boda Vilmos. A Mayer-Arlow-féle magániskola vizsgarendje. Junius hó 15-én délelőtt 8—12 óráig hittani vizsga- Junius hó 2Q-án délelőtt 8—12 óráig osztályvizsga a fiúiskolában. Iskolaszéki biztosok : Dr. Hirling Ádám, Dr. Morvay István. Junius hó 21-én délelőtt 8—12 óráig osztály vizsga a leányiskolában. Iskolaszéki biztosok: Dr. Haidekker Béla, Holub János. — Fürdő, megnyílás. A »Csürgetői« fürdőt Etl Jéz^,^ a fürdő tulajdonosa, ma délután nyitja meg. Az orgazdaság. *Sok embernek torkárra forrott már az orgazdaság, de azért mégis találkoznak mindég, a kik a lopott tárgyakat elfogadják és- elrejtik, hogy azután azon megosztozzanak. így tett Mayer Ferenczné özv. Feliinger Anna, csicsói csár- dásné is, a kinél házkutatás alkalmával egész csomó ruhaneműt és egyéb ingóságot találtak. Vallatás alkalmával azután beismerte az asszony, hogy a tárgyakat ezelőtt egy évvel valami czigánykaravántól vette olcsó pénzért. A csárdásnét most orgazdaságért állítják törvény elé, a tolvaj czigányokat és a károsokat pedig keresik. — Elkobzott hírlap. A budapesti kir. főügyész rendeletére, a budapesti kir. törvényszék vizsgálóbi- rája, aNeumayer Ede budapesti nyomdában Tóth Imre felelős szerkesztése alatt előállított „Népszava“ czjmü hírlap 1898. évi junius hó 1-én kiadott 28-ik száma lefoglalását, illetőleg elkobzását elrendelte. — Honvéd dandár gyakorlatok. Jövő hó 10-én Pécsett az ott állomásozó honvédek és a kaposvári honvédek ezredgyakorlatot tartanak, melynek befejezése után a hadfiak elvonulnak, hogy aSimontornya és Veszprém környékén megtartandó dandár gyakor- atokban részt vehessenek. — Szörnyet halt. P o z s g a i János, szegzárdi lakatos mester K 1 e i-n András nevű 16 éves inasa, múlt hétfőn felmászott az eperfára, a honnét oly szerencsétlenül esett le, hogy rögtön szörnyet halt. — Összeesett az utczán. Egy szegzárdi polgárleány múlt csütörtökön Mehrwerth Lajos kereskedő boltja előtt hirtelen összeesett s a fején levő kosarát elvágta, melyből az összevásárolt czikkek szanaszét gurultak. A szegény leány szivgörcsöket kapott s csak sokára tért annyira magához, hogy haza vánszoroghatott. KÖZGAZDASÁG. A szövetkezeti törvényjavaslatról. A hitelszövetkezeti törvényjavaslat általános vitája alkalmából kivétel nélkül valamennyi szónok, tehát úgy a kormánypártiak, mint az ellenzékiek, TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24. jz.) __ 18 98. junius 12. az elismerés zászlóját hódolattal' hajtották meg gróf Károlyi Sándor előtt, mint olyan ember előtt, a ki hazánkban a szövetkezetek ügyét kipróbálta, a ki szivvel-lélekkel a kisemberek sorsa javításán éveken át működött, a ki 379 községi hitelszövetkezetet alapított,' mely szövetkezetek területén 926.956 ember javát szolgálja, a jegyzett üzletrészek száma 163.513, értéke 8,883.240 korona, melyből már 20 fillérenként befizettek 4,923.000. koronát és a mely szövetkezetek múlt évi összes vagyona 24,131.336 korona volt. A nagy vagyon gróf Károlyi Sándor vezetése alatt majdnem abszolút biztossággal kezeltetik, a 379 szövetkezetből egy sincs rossz, mindnyájan életképesek. Tehát méltó és igazságos volt, hogy ez alkalommal mindnyájan annak az embernek hódoltak, kinek a kisemberek egy jó része a vagyoni függetlenséget, a társadalmi békét és közgazdasági művelődést köszöni. Az erdélyi részekben 107 községi hitelszövetkezet működik a Károlyi Sándor gfóf jóvoltából 183,000 ember javára; üzletrészük 1,279.986 korona, melyre már befizettek húsz fillérenként 682,905 koronát. Összes vagyonuk 4,556.280 korona. Ezen erdélyrészi hitelszövetkezetek nevében engedje meg a nemes gróf nekem is, hogy most, mikor már az ország szine-java az ő munkatársai közé állott, hálámat fejezzem ki, mert itt az erdélyi részekben sokkal fontosabbak, sokkal szebbek az eredmények, mint hazánk bármely más részében, mert a nemzetiségi kérdés békés, barátságos megoldását készíti elő. Úgy látszik, a képviselőház minden pártja feltétlen hive a szövetkezeti eszmének és szivesen támogatják a gróf Károlyi Sándor elvei alapján készült törvény keresztülvitelét is. Mégis különös az, hogy bár mindnyájan elismerjük gróf Károlyi Sándor nagy tudását a szövetkezeti téren, sokan a törvényjavaslatnak éppen azon §-ait támadják meg, melyeket gróf. Károlyi Sándor, az ő általa alapított központ alapszabályaiban szükségeseknek. tartott és a melyeket a törvényjavaslatba éppen az ő alapszabályaiból vették át. Nem akarok mindnyájára kiterjeszkedni, csak mutatóul hivatkozom a „hazai szövetkezetek központi hitelintézete, mint szövetkezet“ alapszabályainak 26. §-ára: „Igazgatónak üzletrészszel nem hiró egyén is választható“ és a 44. §-ának második, bekezdésére: „Az igazgatóság, állapítja meg, hogy az egyes szövetkezetek elfogadhatnak-e takarékbetéteket és mily föltételek és mily kezelés mellett ? továbbá, hogy miképpen helyezzék el a szövetkezetek fölösleges pénzeiket?“ Ezeknek a §§-oknak felelnek meg a törvényjavaslat 30. és 59. §§-ok és ezeket a §§-okat nem akarják sokan elfogadni most azok, a kik a gróf Károlyi Sándor-féle központ alapszabályaiban ezeket jóknak találták és a gyakorlat tényleg bé is bizonyította, hogy helyesek és jók. Szükséges mindkét §; egyik, hogy a szövetkezeti ügy iránt érdeklődő értelmesebb egyén is részt vehessen, mert ellenkező esetben ki volna zárva pl. a lelkész, a kinek köre nem esik össze a körjegyzői körrel, nem folyhatna be mindegyik gözségben a szövetkezet dolgaiba, mert — tényleg csak egy faluban lakik, s az elvet szigorúan fentartva, csak egy szövetkezetnek lehet render tagja; éppen igy a birtokos, tisztviselő stb. A másik §. nagyon lényeges és fontos, a szövetkezetek életképességét van hivatva előmozdítani Ha a községi hitelszövetkezeteknek a korlátlan takarékbetétek elfogadása iránti joga volna meg, ez egyrészt a takarékpénztáraknak ártana, másrészt, ha sok betét lenne, a hitelszövetkezeteket a humánus iránytól téríthetné el, mert a takarékbetéteket okvetlenül gyümölcsöztetni kellene, igy a könnyelmű hitelezésre vezetne, mert annyit adnának és ajánlgatnának a szövetkezetek a tagoknak, a mennyit az illető menbir, de ez a szövetkezeti elvvel ellenkezik, mert csak annyit kell adni, mennyire az illetőnek szüksége van. Gróf Károlyi Sándor és társai a takarékbetéteket minden szövetkezetnek korlátlanul megengedték daczára e §-nak és meg fogja engedni az uj törvény alapján alakuló központ is mindaddig, a míg ez nem válik veszélyessé. A hitelszövetkezeteknek üzleti tőkéj^csak egy; kisebb része lehet takarékbetét, mert ez minden perczben felmondható, kivehető és a legnagyobb veszedelembe sodorná a hitelszövetkezetet, ha ilyen rövid lejáratú betétekre építené fel üzletkörét. Azért szükséges a központ hozzájárulása a betétekhez, hogy azok fedezésére tartaléktőkét tartson készletben, hogy a mikor a betevő betétjét visszaköveteli, ne az adós tagot kényszerítsék soronkivüli fizetésre, hanem a szövetkezet vagy központ gondoskodjék a kifizetésről. Nincs tehát veszedelem e két §-ban sem. Ha gróf Károlyi Sándor nem látott ezekben veszedelmet, ne lássanak mások sem. A szövetkezeti gvndolatkörbe máról holnapra teljesen beélni magát nagyon nehéz. Gróf Károlyi Sándor és társai tiz év óta foglalkoznak e dologgal, tiz évi munkájuk gyümölcsét helyezték el a törvény; javaslatba, nem volna helyes, ha Ephemer-babérokért a jól meggondolt munka erejét rontani engednék. Dr. Gidófalvy István, kir. közjegyző.
