Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-06-12 / 24. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (24. sz.) 1898. junius 12. Rajzoltak a diszes albumba számosán köztük Zichy Mihály világhírű festőművész. Az ő remek rajza az Obsitosról felette értékessé teszi az albumot. Igen sikerült az albumban Garay Ákosnak, a költő unokaöcscsének rajza, a ki azt a jelenetet örökítette meg, a mint Háry János elfogja a nagy Napóleont és azt, midőn a királynál látogatást téve, a király fiuknak czifra tarsolyából egy-egy krajczárkát vett ki. A <rFehér ruhát*-t Faragó József, az «Anyá»-t Csók Istvfh, «Báthori Erzsébet»-et Márk Lajos, a «Családi képek »-et Szikszay Ferencz, »A zarándok*-ot Auerbach Lipót álluszrálták szép rajzokkal. Az albumban találjuk Garay János liárámféle arczképét, továbbá a költő szüleinek, dr. Ferenczy Józsefnek, a költő életrajzírójának, Bart hal Györgynek, — egykori alispánnak, ki a szoborra a gyűjtést megindította — Fördős Vilmos szoborbizottsági elnöknek, Szárnovszky Ferencz zseniális szobrának arczképeit. Garay János gyönyörű s művészies kivitelű szobrának és szülőházának képeit. Még fel kell említenünk Wosinsky Mór esperes-plébános és hírneves régésznek Szegzárd múltjáról irt érdekes illusztrált közleményét, mely a becses műnek függelékében foglal helyet. A Garay-album kétféle alakban jelent meg a szobor, leleplezés ünnep napján : diszkötésben és fűzve. A diszkötésü mű czimlapján selyemmezőben látható Garay alakja, a fűzött példányokra pedig Vaszary „i János rajzolta Garayt. Sok kiadásba került a ritka szépségű és nagybecsű diizmű, melynek költségei csak úgy7 térülnek "^negTna egyetlen tolnamegyei müveit család könyves asztaláról sem fog hiányozni. Azért a legmelegebben ajánljuk a Garay-album mogszerzését a müveit nagy- közönségnek, a kaszinóknak, olvasóegyleteknek, köny- táraknak, iskoláknak. Most tartják ugyanis az iskolákban az évzáró vizsgálatokat s utána pedig a záróünnepélyeket, a midőn a szorgalmas tanulókat ajándékkönyvekkel szokták további szorgalomra ösztönözni; erre a nemes czélra a legalkalmasabb könyv a Garay-album. A mű diszkötésben 4 frt, fűzve pedig 2 frt. Megrendelhető a szerzőnél Szegzárdon, K r á m m e r Vilmos szegzárdi könyvkereskedőnél s a Franklin társulatnál Budapesten. Horváth Ignácz. ^ A koronázás évfordulója. 0 Felsége /. Ferencz József apostoli királyunknak és Erzsébet királyasszonyunknak koronázási évfordulóját hazafias lelkesedéssel ülték meg a szegzárdi összes iskolák tanulói. A székváros iskoláira kitűzték a nemzeti zászlót, reggeli 8 órakor pedig mise volt a belvárosi róm. kath. templomban, melyet Wosinsky Mór esperesplébános végzett. A szegzárdi főgimnáziumban, a polg. leányiskolában és a Májer Árlow-féle magán iskolában mise után, a polg. fiúiskolában pedig d. e. 11 órakor tartották meg az iskolai ünnepélyt s mindenütt a gyermekek szivébe oltották a király és a haza iránti hűséget és szeretetet. A szegzárdi polg. iskola ünnepe a rajzteremben folyt le, melyet az ifjúsági dalkör a Hymnus eléncklésével nyitott meg. Krammer János igazgató a következő hazafias beszédet intézte az ifjúsághoz: Kedves Növendékek! Mélyen t. vendégek! Junius 8-a aranybetükkel van bejegyezve nem- zétünk évkönyveibe. E napon vagyis 1867. junius 8-án övezték szt. István koronájával felséges Urunk I. Ferencz József apóst, királyunk homlokát. Királylyá avatták őt a nemzet közóhajára, annak határtalan lelkesedése között. E napon eloszlottak a múltak árnyai s egy szebb boldogabb jövő hajnala derengett hazánk egén. Valamint virradatkor a nap fénylő sugarai eloszlatják az éj homályát, úgy eloszlott a honfiak szivéken a nemzet mélységes buja, bánata, és eltűnt egy sivár és kegyetlen múlt gyászos emléke. Az 1848-iki nagy és dicső napokat, melyeknek emlékét csak nemrég ünnepeltük meg, az elnyomás és jogfosztás hosszú évei követték. A nemzet tűrt és néma megadással elszenvedte, sors csapásaként elszenvedte az önkényuralom igáját. Tűrt, de nem mondott le jogairól, nem mondott le jövőjéről. Erezte erejét és bizott rendeltetésében. Nem csalatkozott. Deák Ferencz bölcsesége és a fejedelem jósága és lovagias igazságszeretete végre legyőzték az ellentéteket s kibékítették a nemzetet a trónnal. Ezen kibékülésnek a megpecsételése volt a koronázás. Az 1867-ik évi koronázás tehát több volt egyszerű király avatásnál, a mely megadja az uralkodónak hatalma törvényességét s leköti számára az alattvalók hódolatát, hűségét. Ez a koronázás ünnepies megszentelése volt az egész^ világ színe eLőtt a magyar király és a magyar nemzet kibékülésének. Határköve volt a múlt szenvedéseinek s hajnala egy boldogabb jövőnek. Apostoli Királyunk megkoronáztatása óta példányképe az alkotmányos fejedelmeknek. Soha egy pillanatra sem vált hütelenné esküjéhez ; soha egy lépésnyire sem tért le az alkotmányosság ösvényéről. A legválságosabb körülmények között sem tévesztette szem elől a koronázáskor tett fogadalmát. Az 0 bölcsesége, lovagias alkotmányhüsége és nemzetünk iránt tanusitott atyai gyöngédsége behegesztették csakhamar a nemzet testét boritó sajgó sebeket. Hazánk az 0 bölcs uralma alatt aránylag rövid idő alatt helyrehozta századok mulasztásait. Az anyagi, szellemi fejlettség oly magaslatára jutott, hogy pirulás nélkül, méltóan helyet foglalhat Európa legműveltebb államai sorában. Jósága és nemzetünk iránti szeretete kifogyhatatlan. Ennek jeleivel, nyilvánulásaival találkozunk a politikai- és közélet minden terén. Mátyás korára emlékeztető fénynyel, pompával királyi lakot épettet ős Budavárában, hogy méltóságához illő otthona legyen hű magyarjai között. ő volt az ki fő- és. székvárosi rangra emelte hazánk büszkeségét, szemefényét a szép és ifjú erőtől duzzadó Budapestet. S ő volt az —- első a Habsburgok sorában — ki magyar udvartartással környezte fölkent személyét. Közénk hozta vendégként Európa leghatalmasabb fejedelmét a németek daliás, lovagias és lelkes császárját, hogy megismerje, megszeresse nemzetünket. Neki köszönhetjük első sorban, hogy egyik regi óhajunk teljesült, hogy a honvédtisztképzo intézetek szervezésévé! a magyar ifjaknak ut nyittatott a hadi pályára. > y . Ellesve a nemzet legtitkosabb, sejtelemszerü vágyait szobrokat emeltet nagyjaiuknak, szabadság hőseinknek, kik nem egyizben ősei és dinastiája ellen villogtatták fegyvereiket. A midőn tehát hálaimát rebegünk a seregek Urához, hogy ily királylyal áldotta meg nemzetünket s fohászkodunk a Mindenhatóhoz, hogy drága* életet hosszúra nyújtsa; adjunk egyúttal kifejezést apostoli Királyunk iránti hódolatunknak rajongó szeretőiünknek és törhetetlen hűségünknek! Éljen a Király! Éljen a Királyné! Éljen imádott Hazánk! A tiz szoborról Kardos Ignácz tanár tartott felolvasást, melyben történeti hűséggel ismertette azon kiváló hazafiak élettörténetét, a kiknek dicsőn uralkodó királyunk szobrot emeltet az ország szivében. A felolvasó tanár érdekes felolvasásáért sok tapsot és elismerést aratott. Ezután a tanulók fölváltva szavaltak és énekeltek. Az emlékezetes ünnepélyt végül az ifjúsági dalkör a Szózat elzengésével fejezte be. A szegzárdi főgimnáziumban Wigand János igazgató intézett a tanulókhoz beszédet, hogy megmagyarázza nekik a nap jelentőségét, majd a tanulók alkalmi költeményeket szavaltak és hazafias dalokat énekeltek. Az ünnepély befejezése után az igazgató és a tanári kar kalauzolása mellett a tanulók megtekintettek atolnamegyei múzeumot, mely a főgimnázium Il-ik emeletén van elhelyezve. A Majer Arlow-féle magán iskolában az ünnepség programmja ez volt: Kölcsey F. Hymnus. Két szólamra énekelték a növendékek. Megnyitó beszéd. Tartotta Májer Antal igazgató -tanitó. Majthényi F. „Mi a haza ?“ Szavalta Döry Gyula II. oszt. tanuló. Pósa Lajos. „A magyar zászló.“ Szavalta Tihanyi Károly II. oszt. tanuló. Visszatekintés az elmúlt ezer évre. Felolvasta Csanka Vilmos oszt. tanitó. Emlékbeszéd Magyarország megkoszorúzott térképe előtt. Elmondta Orffy Lajos iV. oszt. tanuló. Petőfi—Doppler. „Honfidal.“ Két szólamra énekelték a növendékek. Pósa Lajos. „Jó honfiak, honleányok legyetek.“ Szavalta Szilágyi Rózsika IV. oszt. tanuló. Pósa Lajos'. „A haza.“ Szavalta Urtika Amália IV. oszt. tanuló. Rudnyánszky Gyula. „A honleány.“ > Szavalta Herczegh Maris IV. oszt. tanuló. Vörösmarthy M. Hymnus. Szavalta Angyal Irma IV. oszt. tanuló. Szózat. Énekelték a növendékek. A jól sikerült ünnepség a jelenlévő szülőknek és a vendégeknek kellemes élvezetet nyújtott, kik nem is mulasztották el tetszésüket és megelégedésüket az intézet vezetőségének kifejezni. ' tövisekTIBmÍ Óda a,z apró ‘betűiről.. Én a poéta — megbocsássanak — Hogy kis rovátkám versben zengem el 5 Mert az a. lapban legelső helyet,- Bár a költő pálezát érdemel. De országgyűlés, tárcza s a többi czikk, Csak gyatra próza, sivár színtelen, Hol vezérczikk vagy tárczairó jár, Ott sújt az átok; ott fű sem terem. A nagy betűknek lármás hősei Már elszavalták védbeszédjüket, Jer kis betű, te borgis vagy petit És győzd le bátran az ő hívőket. Jer kis betű és vélem bizonyítsd, Hogy mindnyájunk közt te vagy csak a' hős! Hogy kicsinyekből lesznek a nagyok Hogy példaszó az: „Kicsiny bors erős!“ A. borgis az a legapróbb betű, A szellemesség fürge gyöngyszeme; Az nem^irja, hogy Krétán mi-a baj, , '■’Hogy háború vagy béke lészen-e? Az nem kiáltja: „Veszélyben a hon!“ Mint vezérczikkben szól a felelős S hogy a búza ára vajh mi lesz ? Erről szól czikke, mely velős! A városban ha nincsen semmi hir S az újságíró élete bajos; Az ujjából is szop hireket, Mint teszi néha ezt Riport Lajos S hogy van-e nincs-e előfizető, A borgis azért sohasem busul, Mint évnegyedkor megcselekszik ezt A mi kiadóink Izé és a másik ur! A borgis dévaj, pajzán, gondtalan: Vidáman pletykál és nevetve hat i Hogy hány férjnek van szava itt helyben Azt elmeséli a borgis rovat. És elmondja a Don Juanqk közt Csókot hogy melyik s poflevest ki kap ? S hogy mikor lesz majd néppárti vezér Lapunk barátja a zordon Jakab! Hogy minden lámpa mért ég minálunk Szép holdvilágos nyári éjeken S hogy szuroksötét téli éjszakában Mért nem világit egy gázlámpa sem? Minderre szól a borgis és arra is, Az idegennek mért mondjuk: szaípár Ha mer az olyat kérdezni A villanyvilágítás készül-e már-? \ - , : Hallgasson hát a tárcza, czikk s a hir S a többi rovat mind némuljon el; Hisz a közönség, a mit írnak óh Úgy is mindég a felét hiszi el. De óh a borgis az a lap tüze, Az mind a napfény mindenütt ragyog, És borgist írni nem tud csak zseni . . . A borgis író' kérem én vagyok. Fehér Dezső—jM _____________ ' ~ '• - ~ ■ ■ — KÜ LÖNFÉLÉK. — A Garay-szobor leleplezésének képe. Lapunk mai számának első oldalán képben mutatjuk be tisztelt olvasóinknak a Garay- szobor leleplezését, bogy azok is gyönyörködhessenek ebben az ünnepélyes jelenetben,
