Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-29 / 22. szám
22. szám. XXVI. évfolyam. Szegzárd, 1898. május 29. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- _______egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre . . . 6 frt — kr. Félévre .... . 3 „ — „ Negyedévre I 50 „ Fgyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét' illető közlemények intézenddk. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Megj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számittatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 „ • ... 2 B 87 . 200—300 r ... 3 , 87 , mindén további 100 szó l írttal több Pünkösd ünnepén. Piros pünkösd napján szívesen üdvözlöm a t. olvasókat! — — S rögtön felvetem a kérdést: mi adhatta ez ünnepnek nálunk a népies „piros“ jelzőt?--------A vélemény ek elágazók. Egyik ember az apostolokra leszállóit tűz-nyelvek pirosságától, az arezok kigyuladásától; — másik a szivek és lelkekben végbement legmagasztosabb forradalom, a szent lelkesedés lángjának fellobbanásábóí magyaráz és következtet. Van olyan is, ki az ilyenkor nyíló piros rózsákat veszi okul és magyarázatul a népies jelző jogos használatára. Bármint legyen is, — piros pünkösd ünnepe, szerintem, méltán megérdemli azt a népies magyar jelzőt mindenképpen! — Mert, — hogy hasonlatokkal éljünk, — a jézusi szent eszmék mennyei virága, — szép, de még zárt és illat-talan kicsiny bimbóból e napon lett az üdvösségnek az egész emberiséget boldogító kinyilt pünkösdi rózsáj ává, mely azóta folyvást szimpompában ragyog, édes illattal gyönyörködtet s nem hervad el földi virág módjára soha! — — Es a megújult tavasz is a természetben, nem ilyenkor nyitja-e ki csakugyan legszebb virágait ? Nem most ékesiti-e kertünket a balzsamos illatú, édes gyönyörélvezetbe ringató pünkösdi piros rózsa, a virágok királynője, — a tűz-nyelv jelképe? . . . S végre, ha azt tekintjük, hogy e dicső nap a kér. anyaszentegyház megalakulásának nagy és szent napja, a mikor ismét csak az a piros láng, az apostolok és az első kér. hivők szivében kigyuladt magasztos lelkesedés szent tüze dolgozott és szülte azt a világbámulatos csoda eredményt: nem egész tisztelettel kell-e meghajolnunk ez előtt a p iros láng előtt?! . . . A lelkesedésnek, az igazi magasztos fel- hévülésnek pünkösdi piros lángját manapság csak nagyritkán látjuk fellobbani. A legszentebb ügy is alig találja meg a maga apostolait. Igen, mert a túlságosan anyagias és önző kor hideg szele, kioltotta a szivek oltárain azt az égi lángot, mely csudákat teremt, — mondhatni, hogy e tekintetben csak úgy vakoskodunk, csak úgy lézengünk és tengődünk a lelkek mélyjén még itt-ott megmaradt pünkösdi szent tűz kialvófélben levő, halványan pislogó mécse mellett. Kipirul az arczunk ma is, de ritkán gyújtja ki azt a nemes lelkesedés szent leiké, — többször festi arra vérvörös rózsáit a jogosult szégyenérzet, hogy szivünk mily önző, életünk mily sivár, buzgalmunk mily rövid, lelkesedésünk mily divatos, szalmaláng, — szóval: nem olyan, mint kellene, — mint az apostoloké volt!... Vajha e szégyenpirt árnyalná a bünbá- nat komolysága — mint a pünkösdi rózsát az üde zöld levél — hogy előkészitenők uj aranyidejét ama második pünkösdnek, mikor az emberek felébrednek a divatos közöny, a rut önzés és nagy anyagiasság mostani mély álmából és ismét lesz a szent ügyek iránt igazi lelkesedés, valódi pünkösdi láng, apostoli buzgóság, szóval: újra kinyilik a lelkek- nek ama piros pünkösdi rózsája, — s nem az égből száll le csodaszerüleg a tűznyelv, hanem csodákat müvei s égre csapkod az emberi szivekben kigyuladt lelkesedés piros pünkösdi szent lángja, mely nélkül semmi nagyot és dicsőt alkotni nem lehet s mely- lyel a lehetetlen is könnyű, mint ezt a kér. egyház megalakulásának mai története mutatja. Borzsák Endre. Garay 'ünnepély. Nagyban folynak az előkészületek, hogy a Ga- ray-szobor leleplezési ünnepségei minél fényesebben sikerüljenek. A rendező-bizottság első ülését múlt vasárnap tartotta meg a kaszinó szalonjában Simontsits Elemér elnöklete alatt, melyen a meghívottak teljes számban jelentek meg. Az elnök melegen üdvözölve a bizottsági tagokat, az ülést megnyitotta és részletes jelentést tett az eddigi intézkedésekről. A gyűlés lelkes éljenzéssel fogadta az elnök abbeli jelentését, hogy a bálanyai tisztet Stánkovánszky Jánosné 0 nagysága szives volt elfogadni. A rendező-bizottság alelnökéül B o d a Vilmost, pénztárnokául pedig Antal -Ferenezet választották meg. Ezek után az elnök az ünnepségek részleteit és a történt megállapodásokat hozta az egybehívott bizottság tudomására és felolvasta az egyes bizottságok szervezését, melyek hétfőn meg is választották elnökeiket. Tervező bizottság. Elnök: Simontsits Elemér, bizottsági tagok: Boda Vilmos, Eurcz Vilmos, Wosinszky Mór, dr. Steiner Lajos, Wigand János, Fördős Vilmos, dr. Leopold Kornél, Székely Ferencz, Biróy Béla és Steinekker Ferencz. Ez a bizottság permánencziában van s minden nap délután fél 6 orakor ülésezik a kaszinóban. Elszállásoló bizottság. Elnök: Krammer János, bizottsági tagok: Má- this Kálmán, T. Nyitray Lajos, Báli Sándor, Dömötör Miklós, Papp Gyula, Steinfeld T^la, ilj. Boda Vilmos, ifj. Steineker Ferencz, Csizmazia József, Sáfáry László, Ferdinánd János, Diczenty Lajos, Vár- konyi Sándor, Matzon Kálmán, Mirth László. Ez a bizottság a bunapesti és a vidéki vendégeket a vasútnál fogadja és magán fogatokon szállásukra szállítja. Sétahangversenyt és estélyt rendező bizottság. Elnök: Abay Leo, bizottsági tagok: dr. Ta- nárky Árpád, dr. Sonnenvend Frigyes, Szévald Oszkár, dr. Szentkirályi Mihály, Késmárky Dezső, Reich Oszkár, Végess Ferencz, Végess János, Simon Rudolf, Moudry Hugó, Báli Sándor, Leopold Gusztáv, Fördős Mihály, ifj. Boda Vilmos, ifj. Steineker Ferencz, Hangéi Andor, Dömötör Miklós, Máthis Kálmán, dr. Mayer Gyula, dr. Herczeg Gyula, Mirth László, Szeghy Sándor, Ferdinánd János és Rácz József. Ennek a bizottságnak lesz feladata a kaszinó kert fényes kivilágításáról és a táncz rendezéséről gondoskodni. A fogadást előkészítő bizottság. Elnök: Bajó Pál, bizottsági tagok: ids. Zsig- mond Ferencz, dr. Hirling Ádám, br. Jeszenszky György, Perszina Alfréd, Tóth Henrik, Mehrwerth Sándor, Matzon Béla, dr. Ery Márton, Molnár József és Buday Gyula. Ez a bizottság végezteti a vasúttól a városbavezető ut rendbehozatalát, gondoskodik a díszítésekről és elhelyezi a Garay-téren a közönséget és a tűzoltókat. Bankett rendező bizottság. Elnök: Simontsits Elemér, bizottsági tagok: Kurcz Vilmos, báró Jeszenszky György, Molnár József, dr. Leopold Kornél, Nits István és Székely Ferencz, a kik az ebédjegyeket gondozzák és a helyeket előre kijelelik. Hírlapírókat kalauzoló bizottság. Bizottsági tagok: Várkonyi Sándor, Heczler Gyula, Sándor József és Horváth Ignácz, a kik állandóan a fővárosi hírlapírókkal lesznek, hogy nekik a szükséges felvilágosításokkal és tájékoztatással szolgáljanak. A térrendező bizottság. Elnök: Buday Gyula, bizottsági tagok: Kardos Ignácz, Szondy István, Wigand János, Keplinger Géza, Steinfeld Béla, Korbonits Dezső, Haypál Sándor, Fördős Mihály, Perlaky József, Udvardy Sándor, Csernahorszky József, Bencsik Kálmán, Csizmazia József, Tóth Henrik, Matzon Béla, Molnár József, báró Jeszenszky György, Perszina Alfred, ids. Zsig- mond Ferencz, dr. Ery Márton, Mehrwerth Sándor, Koller Rezső, Jeney László, Jakab László, dr. Pápé Dénes, dr. Szászy Endre, Albersz Rezső, Borsódy Lajos, Mikula Dezső, Auerbach Lipót, Sürányi. Viktor, Heczler Gyula, Papp Gyula, Pécsy János, Tóth Gyula, Áldor Ödön, Mehrwerth Ferencz, Szabó Géza, André István, Sáfáry László, Bajó Pál, Sándor Jóáruháza SZEGZflí^DOfl, Gauay-téu. Hölgy és úri idényszerü divatos ruhaczikkek; ■u.ri és fin szalma,- és nemez-kalapok; Kitűnő minőségű hölgy, úri és gyermek czipők; Linóleum és mindennemű futó és sopha szőnyegek; csipke és gyapjú függönyök; ágy és asztal térítők;-«vászon és damast áruk; csecsemő kelengyék; >- divatos úri és fiú fehér és szines ingek, gallérok, kézelők és nyakkendők.
