Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-05-15 / 20. szám
XXVI. évfolyam. 20. szám. Szegzárd, 1898. május 15. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító- ________egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Epész évre 6 frt — kr. Félévre ...............3 * — Negyedévre • • • 1 . 50 V Eg-yes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség * Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendök. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Megj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . 1 firt 87 kr. 100—200 „ ... 2 „ 87 * 200—300 . . . • I r 87 | minden további 100 szó 1 írttal több. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetekről. A szegzárdi népbank, mint önsegélyző szövetkezet s vármegyénk majd minden nagyobb községében létező ilynemű vagy hasonló pénzintézet már évtizedeken keresztül áldásos és emberszerető módon elégíti ki leginkább a kevésbé vagyonos osztályok, tehát kisgazdák és iparosok hiteligényjeit. Csendesen minden nagyobb feltűnés nélkül, tisztán társadalmi utón keletkeztek ezek, úgy szólván jótékony intézetek, melyek éppen azokat, kik arra leginkább rászorultak, látták el olcsó (a szegzárdi népbanknál 6%'kos a kamatláb) kölcsönnel s egyszersmind a heti 20 krajczá- ros betét kényszerével a takarékossági hajlamot nagyban terjesztették. Pár évvel ezelőtt a magyar kormány, nem tudni, honnan nyert értesülések alapján, az állitólag felmerült szabálytalanságok és rendellenességek megszüntetése indokából, az ilynemű szövetkezetek működésének szabályozása czéljából egy törvényjavaslatot dolgoztatott ki s azt, igen helyesen, mielőtt a törvényhozásnak beterjesztette volna, az e czélra az ország minden részéből összehívott szaktanács elé terjesztette. A szövetkezetek küldötteiből álló tanácskozó testület a javaslat sok intézkedését nagy visszatetszéssel fogadta s azon lényeges változtatásokat eszközölt, a mi, úgy látszik, kormánykörökben nem a legszívesebb fogadtatásban részesült. De a szövetkezeti ügy Magyarországon azon körülmény folytán is nagy lendületet vett, hogy Károlyi Sándor gróf kezdeményezése folytán, az országos gazdasági egyesület gazdasági hitelszövetkezetek alakítását határozta el s ilyet az országban háromszázon felül létesített. Minden érdek amellett szóllott, hogy a magyar kormány, a mennyiben az ilyen szövetkezetek sorsára‘ kedvező irányban befolyni kíván, azt oly móflőn vigye keresztül, hogy a már létező, ä közszügséglet által teremtett szövetkezeteket erkölcsi és anyagi támogatásban részesítse és ilymódon csak felvirágzásának útját egyengesse s egyúttal uj intézetek keletkezésére a kedvező alkalmat megadja. E helyett azonban a kormány előállt egy javaslattal, melyet a magyar országgyűlés most tárgyalt s melynek egyenes törekvése abban látszik lenni, hogy nagy pénzkészlettel, államilag segélyezve, a meglevő szövetkezeteknek versenyt csináljon, sőt azokat egyenesen agyonnyomja. Hogy ez az állítás nem légből kapott és elvadult képzeletnek folyományja, a törvény- javaslatnak egyes intézkedéseit ismertetni kötelességünknek ismerjük. A gazdasági és ipari hitelszövetkezetek nagy alkotmánya a szertelen központosításon, az állami mindenhatóság alkalmazására és a kormány befolyás érvényesülésén épül fel. Már maga a keletkezés, illetve alakulás is attól van feltételezve, hogy vagy a hatóság, vagy valamely nyilvános testület (gazdasági egylet, kereskedelmi és iparkamra, ipartestület) közreműködjék. Az alapszabályokba (4. §.) fel kell venni, hogy a szövetkezet takarékbetéteket nem tagoktól is elfogadhat, más intézeteknél is eszközölhet s hitelt néni tagoktól is nyerhet. Az alakuló közgyűlést (5. §.) a közreműködő hatóság, testület vagy országos központi hitelszövétkeet kiküldöttje vezeti. Jogi személy is lehet a szövetkezet tagja. (8. §.) A szövetkezet igazgatósága legalább három személyből áll, de egy harmadrésznek szövetkezeti tagnak kell lenni. A vidéki szövetkezetek felett a Budapesten alakított központi hitelszövetkezet áll legalább egy millió korona alappal, melynek rendeltetése; hogy a többi gazdasági és ipari hitelszövetkezet ügyeit előmozdítsa és hiteligényjeit kielégítse. De meg van azon joga, hogy a kötelékébe tartozó szövetkezetek igazgat-óságaiba és felügyelő bizottságaiba egy-egy tagot nevezhet ki. A központi hitelszövetkezet igazgatósága egy elnökön és két alelnökön kivül 12 /tagból áll, kik közül azonban, egyet a m. kir. pénzügyminiszter nevez ki. Az elnököt a pénzügyminiszter előterjesztésére 0 felsége, az al- elnökök közül egyet a kereskedelmi miniszter, a másiküt a földmivelésiigyi miniszter nevezi ki. Az ügyvezető igazgatókat is a pénzügy- miniszter erősiti meg. Végre a központi hitelszövetkezet alaptőkéjéhez az állam egy millió korona értékű alapítványi üzletrészekkel járul. Már ebből a futólagos ismertetésből is kétségtelenül kiderül, hogy az uj szervezet minden az országban eddig alakult s a legtöbb helyen áldásosán működő hitelszövetkezet, sőt a takarékpénztárak létét is megtámadja s igy önként felmerül a kérdés, váljon nem lett volna-e sokkal helyesebb és czélszerübb az uj hitelszövetkezeti szervezetet olyképpen állapitani meg, hogy az a már létező pénzintézeteket segítse és anyagilag támogassa, mintsem azoknak, az állam nagy erejének bevonásával versenyt csináljon? Ez a javaslat, ha törvénynyé válik, a mi kétségtelen, többet rombol, mint épit s már az amúgy is túlságosan felburjánzott szolgalelküségnek válik állandó melegágyává! b. Egyéni vitézség nincs többé. Egyéni bátorság, vitézség, erő, lomtárba veled. Leonidás, Zrínyi, Hunyadi, Nelson, Bem, Moltke, hol vagytok ti immár. Csatáitokot nem a hősiesség, a bátorság vezeti sikerre, hanem a technika. Az ember szerszám lett, az öldöklő gyilkok mozgatójává, a világbékét sietteti a technikának borzalmas hatalma, micsoda kicsiny és csekély eszköz a békekongresz- szus az amerikaiak petroleum petárdáinál. Valóban nincsen másként, még rövidesen csak néhány háború kell s örökre lefegyverez az emberiség. A tudománynak nagy hódítása lészen ez. Rövidek immár a háborúk. Poroszország egy hét alatt győzte le Ausztriát, egy hónap alatt Fran- cziaországot és Amerika egy óra alatt megsemmisítette a spanyol flótát, másnap eltörülte a föld színéről Cavite várát s most bombázza Manillát, azóta bevette, sőt mivel e gyorsaságban az eseményeket követni sem lehet, azóta talán, mire e sorok napvilágot látnak, békét is kötnek a hadviselő felek. Valóban nincsen másként. A háború manapság tudomány és technika. A kinek több a pénze több embergyilkos találmányt szerez be s ekként a hatalom nem a hadsereg vitézségében, hanem a gépek erejében és jóságában rejlik. A kavitai tengeri ütközetet is az amerikai hajók szerkezete és messze való hordképessége döntötte el. A tudomány igy gátolja meg a régi emberi hóbortot, gyöngességet, bűnt. A kifejlett embergyilkos eszközök a háború oly borzalmait tátják föl, hogy le kell fegyverezni az emberiséget és más alapon kell kielégíteni az emberi hírvágyat és kapzsiságot. Ha a rokonszenvnek nemzeti jelentőség lenne és eltudna hárítani egy nemzet szerencsétlenségét, akkor a spanyoloknak nem lenne gyászos esztendejük az 1898. Mert a vén Európa, melyet egy párszor leigázott a spanyol, egész részvétével tapad e büszke de rongyos, hirtelen indulatu, de renyhe spanyolnép iránt. A rokonszenv azonban mihaszna érzelem. A vén Európa semleges marad s Amerika az oczeáno- kon átveszi a vezetést, a koldus spanyol pedig valahogy elfog lézengeni az anyaországban bikaviadalokKFPYFI FT“ plRNITZER József és FIAI temetkezési vállalata jjllCvE I LLL I SZEGZÁRDON, Garay-tér, temetkezéseket úgy helyben, mind vidéken is, a főváros hasonnemü nagy vállalatok mintájára rendez; az összes ezzel összefüggő teendőket elintézi. 10®?* g^rászöltöziéls'Ci d.íszórság'e a poi^CLpatemetéselsrLél Isözrem.’ű.lsöd.üls:Nagy raktár érezkoporsók, sarkophagok, síkköszörűk és koszoru^szallagokban. Koszorú-szallagok feliratai nyomtatva kiállíttatnak.
