Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-04-24 / 17. szám

1898. április 24. 5 val igen meleg szavakkal búcsúztatott el. A közszeretetben és becsülésben paeg-ó'szült férfiú 1848-ban honvédfőhadnag Y volt s hosszú évekig viselte a tolnainegyei honvédegyesület alelnökségét. A mindenkinek kedves S p ány i bácsit nemsokára nélkülözni fogjuk, mert szeretett családjával Uj-Pestre költözik gyógy­szerész Lajos fiához. — Az egyházmegyéből- Segédlelkészi minőségben áthelyeztettek : a dárdai plébánossá kinevezett Gaál Sándor helyébe Csernohorszky József Bonyhádról Szegzárdra, Aschenbrenner Gyula Nádasdról Bony- hádra; továbbá: Csizmadia Alajos Egerághról Duna- Szekcsöre, Liebelt Ferencz Duna-Szekcsőről Duna- Földvárra, Aulik Dávid D.-Földvárról Egerághra. — Előléptetések a p. ü. hivatalnokoknál. A költ­ségvetés megszavazása meghozta az idén is a hiva­talnokok szokott örömét, az előléptetéseket. A hivatalos lap ugyan még ^em hozta az előlépettek neveit, de mint biztos forrásból tudjuk, az adóhivatali pénztáro­sok közül 1898. január 1-ével 196 lép elő; ennek folytán tehát 1898. ápril 1-ével annyi előléptetés lesz, hogy vármegyénkben alig lesz adóhivatali tiszt, ki elő nem lépne. A p. ü. számvevőségek személyzeté­nél 122-en lépnek elő, köptük Kellner Antal szeg- zárdi pánzügyigazgatósági számvizsgáló is. — Jótékony adomány. Hetyey Sámue pécsi püspök ZVoniesek Alajos vörösmarti plébánosnak nyolezezer darab amerikai gyö­keres szó'lló'vesszó't küldött, hogy azokat a község lakosai között ossza ki. — Az első szent áldozás. A szegzárd-belvárosi rk. templomban fehérvasárnapján járultak az iskolás leánykák és fiuk először a szent áldozáshoz. Előbb az.ártatlan tanulósereg szent misét hallgatott, s köz­ben Szabó Géza, a főgimnázium hittanára, letétette velők a fogadalmat, melyet kereszteléskor helyettük keresztszülők mondottak el, s azután szép beszédet intézett hozzájok, végül pedig megáldoztatta őket. A megható jelenetnek sokan voltak tanúi, a kik lelki gyönyörrel nézték az ártatlan s tiszta lelkek első vacsoráját, melyet az üdvözítő mester rendelt. — Megsemmisített képviselő testületi ha­tározat. A bátaszéki képviselő-testület folyó évi márczius hó 3-án rendkivüli gyűlést tar­tott, melyen elhatározták, hogy a községi iskolát rám. kath. jellegűvé változtatják. Ezt a határozatot Hohmann József kereskedő és dr. Boszkovítz Mór községi orvos meg- felebbezték a közigazgatási bizottsághoz. A A közigazgatási bizottság folyó hó 18-án tar­tott ülésében a képviselő testület határozatát megsemmisítette. A megsemmisités indokai, hogy a bátaszéki köz. iskolának rk. jellegűvé csodák valósága által. Az egész nép élőtanuja a történeteknek, nincs itt ember, aki ne látott volna gyógyulásokat. Maga a hely hősnője Bernadetté-nek vannak élő társai, akik a jelenésnél együtt voltak vele a barlangnál. Egy ilyen asszonynyal beszéltem, aki Bernadette jelenést a legszebb világításban mu­tatta be és olyan tisztelettel beszélt erényeiről, be­csületességéről, ártatlanságáról, józan és világos fel­fogásáról, hogy egészen meghatott bennünket. Ő ma is szegény teljesen, pedik sokan fölkeresik és kis követeléssel, vagy furfanggal talán vagyont szerez­hetne. Az egész asszony a ■ becsületesség benyomásá t teszi a közönségre, aki csak annyit beszél, a mit tud és amit hallott és nincs azon, hogy magát érdekessé tegye, vagy hatást vadászszon. Azon kolostorban is kikérdeztem az apáczákat, a melyben Bernadette lakott két évig a jelenések látása után. E helyen, egy 65 éves apácza körülbe­lül ezeket mondta: Bernadette igen kedves, igyekvő leányka volt, aki társaival nagyon megfért, mindenki szerette, de azért csak ő is olyan akart lenni, mint a többi yig és egyszerű. A jelenésekről nagy köz­vetlenséggel beszélt mindig, de csak akkor, ha ez­iránt megkérdezték. Kiváncsi magasranguak látogatása nagyon terhére vólt és csak kényszerülve fogadta őket parancsra. Az ispitái munkákat úgy végezte, mint a többi apácza; a tanulásban pedig vasszorgal­mat fejtett ki. Szeretett nagyon | barlanghoz menni, hogy ájtatosságát végezze, de egyedül soha. Sokszor olyan kiválóan értelmes feleleteket adott váratlanul, hogy környezetét • bámulatba ejtette, mert tanulmá­nyait értelmi körét felülhaladta a felelet. változtatása már az 1885. évi feb. hó 17-én kelt vallás- és közoktatásügyi miniszteri ren­delettel egyszer már megtagadtatok; továbbá, hogy ugyancsak nevezett miniszteri am által az 1884, évben 1430. sz. a. kiadott elvi határozat szerint »ha a polgári község az 1868. évi 38. t. ez. 25-ik §-a értelmében részére biztosított gyakorlatot felekezeti iskolájának községivé változtatása által már egyszer megszakította: a községi iskolát újra felekezetivé nem változtat hatja.« — Iskolai ünnepély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ründeletére a szegzárdi polgári leányisko­lában is ünnepet ültek a 48-iki törvények szentesí­tésének 50 éves évfordulója alkalmából. Az ünnepélyt, melyen nagyszámú előkelő hölgyközönség jelent meg, folyó hó 16-án tartották meg. A fényesen sikerült iskolai ünnepélynek kiemelkedő pontját Kovácsné Nagy Luiza igazgató remek alkalmi beszéde ké­pezte. A nagymüveltségü s lelkes igazgatótól már megszoktuk, hogy minden alkalommal nemcsak a ta­nítványainak, hanem a közönségnek is szellemi élve­zetet nyújt beszédeivel. Az ünnepély műsora követ­kező volt: 1. Hymnusz. Énekelte az iskolai növendék. 2. Megnyitó beszéd. Tartotta az iskola igazgatója. 3. Király dal. Énekelték az iskola növendékei. 4. A haza. Pósa Lajostól. Szavalta Krammer Zsófi II. oszt. ta­nuló. 5. Magyar tánezok. Brahmstól. Előadták zon­gorán Selcz Juliska és Győry Gizella IV. oszt. tan. 6. Zrínyi Miklós. Pósa Lajostól. Szavalta Tóth Nelli I. oszt. tanuló. 7. A magyar zászló. Pósa Lajostól. Szavalta Szabó Mariska I. oszt. tan. 8. Tied vagyok. Dopplertől. Énekelték az iskola növendékei. 9. A ván­dor madár. Ábrányi Emiltől. Szavalta Róth Mariska III. oszt. tan. 10. Régi magyar dal. Énekelték az is­kola növendékei. 11. A hazáról. Petőfi Sándortól. Szavalta Kardos Boriska IV. o. t. 12. Magyar hölgy. Garay Jánostól. Szavalta Nyitray Ilona III. o. t. 13. Üdvözlő dal. Golltól. Énekelték az iskola növendékei. 14. A magyar lányokhoz. Lamperth Gézától. Sza­valta Glück Ella IV. o. t. 15. Ezer év után. Pósa Lajos ünnepi költeménye, zenéjét szerzé: Tarnay Alajos. Szavalta Wigand Hedvig III. o. t. Zongorán kisérte Urtika Emilia III. o. t. 16. Szózat. Énekel­ték az iskola növendékei. — Kisorsolt festmény. Már megirtuk, hogy T. Nyitray Lajos szegzárdi rajztanár és festőművész kisorsolta Bűnbánó Magdolnát ábrázoló fest­ményét, melyet a 80. szám tulajdonosa nyerte meg. A szerencsés nyerő azonban még nem jelentkezett, azért ez utón is felhivatik, hogy jelentkezzék a kép átvételére, mi­vel a törvényszabta hat hét letelte után a festmény­hez a jogát elveszti. — Hivatalos órák. Sok vidéki városban a hi­vatalos órák reggeli 8 órától délután 2 óráig tartanak, a mi helyes is, különösen a nyári időszak alatt, mi­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (17. az.) dőn a délutáni rekkenő hőségben csak kínlódik a szegény hivatalnok az akták között. Mint értesülünk, Pécsett mozgalom indult meg a városi tisztviselők köré­ben, hogy a hivatalos órák 8-tól délután 2 óráig egyhuzamban tartassanak meg. Hát a szegzárdi tiszt­viselők, mikor indítják meg e tárgyban a mozgalmat ? — Halálozás. Egy munkás élet nyert befeje­zést Gruber Iván tamásii kir. járásbiró halálával, ki folyó hó 19-én hunyt el élete 58-ik évében. Te­metésén igen sokan vettek részt, köztük Selcz Jó­zsef, a szegzárdi kir. töi’vényszék elnöke is, a ki koszorút helyezett a bírói kar nevében a boldogult koporsójára. A mélyen sújtott családon kivült a ta­másii kir. járásbii’óság a következő gyá-zjelentést adta ki: A tamásii kir. járásbíróság mély részvéttel tudatja Gruber Iván kir. járásbiró urnák, a bíró­ság vezetőjének, f. hó 12-én reggel fél 5 órakor tör­tént gyászos elhunytát. A boldogult hült tetemei f. hó 21-én d. e. 10 órakor fog a tamásii róm. kath. sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Tamási, 1898. április 14. A tamásii kir. járásbiróság. — Tanító választás. A paksi rk. iskolaszék a lemondás folytán megüresedett tanítói állásra Bors József ó-dombovári tanképesitett tanítót választotta meg. — A szegzárdi állami főgimnázium az 1848. törvények létrejöttének emlékére múlt vasárnap ün­nepet rendezett az intézet tornacsarnokában, mely ez alkalommal a király arczképével, a királyi koronával, drapériákkal és nemzeti zászlókkal volt feldiszitve. A tágas tornacsarnok megtelett előkelő közönséggel. Ott láttuk : D ö r y Pál megyei alispánt, Selcz Jó­zsef kir. törvényszéki elnököt, a hölgyvilág előkelőségeit, az érdeklődő szülők nagy számát és a tanügybará- tokat. Az ünnepély a Hymnus eléneklésével vette kezdetét, majd Szegedi József II. oszt. tanuló sza­valt. Azután Wigand János igazgató | tartott egy hosszú beszédet. Az igazgató beszéde után a tanulók fölváltva énekeltek és alkalmi költeményeket szaval­tak. Ki kell emelnünk Rákóczy Rodoston czimü melodrámát, melyet S c m i d t Margitka kisasszony kitűnő zongorakisérete mellett Tóth Pál III. oszt. tanuló adott elő igen ügyesen. Nyugdíj. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter az országos tanítói nyugdíjalapból néhai H á b e 1 József kocsolai r. kath. kántortanitó özvegyének, szül. Kumper Máriának évi 303 frt 40 krt, néhai Rótt József dunakömlődi kántortanitó özvegyének, szül. Bayer Margitnak és kiskorú árvájának együtt évi 356 frt 30 krt tett folyóvá. — Zászlószentelés. A paksi katholikus közönség ismét szép jelét adta vallásos érzelmének, amidőn polgárságának mondhatni legvagyonosabb osztálya, a molnárok, zászlójukat — katholikus összetartozandó- ságuknak a jelvényét — nagys. és főt. Spiesz János apát-kanonok által megáldatták. A zászlóanyai tisztet Daróczy Tamásné ő nagysága, Daróczy Tamás földes- urnák, a paksi katholikus kör elnökének neje, viselte, örömmel engedve a polgárság egyhangú kívánságának. Az ünnepély folyó hó 17-én d. e. 10 órakor folyt Sokat imádkozott, de nem volt túlhajtott sem­miben. Egészsége tűrhető volt; de tüdőbaja már kiskorától fogva mutatkozott, ami j a sirba is vitte. Bernadette a megjelenésről olyan modorban beszélt, hogy a legtanultabb emberek kinyilvánították abbeli meggyőződésüket,, melyszerint igaz, objectiv jelenésről lehet csak Bernadette eseténél beszél­nünk. Oly magasztosan, oly ízléssel, oly taglejtéssel festette Bernadette a megjelenést, hogy magától vi- zió alapján erre képtelen lett volna nem csak Ber­nadette, de . egy legmagasabb képzettségű úrnő is. Többen élnek még, a kik Bernadette által vájt for­rás fakadásánál szemtanuk voltak ; ezek közül való első sorbar azaz asszony, a kivel magam is egy óra hosszáig beszélgettem. Többen vannak, akik látták, hogy kezét a gyertya 15 elsőpereznyi égetés után teljesen sértetlenül hagyta. Ez a jelenet egy panoráma képen meg is van örökítve. Megjelentek erre az alkalomra Napoleon tisztjei, orvosok, polgármester és nagyon sok vidéki kiváncsi szemlélő. Az orvos az óráján nézte, meddig tart Bernadette extasisa és egyszerre rémülve lát­ják, hogy a kezében levő gyertya teljesen végéig égett le. Az orvos ezt az égési időt is constatálta, hogy egy negyed óra. A jelenés befejezte után, semmi égési .sebet nem találtak a fiatal leány kezén. Erre az orvos arra a gondolatra jutott, hogy talán Ber­nadette teljesen érzéketlen és észrevétlenül érintette a gyermek-leányt a lánggal, a mire azonnal felszi- szent a szegény: „Vigyázzon kérem — úgy mondá — mert megéget!“ E képen még látható azon kővágó is, akinek vakságát a lourdesi viz először meggyó­gyította. Ezt is látta és tudta egész Lourdes és vi­déke. Most egy angol orvos jár naponkint ki a cso­dabarlanghoz egész családjával, ő maga gyógyítha­tatlan betegségből szabadult s lourdesi viz következ­tében ; most pedig béna gyermekét viteti naponkint ki a barlanghoz. Azt az áhitatot, melyet e család­nál láttam naponkint, soha sehol sem tapasztaltam. Kiváncsi vagyok, vájjon a szegény gyermek meg- gyógyul-e? Intézkedtünk, hogy megtudjuk. Egy pappal laktam egy ugyanazon vendéklőben; ő ötször volt már e helyen és sulyós gyomorbajától teljesen minden orvosi segély nélkül meggyógyult. Ez igen sokat beszólt Erzsébet királynénk bőkezűségéről a franczia templomok iránt. Közel hozzá egy egész uj templom készült Erzsébet királynénk kegyéből. Érdekes alakjai Lourdesnek az öreg penzionis- ták, akik párisból idejönnek éltök alkonyán e kegye­lem helyre. Egész nap járkálnak majd az egyik, majd a másik templomba. Délben ájtatos beszéd között elköltik ebédjöket. A társalgás fő the- mája a szt. beszédek, a zárándokok és koruknak megfelelő viselt hőstetteik kissé dicsekvő modorban való elmondása. A barlangnál már szokott helyeik is vannak. Kettesben egy pár száz lépést sétálnak, de a séta inkább álldogálás folyton folyó beszéddel füszerezvel, melyet csak apróbb köhögések váltanak fel. A kritika a vén katonának eleme, ép úgy mint az időben kissé bejebb haladt hölgyeknek a perelés. Ezek talán egy egyedüli erkölcs őrök, akik mások­ban sok hibát meglátnak, talán azért, mert szeme-

Next

/
Thumbnails
Contents