Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-04-24 / 17. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (17. sz.j 1889. április 24. Je a paksi plébániatemplomban az ünnepélyes nagymise után Spiesz kanonok, a nála megszokott ékesszólással, fejtegette a molnároknak, hogy az a zászló, melyet megáldandó lesz, jelvénye a praktikus katho- cizmusnak; lobogtassa azt ki-ki a molnár testület tagjai közül olyképen, hogy mindenkor fennen vallja hitét a közéletben ép úgy, mint a keresztényi kötelességeknek pontos és lelkiismeretes teljesitésével. Csak úgy fog az a zászló czéljának megfelelni, ha nemcsak a külsőségnek szolgáland, hanem fölébresztője leend az igazi hitbuzgóságnak. Körülbelül e tartalmú beszéd után megáldotta a zászlót. A remek kivitelű zászló- szalagon, melyet a zászlóanya adott a molnárok zászlójára, a zászlóanya következő szavai olvashatók: „Munka, erény, hit, egyesítve boldogít“ A zászlószegek beverésénél Spiesz kanonok a következő jeligét mondotta: „Isten nagyobb dicsőségére és a zászló alásorakozók lelki üdvére.“ Daróczyné e szavakkal ütötte be a szeget: „Felebaráti szeretetre.“ Daróczy: „Paks lakosságának jóvoltára.“ Kienle József paksi helyettes-plebános megemlékezve a molnárok ama rossz szokásáról, mely szerint vasárnapokon is dolgozni szoktak, e szavakat mondta: „Hat nap dolgozzál, hetediken imádkozzál!“ Ezen kívül még többen vertek a zászlónyélbe szögeket, különféle jelige alatt. A molnárok testületéből mintegy 200 tag volt jelen a fényes ünnepélyen, akiket a zászlóanya a nagyvendéglő termében megvendégelt. Spiesz kanonok tiszteletére szükebbkörü bankettet is adott, amelyre az ünnepel- ten kívül Nagy László földbirtokos, Szentpétery járás- biró, a katolikus hitközség világi elnöke, Rassovszky főbíró, Popovics városi főjegyző, a helybeli lelkészek stb. voltak hivatalosok. Szép tósztokban nem volt hiány, különösen kiemelendő Spiesz kanonok pohárköszöntője, aki a háziasszonyt, mint a zászlóanyák mintaképét, éltette. — Szőllőgazdasági tanfolyam. A Pécsett f. hó 25-én megnyíló szőlő- és borgazdasági tanfolyamra 59 tanító pályázott fölvételért, kik közül tizenkilen- czet vett föl a miniszter s ezek 60 frt utazási és ellátási átalányban részesülnek egyenkint. Fölvétettek I Varga Elek pécsváradi, Beck Károly véméndi, Szajkó József darázsi, Tarr Géza csuzai, Pokorny Márton oroszlói, Amberger Béla és Boda Károly mohácsi, Toldy Ferencz nagy tótfalui, Pilgermayer Adám sombereki, Freisz Bódog szajki, Hipp Imre ibafai, Hegyi Kálmán terehegyi, Pfeffermann János szabolcsi, Disztl István gödrei, Kováts Péter marczalii, Viezer János lengyeltóii, Schmidt József döröcskei, Özoriány István kis-mányoki és Komlóssy Antal paksi tanítók. — Pusztítsuk a cserebogarakat. Nagy a panasz a szőlőbirtokosok körében, hogy a cserebogarak megsemmisítéssel fenyegetik az idei gyümölcstermést és az uj szőlőket. Á cserebogarak ugyanis oly mennyiségben jelentek meg a szegzárdi szőlőkben, hogy múlhatatlanul kell gondoskodni kipusztitásukról. A községi hatóság dobszó utján hívja fel a gazdákat, hogy lássanak együttes akarattal a veszedelmes rovar kiirtásához, nehogy gyümölcstermésünk megsemmisüljön. — Összeégett gyermek. Gondatlanságból már sok szerencsétlenségnek lettek áldozatai a gyermekek. A napokban dombóváron történt ismét egy ilyen eset. Mittag József gazdánál cserébe volt egy Sülé János nevű fiú, akit Mittagék vasárnap délelőtt, a templomba menve, egyedül hagyták odahaza. A nyolcz éves fiú a kialvó tüzet ébresztette s miután az nem akart égni, petróleumot öntött a fára. E közben a petroleumos kanna felrobbant s a fiú ruhája is tüzet fogott. A gyermek igen súlyos égési sebeket szén-: vedett, úgy, hogy most élet-halál között fekszik. — A szegzárdi rém. kath. olvasókör ünnepélye. Vasárnap, ápril 17-én délután 4 órakor ünnepelte meg a róm. kath. olvasókör a kivívott nemzeti szabadság 50 éves jubileumát kapcsolatban a kör uj helyiségének ünnepélyes megnyitásával. 4 óra tájban a kör összes helyiségeit megtöltötték a kör tagjai és vendégei. Az ünnepélyt a kör énekkara által lelkesen előadott Hymnusza nyitotta meg, melyet Nagy Györgynek, a kör világi elnökének rövid megnyitó beszéde követett. Utána Szabó Géza, a kör egyházi alelnöke, tartott szabad előadást az 50 éves jubileum jelentőségéről. Ezután Szolimán György, a kör igazgatója, szavalta el Mindszenty G. „S z en t ek unokáihoz“ ez. költeményét. Ezt követte Szabó Géza e. alelnök felolvasása „A hit- és hon szerelemről“, melyben történelmi tényekkel bizonyította, hogy a katholicizmus és a hazafiság, a kereszt és a kard a legszebben összeférnek, sőt egymásra vannak utalva. A felolvasás végeztével énekek és szavalatok következtek. Szavaltak ezek: Vida István „Katho- likus hymnuszt“ gr. Zichy Gézától. Főglein Márton „Fülemilét“ Arany J.-tól, L e ff 1 e r István „Pató Pál ur“-at Petőfi S.-tol. Vida István „Kapardy ur“-at Vida J.-tól. A kör énekkara pedig.— mely csak néhány hete alakult meg — a következő darabokat adta elő meglepő sikerrel: „Zúg a vihar“, „Tele szivünk örömmel“ s végül a „Szózat“-ot énekelte. Az ünnepélyt 100 teritékü társas vacsora fejezte be, mely alatt sűrűén hangzottak fel — magyar szokáshoz hiven ;— a pohárköszöntők. Vacsora alatt megérkezett W o s i n s k y Mór, a kör egyházi elnöke — ki elfoglaltsága miatt nem jelenhetett meg az ünnepélyen — I kit a tagok kitörő lelkesedéssel fogadtak. Záradékul megemlítjük, hogy a kör kényelmes és tágas uj helyiségének vonzó erejét, valamint a kör életrevalóságát mi sem jellemzi jobban, mint azon körülmény, hogy a tagok száma 250-ről rohamosan 360-ra emelkedett és már az intelligenczia soraiból is többen felismerve a kör nemes czéljait és jobb meggyőződésüket követve, beléptek a kör kötelékébe. Adja Isten, hogy minél többek szivében „győzzön a j o b b !“ — „A falu rossza.“ Bölcskén. A bölcskei róm. kath. iljuság f. é. ápr. 16. és 17-én igen sikerült szini előadást rendezett. Színre került Tóth Edének kitűnő népszínműve „A falurossza.“ Molnár Gyula tanítónak több heti fáradozását, mely idő alatt szívós kitartással oktatta az ifjúságot s ez utóbbi fényes sikerrel jutalmazta. Úgy a legények, mint a leány szereplők alakitó ügyessége, természetessége, a szerepkör átértése és átérzése tekintetében messze fölül múlták a dilettáns előadások színvonalát. A Göndör Sándort alakitó Sörös János kitűnő népszínműi alak, játéka is megfelelő volt, csak az kár, hogy zenei hallása és‘ hangjának dallamossága nem versenyez egyéb tulajdonságaival. A Gonosz Pista bakteri alakitő Kin József azonban annyira kivált valamennyi szereplő társa közül, hogy az o pompás, kaczagtató humora, a közönséget folyton derültségben tartó pompás mozdulatai akármely vidéki színház színtársulatánál számottevő helyet biztositanának számai’a. Sokan mondták, hogy úgy beleelte magat szerepebe, mintha csak a színpadon növekedett volna fel.-Kp. Kovács György igen ügyesen és természetesen adta vissza Feledi Gáspár, gazdag falusi földmivelő vásárfisá- gát, nyakasságát és végül az események alakulása közti önmegadását. Kereste Juliska, Boris szerepében a falusi ábrándos kis leány ügyes alakításával aratott tetszést. Feledi Lajos és Bátki Tercsi szerepében Bátor István és Derecskéi Teréz értek el sikert. Szinpadi ügyesség tekintetében Finom Rózsi szerepében Nagy Mariska alakítási ügyessége bátran versényez a Gonosz Pistát' előadó szinpadi rátermettségével. Sörös József, Kovács Teréz, Horváth Anna, ifj. Ko Ionics József, Farkas Mihály, M e g y e s i János, Németh Imre, Németh István, Varga István, M ó n o s István és Tóbiás Imre a nekik jutott szerepet szintén igén ügyesen oldották meg. ügy a bölcskei intelligentia, mint a polgárság egy-egy kellemesen eltöltött este édes emlékével beszélgetnek most is a sikerült szini előadásról. A müveit közönség köréből megjelentek: özv. H a n- zely Ferenczné földbirtokosné bájos leányával, Mel- cIer Aladárné főldbirtokosnéval, Szentiványi Miklósné földbirtokosné két szép leányával, Nagy László, Hanze 1 y János, Szentiványi Miklós paksi főszolgabíró, Szakács József fölbirt. Dr. Stern Adolf családjával, Vajay István h. plébános s volt országgyűlési képviselő, Szakács Ernő, Dömötör Lajos, Dömötör Béla és máspk. Felülfizettek : A Nagy család vendége, Spicz János kana- nok, özv. Hanzely Ferenczné fölbné, Nagy László íöldb. és Hanzely János í’Öldb. 5—5 frtot, Zoltán Sándor földb, 2 frt. A rendezőség kedves kötelességének ismeri ezúttal is hálás' köszönetét mondani Nagy Jstván és .Nagy László földbirtokosoknak azon kegyességükért, melylyel most ' is bölcskei kastélyukat a szini előadásra átengedni kegyeskedtek. Ezen nemes tettük is nyílt bizonyitéka a földnépe iránt számtalán esetben tanúsított, élő hitből táplálkozó felebaráti szeretetü'knek. — Jótékony alapítvány. A bátaszéki kerületi takarékpénztár az elmúlt évben érte meg fennállásának 25-ik évfordulóját. Ennek emlékére , a takarékpénztár 500 frtos alapítványt tett, melynek kamatai a községi menedékházakba járó szegénsorsu gyermekek felruházására lesznek fordítandók. — Ügyvédi iroda áthelyezés. Dr. Müller Ferencz ügyvédi irodáját a F e j ő s-féle házba helyezte át. — Helyettesítés. Vármegyénk főispánja a Spányi Antal lemondása folytán megüresedett várkapitányi állás teendőinek ideiglenes ellátásával - R i 11 József vármegyei kiadót bízta meg. iket mulljokon kipróbálhatták. Különben ártatlan jó emberek ma már, és önkéntelenül eszembe juttatják a francziák igen talpraesett közmondását, hogy az ördög, ha egyszer megöregedett, megjavul. Mondhatom, hogy nem szépet cselekszem, amidőn szegény öregeket e közmondás alá foglalom; de sokszor a gondolat nem áll hatalmunkban. Aki valaha e vidéken járt, bizonyára feltűnt I kegyelem hely rendkívül gondozott tisztasága, szép parkja és az ékszerek, ruhák szépsége. A pápák minden alkalommal nagyon gazdagon megajándékozták e helyet. Egy remek gyémánt korona van a templom kincstárában, melyet IX. Pius pápa küldött hódulata jeléül a Lourdesi szűznek; XIII. Leó pedig aranyrózsát küldött, mely szintén látható. De leggazdagabb ékitményü a szentségtartó, mely maga nagy vagyont képvisel draga köveiben. A csoda-viz, mely ma már igen gazdag forrásból fakad, szabadon használható mindenki által. Egy plékorsot vesz a zárándok néhány cmért, és maga kiki megtöltheti vízzel a fórásnál. Aki a bárlang- nál imádkozott, az rendesen iszik is a vízből. Néhány lépésnyire vannak ugyancsak a szt. forrásból jövő vizzel ellátva a fürdők, melyeket szintén kiki tetszése szerint használhat. 14 fok hideg, és a fürdő fölött levő ércztáblán vannak az imák, melyeket a vízbe merülve kell elmondani. Csodálatos, hogy ragályt, melyet e fürdő terjesztett volna. Lourdes legmerészebb ellenségei sem tudtak eddig constatálni. A viz folyton folyik, és ruhát nem igen adnak mindenkinek törülküzésre, mert ez által mégis bajok támodhatnának. Azt állítják, hogy egyszer másszor a legkétségbeesettebb betegek lépnek e hideg vízbe minden elenőrzés nélkül, és a -megszámlálhatatlan mankó, mely a barlangnál maradt, mutatja, hogy a siker csakugyan a legfényesebb. A községben beszélik, hogy egy lourdesi asszony télen már megholtnak hitt gyermekét bölcsőjéből kiragadta, elkese- redésiben a vízbe tette bolt gyermekét a körülállók borzalmára, aztán betakarva ismét haza szaladt lázasanés másnap midőn az asszonyt őrületéért felelősségre vonták, azzal felelt, hogy a szűz anya gyermekemet meg- gyógyitotta. Ez évben hivatalosan 32 csodát hirdettek ki a gyógyultak jelenlétében. Nem czélom a csodákat leirni: aki érdeklődik legjobban teszi, ha az okmányokat hivatalosan beszerzi, legalább nem kell mások esetleg subjectionek gondolt állításait elfogadnia. De azt el nem hallgatom, amit felelősség mellett hallottam egy élűkelő magyar úrnőtől e csoda helyről. A családból véletlenül 2-en Lourdesbe mentek utazás közben kirándulásképen. Otthon hirtelen veszélyesen megbetegedett az egyik családtag, aki nem is volt katholikus. A leverő hirt sürgönyileg megtudván a két utas, imádkoztak betegjük gyógyulásáért. A beteg azon órában, amelybon Lourdesban a rokonok imádkoztak, hirtelen meggyógyult. A beteg később, midőn a dologról értesült, katholikussá lett. A convertált egyén ma is él, áltálánosan ismert magyar előkelőség. Szokás, hogy a gyermekeket megáldják és a bold, szűz oltalmába ajánlják. Eire ismét egy előkelő család történetét adhatom, akik szintén közelállanak hozzánk, mert rangra és vagyonra nézve Magyarország csaknem legelsó mágnásai. A valóságért szintén felelek. Az anya két gyermekét felajánlotta nyilvánosan pap imái között Lourdesben és hazaköldvén Magyarországra a kisdedeket, veszélyesen beteg férjéhez utazott Yelenczébe. Ide érkezve sürgönyileg értesítik, hogy kis gyermeke útközt megbetegedve, torokgyíkban fekszik birtokukon élet és halál között. A szegény annya bizva a lourdesi felajánlásban, nem hagyte el férje beteg ágyát és egészen a gondviselésre bízta gyermekeit. Rövid pár nap múlva a gyermekek veszélyen kivül voltak és meggyógyultak. Semmit nem irigy lek Francziaországtól, de Lo- urdest szeretném a magyar hegyek közé tolni; mi meg tudnánk becsülni az ilyen kiváló helyet, talán jobban, mint a francziák. A -templom falaiba vésett reconaisancok nálunk is fellobbantanák az igazi hitéletet, amely nélkül igaz nagy erélyt és önzetlen kitartó munkásságot egy nemzet sem tud kifejteni. Bekövetkeznék nálunk is a vallásközönyt követő vallásos reaktió épugy, mint itt, ahol a nép mindinkább belátja, hogy vissza kell térni az oltárokhoz, ha a valódi czivilizátió haladásában résztvenni kívánunk. Eifel-tornyokat, palotákat, és fényt lehet teremteni ridek szívvel is, de az -emberi lelkűiét nagyságát; mely alapja a haladásnak, csak az erős vallásosság fundamentumain lehet felépíteni. Dr. Hirling Antal.
