Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11 sz.) 1897. márczius 14. beghessen. Majd pedig indítványozza, hogy az olva­sókör közszeretetben álló elnökének, V i c z e János­nak, a ki oly elismerésre méltó buzgalommal élt min­denkor a kör érdekeinek, jegyzőkönyvi köszönetét nyilvánítsa, mely indítvány általános lelkesedéssel el­fogadtatott és jegyzőkönyvbe iktatása elrendeltetett. Illés Gyula is buzdító beszédet intézett a kör tagjaihoz. Klein József könyvtárnok sorolta fel azo­kat, kik könyvek adományozásával az olvasókör könyvtárát elismerésre méltó áldozatkészséggel gya­rapították. Befejezésül Vicze János elnök, ismételten me­legen üdvözölve a kör tagjait, s miután a diszgyülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Kumper János és G a 1 am b o s János olvasóköri tagokat felkérte, a diszgyülést bezárta. A jegyzőkönyv felolvastatván, aláíratott és igy meghitelesittetett. (Kmf.) Vicze Márton olv. jegyző. PÉNZINTÉZETEK. Jegyzőkönyv, felvétetett Szegzárdon, 1897. évi márczius hó 7-én, Szegzárd nagyközség dísztermében, a szegzárdi nép­bank, mint önsegélyző szövetkezet rendes évi köz­gyűléséről. Jelen voltak: Boda Vilmos elnök, 55 betét tulajdonosa, Háry Ede 84, Székely Ferencz 2, Pol­gár Alajos 15, Horváth Ignácz 7, Franek János 30, László Lajos 10, Steinfeld Béla 8, Geisz Zsigmond 4, Jártas János 5, Szakály Ferencz 8, Krammer Já­nos 45, Szeghy Sándor 20, Zwonicsek József 5, Zsigmond Ferencz 15, Wilhelm Ede 23, Mehrwerth Ferencz 15, Goldberger J. Mór 39, Nikitics Imre 15, Végess János 5, Nikitics Antal 5, Szondy István 55, Nagy János Prantner 7, Schneider János 5 és dr. Pinitzer Béla 40 betét tulajdonosa. Elnök: Boda Vilmos, mint az igazgató vá­lasztmány elnöke. Jegyző: Pirnitzer Béla dr., szövetkezeti ügyész. Elnök üdvözli a megjelent szövetkezeti tagokat és utal azon körülményre, hogy 1897. február hó 28-ára hirdetett közgyűlésre a szövetkezeti tagok nem jelentek meg határozatképes számban, az alapszabá­lyok 29. §-a értelmében kimondja a megjelentek ha­tározat képességét és a közgyűlést 9 órakor meg- nyitá. A napirend ismertetése után kéri a közgyűlést a tárgysorozat feletti határozat hozatalra. 1. A közgyűlési jegyzőkönyv hitelesítésére 3 szövetkezeti tag megválasztása. Megválasztattak: Zsigmond Fezencz, Steinfeld Béla és Polgár Alajos. 2. A választmány és a felügyelő-bizottság évi jelentése; az 1896. évi zárszámadások előterjesztése, megállapítása és ennek kapcsán a felmentvény meg­adása. a) A választmány jelentése: „Tisztelt Közgyűlés! Huszonöt éves múltra tekint vissza szövetke­zetünk a mai napon és bátran bocsátja a nagykö­zönség ítélkezése alá ezen negyed évszázad alatt kifejtett működését és az elért eredményeket. Kis körre szorítkozik mőködésünk tere; és jól­lehet sem ipar, sem kereskedelem nem öltött me­gyénk területén oly terjedelmet, mint az óhajtandó volna; jóllehet a néhány évvel ezelőtt még borág koszoruzta hires hegylánczolatunk a pusztaság sivár képét mutatja: intézetünk ereje nem fogyatkozott sem tagjainak számában, sem a betétek összegében. A folyó évben alakult évtársulat tagjait még nem számítva, 13,388 betéttel vannak érdekelve szö­vetkezetünk tagjai és ezen betétek 534,356 frt 39 kr értéket, vagyis fél millió forintnál többet képviselnek. Pusztító viharként rontottak el felettünk a leg­utóbbi gazdasági évek; de ezen szomorú viszonyok között is némi megnyugvássul szolgál a takarékossá­got visszatükröztető azon tény, hogy községünk és környékünk lakossága nem csüggedt el és megtaka­rított filléreit intézetünkben helyezi el gyümölcsözésre. Ez időszerint személy hitelre 422,849 frt, jel­zálogra 29,925 frt van gyümölcsözően elhelyezve és ha figyelembe vesszük, hogy a vidéki pénzintézetek rendszerint 7%> kamatra adnak kölcsönt, akkor a 6°/o kamat mellett szövetkezetünk tagjai által élvezett 422,774 frt kölcsöntőke összegnél 4527 frtot takarí­tunk meg a kölcsönöket élvező tagok — szemben a 7°/o-ot kamatozó kölcsönökkel. Ezen tény tükrözött vissza a múlt évi zárszá­madásunkban 19,158 frt 89 krt feltüntető nyereség­ben ; és ha csak l°/o-al emelnők a kamatlábat, a nyereség 23,685 frt 89 krra rúgna fel. Ez azonban sem nem czélja intézetünknek, sem nem törekvése a választmánynak. Segíteni akarunk és segítünk is mindazon betétesünkön, kiknél a szor­galmat és takarékossági hajlamot tapasztalunk. Ezt a szövetkezet tagjainak legnagyobb részéről konsta­tálhatjuk is. Vannak ugyan intézetünknél is, úgy mint min­den téren, oly tagok is, kik szerencsétlenség által sújtva, fel nem emelkedhetnek és nem tehetnek eleget fizetési kötelezettségüknek. De e részben is hálát ad­hatunk a gondviselésnek, hogy a súlyos anyagi hely­zet mellett csak 1696 frt 05 krajczár bizonyult be­hajthatatlannak. A tartalék alap, mely ez idő szerint 1333 frt 95 krt tesz, nem fordítható ily veszteségek fedezésére, mert ily veszteségek az ez évi nyereséget csökkentik csak, mely azonban ezen veszteség mellett is teljesen kielégítő eredményt mutat. A választmány a legnagyobb körültekintéssel és elengedhetlen szigorral ügyel föl a kölcsönök meg­szavazásánál és ugyanily eljárást tapasztalunk szövet­kezetünk igazgatója részéről, a ki méltányos elnézést illő erélylyel párosít. A szövetkezeti tagok érdekében kifejtett küz­delem ez, midőn szigorúan megköveteljük a rendes befizetéseket. E mellett is sok helyen elnézéssel kell lennünk, a mint ez a kamathátralékokban kifejezésre talál. De ez nem sérti szövetkezetünk anyagi érdekeit, mert ezen kamathátralékok fedezetet találnak a hátra­lékosokat illető osztalékban és igen helyesen jár el szövetkezetünk igazgatója, ha elkerüli a költséges peres eljárást ott, a hol erre szükség nincs. Ugyanezen szellemben működnek intézetünk tisztviselői és napi biztosai, kiknek szorgalmáról méltó elismeréssel kell megemlékeznünk. Méltóztatnak tudni, hogy épen ily válságos időkben fokozódik a munka a pénzintézeteknél, mert a mily rendetlenül jutnak a szegénysorsu betétesek jövedelemhez, épen oly rendetlenül fizetik tartozásai­kat és ez sok körültekintést, sok munkát és ernye- detlen szorgalmat követel a tisztviselőktől és napi biztosoktól egyaránt. Meg is feleltek feladatuknak példásan, a mint ezt a felügyelő bizottság által helyes­nek talált zárszámadások mutatják. Ily elvek gyakorlati alkalmazása mellett izmo­sodott meg intézetünk 25 év alatt. Ezen múltúnk legyen jövőnk záloga és biztosí­téka és nem fogunk csalódni a jövőbe helyezett azon reményünkben, hogy a gondviselés az ez idő szerint reánk nehezedő gazdasági válságból bennünket kisza­badit, intézetünk a következő 25 év alatt még fénye­sebb gazdasági sikereket fog elérni.“ Szegzárd, 1897. február 28-án. Boda Vilmos s. k., mint az igazgató választmány elnöke. Ezen jelentést a közgyűlés helyesléssel tudo­másul vette. b) A felügyelő bizottság évi jelentése: „Tisztelt Közgyűlés! Alulírottak, mint a szegzárdi népbank felügyelő bizottsága van szerencsénk jelenteni, hogy megbízá­sunkhoz képest a népbank, mint önsegélyző szövet­kezet ügykezelését a lefolyt évben is éber figyelem­mel kisértük; annak hivatalos helyiségében töbször megjelentünk, az üzleti könyveket, okmányokat, pénz­tár készletet, a letét- és tisztibiztositékokat minden alkalommal behatóan megvizsgáltuk és azokat min­denkor a legnagyobb rendben meglevőknek találtuk. Az igazgatóság által 1896-ik évről kiadott zár­számadását minden egyes tételében átvizsgáltuk és jelenthetjük, hogy az a tőkönyv vonatkozó tételeivel teljesen egyezik. Ezek alapján kérjük a tisztelt közgyűlést, hogy úgy az igazgatóság, mint részünkre a fölmentvényt megadni méltóztassék.“ Szegzárd, 1897. február 27-én. Mehrwerth Ferencz sk., felügyelő bizottsági elnök, László Lajos sk., felügyelő bizottsági tag, Krammer János felügyelő bizottsági tag. Helyesléssel tudomásul vétetett. c) A zárszámadások minden szövetkezeti tagnak kézbesítve lévén, az elnök azon kérdésére, vájjon kivánja-e a közgyűlés azok részletes felolvasását, a közgyűlés egyhangúlag határozta, hogy a zárszámadásokat elfogadja, azokat az előterjesztett alakban, mégis a szokásos óvás fentartása mellett, megállapítja és a választmánynak és a felügyelő bizottságnak a felmentvényt megadja. 3. A felügyelő bizottság tiszteletdijának meg­állapítása az 1897. évre. A felügyelő bizottság tiszteletdija 1897. évre 200 forintban, szóval kétszáz forintban állapítta­tott meg. 4. Egy igazgató-helyettes megválasztása. Mehrwerth Ferencz felszólal egy igazgató-helyet­tes megválasztása ellen, mert Zarubay Ferencz és Bencsik Kálmán ezen minőségben megválasztva lévén, ezen tisztség eddig meg nem üresedvén, megbízatásuk ideje pedig még nem is járt le, ennélfogva most nem lehet igazgató helyettest választani. Igaz ugyan, hogy Zarubay Ferencz nem látogat el a választmányi ülé­sekre, de ha az igazgató helyettesítéséről lesz szó, akkor megfogja tenni kötelességét. Helyette másik igazgató-helyettes választása csak elmozditási határozat után történhet; de erről a napi rendben szó nincs és Zarubay Ferencz nem is szolgáltatott okot az elmozdításra. Kéri ezen tárgy­nak a napi rendről levételét. Goldberger J. Mór. helyesli az előtte szóló indít­ványát, mert habár Zarubay Ferencz nem is látogat el a választmányi ülésekre, mégis a választmány újra alakításáig tartassék meg igazgató helyettesnek. Fránek János szükségesnek találja az uj válasz­tást mert Zarubay Ferencz teljesen távol tartja magát az ülésekről. Elnök indokolja, miért vétetett fel ezen tárgy a napi rendbe azzal, hogy Zarubay Ferencz távol ma­radása a választmányi ülésekről czélszerünek mutatta hogy oly választmányi taggal töltessék be ezen tiszt­ség, a ki az ülések ügyeivel foglalkozik, azokat ismeri és az igazgató akadályoztatása esetén ezt eredmé­nyesen helyettesíteni képes. Azon tény, hogy e tárgyban különbözők a véle­mények, mutatja, hogy nem indokolatlanul volt ez napi rendre véve; mégis nehogy Zarubay Ferencz személye elleni eljárásnak tekintessék az uj választás, hozzá járul, hogy e tárgy a napi rendről levétessék. Határoztatott: a közgyűlés negyedik tárgyául kitűzött választás a napi rendről levétetett. 5. Netaláni bejelentett indítványok tárgyalása: Elnök jelenti, hogy Steinfeld Béla szövetkezeti tag a szövetkezeti tisztviselők anyagi helyzetének ja­vítása iránt írásbeli indítványt terjesztett be az 1897. február 28-ára kitűzött közgyűlés után. Az alapszabályok 29-ik §. 3-ik bekezdése értel­mében, ezen indítvány most nem lévén tárgyalható, felkérte inditványozót, nyilatkozat tételre, váljon vissza vonja-e indítványát ? Indítványozó erre kijelenti, hogy indítványát visszavonja. Egyéb tárgy nem lévén, elnök a közgyűlést berekeszté, mire Goldberger J. Mór indítványára elnöknek fáradozásáért a közgyűlés köszönetét szavazott. KÜLÖNFÉLÉK. — Márczius 15. A szabadság hajnalha­sadásának évforduló nagy. napja holnap vir­rad reánk, midőn minden igaz magyar hálát fogadna a magyarok hatalmas Istenének, hogy nemzetünk vérnélkül, a hosszú elnyomatás után kivívta magának az alkotmányos sza­badságot. E napnak dicső emlékét és jelen­tőségét holnap fogják hazafias tanáraink és tanítóinkba tanulóknak megmagyarázni az iskolai ünnepélyeken, melyeknek megtartása minden iskolai testületnek hazafias köteles­sége. De nemcsak a Múzsák templomában, hanem számos egyletben is ünneppel ülik meg márczius idusát. Városunkban az ev. ref. templomban ma tart Borzsák Endre ev. ref. lelkész, lapunk belmunkatársa alkalmi szónoklatot, a dalárda pedig énekével fogja az ünnepi istentiszteletet emelni. — A szeg­zárdi polgári olvasókörben, régi szokás sze­rint, holnap társas vacsorával ülik meg^a magyar szabadság legragyogóbb napjának évfordulóját. — Kinevezés. 0 felsége a király Bá­thory Géza dunavecsei járásbirósági albirót a dunaföldvári járásbírósághoz járásbiróvá nevezte ki. — Tiszteletbeli megyei tiszti ügyész. Gróf Széchenyi Sándor főispán dr. Mü 1- 1 e r János bonyhádi ügyvédet Tolnavármegye tiszteletbeli tiszti ügyészszévé nevezte ki. — Hymen. Dr Spányi Leó, szegzárdi ügyvéd, a szegzárdi kir. törvényszék hites tolmácsa, eljegyezte Pirnitzer Antal nagy- kereskedő s törvényszéki kereskedelmi ülnök bájos és szellemes leányát, Ida kisasszonyt.-— Pénztáros választás. A bátai községi pénz­táros, Pirisa János családi körülményei folytán állá­sáról lemondván, helyébe Pirisa Mihály kiváló értel- miségü polgár ember lett egyhangúlag megválasztva. — Ingatlanok forgalma. Pirnitz er Béla szeg­zárdi ügyvéd megvette a régi takarékpénztári emele­tes épületet 17,000 írtért, Freund Simon apát-ut- czai házat pedig Beöthy Károly szegzárdi ügyvéd vette meg 7000 írtért. — A régi szegzárdi apátság fundamen­tuma. A történelem tanúsága szerint I. Béla magyar király Szegzárdon sokat tartózkodott és itt a benczések számára apátságot is ala­pított, melynek épülete a mostani vármegye­ház helyén állott. Ennek az apátságnak a múlt héten a fundamentumára bukkantak a rab munkások, a kik a megyeház nyugati kert fala mellett a fák részére gödröket ástak. A kiásott fundamentum téglái között római eredetű kövek is voltak, melyeket az apátság építése alkalmával felhasználtak. A rómaik­nak különben Szegzárdon volt telepük, me­lyet „Alisca“-nak hívtak. Még a bödői for­rás vizét is vezetékeken a városba vezették, melyeknek maradványai sok helyen már a földből előkerültek, más római régiségekkel együtt.

Next

/
Thumbnails
Contents