Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

1897. márczius 14.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. sz.)

5

Eljegyzések. Kary Zoltán pécsi tanító eljegyezte Horváth Ignácz nyug. törvényszéki biró szép és kedves leányát, Mariska kisasszonyt Du- naföldvárott. K1 a c s ó Károly nagybecskereki dohánybeváltó-hivatali tiszt jegyet váltott E ich mii 1- ler Irén kisasszonynyal Dunaföldvárott.

— A szegzárdi r. k. óvodát és gyermekmenhe- lyet fenntartó egyesület rendes évi közgyűlését f. hó

21-en vasárnap d. u. 4 órakor a községháza nagytermében tartja. Tárgya: 1. Elnöki jelentés. 2. Tiszt- ujitás. 3. 1897. évi költségvetés. 4. 1896. évi számadás megvizsgálása. 5. Egyébb indítványok.

—— Állami segély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegzárdi kereskedelmi tanoncziskola részére 250 frt államsegélyt engedélyezett.

— Jóváhagyott szervezési szabályzat. A most megalakult Baka-Bartina hegyközség szervezési szabályai már jóváhagyattak, s igy működését megkezdheti.

— A baja-bátaszéki vasúti hid. Sokat írnak egy idő óta a baja-bátaszéki vasúti hídról s olyan sokféle a szárnyra eresztett hir, hogy alig lehet a sok közül a valódit kihámozni. Mi is egész biztosra vettük a b aj a—b át as z é k i vasúti hid kiépítését, mert hisz' ez nem egy vidék, hanem az ország érdeke, mégis most újabban megbízható forrásból arról értesülünk, hogy a kereskedelemügyi minisztériumban még éppenséggel nem döntötték el, hogy a Duna áthidalása B aj a és Bátaszék között történjék. Most már ezzel a tervvel szemben azzal foglalkoznak, hogy a baja-bátaszéki hidat, mivel nagyon költséges lenne, elejtsék és helyette Kalocsánál, vagy Erdőd és Gombos között építsék fel kevesebb költségen a hidat; mert ezeken a helyeken a Duna medre sokkal szükebb és a talaj is szilárdabb. Az tehát tény, hogy a kormány is szükségesnek tartja a Duna áthidalását, csak még a fölött nem döntött, hogy hol építse azt fel. Miután ily stádiumban van az ügy, azért jó szolgálatot tennének az érdekelt törvényhatóságok, városok és községek, ha újra a legmesszebb menő akczióba lépnének vitális érdekeink elősegítésére .

— Községi jegyzőválasztás. Döbrököz nagy községben folyó hó 7-én ejtette meg a képviselő-testület a_ lemondás folytán megüresedett jegyzői állást. A pályázók közül a bizalom osztatlanul Illés Gyula ottani helyettes jegyzői személyében összpontosult, a kit egyhangúlag választottak meg. A választás példás rendben folyt le, a mi a választók dicséretére válik. *

— Helyettesítés. Az alapnevelési egyesület által fentartott szegzárdi ovoda ideiglenes vezetésével özv. V á r k o n y i Endréné bízatott meg, mig M a 11 i o n i Jánosné, az ovoda vezetője, betegségéből felépül.

— 100.000 szőlőkaró. 82 szegzárdi szőlősgazda

620.000 drb szőlőkaró szükségletének kielégítését kérelmezte az államtól. Dr. Darányi Ignátz földművelési miniszter 78862. sz. a. leiratával 100.000 darabot engedélyezett a kérelmező szöllős gazdáknak a lugosi erdőigazgatóság területéről ezrét 21 frt 50 kr. árban. Minthogy a szállítással együtt a karó igen borsos árba jön: értekezlet lesz tartva f. hó 14-én vasárnap d. u. 3 órakor a községháza nagytermében a karó át vagy át nem vétele fölött, melyre az érdekeltek ez utón is meghivatnak. Tóth Károly.

— Kölcsön a szőlők felújítására. A fillokszera által elpusztított szőlők felújítására adandó kölcsönök engedélyezése kezdetét vette a Magyar Agrár és Járadékbank részvénytársaságnál Budapesten, melyre figyelmeztetjük ismételve szőlős gazdáinkat. A kölcsönök iránti kérvények benyújthatók: I. a „Magyar Agrár és Járadékbank“-nál Budapesten (Erzsébet-tér

9.); II. a Magyar Agrár és Járadékbank vidéki megbízottjainál. Tolnavármegyére nézve Mayer Ferencz Andor, közgazdasági előadó, s földbirtokos van megbjzva, a ki készséggel szolgál a szőlős gazdáknak felvilágosítással.

— Mérsékelt áru sóárudák. Tolnavármegye területén Szeg zár dón, Bonyhádon, Ó-Dom- bováron, Pakson, Hőgyészen és Simon- tornyán fognak mérsékelt áru sóárudát felállítani.

— Névváltoztatás. Goldstein Antal ó dombóvári illetőségű lakos vezetéknevét „Gárdonyidra változtatta belügyminiszteri engedélylyel.

— Díszfák- A vármegyeház körül múlt héten döntögették ki a vihar által megtépett fákat, melyeknek helyére díszfákat ültettek. A díszfákat gróf Ap- ponyi Sándor ajándékozta a megyének.

— Egy kis gyermek halála. W i 1 c z e k* Sándor József-puszta bérlőjét és nejét súlyos csapás érte. Kedves Sándor fiúcskájuk 7 hónapos korában meghalt. Múlt kedden délelőtt helyezték öröknyugalomra Szegzárdon a kis halottat részvét mellett.

— Lóosztályozás. Szegzárdon folyó évi április hó 5-én lóosztályozás lesz, mely alkalommal minden lótulajdonos tartozik büntetés terhe alatt lovait bemutatni.

— Halálozás. Stokinger János szegzárdi előkelő iparost és nejét mély szomorúság érte. Apósa, illetve édes atyja, Müller Ignácz m. kir. államvasuti

felügyelő Budapesten folyó hó 7-én életének 58-ik évében elhunyt. Haláláról az alábbi gyászjelentést adták ki: Alulírottak a maguk, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól telt szívvel jelentik a szeretett férj, illetve édesatyjuk, nagyatyjuk és testvér Müller Ignácz m. kir. államvasuti felügyelő urnák, folyó évi márczius hó 7-én, délelőtt 11 órakor, hosszas szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 58-ik, boldog házasságának 29-ik évében történt gyászos elhunytát. A megboldogult hült tetemei folyó hó 9-én kedden, délután 3 órakor fognak a gyászházban: VI. kerület, .Uj-ptcza 9. szám alatt, a róm. kath. egyház szertartása szerint beszenteltetni és a központi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig márczius hó 9-én, délelőtt 10 órakor fog a lipótvárosi plébánia-templomban a Mindenhatónak bemutattni. * Budapesten, 1897. márczius 8-án. Áldás és béke hamvaira! özvegy Müller Ignáczné szül. Schönbach Emilia mint neje. Müller Józsa, Emilia férj. Stokin- ger Jánosné, Müller Géza, Müller Etelka mint gyermekei Stokinger N. János mint veje. Mukicza. Milike, Sanyika, Laczika mint unokái. Müller Ágoston, Schwartz Katalin szül. Müller Felde Karolin szül. Müller, Müller József, Ritter Mária szül. Müller György mint testvérei.

— A szegzárdi tisztviselő társaskör folyó hó 7-én rendkívüli közgyűlést tartott; a tárgysorozat első pontját Geiger Gyula rendes tagnak a választmány 14. számú határozata elleni felebbezése képezte. Geiger ugyanis lapjában a »Szekszárd Vidékében« megjelent a társaskört sértő és kigunyoló czikkének visszavonására hivatott fel a kérdéses választmányi határozattal, különbeni kizáratás terhe alatt. A közgyűlés — melyen kevesen jelentek meg s mely éppen csak hogy határozatképes Volt — igen udvariasan járt el Geigerrel szemben; mert nemcsak- hogy megsemmisítette a megfelebbezett választmányi határozatot, hanem sokaknak meglepetésére őt választmányi tagtá megválasztotta. Geigeron kívül a közgyűlés még TraiberTivadar és Rill - Józsefet választotta meg választmányi tagokká.

— Eltűnt fiú. Endl Rudolf, hőgyészi bádogosmester tizennégyéves fia; Endl Károly, szülei házától egy szép reggelen eltávozott és azóta nem tért vissza. A fiú mágával vitte ruháit és a zsebébe egy forgópisztolyt is tett. így indult útnak, de hogy hová, azt senki sem tudja. A fiú atyja üzletében tanulta a bádogosmesterséget, de- sohasem volt kedve a munkához s úgy látszik, ez elől szökött meg. Nem lehetetlen, hogy —■ a gyermekek közt mostanában divó Robinson-járvány vitte rá a szökésre — s egy kis kalandozás után magától is vissza fog térni. Addig azonban keresik és ha valahol rátalálnak, haza fogják tolonczolni.

— Sorozás. Mozgalmas képet mutatott múlt pénteken és szombaton Szégzárd, különösen a „Szegzárd Szálló“ környékén, a hol a legénység csoportosult. Mint mindig, úgy most is már kora reggel vig dalolás között vonultak be a városba a katonajelöltek, a kik közül elég szép arányban szedték a legények elejét fegyver alá. A besorozottak bosszú nemzeti szalagot tűztek fövegükre és igy mentek baza, a hol egész októberig folytatják a vig életet; mert azt tartják, a mit a nóta is mond, hogy nem parancsol nekik senki, csupán a „császár“.

— Nyilvános köszönet. A szegzárdi magyar I-ső asztaltársaság, — mely az elmúlt év karácsony napjára most már 5 öd ízben vallás különbség nélkül 8 szegény gyermeket látott el teljesen téli ruházattal — a Tolnamegyei takarék- és hitelbank tek. igazgató választmánya által folyó évre adott 5 frtot s a Szegzárdi takaréktár t. igazgatósága által adományozott 2 frtot, -— a nemes czél érdekében hálás köszönettel nyugtatja, a választmány megbízásából: Hiverth Ignácz elnök.

— Malomégés. Fekete Lajés molnár bérletében levő, s Tót-Keszi község tulajdonát képező malom folyó hó 1-én ismeretlen okból kieyuladt és teljesen leégett. A kár nagy, mert nemcsak a malmot emésztette fel a tűz, hanem 'a malomban volt nagy lisztkészlet is oda veszett.

— Megbüntetett katonák. Múlt számunkban már megírtuk, hogy a tolnai lovassági kaszárnyában, melyet a.vármegye fél millió költségen építtetett, nagy veszélyben "forgott,„mert folyó hó 4-én az egyik istálló kigyuladt, s hogy nagyobb veszedelem nem történt, azt főleg a tolnai és a segítségükre érkezett fáczán- kerti tűzoltók önfeláldozó működésüknek lehet tulajdonítani. A katonaság részéről már folyó hó 5-én szigorú vizsgálatot tartottak, hogy a tűz keletkezésének okát kipuhatolhassák. A vizsgálatra megjelent hadbíró a í-ik század legénységét és tisztikarát azzal büntette meg, hogy éjjel nappal a szabad ég alatt kellett tartózkodniok. A hadbíró ezen szigorú ítéletét-azonban a hadtestparancsnokság folyó hó 7-én táviratilag feloldotta és igy a század ismét bevonult hatott rendes helyére, födél alá. A vizsgálat semmisem derített ki; csupán annyit tartanak valószínűnek, hogy a tűz a kigyuladt épülettől 80 méter távolságra eső, a század kovácsmühelyének kéményéből kirepült szikra által támadt, mely bejutva az istálló ablakán a széna közé, ott tüzet gyújtott. Ez a feltevés azért is bir valószínűséggel, mert a tűzvész napján erős szél fújt, mely a kovácsmühely kéményének szjkra- fogoját annyira megrongálta, hogy abból a szikrák kirepülhettek.

— A kéményseprés ellenőrzése. A központi járás erélyes főszolgabirája, Nunkovich Ferencz, elrendelte, hogy a kéményseprők minden háznál tartoznak a ház tulajdonossal igazoltatni a kémények kitisztítását. Ezt a jegyzéket azután minden hónapban a főszolgabírói hivatalba kell bemutatniok ellenőrzés végett. Erre az intézkedésre az vezette a főszolgabírót, hogy a kéménytüzeket megakadályozza, melyekből veszélyes tűz is támadhat különösen szeles időben.

— Harcz a szederfalevélért. Minden évben valóságos harczot folytatnak a selyemtenyésztők a sze- derfalombért, különösen az utolsó hétben, midőn már általában lekopasztották a tenyésztők a fákát, pedig ekkor esznek legmohóbb étvágygyal a selyemhernyók. Ilyenkor a tenyésztők elbarangolnak a 4—5-ik falu határába is szederfa lombért, hogy selyemhernyóikat ‘megmenthessék az elpusztulástól. A szegzárdi selyemtenyésztők többek között Harcz és Kakasd községek határába szedték le eddig éjjelenkint a szederfa leveleket az ottani lakosok tiltakozásra daczára is, úgy, hogy e miatt a harczi és kakásdi tenyésztők panaszt tettek. Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott megkeresésére vármegyénk alispánja már jó eleve elrendelte, hogy a harczi tenyésztők a szeg- zárd-zombai, a kakasdiak pedig a szegzárd- bonyhádi törvényhatósági ut mentén szedhessék le azon fákról majd a lombokat, melyeket e czélra Bezerédj Pál ki fog jelelni.

— A hős Czinczinatus. A dunaföldvári iskolaszék legutóbbi gyűlésén a tárgysorozat egyetlen pontja a tanitók ötödéves pótlékának folyóvá tétele iránti intézkedés volt. Az ülés elején mindjárt Csefkó Ferencz valami alaki hiba miatt udvariatlanul megtámadta az elnöklő apátplébánost, ki azonban durva támadását azonnal méltóképen visszautasította. Magaviseletével általános megbotránkozást keltett, mert a helyett, hogy a kitűzött tárgy érdemleges bírálatába bocsájt- kozott volna, a leggyülöletesebb hangon folyton a tanitók személyével foglalkozott. Szerinte nem hogy emelje az iskolaszék fizetésöket, de a jelenlegi 400 frt évi fizetésre sem tartja a tanítókat érdemeseknek, legjobbnak vélné, ha a 13 tanító közül felét elbo- csájtanák és az igy megtakarított összegből lehetne, a törvény által megkívánt ötödéves pótlékot fedezni. Agitácziójával annyira vitte, hogy a gyűlést fel kellett oszlatnia, a nélkül, hogy ez ügyben határozatot hozott volna. Valamikor ez az ember községi biró volt Dunaföldvárott, de a kanacsi tévedése miatt bírói állásától felfüggesztették, ekkor búcsúbeszédjében kijelentette, hogy ő is ép úgy, mint Czinczinatus, visszamegy az ekeszarvához s a közügyekkel többé nem foglalkozik. De fájdalom, ígéretét nem váltotta be, mert daczára annak, hogy több Ízben kifejezést adott már abbeli véleményének, hogy Dunaföldvár akkor lesz boldog, ha minden kaputos embert, vagy a mint ő mondani szokta, a „vargá“-kat Dunaföldvárról a hátán ki nem viheti; azonban nem átalja a kaputosok által alapított és fentartott pénzintézetekhez mint napibiztos bejárni s a „vargák“-tól az 1 frt napidijat felvenni. Egy alkalommal az egyik pénzintézetnek igazgatósági gyűlésen nyíltan kifejezést adott annak, hogy ő Kossuth Lajos politikai álláspontjával nem rokonszenvez s a szobájában függő arczképét lepiszkálta, annak arczképét, ki őt szabad emberré tette, kinek köszönheti, hogy a közügyekbe beleszólása lehet; ő a hires 48-as párti ember, ki mást honárulónak tart, ki vele ellenkező politikai nézetet vall. Sajátságos jellemvonása, nevezetesebb beszédei alkalmával rendszerint kiemeli, hogy polgártársai közül szellemileg annyira kimagaslik ő s ezt a fényes tehetséget egyedül a közügy javáa fordítja; ha pedig valami kiváló durvaságot vagy sértést követ el valaki ellen, önelégülten forgatja jobbra-balra fejét és gyönyörködni látszik beszédének hatásában, ugyanazon alacsony értelmű nivón állók előtt. Ha kulturális, ke- gyeletes czélok, özvegyek, árvák gyámolitása a község anyagi hozzájárulását igénylik, akkor biztosak lehetünk róla, hogy Csefkó ur az első, a ki feláll, fejét büszkén körül hordozza s messze halló hangon hivatkozik az alacsony 6 frtos búzaárakra és fájdalommal be kell vallanunk, hogy sikerül is neki a nemes czélok érdekében tett indítványokat megbuktatni. De tartozunk az igazság érdekében annak felemlitésével, hogy ugyaaz a Csefkó ur az, a ki talán ép az nap, vagy már a kővetkező órában, valamely terjedelmes hordó barátságos szomszédságában önelégülten hirdeti, hogy neki borra sem elég az, a mi másnak évi jövedelme. Sajnos, hogy ily alacsony gondolkozásu embernek polgártársainak bizalma részt juttat a községi ügyek intézésében. Egyébként egész vonalon éber figyelemmel kisérik szereplését és szervezkednek az iránt, hogy visszafordítsák őt arra a helyre, a melyre valóban érdemes.

— Két csavargó. Czukor Mátyás Lengyel- országból indult meg szép Magyarországba, hogy itt dolog nélkül abból tartsa fent magát, amit zsidóhit- sorsosaitól kierőszakol azon a czimen, hogy útiköltséget szerezve, visszamehessen elhagyott otthonába, a hol nélkülözések között tiz tagú családja várja. A jó szivü emberek meg is könyörültek rajta, mert hatott reájuk a szépen kieszelt mese, melyből egy szó sem volt igaz. Midőn már szép összegre tett szert, csavargásában a sors összehozta Anschbach Bernát balassagyarmati illetőségű dologkerülővel, a kivel azután együtt barangoltak, mígnem Bonyhádon Anschbach őt ki nem rabolta. A csendörség a hálátlan utitárst Drucker Betti nevezetű szeretőjénél elfogta és nála a Czukor Mátyástól elrabolt takarékpénztári könyvet és a többi ellopott tárgyakat megtalálta.