Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

1897. márczius 14.

3

tömegesen termel s azokat tagjainek jutányosán bocsátja rendelkezésére, valamint a tagok vesszőkészletei eladását közvetíti, államilag segélyezett anya- és minta szőlőtelepeket létesít, karónyerés czéljára akáczosokat ültet és kosárfüzt termel.

Tagjai körében a szakértelmet igen olcsó szaklap kiadása által is terjeszti a szőlőszeti mellékterményeket feldolgozza s a jobban nem értékesithető borokból cognacot gyárt.

Szőlöszetünk felvirágoztatására azonban mindez nem elég, mert mit ér a legszebb szőlő, mit ér a legjobb bor, ha nincs rá vevő. A szövetkezet működésének egyik főcsoportja leend a szőlőtermények jó áron való s biztos értékesithetésének keresztülvitele.

Ezen czél elérésére a szövetkezet tagjai bor és csemege szőlőkészleteinek eladását közvetíti, külföldi piaczokat keres fel és nyer meg, külföldi kereskedőket hiv be, hogy tagjai szőlőjét és borait lehető jó áron eladhassa. Sőt ennél sem áll meg, hanem ha nagyobb bor mennyiségek állanak majd rendelkezésére a monarchia, esetleg a külföld nagyobb városaiban mintapinczéket és kiméréseket állít fel, továbbá szőlő- és borkiállításokat és auctiókat rendez.

Mindezek oly nagy horderejű feladatok, melyeknek czéltudatos megvalósítása nélkül szőlőink helyre állítva, szőlőtermelő népünk a koldusbottól megmentve s szőlő és borkereskedelmünk felvirágoztatva nem lesz s nem lehet soha.

Az országos szőlőtelepitő szövetkezet székhelye Budapest.

A működéshez szükséges tőke 100 korona névértékű üzletrészek kibocsátása által képeztetik. Az üzletrészek havi 10 koronás részletekben is fizethetők. A szervezési költségek fedezésére minden üzletrész után a jegyzés alkalmával 2 korona beiratási díj fizetendő.

A szövetkezet ügyeit Budapesten az igazgatóság vezeti a felügyelő-bizottság ellenőrzése mellett. A vidéki ügyvitel és a tagokkal való érintkezés sikeres keresztülvitele czéljából, az igazgatóság minden községben, hol szőlőtermeléssel foglalkoznak, bizalmi férfiakat „ügyvivőket“ nevez ki, a kiknek feladata leend:

1. Eladásra és betelepítésre ajánlott szőlőterületeket nyilvántartani s a szövetkezettel közölni.

2. A szövetkezet által beültetett s eladásra kerülő szőlők vételére ajánlkozó vevőkkel tárgyalni.

3. A működése helyén levő bor, szőlő, oltvány, vessző stb. készletet, illetve szükségletet tudakolni, a szövetkezetnek bejelenteni, bormintákat beszerezni s küldeni:

4. A szövetkezet által venni vagy eladnt kívánt terményeket és anyagokat tudakolni s a vételt vagy eladást közvetíteni. Végül

5. Mindezekről könyvet vezetni, Az ügyvivőket működésűkért az igazgatóság által meghatározandó jutalék illeti.

A szövetkezet tagja lehet bárki, nemkülönben alapok és egyletek, mint jogi személyek és kiskorúak is az általuk aláirott belépési nyilatkozat alapján. A szőlőtelepítés és a szőlőszeti termények értékesítését ennyire felölelő intézmény biztos emeltyűje leend szőlőtermelésünk és borászatunk felvirágzásának s ha ezen czélját a szövetkezet betölti, a mi, hogy megtörténik kétségtelen, ezzel együtt nem megvetendő pénzügyi eredményt is ér el az által, hogy az üzletrészek után tisztességes, sőt jelentékeny osztalékot fog tagjainak juttatni.

Az üzletrészek törlesztésére szolgáló összegek egyelőre a Pesti magyar kereskedelmi bank terézvárosi fiókjához Budapest, VI. Andrássy-ut 21. szám alatt küldendők.

Bővebb értesitést az országos szőlőtelepitő szövetkezet szervező irodája (Budapest, VI. Nagymező- utcza 12. sz. a.) ad.

MEGYEI IRODALMI CSARNOK.

Görögország.

Irta: Haársy Kálmán.

A kis Görögországról beszél újra az egész világ. Egy nemzet sem bírja oly nagyon Európa ro- konszenvét, mint a görögök. JÉs ez természetes is. Nincs ma müveit emher, a ki a dicső Hellász csábos, ingerlő, költői és fönséges történetei révén ne nyert volna az iskolai tanulásban maradandó emlékeket. A görög észszerű nevelés, fejlett kultúrája fantasztikus mithósza, Athén és Spárta virágzása, Solon és Licurgus, a peloponezusi háború, Leonidás és Epami- nondás, megannyi fönséges távlatából ragyognak

képzelmünk elé, a mint a gyermekkorban nyertük és I a mint fantáziánk kiszínezte.

S jóllehet a fondorkodós ravasz uj görögök valami száz éve nem müveitek olyan dolgot, mely méltó lett volna Európa becsülésére, nem tudnának oly barbár dolgot művelni, hogy eljátszák Európa rokon- szenvét. Aztán nem is oly barbár a mostani Görögország, a mint sokan hiszik. 1893-ban megejtett nép- számlálás szerint a férfiak 70°/o, a nők 93%>-a tud írni, olvasni. A műveltség terjesztésére szolgál 35 gymnasium, 300 hellén iskola, 1800 kereskedelmi iskola, 600 alsófoku ipariskola, négy tanitóképezde, 3 szeminárium s magában az athéni egyetemen 1887- ben, mikor az iskola félszázados jubileumát ünnepelte 14.029 tanulót engedett át a közpályákra. Csak még egy adatot: mig 1877-ben Görögországban 57 újság volt, most az újságok száma kétszáz, ezek közül nagyobb politikai befolyásnak örvendenek az Eon, Ak- ropolisz, stb.

A mostani görög teritorialis küzdelem alkalmából — mert ki ne látná be, hogy a görög vállalkozásnak ez a czélja — alkalmat veszünk magunknak, hogy a mai Görögországot megismertessük, kiterjeszkedve ennek legutóbbi történetére és azokra a momentumokra, melyek a mostani háborúval összefüggnek és melyeket a napilapok egységes képben nem igen tárgyalnak.

A hatalmas Görögországot, mely az egész világot uralta a kis Macedonia, ennek ravasz királya törte meg: Fülöp 359-ben s azóta a görögök ha szabadságot élveztek, az inkább elvi volt, mint tényleges. A bizanti uralom után az arabok, velenczeiek és legutóbb a törökök sarczolták a híjdani nagy elődök törpe fiait. E század virrad tán mintha teljesen veszni indult volna. 1280-ban azonban a szabadságvágya ellenállhatatlan erővel jelentkezett. 1821. márcz. 6-án Ipsy- lonti Sándor herczeg az úgynevezett szent csapattal bevonult Jassyba és kitűzte a felkelés zászlaját. De az oroszok csak tőrbe csalták a herczeget s ígért segítségük elmaradván, a szent csapat hősiesen elvérzett, maga Ipsylanti osztrák területre menekült s Munkács várába csukták. A szabadság eszméje azonban el volt vetve, már május 7-én Athén is a felkelők kezébe került s 1822. január elsején 67 képviselő megtartja az első görög nemzetgyűlést. Azonban ez pünkösdi királyság volt. 1827-ben Resid pasa visszafoglalta Athént s az Akropoliszt kezdé ostromolni. Ekkor mutatkozott eklatánsul, hogy Görögország a népek szimpáthiájában milyen első helyre van táblázva. Eymard gentri bankár milliót ajánlotta föl, Bajron, a század legszebb férfia s költője vagyonát és vérét ajánlotta föl a Hellász szabadságért. A diplomáczia akkor is oly lanyhán dolgozott, mint látszólag most a népek szimpathiája eredményezte 1827. juh 7-én az angol-franczia-orosz szövetséget, és mikor Törökország ostoba és fenhéjázó módon nem akarta megadni a népszabadságot, a udvarinói révben a törökhajóhidat a szószoros értelemben tönkre tette az angol flotta. Mindezeknek véget vetett a drinápolyi béke (1824. szept. 14.), mely Görögországot teljesen független királyságnak nyilvánította és egy európai herczegi család saját, Lipot szász kó- burgi herczeg visszautasítása után, — némi interregnum után 1833. jan. 30-án Bajor Ottót királylyá koronázták. Az ő királysága azonban nem birt gyökeret verni. Bajor bizalmasait helyezte hivatalokba, a kalózok rakonczátlanságát nemi tudta megtörni, végre is a görög nép, mely monarchikus nép nem volt soha, 1862-ben trónjától megfosztotta, s Vilmos dán herczeget választotta királylyá, ki első György néven trónra lépett. Ő most is Göröghon királya. Most 52 éves. Rendkívüli szép s nagyon .müveit férfi. Mint tengerészkadétnak mondta Palmerston angol lord: elfogadja Fölséged Görögország koronáját, melyre a fiatal herczeg felelete ez volt, elfogadom. Kiváló uralkodó s polgárember módjára él, alattvalóit gyermekemnek szólítja. Neje II. Sándor czár unokahuga igy a görögök arra is számítanak, hogy ügyükkel fog érezni az orosz. Családi nexusok egyébként is alkalmas, mert elsőszülött fia, Konstantin herczeg, a trónörökös a német császár húgát, Zsófiát birja feleségül. Említettük az előbb, hogy Görögország lakói a respublikát akarják s csak a király bölcsessége tudja a konspiracziókat tárgytalanná tenni. A királyi családban azonban kétségkívül a legnépszerűbb György herczeg, a király második fia, a görög hadak mostani vezére, a kiről legendák keltek szárnyra, hogy

III. Miklós czárt Japánban egy orvtámadás veszedelmétől mentette meg. Athléta termetű s azt állítják róla, hogy egy ágyút elbírna a vállán. Ezeken kívül még négy gyermeke van a görög királynak.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. sz.) ,

Minket főleg az érdekel, milyen kimenetele lesz a készülő háborúnak ? Az bizonyos, hogy a kisded Görögország szépen gyarapodik. 1863-ban a jóni szigetekről Anglia lemondott s az majdnem kétségtelennek látszik, hogy Kréta szigete, mely 1866. óta a törököké, az övéké lesz, háborúval vagy a nélkül. Kréta maga akkora, mintegy középnagyságú magyar vármegye, de lakossága fél annyi, mint Budapesté. Három valamire való városa van Kandia, Kréta és Remitó. Különben Kréta szigete, amint Görögország általán, arról nevezetes, hogy sok rajta a száz éves ember. A lakosok jobbára földmivelők és pásztorok. Különben állhatatlan nép, századok óta lázongáshoz szokva, melyet addig is erélyesen szítottak az anyaországi görögök, a kiknek egyébként több a vállalkozási kedvük, mint a bátorságuk s erejök.

Görögország nagyon is zilált pénzügyek között él. Már 1893-ban csődöt mondtak a pénzügyek. Decz.

15-én mondotta ki, hogy hitelezőinek csak 30%-ot fognak fizetni. Azóta kissé javultak az állapotok, de azért rózsásaknak még sem mondhatók.

Még csak ennyit: a krétai kérdés nem mai keletű, a krétaiak már 1866-ban fellázadtak a törökuralom ellen s Györgyöt királylyá kiáltották, a De- lijamisz minisztérium pénzzel támogatta kéz alatt a mozgalmat, nem mervén a nemzeti mozgalommal daczolni, később, midőn Delijannisz kijelentette, hogy Görögország annektálni fogja Krétát, a török kormány haddal fenyegette meg. Bismark vetette közbe magát s a Párisi konferenczia 1869. febr. 30. jogosulatlannak mondotta Görögország óhajtását. Mi lesz azonban most, azt sejteni sem lehet. A diplomacziá- nak furcsa felfogásai vannak; a mi ma jogos, az holnap jogtalan. Már is hangzik, hogy a hatalmasságok egy uj koníerencziája Krétát Görögországnak ítéli s György herczeg mehet — alkirálynak.

Görögországnak ma 2 millió 137 ezer lakosa van; hadserege összevissza a tartalékkal együtt 104 ezer. A sorozás 19 évben történik, a tényleges katonai szolgálat két év. A katonáknak Gras-féle fran- czia puskáik vannak. Görögország közigazgatásilag 16 nomosra, 70 eparkiára (kerület) és 442 dimarkiára van felosztva. Az igazságszolgáltatás legfelsőbb foka az athéni areopág kezében van. Másodbiróság van négy, törvényszék 16, békebiróság 17o, melyeknek ugyancsak van dolguk, mert az uj görögök szeretnek adósságot csinálni és szeretik az adósságot meg nem fizetni.

EGYLETEK, TÁRSULATOK.

Jegyzőkönyv.

Felvétetett Döbröközön, 1897. évi január hó 3-án a Polgári Olvasókör három éves fennállásának megünneplése alkalmával tartott diszgyülésről.

Jelen voltak a tagok teljes számban.

Vicze János elnök melegen üdvözli a szép számmal megjelent tagokat, elmondja a kör mikénti keletkezését, megalakulását és tovább fejlődését egész a jelenig. Reá mutat a kezdet nehézségeire, melyek - ken azonban a kör tulajdonképeni alapitó tagjainak, fáradalom- és áldozattól vissza nem riadó, kitartó buzgalma és lelkes összetartása végre is győzött, megmutatva azt, hogy erős akarattal és egyetértéssel, különösen akkor, ha az embert oly szép és nemes czél vezérli, minő az olvasókör jelszava: a legnagyobb akadályok is leküzdhetők. Majd az olvasókör mikénti megalakulását ecseteli, melynek megtörténte után, a kör rohamosan haladt előre, mig végre szilárd alapokon nyugodva, czélját elérte. Melegen emlékezik meg a kör azon tagjairól, kik annak megalapítása és szervezése körül hervadhatlafi érdemeket szereztek. Végre ismét szívélyesen üdvözölve a kör minden egyes tagját, — megköszönve a személye iránt három éven át, — tehát a kör megalakulásától kezeve tanúsított megtisztelő bizalmat, a diszgyülést megnyitja.

Vicze Márton olvasóköri jegyző szépen átgondolt lendületes beszédben üdvözli a haladás eszméjét, mely utat tör magának a társadalom legsötétebb rétegeiben is; üdvözli a Polgári Olvasókört, mint a mely a haladás eszméjének megvalósítását tűzte fel jelszavul zászlajára, mely az olvasókör virágzását fennen hirdeti, üdvözli végül a kör minden tagját, mint olyanokat, kik a haladás eszméjének zászlója alá sorakozva, a kitűzött magasztos czél felé lelkes buzgó- sággal törekszenek.

K u m p e r János az élet tapasztalataira támaszkodva összetartásra buzdítja a kör tagjait, hogy az a zászló a jövőben is bizonytalan hosszú időn át le-