Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-03-14 / 11. szám

2 dázatát megrongálta. A laktanya tűzkár ellen bizto­sítva lóvén, a kár folyó hó 8-án 538 frtban likvidál­tatott, mely összeggel a helyreállítási költségek fe­dezhetők, s a munkálatok még ezen hó folyamán fo­ganatosíthatók lesznek. Jelentette végül, hogy a szeg- zárdi Ferencz-közkórházban a bábaképző-in- tézet folyó hó 1-én 17 tanitványnyal, kik közül 11 községileg alkalmazott czédulás bába — tényleg megnyittatott. Fink Kálmán kir. pénzügyigazgató jelentése szerint február hóban elemi kár czimén a múltra 3909 írt 30 kr, behajthatlanság czimén múltra 17 frt 91 kr, tárgyváltozás folytán múltra 479 frt 25 kr, folyóra 352 frt 51 kr. töröltetett ellenben múltra 1868 frt 53 kr, folyóra 33 frt 40 kr, pénzintézetek által lefizettetett 7318 frt 79 kr. tőkekamat adó íra­tott elő. Február hóban bevolt adóban 294389 frt 62 kr. Ezen befizetése eredmény összehasonlítva a múlt év hason időszakában elért befizetési eredmény­nyel, kedvezőtlenebb 35637 frt 99 krral. Be­jelentette továbbá, hogy az 1897. évi I. törv.-czikk 3. §-a, illetve a végrehajtásra vonatkozó utasítás 7. §-a alapján Szegzárdon, Bonyhádon, O-D o rá­fi o váron, Pakson, Hőgyészen és Simon- tornyán mérsékelt áru sóárudák fognak felállittatni. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a lefolyt hóban 14 iskolát 22 tanteremben látogatott meg. Ne­vezetesen: a fáczánkerti és kajmádi köz­ségi, továbbá a j eg eny é si, hidjai, szedresi, várdombi, palatinczai és zombai rk., végre a szedresi ev. ref iskolát. A meglátogatott iskolák közül a várdombi rk. iskola alsó három tan­folyamába, valamint a hanti rk. iskola összes tan­folyamaiban a magyar beszédnek tanítása annyira csekély, hogy azzal megelégedni nem lehet. Továbbá a mőcsényi és palatinczai rk. iskolában, a magyar beszédnek tanítása pedig minden kritikán alóli, mert a palatinczai tanító magya­rul önmaga sem tud, a mőcsényi rk. iskolának taní­tója pedig ámbár képesített, s már második éven át vezeti az iskolát, növendékeivel a magyar beszédből eredményt felmutatni nem tud. Végre jelentette, hogy a kakasdi és apari rk. iskoláknál szervezett, 2-ik tani tói állomás betöltve nem lévén, ezen állomások­nak esetleg tanítónőkkel leendő bettfltéseval amint a c zi- k ó i rk. iskola három tantermének iskolai szekré­nyekkel ellátása elkerülhetetlen. Legvégül jelentette, hogy a többi iskolákban felmutatott eredmény tel­jesen kielégítő, — az apariban Bitter Péter tanító által felmutatott magyarnyelvi eredmény pedig kitűnőnek minősíthető. Az árvaszéki elnök jelentette, hogy a múlt hó­ban az ügymenet rendes ivóit. Az ügyforgalmi kimu­tatás adatai szerint érkezett az árvaszékhez 2080 ügydarab, melyekhez a múlt hó végén maradt 696 drb hátralékot hozzászámítva, elintézésre várt 2776, ebből feldolgoztatott 1933, hátralék maradt 843 drb. A hátraléknak 147 drbbal történt emelkedését azon körülmény okozta, hogy e hó folyamán a szokottnál több beadvány érkezett és hogy egy előadó 10 na­pig beteg volt. A közgazdasági előadó, Mayer Ferencz Andor jelentése szerint a tavaszi vetési munkálatok általá­nosan folyamatban vannak, amihez a talaj úgy fizikai, mint nedvességi állapota nagyon kedvező. Ugyancsak teljesen kielégitő ez idő szerint az őszi vetések állása is, valamint jónak mondható az álta­lános állat egészségügyi helyzet is. Krecsmarik Pál kir. ügyész arról tett je­lentést, hogy a szegzárdi kir. törvényszéki fogházban f. évi februárban le volt tartóztatva 156 egyén, a kik közül fegyházra volt ítélve 7, börtönre 82, fog­házra 48, vizsgálati fogságban volt 16, felebbezés alatt állott 3, összesen 156. Fogházi kórházban ke­zeltetett összesen 9 egyén, ezek közül felgyógyult 2, gyógykezelés alatt maradt 7. Perzsina Alfréd kir. főmérnök jelentése a következő: I. Állami közút. A vármegye terüle­tén átvonuló budapest—eszéki áll. közül a szegzárdi átkelési szakaszt kivéve, jó állapotban volt, s azon a közlekedést gátló akadály nem fordult elő; a szeg­zárdi átkelési szakasz hengerezése márözius hóban foganatositatni szándékoltatik, minek elérése czéljából a szükségelt kötő és védő anyagok szállítása iránt f. évi márcz. hó 2-án írásbeli versenytárgyalás tartatott s Rótt Jakab ercsii vállalkozó ajánlata 1713 frt . 60 krnyi vállalati ár mellett elfogadtatott. Az állami közútra folyó évben szállítandó ka­vicsra vonatkozó felosztási kimutatás és a kereske­delemügyi m. kir. miniszter által helybenhagyott Leitersdorfer József vállalkozónak a szerződés­ben előirt időben február hó 15-ike előtt kézbesitte- tett. Ezen engedélyezett kavics felosztási kimutatás szerint f. évben 7 km. hosszú áll. útszakasz fog hen- gereztetni, a többi szakaszok pedig foltozási rendszer mellett fentartatni. A törvényhatósági közutak kiépí­tett szakaszain szükségelt kavics biztosítás végett az írásbeli versenytárgyalás f. évi márcz. hó 17-ére ál­lapíttatott meg. A múlt évben be nem fejezett hen- gerezési munkálatok márczius hó elején megkezdettek és pedig Zom bán, O-D o m b o vár ott s B o n y h á- don, a f. évre 195 km. hosszban előirányzott hen- gerezési munkák pedig még f. évi szept. hóban meg­kezdetni szándékosainak, és igy még a munkálatok ez év folyamán befejezhetők legyenek. A törvényha­tósági közutak f. évre előirányzott munkálatok mü- szaki műveletei febr. hó folyamán kidolgoztattak s az alispáni hivatalnak jóváhagyás végett felterjesztet­tek. A vasúti ügyekben jelenti, hogy a szegzárd- bátaszéki vasúti útvonalon a földmunkálatok ismét megkezdettek. Viz- és révügy február hóban nem tárgyaltatok Posta ügyben változás nem fordult elő. Az országos szőlötelepitö szövet­kezet czélja és szervezete. Hazánk szőlőhegyeit elpusztította a fillokszera! Szőlőink megsemmisülésével elveszett egy mér- hetlen nagy nemzeti vagyon. Szőlőtermelő népünk elszegényedett s egy igen nagy részök a koldusbottól menekülendő, Amerikába és Szlavóniába vándorol. Társadalmunk a szőlők pusztulása után agóniába esett, sem bátorsága, sem pénze nem volt, de még ut és mód sem volt arra, hogy uj szőlőket miként TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. sz.) ültessen, a kipusztultakat miként rekonstruálja, a kezdeményezést az államtól várta, sőt még ma is ott állunk, hogy szőlőtermelőink nagyrésze mindent az államhatalomtól vár, pénzt, talajt, szakértelmet! Az állam az elpusztult szőlők rekonstruálása s uj szőlők telepítése tekintetében megtesz ugyan minden tőle telhetőt, azonban e tekintetben a legnagyobb feladat nem az államra, hanem a társadalomra hárul. Az állam adhat segélyt, adhat olcsó kölcsönt a sáőlő- telepitőnek, de nem adhat kész, kellő szakértelemmel betelepitett szőlőt, ezt megtenni a társadalom feladata. Ezen társadalmi feladat keresztülvitelét vállalta magára az országos szőlötelepitö szövetkezet. Mert ugyan mit ér a segélylyel, mit ér az olcsó kölcsönnel a közép- és kis szőlőtermelő, ha nincs megfelelő s'zőlőtalaja s ha nem bir szakértelemmel az uj szőlőkulturában. Megfelelő talajba szakértelem nélkül ültetett és kezelt szőlők csak a nemzeti vagyon további pusztulását mozdítják elő. „Kész szőlőt a termelő kezébe“. Ez jelszava az országos szőlötelepitö' szövetkezetnek! Az országos szőlötelepitö szövethezet az egész országra kiterjeszti tevékenységét és az elpusztult szőlők rekonstruálása, uj szőlők telepítése, a kor színvonalán álló egészséges munkairány követése, a hazai csemege-szőlő és borkészleteknek külföldön biztos és állandó piaczok szerzése stb. által vissza akarja hódítani veszendőbe ment nemzeti nagy kin­csünket, a »szőlőt« és ezzel biztositani akarja szőlő- művelő népünk vagyonosodását s ezreknek nyújtaná biztos alapot a tisztességes megélhetésre. A szövet­kezet működését egyenlő arányban terjeszti ki úgy a kötött, mint a homoktalajon levő szőlőkulturára. Az országos szőlötelepitö szövetkezet feladata­inak megvalósítása czéljából azon tagjai számára, a kiknek sem szőlőtalajuk, sem pénzük, sem szakértel­mük nincs, szőlőterületeket vásárol, azokat beülteti, parczellázza s nekik . a vételárnak 10—15 év alatt kisebb részletekben leendő törlesztése mellett tulaj­donukba bocsátja. Azon tagjainak, kiknek talajuk van, de pénzük és szakértelmük nincs, talaját beülteti, őket szakkép­zett kezelők által az uj kultúrába bevezeti s a beül-, tetésért járó munkadijat hosszabb lejáratú kölcsön formájában szedi be tőlük, hogy ki-ki szőlőtermése egy töredékéből könnyedén törleszthesse tartozását; végül azon tagjai részére, a kiknél csak a szakértelem és jártasság hiányzik, a szövetkezeti telepeken mun­kásokat és szőlőkezelőket képez. . Nagy, sőt kiváló súlyt fektet a szövetkezet a homoki szőlőkulturára s minden erejével azon lesz, hogy a szőlők telepítését még az által is előmozdítsa, hogy igyekezni fog megnyerni a saját (jótállása mel­lett, pénzintézeteket arra, hogy az állam által garan- tirozntt (25 milliós) kölcsönhöz hasonló feltételek mellett homoki szőlőkön is engedélyezzenek törlesz- téses kölcsönöket. Ilyen kedvezményre a homoki szőlők jövedelmezőségüknél fogva méltán igényt tart­hatnak ! A szövetkezet ezen nagy feladatai mellett tagjai egyéb szőlőszeti szükségleteit is ellátandjs, nevezete­sen európai és amerikai szőlővesszőket és oltványokat 1897. márczius 14. vánságok peticzió alakjában terjesztessenek fel az or­szággyűlés elé. Erre szakadozottan olvasta föl a pe- ticziót, mert minden pontját megéljenezték. Különö­sen a tizenkét pontot fogadta tomboló lelkesedéssel a közönség. Ezután Vasvári Pál kért szót. Harsány hangon folyékony előadásban azzal toldotta meg Irinyi javas­latát, hogy a peticziót küldöttség vigye Pozsonyba, sőt ha kell, menjen el küldöttség egyenesen Bécsbe a királyhoz. Az indítványnak különösen az utolsó részét fogadta roppant tetszéssel a közönség. Úgy van! kiáltották többen. Menjünk Bécsbe! Forduljunk egyenesen a királyhoz. Vasvári a 21 esz­tendős, magas termetű, tüzes szemű ifjú — mint egy szemtanú feljegyezte — ez első fellépésével azon­nal megnyerte az egész közönség rokonszenvét. Klauzál Gábor, ki tekintélyével, tudásával, szó­noki erejével egyaránt uralkodott a forróvérű ifjú­ságon, mint a higgadtabb közönség között bajt sejtett. Azt hitte vagy kudarcz leszen a vége, vagy pedig a visszautasított nép ingerültsége ép úgy mint Páris- ban, itt is zendülésben tör ki. Azt ajánlotta: adják be a kérvényt az országgyűléshez százezrek aláírásá­val, hogy azt lehessen ezután mondani; ime, ez a nemzet kívánsága. A többség elfogadta volna, de Irányi Dániel kivánta a Vasvári által javasolt hatá­rozatot. Nem lehetett határozatot hozni. A népgyü- jés zajongva oszlott szét. Az ifjúság csendes gyülőhelyére, a Pilvax-ká- véházba vcnult (most koronaherczeg-utcza 7.) Ott be­szélgetnek, vitatkoznak, csoportokba verődve, a mint egyszerre egy 17—18 éves fiatalember rohan a ká­véházba, minden köszönés nélkül felugrik a biliárd asztalra és harsány hangon kiáltja: Uraim! Most jöttem a hajóval, a pozsonyi if­júság küldöttje vagyok. Nagy hirt hozok. Bécsben kiütött a forradalom. Metternich megbukott. A nép barrikádokat emel és fegyverkezik. Villámcsapásként hat e riasztó hir a jelenle­vőkre. Egy pillanatra mély csönd áll be. Az arczo- kon meglepetés. Mindenre készek voltak, csak arra nem, hogy Bécs megelőzze őket. A pillanatnyi csöndet csengő, érczes hang töri meg. íme a forradalom görgetege már itt zug a kö- I zeli szomszédban. És mi tétovázunk ? Nem, csele­kedni fogunk. Mindenki odatekint, a honnan e hang jön. És ott állott egy asztal tetején Petőfi Sándor, mellén összefont karokkal. Nyakig gombolt egyszerű Attilla simult hajlékony termetére. Beesett halvány arczát pirosra fösté az izgalom, mély tüzü, fekete szemei­ben szokatlan láng gyűlt ki. Egész valóján, — mint egy szemtanú beszéli — csodálatos, megdöbbentő vonás ömlött el. Olyan volt e perczben, mint a közeledő forradalom démona. Igaz, úgy van! — cselekedni fogunk -L zúg­ták Petőfi után az ifjak. E közben más oldalról is megerősitést nyert a bécsi forradalom kitörésének hire. A lapok is kaptak róla megbízható, hiteles tudósítást. A hir futó tüzként terjedt el az egész város­ban, mindenütt a legnagyobb izgalmat okozva. A Pilvax csakhamar megtelt közönséggel, az uri-utczát járó-kelők sokasága lepte el. Irinyi és má­sok után Sükei Károly jó nevű iró beszélt, a ki szervi hibában leiedzett: hebegett. Nagyon szépen, nagyon okosan beszélt Klauzál polgártárs, de nem olyan időket élünk most, hogy az okos emberek tanácsára kellene hallgatni. Kaczagás támadt e tréfás, de az akkori viszo­nyokat találóan jellemző közbeszólásra. De véglege­sen nem tudtak határozni, ekkor Vajda János kibon­takozik a tömegből, az ajtóhoz rohan és azt be­csukja. Uraim! addig innen ki nem mennek, mig nem határoznak. Ez hatott. Átnézték a 12 pontot, hogy a változott viszonyokhoz alkalmazzák. Elhatározták követelni a politikai foglyok szabadon bocsájtását. Éjfélre kiosztották a szerepeket. Márczius 15-ikének virradtával hazaszéledtek az ifjak, kik a merész, sőt talán végzetes dolgokra készültek . . .

Next

/
Thumbnails
Contents