Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-12-12 / 50. szám
nagy város sajátsága, hogy lépten-nyomon az az impresszió fakad föl, hogy itt minden, de minden az ember élvezetére van csinálva, a nehéz kereseti viszonyok sok szülőnek absolute lehetetlenné teszik gyermekei erkölcsi nevelését, e nagy Metropolisokban lazább az erkölcsi világ, kit időre szól a gyermeki naivitás, égetőbb az élvvágy és csábitóbb a do- logtalanság, ha még hozzá a sport világába jutott az ifjú, melynek krédója nem dolgozni, hanem dözsölni — akkor az egyéni szerencse, hogy kötélre, örökös fogházra, vagy a züllésnek szelidebb világába, a — kórházba jut. Azok a gonosztevők elvették büntetésüket. A földi igazság visszatorolta, a miért egy siketnéma, jóhiszemű fiút, a ki kissé nehéz felfogású volt, — tőrbe csalták, megfojtották. Gaztett volt véres munkájok, nem probléma. Azzá lesz, a mint a gondolkozó értelem kutatja, hogy a parazitaságnak institucziót a rendőrség miféle figyelemmel ajándékozza meg? Az egyik gyilkos például nagy dicsekedve jegyezte meg, hogy ő egész csomó tiszteletre méltó sport-egyesületnek tagja, melyek orszégos jellegűek — és eddig legalább — országos becsületüek voltak. Tudni szeretnők micsoda schéma szerint veszik föl oda a tagokat, Hegyi húsz éves sem volt, azonfelül kereskedő-segéd volt. Már engedelmet, de kereskedősegédek eleget sportolnak a pudli mögött, minek őket fölvenni, mikor foglalkozásuk szerint a gyakorló órákra nem juthatnak el? Reméljük, hogy az országos sport-egyesületek maguk lesznek azon, hogy a sportproletárok ne nevükkel takarózzanak. E czél- ból számba kell venni, minden a megélhetését nem igazoló tagját: van-e tisztes existencziája, nem-e viveurködésből, melyhez a glóriát az egyesülettől veszi, — tengeti életét? Ha az egyesületek e purifikácziót nem tennék, tegye a rendőrség. Mert a sport proletárjait ki kell pusztítani. Marad úgy is proletár más pályán elég. Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 6-án Döry Pál elnöklete alatt tartotta meg a szokásos havi ülését. Jelen voltak: Döry Pál alispán, Simontsits Elemér főjegyző, Kurcz Vilmos árvaszéki elnök, _2 ___________________________________ Eli ndult hát nehéz szívvel, a hó csikorgóit lábai alatt, néha egy-egy éles szélroham helékapaszkodott kendőjébe, letépve azt félig válláról. Ha lehajolt a száraz ágért és mellette egy nyúl ugrott el, rémülve sikoltot fel, ha egy-egy őz megzörgette a száraz bokrokat, már látni vélte az erdei rémet s kétségbe esett. Ily folytonos félelem közt észre sem vette, hogy a kis viskótól már jó messze ballag, mikor egyszerre amitől rettegett, amire gondolni is félt, előtte állt. Hatalmas állat volt. Szemei vadul forogtak, agyarai a hóval versenyt csillogtak, az éhség és szenvedés kinyomata volt egész alakján. Mikor meglátta az asszonyt, meglepetten állt meg egy pillanatra, talán, hogy egy utolsó keresztvetésre engedjen időt. Könnyű munka, semmi küzdés, ott hever előtte az ájult áldozat. Kéjes érzés futotta át egész testét (talán) már érezni vélte, azt a meleg, édes vért. Egy hatalmas ugrással rárohant s türelmetlenül kezdte szaggatni a ruhákat, mikor egy hideg golyó berepült a vad szívbe, melytől ordítva dobta magát hányát. Előlépett a mentő, s gyengén vette kaijaira a nőt, s elvitte az erdő túlsó oldalán lévő vadásziakba. Ott óvatosan tette le a medvehőrös nyugágyra, oda térdelt melléje s úgy ébrézgette édes, szerelmes szavakkal. Otthon pedig türelmetlenül várt a férj. Lomha lépésekkel, hai’aggal szivében indult el, Fördős Vilmos tiszti ügyész, Fink Kálmán kir. pénzügyigazgató, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Per szína Alfréd kir. főmérnök, dr. Hangéi Ignácz tiszti főorvos, Krcsmárik Pál kir. ügyész, Kovács Endre, Jeszenszky Andor, dr. Szigeth Gábor dr. Kramolin Emil és Orffy Lajos. Döry Pál alispán jelentése szerint a közigazgatási menete az elmúlt hóban rendszeres volt; a központi ügyforgalmat illetőleg beérkezett a múlt hó folyamán 2486 ügydarab, melyhez a f. évi október hó végével maradt hátralékot hozzáadván, elintézendő volt november hó folyamán 2730 ügydarab, ebből elintéztetett 2593, hátralékban maradt 227, mely szám három napi ügyforgalomnak felel meg. A közbiztonság állapotában hanyatlás nem volt észlelhető. A közigazgatási szolgálat terén, a teendők folytonos szaporodása daczára úgy a szorosabb értelemben vett törvényhatósági-, mint a községi szolgálat körében is megfelelő mérvű tevékenység fejtetett ki, mégis kisebb rendű mulasztások, s egy izbeni függelemsértés miatt megtorló intézkedéseket is kellett alkalmazni; igy fegyelmi büntetés 4 egyénnel, rend- bírságolás 2 egyénnel szemben alkalmaztatott. Fink Kálmán kir. pénzügyigazgató jelentette, hogy november hónapban az általános iktatóba érkezett 3621 drb, folyó év október hó végével hátralékban maradt 604, elintézendő volt 4225, elintéztetett 3596, hátralékban maradt 629 drb. A befizetési eredményeket a pénzügyigazgató nem jelenthette be, mivel a számadások az adóhivataloktól még be nem érkeztek. Kurcz Vilmos árvaszéki elnök a múlt havi ügyforgalomról tett jelentést, mely szerint beérkezett 2003 drb, melyhez a múlt hó végén maradt 448 drb hátralékot hozzászámítva elintézésre várt 2451 drb. Ebből feldolgoztatott 1846, elintézetlen maradt 605. A hátralék emelkedését azon körülmény okozta, hogy e hó folyamán több beadvány érkezett, mint az előző hónapokban, s hogy egy előadó betegség miatt hosz- szabb ideig munkaképtelen volt. Dr. Hangéi Ignácz tiszti főorvos jelentése szerint november hónapban a közegészségügyi állapot rosszabbra fordult, ilyenné tették a légzőszervek gyakori hurutos és gyuladásos bántalmai s még inkább a heveny fertőző betegségek rohamos terjedése. Jelentékenyen szaporodott a különben szelíd lefolyású kanyaró, mely még az eddig járványlepte községekben szünőfélben van, szórványos esetei több eddig mentes helyeken lépett fel. Az eddiginél nagyobb elterjedést, s súlyosabb lefolyást mutat a difteritisz, mely a tamási járás kivételével a többi öt járás majd minden községéből jelentetett, legtöbb mégis a központi s dunafóldvári járásokból, előbbinek Várdomb községében egyszerre olv számmal jelent meg, hogy különösen szigorú óvintézkedések megtétele vált szükségessé. Elrendeltetett a járási orvos javaslata alapján, a betegek elkülöniTOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (50. sz.) felkeresni feleségét, ki még mindig nem tért vissza. Osszejárta az erdő nagy részét, de hiába, nincs, nem találja sehol. Sötét gyanú férközett egyszerre szivébe, akaratlanul is vadászkéséhez kapott: „Ha igaz, úgy segéljen Isten, szivedbe mártom!“ Megállt az ajtó előtt kihallatszott a szobából a szó, kihallatszot, hogy: „nem, mennem kell, nem hagyhatom a férjemet, tudod, megesküdtem neki ott a fényes oltár előtt, mikor égtek a sárga viaszgyertyák s én azt mondtam, hogy holtomiglan.“ — „De ha boldogtalan vagy, ha szenvedsz, oh maradj, — Isten is megbocsájt, maradj nálam, boldoggá teszlek mint —. Tovább is mondta volna, de két erős kar hátra rántotta és mellébe furodott a hideg penge. A gyilkos szemébe fecscsent a vér, melytől megijedve rohant ki, és elment ebből a nagy erdőből, bujdosik valahol, ki tudja hol ?! Odahantolták a vadászt a nagy tölgyfa alá, az asszony pedig kijár hozzá minden nap és mindig csak azt susogja — „mikor égtek a sárga viasz gyertyák, a fényes oltár előtt megesküdtem, hogy holtomiglan!“ „Jaj, szaladjunk rejtekünkbe, ott jön a tüzfejü nap!“ A tündérek szétrebbennek, a napsugár áthatol a bokrok között, felébreszti a kis madarakat, a pacsirta már zengi reggeli háladanáját; minden ébred, az Isten áldott napja meghozta az életet. Harsány Ilona. tésének s két naponkint kilátogatási községi orvos által gyógykezeltessenek s e czélra a szükséges dif- teria ellenes vérsavó kiadatott. A vörheny egyes súlyos esetei Pakson, Tolnán és Bátaszéken mutatkoztak, az utóbbi községben az óvintézkedések czéljából az iskolákat is be kellett zárni. Trachomakór újabb eset elő nem fordult, ha- sonlólag a mahária okozta váltóláz esetek is jelentékenyen kevesbedtek. A difteria ellenes gyógyszerumból ez évi november végéig 29° üveg lett a vármegye területén elhasználva; az eredményt százalékokban kifejezve kimutatással a jövő hónapban terjeszti elő a főorvos. Törvényszéki bonczolás kettő, orvosrendőri öt teljesittetett. Közhelyiség 17, iskola 12 esetben vizsgáltatott; lelenczek s dajkaságba adottak száma 32. Az orvosi személyzetben azon változást jelentette a főorvos, hogy a simontornyai járás orvosává kineveztetett dr. Rothauser Izidor állását elfoglalta, s Pakson községi s körorvossá dr. Fetter József választatott meg. A Ferenez-közkórházban összesen 468 egyén ápoltatott; gyógyult 85, javult 17, gyógyulatlanul el- bocsátatott 6, meghalt 12. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az elmúlt hóban 15 iskolát és 3 állandó menedékházat 30 tanteremben látogatott meg; továbbá elnökölt a bátaszéki községi iskolaszéknek Zeleziny Aladár puszta-kövesdi tanitó ellenében tartott iskolaszéki kihallgatási gyűlésen, mely összes ténykedése 8 napot vett igénybe. Nevezetesen meglátogatta a tamásii fiú- és leány, paári és Muth-pusztai róm. kath; a tengődi, nagy-szokolyi és felső-ireghi izr. elemi iskolákat, végre a tamásii, nagy-szokolyi és felső-ireghi községi állandó menedékházakat. A meglátogatott iskolák és állandó menedékházakban elért eredményt jeles és kielégítő közöttinek minősítette. Nem hagyhatta megemlítés nélkül azt sem, hogy a paári róm. kath. iskola második tanítói állomása betöltetlen és hogy a felső-ireghi községi állandó menedékház szűk, padolata pedig hiányos. Végül jelentette, hogy Rótt József duna-köm- lődi és Hábel József kocsolai róm. kath. tanítók el- haláloztak. Perszina Alfréd kir. főmérnök az utakról tett kimerítő jelentést, továbbá felemlítette, hogy a legújabb újságok szerint a bátaszéki Dunahid újonnan építési munkálatai jövő év tavaszán megkezdődnek, s avval kapcsolatban a Dunának egyik része szabá- lyoztatni is szándékoltatik. —th. TAN ÜGY. 1897. deczember 12. 3H£a,!z;a,±ia,s feütil'vá.s I Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a megyében levő iskolaszéki elnökökhöz az alábbi hazafias felhívást intézte : Tisztelt Elnök ur l Ha visszapillantunk a letűnt évezredre, láthatjuk, hogy annak történetét a hazafisággal párosult önfeláldozó haza szeretet tette nagygyá. Mert a mily súlyos feladat volt e szép hazát, a mai egészében megszerezni, nem kevesebb akaraterőre, szívós kitartásra és körültekintő gondosságra volt szükség, azt annyi ellenségtől környezve megtartani és reánk késő unokáinkra is csonkitatlanul átszármoztatni. Boruljunk le tehát mély hálaérzettel nagy őseinknek dicső emléke élőit; dagaszszák emelkedett érzelmek keblünket, midőn képzeletünk a letűnt évez rednek dicsőségén mereng; ne feledjük azt, hogy midőn a történelmi múltnak nagy emlékeit kápráztató hatás tova száll, a kötelességnek egész tömegével állunk szemben, hogy az önzetlen hazaszeretet és az önfeláldozó küzdelem a szabadságért, ma is a legfontosabb eszközök a haza és nemzet életének fentartá- sára és megőrzésére! Kötelességünk tehát ma is, hogy a múltak hagyományaihoz híven, vegyük mi kezünkbe a lángoló hazafiságnak fegyverét; lobogtassuk fennen azt a zászlót, melyre hazánk és nemzetünk jövője írva van; fáradozzunk lankadatlanul az igaz hazafiságnak terjesztésén és megszilárdításán! Hiszen Tolnamegye hűtlen nem lehet múltjához, lakói nemzetiségi és felekezeti különbséget nem ismerve, a hazaszeretetben ma sem engedik magukat senki által tulszárnyaltatni, szeretettel csüggenek a hazán, annak szabadságán és a hazaszeretetén.
