Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-07 / 45. szám
1897. november 7. küldött nékik, a legérdekesebb még benne az, hogy ön I frtos czipőt vélt küldeni, & itt történt a tévedés, mivel 6 frtos czipő érkezett, mely egy tanitónak sem nyomja a tyúkszemét. Ez önre nézve igen kellemetlen lehet, rossz czipész hírébe jön, elveszti a kunsaftokat. Vagy ha már megrendelés nélkül küld, miért a tanítóknak, P. csak egy személy és ép mivel nem lépett egy pölgáriskolai tanító sem tyúkszemére, tehát nem volt szüksége, hogy önnél megrendelést tegyen efajta önmaga által szabadalmazott czipőkre, melyeket ön oly ügyesen készít, hogy nem fáj benne tyúkszem, mint azt a czikkében tapasztalom. E hasonlattal elárulta magát Győrffy tanár ? ur! Nem ismeri a helyikörülményeket. Lehet bizony kapni Pakson 3 frtos czipőt, jó puhát, a tyúkszemet sem nyomja, s akad bizony akárhány pár, mely erősebb, tartosabb mint a 6 frtos czipő, csak hogy a czipészek ezen gyáriczipőkre, melyeket nem „paksi czipész“ készít, hanem gyártulajdonos készittett, hara- gusznak, mivel ezen jó czipő reklámot csinálhatnak, rontják a geseftet, s ezért le kell őket rántani a sárgaföldig, ha az mindjárt másnak kárára is van. Vagy talán azért megy neki a paksi tanítóknak, hogy az ön maga felett zengett dicseriádáknak értékét emelje ? Jó portékát nem kell dicsérni, csak a rosszat, hogy kelendőbb legyen. Hát azt a bizonyos füstöt ismeri-e? Hogy pedig Győrffy ur három évig tanulta a gazdaságot, azzal újat nem mondott. A tanítóknak fiatalabb generátioja mind tanulta azt a képezdékben, ki 3, ki 4, éven át. Úgy hiszem ön is ezt érti a 3-ik év alatt ? vagy talán volt Keszthelyen v. Debreczenben a 3 ives curzuson | Ezt bizony jó lesz kürtölni, mert nem lesz alkalmazva a gazdasági ismétlő iskolánál mint gazdasági gyakorlati tanító, még pedig azért nem, mivel még nincs olyan miniszteri rendelet, a mely azt mondja, hol polgái'i iskola van, ott a polgári iskolai tanítók alkalmazandók a gazdasági ismétlő iskolánál, s igy azt a paksi polgárok nem is tudhatják. Ezeket kívántam Győrffy József tanár??? ur czikkére megjegyezni, _ mely alkalommal felkérem Győrffy tanár | urat, máskor annak küldjön czipőt, ki rendel önnél, s ha akad megrendelő, a czipőt meg ne küldje másoknak. Maradok tekintetes Szei’kesztő urnák Paks, 1897. okt. 27-én kiváló tisztelője P.— Tekintetes Szei’kesztő Ur! Ismerve becses lapjának részrehaj latlanságát, mely minden megtámodottnak teret nyújt a higgadt védelemre, én is bátor vagyok azt igénybe venni s a „Szegszárd Vidéke“ múlt heti számában alaptalan okból történt megtámadtatásomra itt óhajtok felelni Győrffy József paksi polgári iskolai tanár urnák. Nevezett tanár ur ugyanis névaláírás nélkül szépen leírja az említett lapban a legutóbb Szegzár- don tartott szőlő- és borgazdasági tanfolyam lefolyását s közli szóról-szóra a vizsga után poharozás között mondott beszédét, melyben nevem elhallgatásával szerény tanítói állásomból kifolyó eljárásomat, — mint aki a tanfolyam e második szakában részt nem vehettem, — keményen elitélve, a nélkül, hogy elmaradásom tulajdonképpeni okáról tudomással bírna; a fogadatlan prókátor dicstelen szerepére vállalkozott, a hálátlanság rut vádjával illetett s azt fogta rám, hogy én tek. Nits István tanár urat, a tanfolyam 1 előadóját, megsértettem s azért nem vettem részt a tanfolyamon. Nem ez az első eset, hogy a tanár ur a népiskolai tanítókat megleczkézteti s alaptalan támodáso- kat intéz nyilvánosan az amúgy is nem nagyon irigylendő szerény állásunk ellen. Lám, esak nem rég e lapok hasábjain, a paksi tanítókról szólva, olyan általános leczkét adott a tanár ur az összes tanítói karnak, hogy ha ezt szó- nélkül hagyjuk, magam is azt mondom, hogy túlságos szerények vagyunk. Ilyen szerény volt a .tanár ur is még Szegzárdon tanító korában, de mióta tafiár ur lett és szerencsés körülményei folytán némi magán vagyonra is tett szert, — ugyancsak leczkézteti ám a tanítókat. De talán elhallgattam volna az említett lapbani megtámadtatásomat, ha á tanár ur nem oly előkelő társaságban hangoztatta volna el oktalan szavait, mint Tolnavármegye tek. kir. tanfelügyelője s a többi kiváló egyéniségek, kik a fent érintett beszédet hallották. Tartozom tehát ezen, általam igen t. urakkal szemben kinyilatkoztatni azt, hogy én tek. Nits tanár urat tudtommal nem sértettem meg ez életben soha, s a tanfolyam második szakában nem az előadó tanár ur iránti ellenszenv — mert ezt nincs okom érezni s nem is érzek iránta, — hanem az időközben felmerült roppant elfoglaltságom s egyébb ebbőh folyó kötelezettségem miatt nem vehettem részt, — amit, legyen meggyőződve Győrffy József tanár ur, — én sajnáltok legjobban. Igénytelon soraim közlését megköszönve', vagyok a tek. Szerkesztő urnák Szegzárdon, 1897. november hó 4 éji. alázatos szolgája: Kálmán Károly tanító. TOLNA1IEGYEI KÖZLÖNY (éű. 32.; SZERKESZTŐI ÜZENETEK. B. Ba Budapest. A mostani számban nem közölhettük. »Az első eset« czimü dolgozata szerkesztőségünkben van. Majd énnek is sorját ejtjük. K. Tevel. Dolgozatait megkaptuk. K. J. Paks. Epés tollal irt czikke a papírkosárba vándorolt. S. . . . L. Meg fogjuk sürgetni az ügyet. Vasúti Üi#. menetrend. 1 1 nd. érk. 1 7 830 800 300 1 1 Budapest i j *45! 755 820 ||31 l|01 451 1 V irk. ind. 1,43 457 516 r Sárbogárd "“r 522 1 l5a 5°o ind. érk. I0-*0 404 I0£i 6*G 221 631 Nagy-Dorogh 909 205 853 1 718 300 ü Kölesd -T engelicz 8« 1 128 831 738 330 724 Hidja-Apáthi 824 ' 1254 8°8 800 405 744 Tolna-Mözs 8°l 1216 745 ■ 818 424 803 Szegzárd 740 ||4G 723 830 439 813 ind. érk. 730 1 126 709 09 00 45 1 825 Ocsény 718 1 114 657 855 507 838 Decs 706 1 102 645 911 526 854 Pilis-Berek 6« 1011 í 6!® 925 540 908 Báttaszék 636 1025 6ü> 1 122 .. IO« Bonyhád 521 451 140 —1 1222 Dombóvár ▲ 325 — 220 1755 j __ 820 ri Budapest 830 OO 0 0 irk Ind Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. N Y I L T T É R. *) Nyilatkozat. A „Szekszárd Vidékéinek ma megjelent f. évi 45. számában „Nestor“ azt állítja rólam, hogy én a kaszinó választmányi ülésen azt a kijelentést tettem, hogy az említett lap szerkesztőjével szemben ellentétes álláspontot kell elfoglalnom, mert a „Szegz. V.“ édes atyámat czikkeiben több ízben megtámadta, én pedig atyámnak méltatlan fia nem lehetek. Majd ezt elmondva, reám mutat Nestor, mintha választmány egy második elemére aki nyíltan bevallotta, hogy a „Sz. V.“ szerkesztője irányában ellenszenvvel viseltetik, de. azért, ennek daczára, mint nyíltan bevallott ellenség' jogosítva érezte magát elfogult ítéletének kimondására. Nos hát Nestor- rosszul van informálva, mert én nem azt mondtam amit ő állít, hanem azt — és itt igyekszem a még élénk emlékemben levő szavakat idézni, — hogy 1894-ben Geiger ur az ö lapjában olyan irányú czikkezést folytatott atyám ellen, -— aki akkor ennek a vármegyének alispánja volt, amely — mindenki természetesnek fogja találni — engem, aki atyámnak csak köszönettel tartozom azért a névért amelyet nekem adott, a czikkező irányában nem a legkedvezőbb hangulatba ho zott; s ebben a hangulatban billiárdoztam egyszer H. G. akkori trvszéki bíróval a kaszinóban, mikor épen Geiger ur a termen másodmagával — gondolom segédjével — keresztül ment 1 azt a megjegyzést tettem: „nini Tolnavármegye albuma.“ Azt hiszem tehát, mindenki meg fogja érteni, hogy a czikkezést én akkori hangulatom oka gyanánt említettem, akkori hangulatomat pedig azért kellett jeleznem, mert különben a fentebb idézőjel közé foglalt megjegyzésemet a választmány minden egyéb ok hiányában, lélektanilag megmotiváltnak nem tekintette volna. De amint ebben tévedt „Nestor“, épen úgy téved a következtetésben is, amennyiben az én ítéletem teljesen elfogulatlan volt, mert én Geiger urnák sem barátja, sem ellensége nem vagyok; én neki mindössze csak — a Tolnavármegye albumára előfizetője vagyok. Szegzárd, 1897. évi november hó 6-án. Simontsits Elemér. Nyilatkozat. A mit e lap 43. számának nyiltterében állítottam, azt élőszóval bárkinek tetszik be is bizonyítom, de Hóhman és Tafner jellemző kifejezéseitől a közönséget megkímélem. Bátaszék, 1897. november 4. Frey János, káplán. Nyilatkozat. Alulirt ünnepélyesen kijelentem, hogy egy Tafner János vagy Hóhman József qualifikálhatlan gorombaságaira nem reagálok, velők egyátalában szóba nem állok. Bátaszéken, 1897. nov. 2-án. Joó Károly, róm. kath. kántor *) E rovat alatt küzlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. 7 "yYOXvdotJl «ELLEttES IZE MIATT UGV MINT ASZTALI VlZ, 0E LEGINKÁBB MINT «45, gyomot rizfcót\jag lint&tm&fuút sifcemt fu^tniUaUk (99. 10—10.) Szegzárdon kapható : Salamon Testvérek és Steiner Károly uraknál. HIVATALOS HIRDETÉSEK. Ö t “E 7 f tkírisw: Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék mint telekkönyvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy a szegzárdi népbank igazgatósága végrehajtatónak Mikiül auer Pálné szül. Marton Erzse ezelőtt férjezve volt Zehmann Mihályné szegzárdi lakos alperes ellen 180 írt tőke és jár. iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. törvényszék területén fekvő Szegzárd községi 6385. sz. tjkvben felvett f 5377: hrsz. hidasi kenderföld 28 frt, az 5883/a. hrsz. hidasi kenderföld 11 frt, az 5876. hrsz. hidasi kenderföld 28 frt, a 976. hrsz. és 879/a. népsz. ház és udvar 400 frt, az 1085. sztjkvben felvett f 6986. hrsz. szalai völgyi szőlőből Zehmann Mihályné szül. Marion Erzsébetet illető 5/ie-od rész 89 frt 10 kr, a 2719. sz tjkvben felvett f 5878. hrsz. hidasi kenderföld 39 frt, végül a szegzárdi 2720. sz. tjkvben felvett f 5882. hrsz. hidasi kenderföld 15 frt kikiáltási árban 1898. január hó 13. napján d. u. 2 órakor Szegzárdon a törvényszéki épület 8-sz. helyiségében megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni -szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénz fejében letenni, és a vételárt 2 egyenlő részletben 6%-os kamatokkal együtt a szegzárdi kir. adóhivatal mint a törvénynek letéti pénztárába befizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hatóságnál, úgy Szegzárd köz ég elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvényszék telekkönyvi osztályánál 1897. évi október hó 20-án. Kövessyf kir. törvsz biró. v.'5?lő7T Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. törvényszék 1896. évi 9795. és a tamásii kir. járásbíróság 1896. évi 9913. számú végzése következtében Abaffy Gyula ügyvéd által képviselt Both Mihály javára Tod János és Tod Ádám ellen 560 frt 5 kr s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 620 írtra becsült 4 tehén, 2 ló, 3 kocsi és 1 rostából álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a tamásii kir. jbiróság 10.298/1897. számú végzése folytán 560 frt 5 kr tőkekövetelés és pedig 400 frt tőke után 1893. évi julius 22-től 1895 évi julius 1-ig 60/otóli 160 frt tőke után pedig 1892. évi október 26-tól 1895. évi julius 1-ig 6% kamatai és eddig összesen 100 frt 96 kr biróilag már megállapított költségek erejéig Kurdon alperesek lakásán leendő eszközlésre 1897. november hó 18. napjának d. e. II órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz- fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Tamásiban, 1897. évi november hó 1. napján. Mányoky, kir. bir. végrehajtó. HIRDETÉSEK. Egy jó hangú pedal-czimbalom kerestetik havi díjfizetés mellett használatra. — Czim a kiadóhivatalban megtudható. Eladó Horváth János és fia ezég, Szegzárd-Moezfai szőlőtelepein termelt: (157. 2—3.) 50.000 I. oszt. gyökeres Rip. Portalisfajtiszta, ezrefrt24.— 100.00011. „ II 51 11 JJ II n 14.— 200.000 1. „ sima „ ,, n II 51 10.— 250.00011. „ 11 11 JJ !i 11 11 4.— 100.000 nemes kadárkavesszö . . , a ii ii 3.— Megrendelések Horváth János és fia Tolna-Agárd posta vagy Horváth fakereskedö sürgöny czim alatt kéretnek.
