Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-11-07 / 45. szám
XXV. évfolyam.-á-5. szám. Szegzárd, 1897. november 7. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . 6 frt — kr. Félévre ..... 3 r — „ Negyedévre I „ 50 „ Fgyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség ■ Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlásuk küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig ... 1 frt 87 kr 100—200 „ ... 2 . 87 r 200—300 | ... 3 r 87 minden további 100 szó l írttal töl b Az uj pécsi püspök. Közel két évig húzódott a pécsi püspöki szék betöltése, mely idő alatt egyre találgatták a leendő' püspököt. A különféle kombináczióknak a múlt hét folyamán a következő királyi kézirat vetett véget: Vallás- és közoktatásügyi magyar miniszterem előterjesztésére Hetyey Sámuel déghi czimzetes apátot, Esztergom főegyházmegyei kanonokot és a primás-érseki iroda igazgatóját, pécsi püspökké kinevezem. Kelt Budapesten, 1897. évi október 28-án. Ferenc» József, s. k. WLASSICH GYULA, s. k. Nagy meglepetést keltett a kinevezés hire minden körben, mely már múlt hó 30-án Szegzárdra is elérkezett. Nagy és terjedelmes egyházmegye élére állította a királyi kegy egyetérve a római szentszékkel hetyei Hetyey Sámuel esztergomi kanonokot, az érseki iroda igazgatóját, a kinek kormányzására három közigazgatási vármegye katholikus hivei bizattak. A három vármegye közé tartozik Tolnavármegye is, melynek katholikus lakói a mily meglepetéssel, éppen oly örömmel fogadták minden körben azon hirt, hogy végre megkapta a sokáig elárvult- pécsi egyházmegye püspökét egy olyan fenkölt lelkű férfiúban, a ki kineveztetését a királyi és a pápai akaraton kivül első sorban Vaszary Kolos Magyarország tudós herczegprimásának köszönheti, a ki bizonyára azért ajánlotta püspöki TARCZA. Hog-ylia — Hogyha majd ez ajk bezárul, — Álmodván egy szebb hazárúl — Elnémulnak a dalok : Hogyha már a sii’ba tértem, Ejt-e csak egy könnyet értem Szép szemed, ha meghalok ? Ha elhagyom e világot, Hoz-e, tüz-e egy virágot Bús fejfámboz kis kezed ? S előtted, ha nevem mondják, Meg ingatja-e rá lombját Majdan az — emlékezet. Aki egykor .... a mig bírtam — Szivemből, merítve — Írtam Hozzád rólad dalra, dalt . . . Gondolatid gerleszárnya A múltakba vissza szállva Rám talál-e néha majd?“ — De jobb, ha kitörlöd, téped Azt a fájós — bús emléket; Mely ott tapad nevemen . . . Jobb, ha lelked vele szakit; Feledd el, örökre! akit Sírba vitt a szerelem . . . Soós Lajos. kinevezésre a legfelsőbb helyeken, mivel feltalálta benne azokat a vallási és hazafiui garancziákat, melyek őt méltóvá és képessé teszik az ország egyik legnevezetesebb egyházmegyéjének vezetésére. Hetyey Sámuel kinevezett pécsi püspök nem úgy tört elő hirtelen az ismeretlenségből, mint a fénylő meteorok a sötét égből ; hanem fokról-fokra emelkedett fel kiváló tehetsége és nemes erényei alapján arra a magas polczra, a honnan hivatva lesz áldást és boldogságot hinteni egyházmegyéjére. Még Szent-István első magyar apostoli királyunk alapította a pécsi püspökséget, midőn az országot 10 püspökségre osztva, Esztergomban érsekséget is állított. Tehát közel ezeresztendős a pécsi püspökség, melynek székében a hírneves egyházfők egész sorozata ült, a kik az egyházat és a hazát lángoló szeretettel szolgálták, úgy, hogy emléküket méltán örökitette meg a történelem. Várakozó reményünk teljesen megvalósul, ha az uj egyházfő a dicső elődök nyomdokain haladva, bölcsen és igazságosan vezeti egyházmegyéjét, hogy közel félmillióra tehető híveinek szivébev soha ne lankadjon a tiszta vallásos érzület és lobogjon örök szövétnekül az imádott haza iránti szeretet. A fenkölt lelkű főpásztorra nehéz feladatok várnak; de nincs kétség, hogy ő azokat bölcs tapintattal, nemes hivatással, nagy tudással mind meg fogja oldani. Erre a feltevésre jogosít fel bennünket Dudus meghalt. — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Irta: Csontos Sándor. Dudus meghalt. Örökre lecsukódtak azok a szép szemek, örökre elnémult az a mosolygó, beszédes ajak. Ott fekszik a hófehér ravatalon. Mintha aludnék, mintha álmában mosolyogna, úgy fekszik. Fehér myrtuskoszoru övezi még fehérebb homlokát. Kezében egy kis keresztet tart. Mintha arra mosolyogna. Fehér ruhába öltöztették. Maga is segített varrni. És milyen szorgalommal, milyen boldog siettséggel varrta azt a ruhát. Menyasszonyi ruhájának szánták. Éppen elkészült a temetésére. Menyasszonyi díszben fekszik a ravatalon, — azért is oly szép még ott is. Tán vőlegényére, szerelmére gondolt, midőn utolsót dobbant az a jóságos kis szive, s ott maradt arczán a menyasszony boldogsága, a szerelmes leány mosolya. Dudus meghalt! Ugy-e nem tudjátok, mit fejez ki e rövid két szó ? Hisz sokan meghalnak. Eltemetik, elfelejtik s vége . . . De én ismertem Dudust. Ismertem, mióta csak él. Láttam anyja ölében. Hallottam, mikor gyügyögni kezdett. Láttam, mikor először poroszkált nagy nehezen egy pár lépésnyire. Előttem fejlett ki üde, illatos bimbóvá. — Ott voltam, mikor először cserélte föl a rövid ruhát, a komoly, hosszú szoknyával. Láttam Dudust nyílni, mosolyogni és hervadozni. Csak én tudom, én érzem azt igazán, mit tesz a*: Dudus meghalt. Meghalt virágkorában, meghalt menyasszony korában. Tudjátok-e, mi az, meghalni akkor, mikor Hetyey Sámuel kinevezett pécsi megyés püspöknek az egyház szolgálatában eddig eltöltött munkás és tettekben eredményes élete. A szerény szemináriumi tanár hivatásának' körében éppen úgy megállotta helyét, mint a herczegprimás oldala mellett, a hol a legnehezebb viszonyok között vezette a reá- bizott nagyfontosságu egyházi ügyeket. Mély vallásos érzületű, nagy szellemű, tiszta jellemű egyházfejedelem ült H etyey Sámuel személyében a péasi püspöki székbe, a kinek főpásztorkodásától függ egy történelmi nevezettességekben gazdag egyházmegye üdve, boldosrság-a és felvirágzása.. 7 0 0 ö Nem lesz érdektelen felemlitenük, hogy egyik pécsi ujságiró felkereste a püspököt, a kinek kérdésére kijelenteni, hogy ő csak vallását és a tudományt akarja szolgálni egész tudásával és lelke egész melegével. „En — úgymond — becsülöm, tisztelem másnak vallását is, ha az ugyanazon urat imádja, mint én. Respektálom másnak politikai meggyőződését is, de én nem óhajtok politizálni. De mikor ezt bevallom, azt is hozzá kell fűznöm, hogy egyházamat bántani senkitől nem engedem! Nékem az egyház mindenem, és aki az ellen tör, az ne számítson nálam sem kíméletre! Én ő eminencziája, a herczegprimás környezetében vagyok éve óta, a békét áhítozom én is, miként ő. Támadni soha senkit nem fogok, de a védelembe beleviszem egész erőmet.“ Hetyey Sámuel kinevezett pécsi püsegy élet hoszu, édes boldogsága előtt állunk ? Meghalni akkor, mikor rövid néhány nap választ el attól a mámoritó pillanattól, mikor az oltár előtt, a pap előtt, az egész világ előtt elmondhatjuk azt az egy szót: szeretem ! És Dudus ekkor halt meg. A halál angyala vezette az Isten elé. A nászéjszaka helyett egy hideg, rideg sirgödör vár reá. A koporsó a menyasszonyi ágya. Mikor odapillantok arra a fehér ravatalra, úgy érzem, hogy ki tudnék kelni a gondviselés ellen, minden ellen. — A lelkem sir. ügy sir, hogy megremegek bele. És csak nézem, nézem azt a fehér arczot, azokat a leomló selymes, puha fürtöket. És a mig nézem, elvonul előttem a kis Dudus egész élete. Olyan volt ez az élet, mint egy virágé, a mely kinyílik, illatozik, pompázik s mielőtt letépnék, mielőtt valaki keblére tűzné, elhervad. Isten veled édes kis Dudusom! Folytasd menyasszonyi álmodat! Találd meg azt a boldogságot, melynek küszöbéről szólított el a halál angyala! De mielőtt letennének a földbe, hadd álmodjam végig itt a ravatalod előtt a te életedet. Olyan édesbús a rád emlékezés. Leirom ide édes Dudus. Aztán majd elolvasom nagyon sokszor. Hiszen annyira szerettelek, annyira szerettünk valamennyien. He He * Olyan volt, mikor gagyogni kezdett, mint Rafael Jézusa. Maga az élet, az elevenség, az öröm. Boldogsága volt mindenkinek, szemefénye jó
