Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-29 / 35. szám
1897. augusztus 29. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (35. sz.) 3 svájczi tábornok elnöklete alatt Genfben értekezletet tartottak s ennek eredménye volt az 1863. évi október 23-án, szinten Genfben tartott nemzetközi értekezlet, a melyen Európának legtöbb állama képviseltette magát s a melyen hat napi tanácskozás után megalkották a nemzetközi vörös-kereszt egyesületet. Egy újabb nemzetközi értekezletnek 1864. évi augusztus 8-tól 22-ig tartott tanácskozása, a melyben Baden, Belgium, Francziaország, Spanyolország, Hes- sen-Darmstadt, Olaszország, Portugália, Hollandia, Poroszország, Helvétia, Württemberg, az Amerikai Egyesült-Államok, Nagy-Brittánia, Svéd- és Szászország küldöttei vettek részt, egy tiz szakazból álló egyezményt fogadott el. Ez tette voltaképen nemzetközivé s az emberszeretet gyakorlására alkalmassá a a vörös-keresztet, mert ebben ismerték el a hatalmak a tábori mozgó kórházak, sebkötő helyek és katonai kórházak s az azokban működő személyzet semlegességét, kimondván, hogy ezeket a hadviselő felek oltalmazni tartoznak, még azután is, a mikor már a csata lezajlott. Kimondta ez az értekezlet azt is, hogy e háború-kórházakban minden nemzetiségű beteg vagy sebesült katona felveendő s azok á házak, a melyekben, ha magánosok is, ilyen katonákat ápolnak, oltal • mazandók. A nemzetek egymásután siettek elfogadni ezt az egyezményt. Ausztria a königgrätzi csata véres tanúságai után fogadta el. Ma már még Afrikában, a Kongó-államban is meghonosult a vörös-kereszt. Az 1870-iki háborúk szenvedéseinek enyhitésében már nagy része volt a vörös-keresztnek. A boszniai háborúban küzdő és vérző hadak legnagyobb része a mi fiainkból került ki s ez a hadjárat a mi társadalmunkat merőben védtelenül találta. Ezért 1878. évben ideiglenes segélyző bizottság alakult, mely pénzt, kötőanyagokat és üditőszereket gyűjtött s azokat a Boszniába mozgósított csapatok között kiosztotta. 1879. évi márczius hó 25-én, a midőn Felséges asszonyunk, Erzsébet királyné a legfőbb védnökséget elfogadni kegyes volt, e bizottság állandó testületté alakult át, a mennyiben e napon létesült a „Magyar országos segélyző nőegylet“, mely első sorban a genfi egyezményben foglalt feladatok érvényesitését tűzte ki czéljául. Örökké emlékezetes tény marad, hogy e segélyző nőegylet első közgyűlésén 1880. évi május hó 10-én a Felséges védasszony saját magas személyében elnökölt. Ezen egyesület szerény kerete nem ölelhette fel mindazon teendőket, melyek egy országos vörös- kereszt egyletre várakoznak; Felséges apostoli királyunk gondoskodott tehát, hogy ez emberbaráti munkába nemcsak a nők, hanem a férfiak is bevonassa- nak. Es igy alakult át 1881. évben a Felséges királyi pár legmagasabb védnöksége alatt az említett segélyző nőegyletből a „Magyar szent korona országainak vörös-kereszt egylete“, mely a mai napig serényen közreműködve, hazánknak egyik leghatalmasabb jótékony egyesületévé fejlődött. A vörös-kereszt egyesület egész működése a fiókegyestiletek működésén alapul. Ezek létesülése annyira meg van könnyítve, hogy akármelyik helységben, legyen még oly kicsiny is, alakulhat a fiók-egyesület: Tiz alapitó vagy rendes tag, ha összeáll, kész a fiók-egyesület. A fiók-egyesületek megalakításának módozatairól szívesen ad felvilágosítást a központi választmány, mely az irodai teendők állandó elvégzésére Budapesten, IV., Kecskeméti-utcza 5. sz. alatt központi irodát rendezett be. A magyar vörös-kerezzt egylet évi jelentései érdekes képet adnak azon áldásos működésről, melyet az egyesület immár 18 év óta kifejt. A mikor Szegedet az árvíz úgyszólván teljesen elpusztította, az egyesület volt az elsők között, a kik segédkezet nyújtottak. Uj-Szegeden felállított népkonyhát és kisdedóvodát és azonfelül ruhavarrással és kosárfonással foglalkoztatta a vizkárosultakat. Más helyeken is megjelent segítségével az egylet, a hol az árvíz, tűzvész vagy ínség pusztított és fennállása óta félmillió forintnál többet fordított ily czélokra. A közegészségügy terén szintén szembetűnő sikereket ért el az egylet. Saját vagyonából felépítette az Erzsébet-kórházat, melyet a külföld is minta-gyógyintézetnek ismert el. E kórház béke idejére 120, háború esetére 800 beteg számára van berendezve. Rokkant katonákat és a hareztéren elszerencsét- lenedett katonák özvegyeit és árváit az egyesület segélyben részesíti, de figyelmet érdemlő esetekben más szegényeknek is nyújt segélyt. Rendes tagja lehet mindenki, a ki legalább 6 évben át évi 2 koronát áldoz az egylet nemes czéljaira. Egyszersmindenkorra adományozott húsz koronával bárki az örökös rendes és 40 koronával az alapító tagok sorába vétetik fel; sőt évi egy korona befizetés is elég, hogy valaki pártoló tag legyen. * * w Az újabban más országokban lezajlott háborúk alatt a vörös-keresztek áldó működése minden emberszerető szív háláját biztosította magának. A hadviselés borzalmai fölött mindenütt ott lengett a fehér zászló, közepén a vörös-kereszttel. E nemes egyesület orvosai, ápolói megjelentek a szenvedések, sóhajok és siralmak mezőin, mint az irgalom és embarszeretet őrangyalai, fölszedték a betegeket, sebesülteket, táplálták az éhezőket, bekötötték a sebeket s ápolták őket szeretettel és tudással. Hány ezer anyának, szerető feleségnek, gyermeknek és testvérnek patakzó könye szikkad föl abban a hitben, hogy van, a ki a távolban a vérző kedvesnek gondját viseli! A falusi házacskákban elomló anyai és apai könyeket csak az a tudat szárithalja föl, hogy minden baj, szenvedés és veszedelem fölött ott lobog majd a vörös-keresztes fehér zászló, az enyhület és az életmentés jelvénye. A falvak és kis városok népéhez szólunk tehát és őket kéijük : jöjjenek támogatásunkra fiaik, testvéreik mentésének munkájában. Nincs olyan j óravaló falucska, a melyben tiz ember — férfi, asszony és leány — össze ne állhatna, azt mondván: nekünk a mi gyermekeink, a mi testvéreink kedvesek, szeretjük őket annyira, hogyha távolba mennek, háborúba kerülnek, kiséije őket a gondoskodásunk mindenfelé s mivel magunk nem mehetünk őket oltalmazni, gyámolitani: filléreinkkel hozzájáruljunk ahhoz, hogy mások, a vörös-kereszt ápolói és orvosai ott legyenek szenvedéseik közt oldalukon! Tiz ember ha összeáll, már megalkotja a falusi fiókegyestiletet. Tiz ember egyesülete talán tíznél is több életet menthet meg. Tiz ember egyesülete esetleg arra is számíthat, hogyha jégverés, árvíz, tűzvész, vagy elemi csapás éri őket, határaikat: a vörös-kereszt segítségükre siet. Minden okos szó és minden jó érzelem a mellett szól, hogy a falvak népe megalakítsa mindenfelé a szeretet és irgalom fiók-egyesületét. A népen kívül, a szolgabirákra, birtokosokra, lelkészekre, jegyzőkre, tanítókra és községi bírákra, valamint az állami és magánhivatalok vidéken lakó alkalmazottjaira vár az a nagy és nemes föladat, hogy községenkint szervezzék a vörös-kereszt egyesületet s közreműködjenek ezzel a szükséges anyagi tényezők megszerzésében. Még egyet el kell mondanunk, azt az igazságot, hogy a mostani háborúk milliónyi veszedelmei közt annak a hadseregnek jut a dicsőség koszorúja, a melynek katonasága eltelik bizalommal és hittel az iránt, hogy az itthonmaradók szent érzelemmel gondolnak rájuk s a vörös-keresztes fehér lobogó alatt kiséri őket a szerető gondoskodás minden Útjukon, minden veszedelem és szenvedés között enyhítő pohárral és gyógyító irral. A kiknek szerető szivük van, a kiknek lelke megfürdött az irgalom szent érzelmeiben, a kik tenni akarnak a nemzet hőseiért: azok zászló alá sereglenek, a jó szív és a nemzeti becsület zászlaja alá! T A N Ü G Y. A szegzárdi állami főgymnasium 1897 8-iki tanévére vonatkozó értesítés. Az 1897/8. tanévvel az intézetnél megnyílik a III. osztály. A javitó, pótló és felvételi vizsgálatok folyó évi augusztus 31-én reggel 8 órakor fognak megkezdődni. A tanulók felvétele és beírása szeptember három első napján történik. Ezentúl egy hétig csakis a késedelmüket szigorúan igazoló tanulókat veheti fel az igazgató. A még később jelentkezők felvételét az igázgatóság utján benyújtott folyamodványra a tanév két első havában a tankerületi főigazgató, ezentúl a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedheti meg. Azoknak, akik a tanév első hónapja után lépnek be az intézetbe, az addig végzett tananyagból vizsgálatot kell kiállniok. A gymnasium első osztályába csak oly növendékek vétetnek fel, kik életük kilenczedik évét már betöltötték, és vagy arról, hogy a népiskola négy alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyítványt mutatnak elő, vagy felvételi vizsgálaton igazolják, hogy hasonló mérvű képzettséggel bírnak. 12 évesnél idősebb tanuló felvétele iránt a tanári testület határoz. Mindazon tanulók, kik első Ízben iratkoznak az intézetbe, beiratáskor iskolai bizonyítványukon kívül keresztelő-levelüket (illetőleg születési bizonyítványukat) és védhimlőoltási bizonyítványukat is tartoznak bemutatni, a 12 évesnél idősebb tanulók pedig ujraoltásukat igazolni. A felvételre minden tanuló személyesen es atyja, anyja vagy gyámja kíséretében tartozik az intézet igazgatójánál jelentkezni. Az intézet egyik osztályából a következő felsőbb osztályba csak azon tanuló léphet, ki az előbbi osztályban minden rendes tantárgyból (a szépírást és tomázást nem számitva) legalább elégséges osztályzatot nyert. Más gymnasiumból jövő tanuló csak akkor vehető fel a következő felsőbb osztályba, ha az általa elhagyott intézettől nyert bizonyitványnyal igazolja, hogy a megelőző osztályt sikerrel végezte. Azon tanulók, kik nyilvános reál-, vagy polgári iskolából akarnak a gymnasiumba átlépni, felvételi vizsgálatot tartoznak tenni. E vizsgálat az elhagyott iskola és a gymnasium tantervei közt mutatkozó lényeges különbözeire terjed ki. A felvételi vizsgálat dija 10 frt. A felvétel (beiratás) alkalmával minden tanuló fizet: felvételi dij czimén 4 frtot, az ifj. könyvtárra és az évi értesitőre 1—1 frtot, összesen 6 frtot. — Ezen dijak fizetése alól senki sem menthető fel. Az évi tandíj 30 frt, mely négy részletben fizethető, u. m. az első részlet október 15., a második deczember 1., a hamadik márczius 15. és a negyedik május 1-ig. A kik ezen határnapokig nem tesznek eleget kötelezettségöknek, az iskolát többé nem látogathatják. Szegény sorsú és jó magaviseletü tanulók, ha jeles vagy legalább jó előmenetelt tanusitottak, a tandíj elengedéséért folyamodhatnak. Az iskolai és szegénységi bizonyitványnyal fölszerelt folyamodványok az intézeti igazgatóhoz czimzendők és nála adandók be. — Folyamodni minden tanévben csak kétszer lehet: az év első felében szeptember 15-ig, a második felében február hó 15-ig. A vidéki szülők helyesen cselekszenek, ha gyermekeik szálláshelyének megválasztásában az igazgató útmutatását veszik igénybe, a ki szívesen ajánl megfelelő szállást nyújtó családokat. Az igazgatóság. Iskolai értesítés. A szegzárdi 6 osztályú polgári fiúiskolában az 1897—98-ik tanévre a fölvételek szeptember hó 1—5-ik délelőtt 8—12-ig történnek. Ugyanazon napok délutánjain ejtetnek meg a javitó és fölvételi vizsgák és szeptember hó 6-án a magánvizsgák. A szegzárdi polgári fiúiskola a jövő tanévvel fennállásának XXI-ik évébe lép. A nagy méltóságú vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur folyó évi augusztus hó 4-én 34.126. sz. a. kelt leiratával elrendelte a teljes polgári fiúiskola fentartását, miért jövő tanévben is az összes osztályokba vétetnek föl a növendékek. Első felvételre a tanulók csak szülőik vagy azok helyettesei kíséretében jelenhetnek meg s kötelesek az iskolai-, születési-, és a menyiben 12-ik évüket betöltötték, ujraoltási bizonyítványukat benyújtani. Iskolai illetékek gyanánt összesen 8 frt 15 kr fizetendő. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó magaviseletü tanulók, kik szegénységüket községi bizonyitványnyal igazolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizonyítvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy helyettessé lehet. A kérvény beiratás alkalmával nyújtandó be. Tandíjmentes növendékek tankönyvekkel és egyéb tanszerekkel is segélyeztetnek. Vidéki gyermekek elhelyezésénél az igazgató kellő útmutatással szolgál. ZÉrtesitésA szegzárdi Májer-Árlow-féle ny. joggal felruházott fiú- és leánytanintézetben az 1897/8. tanévre a felvétel szept. 1—4-én történik. Ez alkalomkor fizet minden növendék 1 frt beiratási dijat, ezenkívül hitoktatásért a rk. növendékek 1 frt, az ev. rf. növendékek 2 frtot. A havi tandij az I. és II. oszt. 2 frt 50 kr, a III. és IV. oszt. 3 frt 50 kr, A franczianyelv tanitása havonkint 1 frt. A benlakó növendékért járó dij 250 frt. Szegzárdon, 1897. aug. 18. Az intézettulajdonos.
