Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-08 / 32. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (32. sz.) 1897. augusztus 8. lária által, mely állapot javulása ezen vizek csator­názásának befejezte előtt alig remélhető ! legtöbb eset a clunamenti s főkép sárközi községekből jelentetett. A hevenyfertőző betegségek a kanyarót kivé- vén, elenyésző csekély számban fordultak elő, lefo­lyásuk enyhe volt. A kanyaró azonban még a dom­bóvári és völgységi járásokban egészen, a központiban részben megszűnt, újabban a simontomyai és duna- foldvári járásokban lépett föl nagy terjedelemben; úgy az óvintézkedésekről, mint a megbetegülés gyógy­kezeléséről gondoskodva van. A védhimlőoltás befe­jeztetett az egész megyében. Törvényszéki bonczolás egy teljesittetett gon­datlanságból okozott emberölés folytán, rendőri hulla­vizsgálat 11 esetben volt és pedig 6 öngyilkosság, 4 véletlen haláleset s egy hirtelen halálozás folytán. A közegészségi szolgálatot ért két súlyos vesz­teséget jelentett be. Dr. Korbuly Sándor, a si- montornyai járásnak 1846. óta tiszti orvosa, Tolna­vármegye legrégibb tisztviselője f. évi julius hó 24-én meghalt, — ugyanaznap halt el dr. Singer Lipót Paks és Duna-Kömlőd községi orvosa is. A simontornyai járás orvosi teendőkkel az állás I végleges betöltéséig dr. Schall Kálmán gyönki kör­orvos, a paksi községi orvosi teendőkkel dr. Stern Miksa bizatott meg. A szegzárdi „Ferencz“-közkórházban julius hó­napról maradt ápolás alatt 273 beteg; felvétetett 99 összesen 372, gyógyult 59, javult 22, gyógyulatlanul távozott 6, meghalt 8, fogyaték 95. Végül jelentette, hogy a Nyitra és Barsmegyékből Kajdacsra ér­kezett trachomás aratók elhelyezését és gyógykeze­lését felülvizsgálta. A 27 trachomabeteg rendes gyógy­kezelés alatt van s a többi munkások a cselédektől elkülönített helyen tartatnak. A kir. tanfelügyelő helyettesitésével megbízott Holub János polg. isk. tanár következő jelentést terjesztett elő. 1. Ezen hó alatt a tanitás szünetelvén, iskolalátogatás nem történt s ezen kir. tanfelügyelő­ség működése a beérkezett beadványok elintézésére és az évi statisztikai anyag feldolgozására kiterjesz­tetett. 2. Vall. és közokt. miniszter a legújabban szerkesztett Magyarország czimerét a szegzárdi polg. fiú- és leány, a paksi fiú, valamint a Gindli családi áll. elemi iskolák részére leküldötte. 3. Vall. és köz­okt. miniszter a megye területén létező polgári is­koláknál működő előléptetésük folytán származott fizetéstöbbletüket a jelentés hava folyamán az illeté­kes kir. adóhivatalnál kiutalványozta. 4. A gazdasági ismétlő iskolák vezetésére képesítő egy havi gazda­sági tanfolyamra a vall. és közokt. minisztér követ­kező tanítókat jelölte ki és pedig: Simrák László róm. kath. tanítót Bátáról, Kovács János róm. kath. tanítót Simontornyáról, Zabrák János ev. ref. tanítót Decsről, Gáspár Gyula róm. kath. tanítót Bátáról és Rótt József róm. kath. tanitót Paksról; az első né­gyet a pápai, az utolsót az adai földmives iskolához azon kötelezettséggel, hogy f. é. augusztus hó 1-én a tanitás kezdeténél megjelenni tartoznak. 5. Az alsó-nyéki menedékház a . gyermekek közt kiütött vörheny betegségnek járványszerü fellépése miatt a körorvos rendeletére bezáratott. A tanítói személyvál­tozásokra vonatkozólag jelentette, hogy a belecs- k a i ág. ev. tanító K r i e s z János, tekintettel 74 éves korából származott elaggottságára nyugdíjaztatá­sát a vall. és közokt. minisztertől kérelmezte; to­vábbá, hogy Hiller Mihály szakadáthi rk. tanító 61 éves korában f. hó 13-án meghalt. Végül jelentette, hogy a tollnokul kinevezett Szánkási János, buda­pesti magánintézettulajdonos múlt hó 11-én állását el­foglalta. Kurcz Vilmos árvaszéki elnök betelj esztette az ügyforgalmi kimutatást, mely szerint junius hó végével maradt 256 drb elintézetlen ügydrb, julius hó folyamán érkezett 2191, tehát összesen elintézésre várt 2216 ügydarab. Ebből feldolgoztatott 1863, hátralék maradt 353. A hátralékemelkedését azon körülmény okozta, hogy egy előadó betegség miatt nem dolgozhatott, egy pedig szabadságon volt. Szilágyi Gyula pénzügyigazgató helyettes referált az adóügyről, mivel Fink Kálmán kir. pénz- ügyigazgató, pénzügyi tanács szabadságon van. Perszina Alfréd főmérnök az állami és me­gyei közutakról azt jelentette, hogy jó állapotban vannak. A vasúti ügyekben pedig jelentetté, hogy a szegzárd-bátaszéki vasútépítésnél az építési határ­idő be nem tartatott. Mayer Andor Ferencz közgazdasági előadó jelentése szerint az aratási munkák befejeztettek és a cséplés még jóformán csak a kezdetnél van, a ter­més eredmény már mégis nagyon megközelitőleg is­meretes. Kalászos növényeink termés átlaga a kö­zepes alól áll, s csak egy gyenge középnek felel meg. A búza és rozs mmázsája és hektl. súlya is általánosan gyenge, mig az árpa már sok helyütt szép és minőségre jó, a zab minősége pedig átlag jónak nevezhető, bár színben a sok esőtől ez is szen­vedett. A kapás növények jól állanak. A gabonane- müek értékesítése jók, az árak nem remélt magas­ságban állanak. Az állategészségügy általába nkielégitő. Krecsmárik Pál kir. ügyész jelentése sze­rint a szegzárdi kir. törvényszéki fogházban le van tartóztatva 88 egyén. 43259. _ Kereskedelmi m. kir. Ministeriumtól. V. sz. Pályázati hirdetmény. A posta- és távírdánál kezelési szolgálatra al­kalmazandó és a XI. fizetési osztályban 500 írttól 700 írtig emelkedő évi fizetéssel, továbbá az 1893. évi IV. t.-cz. által megállapított lakpénzilletményekkel javadalmazott posta- és távirda segédtisztek kiképzé- zére f. é. szeptember hó 15-től kezdve hat hónapra terjedő gyakorlati tanfolyamokat nyitok, a pécsi posta- és távirda igazgatóság kerületében Kaposvárott és Nagy-Kanizsán. Sok a teendője az alakítandó bizottság­nak, hogy az ünnepély teljes rendben folyjon le, azért biztosítani kell számára az időt. Ha a bizottságnak csak annyi ideje lesz az intézkedésre, mennyi a határidő végleges megállapításától az ünnepélyig lefolyik, ak­kor nem kezeskedhetik a sikerért, mert az alig tesz ki négy hetet. Örüljünk tehát és ünnepeljünk, mert hisz van rá okunk, midőn kultúránk templo­mát megnyitjuk s a hazafias kegyeletet gya­koroljuk, de ébren legyünk, hogy külső for­mákban is emlékezetessé tegyük közös ün­nepünket ! b. Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 2-án tartotta szokásos havi ülését gróf Széche­nyi Sándor főispán elnöklése alatt. Döry Pál alispán jelentése szerint az elmúlt hóban beérkezett 2753 tigydarab, junius hóról átho­zatott 440, feldolgozandó volt összesen 3193, ebből elintéztetett 2663, közgyűlési hatáskörbe utaltatott 193, elintézetlenül a folyó hóra áthozatott 337. Az általános ügymenet rendes volt. Mivel a csendőrke­rületi parancsnokság jelentése még nem érkezett be, csak általánosságban felemlítette, hogy a közbizton­sági állapot az egész hó folyamán megnyugtató volt. Még bejelentette, hogy a vármegye tulajdonát képező tolnai laktanyában az ott állomásozó katonai hatóság által a végiekig menő foganatban tartott legszigo­rúbb óvrendszabályok daczára is, ismét tűz ütött ki, mely azonban a szigorú őrszolgálat következtében azonnal elnyomatván, az okozott kár oly csekély, hogy annak egyenértéke a 10 frtot sem éri el, ez okból a kár a biztositó társulatnál be sem jelentetett, a helyreállítás költségét a megelőző tűzkár megtérí­tésére nyert biztosítási összeg maradványa fedezte. Az utóállitás ugyancsak múlt hó 8-án tartatott meg 150 egyén beállításával és kielégítő eredménynyel. Továbbá jelentette, hogy a szegzárdi áll. fő­gimnáziumi épület belső építkezési munkálata a múlt hó folyamán befejezést nyert, annak a vállalkozó ál­tal folyó hó 2-án történendő átadásához a bizottság képviseletében elnöki utón T ó 11 h Ödön bizottsági tag és Perszina Alfréd kir. főmérnök küldetett ki. Fegyelmi eljárás a múlt hóban 3 volt, rendbir- ságolás pedig 8 esetben alkalmaztatott. Dr. Hangéi Ignácz tiszti főorvos j elentése a következő: A lefolyt julius hónapban közegészségi állapot általában kielégítő volt. A betegülések száma nem volt nagy, a betegségek lefolyása nem súlyos s a halálozás az általános hányadot túl nem lepte. Gyakori volt a váltóláz igen makacs esetei, előidézve a mocsarakban rothadás által keletkezett ma­szonyi test illata, elszédült, forgott vele a világ. Orrczimpái megremegtek a kéjes érzéstől és kénytelen volt a kezét szive fölé nyomni, hogy uralkodhassék magán. Már természettől fogva kissé félénk volt és vallásos lelkületű, szerette és kereste is az izgalma­kat, de az életben sokszor nevetségessé vált hirtelen fellobbanó arczával, lesütött szemével és kezével, melyet a szive fölé helyezett. Bizonyosan merjük állítani, hogy most is elhang­zott volna az asszony ajkáról a kaczagás, ha azt is hasonlatos érzelmek le nem zárják. A nap nagyon melegen Bütött és a közel feny­vesből átcsattogott a fülemüle, meg rigó szerelmes dala . . . Eliznél mégis ez kivételes állapot volt, mint abból következtetünk, hogy hirtelen felütötte a fejét és nekivágott a nagy hársfasornak, mely az erdőbe vezetett. Bandi utána kullogott. Az ut mellett vékony, hosszú táblákon sárguló búza himbálta millió meg millió magvas fejét, a kalá­szok közül kipirosodott egy-égy csomó megtépázott pipacs, amott pedig búzavirág keveredett össze a margaréta aranysárga vaczkoros fehér csillagaival. Messzebb, ingre vetkőzve, parasztlányok töltöget­ték a kukoriczát, a fölturt réten pedig hatalmas dogg kergetett egy megrémült any anyulat .... — Nézd Bandi, Caezár megint garázdálkodik / — szólt az aszszony bizonytalan hangon, társához fordulva. A fiú nagy komolyan és nagyon szerelmesen nézett az asszony szemébe. De hamar elröstelte magát és felelet helyett nagyot füttyentett Caezárnak, mely most öles ugrásokkal tartott feléjük, maga előtt zavarva I egy megrebbent madarat. A rettenetes állat, mikor oda ért, végig szimatolta Elizt és szemtelen vigyor­gással kapaszkodott föl a mesztelen vállára, körmével pedig vékony sebet hasított a bársonyos puha bőrön . . . Az asszony felszisszent és ellökte magától a kutyát, majd kipirulva, izgatottan fordult párjához: — Látod Bandi ? Minek engedsz ? Közel voltak már az erdőhöz. Hüs levegő tódult ki a fák közül rejtelmes dudolással és pár fenyőbokor eltakarta őket a munkáslányok kiváncsi tekintete elől, kik ingre vetkőzve még mindig kukoriczát töltö- gettet. Fejük fölött nagyot rikkantott a rigó, az erdő méhéből pedig kihallatszott az őzsuta hosszú, síró fütytye. A hirtelen lehűlt levegőben delejes erő vibrált és a fiú, elkapatva, megrészegítve a csodálatos, titok­zatos kerettől, hirtelen rányomta tüzes ajkát a másik­nak sebes vállára. Az asszony hagyta magát. Kissé nevetni szere­tett volna, meg egy kissé sírni, hanem azért hagyta, hogy a fiú beleharapjon a húsába. Lüktető, kavargó vére néha befutotta az arczát — ilyenkor kíméletle­nül rágta a szája szélét, — de azért jól esett neki az a zsibbatag érzés, mi a fiúnak minden csókja után átszaladt a testén, a feje tetejétől egészen a lába ujjáig. Perzselő lehellete a fiú nyakát érte, mire az kérdőleg nézett az asszony lángba borult arczába . . . Eliz lehunyta szemét és gyorsan odanyujtotta Bandinak rózsás, buja ajkait. Aztán tovább mentek. A fiúról leritt a boldog­ság és nagyon fáradt volt, az asszony pedig az össze­bogozott hajával babrált és szintén nagyon fáradt volt. Leültek egy padra. Tőrrel keresztülütött szív volt belevésve, odább pedig finoman czirkalmazott E betű kulcsolódott össze egy másik hórihorgas„ E-vel. —- Hát Endre a te neved? — kérdé az asz­szony vontatottan. — Nem én faragtam / — szólt a fiú durczásan és elvörösödve. Megszakadt a társolgás. Bandi érezte, hogy ügyetlenül felelt és hallgatott. Eliz pedig gyönyörkö­dött amannak zavarában. Bandi sírni szeretett volna, de hatalmas vágyakozása az asszony után lenyűgözte gyengeségét. Beszédet kezdett közönséges dolgokról- Elmesélte, hogy volt néki egy him stigliczcze, mely a páija. után döglött ... — Ne izetlenkedjél, inkább menjünk sétálni! — szolt közbe az asszony. De a hangja megremegett, mig ezt kimondta. A forrásnál jártak már. Házikó volt a fenyők közé ékelve, Bandi itt készült nemrég’ a viszgájára. Eliz kiváncsi volt, bementek . . . A viz ostobán csacsogott, lassan-lassan sötét­ség szűrődött át a fenyőágak közt és újra hallható volt az őz sírása. Pillanatra végigrendült a lég a hazasiető munkás lányok pajzán dalától, aztán ijesztő némaság borult erdőre, utakra és a házikóra, mely közönséges szalma födelével sejteni engedte, hogy micsoda isteni édes dolog lehet: szeretni, — szeretni. . . szeretni . . .

Next

/
Thumbnails
Contents