Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-08-01 / 31. szám

— Szerencsétlenség. Csepke Gábor, megyei állatorvos kocsisa, teherhordás alkalmából, a kocsiról oly szerencsétlenül esett le, hogy balkaiját eltörte. A sérültet a kórházba szállították.

— Tüzesetek a vidéken. Múlt vasárnap Kakas- don ismeretlen módon kigyuladt Reiter Ádám háza, melytől Hepp Mátyás háza is tüzet fogott és mind | két épület tetőzete leégett. Reiter Ádám háza biztosítva volt, ellenben Heppé nem. — Paári községben pedig múlt kedden este Bratistein Antal istállója égett le.

— Szerelmes késes legény. Csondás Lajos, dunaföldvári késes legény rutul visszaélt Bokán Borbála szerelmével, a kinek nemcsak édes csókjára, meleg ölelésére, hanem pénzére és ékszereire is vágyódott. A leányzóhoz ugyanis sokáig járogatott Csondás Lajos s be is hízelegte magát annyira, hogy hűséget esküdtek egymásnak. A bizalmas együtt- létet a legény azután arra használta fel, hogy egy kedvező alkalommal szeretője két karkötőjét és kis pénzét ellopta. Bokán Borbála feljelentésére a csendőrség vallatóra fogta a szerelmeskedő késes legényt, a ki tettét bevallotta és előadta, hogy az ékszereket a kálvária dombon egy árokban rejtette el, a pénzről azonban mitsem akar tudni.

— Gyújtogatás. Miszla községben julius hó 20-án hajnalban meggyuladt Takács Mihályné háza végében az összerakott kukoriczacsutka s a lángok csakhamar a házra is kiterjedtek, melynek tetőzetét elhamvasztották. Ugyanekkor Bácsi Andrásné háza is leégett, de nem az égő háztól származott át a tűz, hanem a félszerben belülről támadt. A vizsgálat alapján az a gyanús körülmény merült fel, hogy Bácsi Andrásné gyújtotta fel Takács Mihályné házát, valamint a saját házát is, melyet előbb jól bebiztosított. Bácsiné már évek óta halálos ellensége volt Takács Mihálynak és nejének, a kiken ily nemtelen módon boszulta most meg magát.

— Borkereskedők figyelmébe. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium felhivta a pécsi kereskedelmi és iparkamarát miszerint a folyadékoknak, kosárba font palaczkokban (demij ónokban) való szállítása ügyében a területén levő bor és italkereskedőket a következőkről értesítse: A kereskedelemügyi m. kir. miniszter még az 1889. évben megengedte, hogy a belföldi s osztrák-magyar postaforgalomban a küldő veszélyére bort vagy mást folyadékot tartalmazó kosárba font palaczkok (demijon) is elfogadtassanak postai szállításra, ha a palaczkok kosárfonat által teljesen befedve és védve vannak s ürtartamuk 3 liternél nem nagyobb. A lefolyt időköz arról győzte meg a kereskedelemügyi minisztert, hogy a bornak, s általában folyadékoknak ily demij ónokban való szállítása mellett sem a feladók, sem a posta érdekei nincsenek kellőleg védve. A posta- és távirdaigazgató- ságoktól beérkezett jelentések szerint ugyanis e palaczkok a postai szállítás közben minden elővigyázat mellett is összetörnek, mert a kosárfonat meg kizárólag vasúton történő szállításnál sem védi meg kellőleg a palaczkot. A kereskedelemügyi miniszter ennélfogva úgy a bor- és szeszkereskedők, mint a posta szempontjából legczélszerübbnek véli, ha a folyadékok faládákba, rekeszekbe zárt és fagyapot vagy moha közé helyezett palaczkokban vagy 5—10 literes hordócskákban szállíttatnának, melyeket, ha drágább folyadékokkal (pl. aszubor stb.) vannak megtöltve, vászonnal vagy bádoggal lehetne bevonni. E göngyö- lés nem sokkal költségesebb a demij ónnál és e mellett nemcsak a postai szállításra alkalmasabb, hanem a feladásra is előnyösebb, mert az összetörés eshetősége sokkal csekélyebb.

— Baromfi tolvaj. Takács Anna bálái „ném- b e r“ letért a jó erkölcsösség útjáról s megvetette a tisztességes kereseti módot. E helyett baromfiakat lopkodott s ezeket potom áron eladogatta. A napokban azonban rajta vesztett, mert a csendőrség kiderítette, hogy többek között ő lopta el Balázs József bátai lakos szép 23 drb tyúkját, melyeget Csaj ági Ká- rolynénak adott el sajatja gyanánt. A tolvaj asszonyt a bíróságnak jelentették fel.

— „Közártalmu.“ Ez a jelző illeti meg Imrö József bátai lakost, a kinek szarka természetét már jól ismeri a csendőrség s a ki mostanában Vörös István bátai gazda kamarájából 20 frt ára halászati eszközt tolvaj olt el. A közártalmu embert a csendőrség a szegzárdi kir. járásbíróságnak jelentette fel.

— Az uj honvéd-nevelőintézetek. Az üllői úti

Ludovika Akadémiához egy uj, nagy dimenzióju épü- letszárnyat fognak csatolni, melyben a honvéd főreáliskolát s a honvéd hadapród-iskolát fogják elhelyezni. A m. kir. honvédelmi miniszter az uj honvédségi intézetek építkezési és beruházási költségeire 420,000 forintot irányzott elő.

_6

_____________________________________

— M

egtámadott erdőőr. S z o j k a Antal, vémendi közalapítványi kir. erdőőrt, 3 szerb legény, amiért megtiltotta nekik az erdőben a kóborlást, lesből egy husánggal főbe ütötték, úgy, hogy rögtön elborította a vér; de esés közben volt még annyi lélekjelenete, hogy fegyverét elsüthette s az egyik legényt súlyosan megsebesítette, a ki most élet-halál közt lebeg.

— Véres verekedés a kakasdi és a belaczi legények között. Nem a legjobb viszonyban élnek a kakasdi és a belaczi legények egymással. Valahányszor összekerülnek vasárnaponkint, rendesen hajba kapnak. Múlt vasárnap is igy történt, midőn a belaczi legények adták vissza a kölcsönt a kakasdiaknak. Az eset úgy történt, hogy F e t z e r János, Schneider Mihály, Szám Gáspár, Neumann Ádám, Hol ez er János, Lámpert Gáspár, Rikkert Sebestyén és W e i s z Ádám kakasdi legények esteli 9 órakor átmentek Belaczra, a hol azonban pórul jártak; mert az utczán G e i s z Ádám, C z o p f Mihály, H e r b s z t Konrád, R i b 1 i n g György és K e 1- ler Mátyás belaczi legények vasvillával reájuk támadtak s valóságos vérengzést vittek köztük véghez. Legsúlyosabb sérülést szenvedett F e t z e r János, a kit úgy szedtek fel véréből. A többiek pedig kisebb- nagyobb mértékben sebesültek meg.

K Ö Z G A Z D A S Áll

Útmutató

azok számára, akik a fillokszera által elpusztított szőlőiket az 1896. V. t-czikken alapuló szőlő-köl- csönnel kívánják felújítani.

A fillokszera Magyarországon 300,000 kát. szőlőt pusztitott el.

Évtizedek tanulmánya megtalálta ugyan már a módokat, a melyekkel az elpusztított szőlők újra telepíthetők, akár az amerikai fajok felhasználása, akár pedig régi fajtáinknak szénkénegezés alá való ültetése által: de az elpusztított nemzeti vagyon visszaszerzése annak daczára sem volt lehetséges, mert az ujraültetés nagyon sok pénzbe kerül, amiből a legkevesebb van a tönkrement szőlőbirtokosoknak.

Ezen a pénzhiányon óhajtott a múlt esztendőben segíteni a magyar törvényhozás, mikor a fillokszera által elpusztított szőlők felujitásának előmozditására egyelőre 25 millió forint kölcsön kiadását engedélyezte s a kölcsön nyújtásával a Budapesten székelő „Magy. Agrár és Jaradékbank Részvénytársaság“-ot bízta meg.

E kölcsönből a legszegényebb szőlőbirtokos is kaphat még akkor, is, ha elpusztított szőlőjén kívül egyéb birtoka nincs, csak ő maga legyen szorgalmas és megbízható ember.

Es ép a szegény szőlőbirtokosokra való tekintettel intézkedett a törvényhozás úgy, hogy a kölcsönnek sem kamatát, sem törlesztési részleteit mindaddig nem kell fizetni, amig az ujraültetett szőlők nem teremnek, vagyis a kölcsön vételétől számított legkésőbb 5 esztendeig.

Az esedékes kamatok a tőkéhez csatoltatnak és a kölcsönvevő a visszafizetést már a szőlő jövedelméből képes fedezni.

A kölcsönök engedélyezése és kiadása megkezdődött, már eddig is sokan vették igénybe, hogy azonban jótéteményeiben minél többen részesülhessenek, hogy mindenki tudja a módját, hogy lehet a szőlőkölcsönöket megkapni: adta ki és terjeszti a „Magyar Agrár és Járadékbank Részvénytársaság,“ amely kérdések és feleletekben közli a tudnivalókat.

1. Melyik törvény intézkedik a fillokszera által elpusztított szőllők felújítására adható kölcsönükről ?

Az 1896: V. t. ez.

2. Ki engedélyezi a kölcsönt |

A kölcsönt a földmivelési és pénzügyi m. kir. miniszterek által kinevezett bizottság engedélyezi.

3. Ki adja a kölcsönt?

A kölcsönt a Budapesten székelő „Magyar Agrár és Járadékbank adja.“

4. Ki kaphat kölcsönt |

a) Minden egyes földbirtokos, aki legalább 800 négyszögöl oly hegyi szőlő területtel bir, a melyet a fillokszera már elpusztított, vagy a melyet pusztít.

b) A szőlők felújítására alakult szövetkezetek.

c) Hegyközségek tagjai az 1896. V. t. cz-ben körülirt kölcsönös szavatosság mellett.

5. 800 négyszögnél kisebb területtel biró birtokos is kaphat-e kölcsönt?

800 négyszögnél kisebb terület birtokosa is kaphat kölcsönt mindazon községekben, amelyekben akár egy, akár több tulajdonosnak, összesen legalább két katasztrális hold terület felújítására kölcsön már adatott.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (31. sz.)

6. Csak arra a területre kaphatni-e kölcsönt, a melyet a fillokszera elpusztított?

Rendszerint csak arra a területre kapható kölcsön, a melyet a fillokszera elpusztított, vagy pusztít. — Ha azonban az elpusztított vagy pusztuló szőlőterületnek a talaja olyan, a mely a felújításra nem alkalmas, viszont a tulajdonosnak van oly más területe, a mely hasonló jellegű uj hegyi szőlő létesítésére alkalmas, arra is kaphat kölcsönt.

7. Azok, akik már szőlőiket felújították, vagy a felújítást már megkezdették, kaphatnak-e kölcsönt ?

Kaphatnak azokra a szőlőikre, a melyek még nem teljesen termőképesek.

8. Kaphat-e az is kölcsönt, akinek szőlő területe adósággal van megterhelve ?

Igen, ha különben hitelképes.

9. Mennyi kölcsön kapható ?

a) Amennyi a szőlő beültetésére szükséges jó minőségű szőlővessző, vagy ojtvány, karó vagy egyéb támasztó eszköz beszerzésére, esetleg előállítására és szállítási költségeire kell.

b) A szőlő termőképességének beálltáig felmerülő művelési költségek fele.

A művelési költségekbe számíthatók az ültetés és karózás, továbbá a szőlő rendes munkái, mint a kapálás, metszés, választás, kurtítás, fattyuzás, a trágyázás stb. A peronoszpora elleni védekezéshez szükséges anyag és eszköz teljes beszerzési költsége.

c) A talajforgatásának költsége a bizottság által meghatározott összegben, amennyiben erre a munkára a bizottság kölcsönt egyáltalában engedélyez.

10. Mindenkor készpénzben adatik-e a kölcsön ?

Nem. A kölcsön engedélyező bizottság elhatározhatja, hogy a megszavazott kölcsönnek egyrésze a kölcsönvevőnek készpénz helyett természetben, tehát szőlővessző, szőlőojtvány, karó stb. alakjában adassák.

11. Milyen kötelezettségeket vállal magára a kölcsönvevő ?

a) Hogy a kölcsönt annak a területnek a beültetésére fordítja, melyre azt kérte.

b) Hogy a kezeihez kiadandó művelési terv minden pontját a beültetendő terület felújításánál és művelésénél megtartja.

c) Hogy úgy az illetékes állami szakközegeknek, mint a Magyar Agrár és Járadékbank felügyelettel megbízott közegeinek figyelmeztetéseit követi, kérdéseikre kimerítő felvilágosítást ad és esetleges kifogásaikat meghallgatva az észlelt hiányokat pótolja és az elkövetett hibákat helyrehozza.

d) Beleegyezik abba, hogy a kölcsönt nyújtó Magyar Agrár és Járadékbank, a kölcsön egy évi kamatjának és törlesztési járadékának a törlesztési terv szerinti összegét helyette az 1896: V. t. ez. 15. §-a értelmében alkotandó tartalékalap javára az állam- pénztárba befizesse.

e) Hogy a kapott kölcsönt legkésőbb 20 év alatt törleszti és pedig azon kedvezmény mellett, hogy a kamatok és a törlesztési részletek fizetése a kölcsön- vételt követő legfeljebb ötödik évig kitolható. Az erre az időre járó kamatok a tőkéhez csatoltatnak.

12. Hogyan és hol lehet a kölcsönt kérni?

A kölcsön kérésére vannak nyomatott kész kérvény minták. Ilyenek díjtalanul kaphatók a Magyar Agrár és Járadékbanknál Budapesten és a bank valamennyi kerületi és helyi szőlő biztosainál. Ugyancsak a banknál, vagy kerületi és helyi szőlőbiztosainál lehet a kérvényeket benyújtani.

13. Mire kell ügyelni a kérvény minta kitöltésénél ?

a) Hogy a kérvényező, vagy ha többen vannak, a kérvényezők vezeték és kereszt neveiket, a vármegyét, járást, várost, vagy községet, utczát és házszámot, ahol laknak, pontosan beírják.

b) Hogy azt a községet, amelyben fekszik az a szőlő terület, a melyre a kölcsönt kérik és ennek a területnek telekkönyvi és helyrajzi számait pontosan beírják.

c) Hogy a kérvényben ki legyen mutatva az, hogy a fillokszera által elpusztított, vagy ezt helyettesítő területre kérik-e a kölcsönt.

d) Hogy ki legyen mutatva az, vájjon már betelepített, vagy még csak telepítendő területre kérik-e a kölcsönt.

Hogy ki legyen mutatva az, hogy a már megtörtént, vagy csak az ezután történő telepítéseknél mily telepítési módszer szerint (fásojtás, zöld ojtás, gyérítés stb.), mily fajokkal történt vagy történik a szőlő felújítása ?

f) Hogy meg legyen mondva, mikor és pedig készpénzben vagy természetben kivánja-e a kölcsön - vevő a kölcsönt felvenni.

1897. augusztus I.