Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-08-01 / 31. szám
1897. augusztus 1. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (31. sz.) { 1 H°gy meS legyen mondva, hogy a kölcsön- vevó a kölcsön felvételét követő hányadik esztendőben akarja a visszafizetést megkezdeni. 14. Minő okmányokat kell a kérvényhez csatolni? A kérvényhez a beültetni szándékolt területnek bélyegtelen, hiteles telekkönyvi kivonatát, még pedig csak a telekkönyv A és B lapjának kivonatát kell csatolni. Ha azonban a telekkönyvben a kérdéses terület nagysága nem lenne kellően feltüntetve, akkor csatolandó a kataszteri birtokiv is, a melyen azonban hivatalos tollal kell, hogy feltüntetve legyen, hogy a telek könyvi helyrajzi számnak a kataszteri birtokivben melyik szám felel meg. Az ily hiteles kataszteri birtokiv helyett egy oly községi bizonyitvány is csatolható, amely igazolja, hogy egy bizonyos telekkönyvi helyrajzi szám alatt levő terület a kataszteri birtokiv szerint mekkora. 15. Kell-e bélyeg a kérvényre, vagy az azokhoz csatolandó okmányokra? Nem, mert az 1896: V. t. ez. 18. §-a értelmében a kölcsönök felvételére, lebonyolitására és telekkönyvi biztosítására szolgáló minden nemű iratok, beadványok és okmányok bélyegmentesek. 16. Mi történik a beadott kölcsön kérvényekkel ? A kölcsönkérvényben foglaltakat a m. kir. kér. szőlőszeti felügyelő és a bank közegei a helyszínén megvizsgálják. A kölcsönöket engedélyező bizottság a kölcsönöket a m. kir. kér. szőlészeti felügyelő és a bank közebeinek véleménye alapján engedélyezi vagy megtagadja. A kölcsönök megtagadásáról a bank a kérvényezőt értesiti. Az engedélyezett kölcsönökről a kölcsön kötelezvényt, a művelési és törlesztő tervet a kölcsönvevő által leendő aláirás végett kiállítja. 17. Kinek küldi ki a bank a kötelezvényt, művelési tervet és törlesztő tervet és hogyan kell azt aláírni ? A kölcsönre vonatkozó kötelezvényt, művelési tervet és törlesztő tervet a bank a helyi szőlő biztos nak küldi ki, aki gondoskodik arról, hogy mind a három okmányt a kölcsönvevő aláiija. A kölcsönvevő aláírása kir. közjegyző által, vagy a községi elöljáróság által hitelesithetők. Rendszerint az aláirás a község elöljáróságának két tagja előtt történik, a mely esetben ezek a kölcsönvevő aláírását hitelesítik is. Ha a kölcsönvevő imi nem tud, keresztvonása mellé a hitelesítők által oda jegyzendő hogy „Jelen okmány tartalma előttem felolvastatott és anyanyelvemen megmagyaráztatott.“ Az aláirt kötelezvény, törlesztő és művelési terv lehető sürgősen a kölcsönvevő által bérmentesített ajánlott levélben a banknak küldendő. 18. Milyen összegről van a kötelezvény kiállítva ? A kölcsönvevő által aláírandó kötelezvény nagyobb összegről van kiállítva, mint a mennyit a bizottság a kérvényezőnek engedélyezett. 19. Miért szól a kötelezvény nagyobb összegről, mint a mennyit a kölcsön vevőnek kifizetnek? Mert a bizottság által engedélyezett kölcsön összeghez, amit a kölcsönvevő teljes egészében kezhez kap, csatoltatik: a) A bank által a kölcsönvevő helyett a kölcsönök biztosítására képezett, állampénztárban kezelt és a m. kir. pénzügyi miniszter ur által kijelölt tartalék- alapba fizetendő összeg, a mi egyenlő az évi kamat és törlesztési részlettel. A tartalékalapba fizetett összeg a kölcsönvevő tulajdonát képezi, részére kamatozik, neki a kölcsön visszafizetése után, a mennyiben időközben a tartalék alapot veszteségek nem érik, kamatostól visszaadatik. b) A kölcsön összeg után, azokra az évekre járó 5 1A°/o-os kamat, a mely években a kölcsönvevő sem kamatot, sem törlesztési részletet nem fizet, és ugyan ezen időre az állami felügyeletért fizetendő V2°/o kezelési dij. c) A kölcsön csők 50 írtra kikerekitve adatván, a fel vagy lefelé való kikerekités összege. Minden egedélyezett kölcsönnek a kötelezvény összegét a földmivelésügyi- és pénzügyi miniszterek által kinevezett kölcsön engedélyező bizottság állapítja, meg. Jelen füzethez csatolt minta 1000 frt kölcsön összeg kiszámítását mutatja. Ezen minta szerint könnyen kiszámíthatja mindenki, hogy hogyan alakul saját kölcsöne. Ha pl. 500 frtot akar kölcsön venni és e visszafizetést 1898. november 1-én akarja kezdeni, a minta első rovatában foglalt számoknak felét veszi — ha ugyanezen 500 frt kölcsön vissza fizetését 1899. novb. 1-én akarja kezdeni, a minta második rovatában foglalt számok felét veszi és igy tovább a visszafizetések megkezdésének éve szerint. Ha pedig 2000 frtot kíván kölcsön venni és a visszafizetést 1898. novb. 1-én akarja megkezdeni, az első rovatban foglalt számok kétszeresét veszi, a visszafizetés későbbi megkezdése esetére pedig a megfelelő évszám rovata számainak kétszeresét. 20. Hogyan történik a kölcsön telekkönyvi feljegyzése ? Amint a kötelezvény, művelési terv és a törlesztő terv a kölcsönvevő által kellően aláírva a • bankhoz visszaérkezett, ez a megfelelő telekkönyvi hatóságnál a kötelezvény összeg telekkönyvi feljegyzését kérelmezi. A feljegyzés a telekkönyv A lapján történik. 21. Mi történik a bekebelezett kölcsönnel? Minden kölcsönkérőnek, akinek a bizottság kölcsönt engedélyezett, aki a kötelezvényt aláírta és a kinek kölcsöne telekkönyvileg szabályszerűen feljegyeztetett, a bank könyveiben folyó számlát nyit. E folyó számlán azon a napon, amikor a bank a kölcsönvevő helyett a tartalékalapba a megfelelő összeget befizeti, a kötelezvény összegét a kölcsönvevő fél javára hja. Az igy javára irt összeg igénybe nem vett részei mindaddig, amig azok a kölcsönvevő igénybe nem veszi, 4°/o-al kamatoznak, azon összegek pedig amiket igénybe vesz, terhére iratnak. A kölcsönvevő e folyó számlája mindaddig vezettetik, amig a visszafizetést meg nem kezdette. Az ekkor javára mutatkozó összeg első visszafizetési részletébe fog betudatni, az esetleg terhére mutatkozó összeget pedig ugyanakkor tartozik megfizetni. 22. Hogyan történik a kölcsön kiszolgáltatása ? A kölcsön kiszolgáltatása az 1896. V. t. ez. értelmében csak a már teljesített munka, vagy felmerült költségek arányának megfelelő összegekben, időszaki részletek történik. A kölcsön kiszolgáltatásának feltételei a kötelezvényben foglaltatnak. 23. Ki igazolja a teljesített munkát és a felmerült költségeket? A teljesített munkát és a felmerült költségeket a bank helyi szőlőbiztosa igazolja, még pedig a talajforgatás megtörténtét, a vesszők, ojtványok, karók és egyéb támasztó szerek beszerzését, vagy beszerzésének biztosítását rendszerint márczius hó 1-én, a művelési költségeket május hó 1-én. A bank ez igazolványok alapján fizeti ki a kölcsön részleteit. Kivételesen a bank helyi biztosai a kölcsönvevő fél kivánatára a teljesített munkát és felmerült költségeket lehetőleg időközben is igazolják. 24. Hogyan történik a kölcsön visszafizetése ? A kölcsön visszafizetése a kötelezvényben megállapított esztendőtől kezdődőleg 15 egyenlő évi részletben történik. A kölcsön vevőnek azonban jogában van a kölcsön kötéstől számított 6-ik évtől kezdve a kölcsön tőkét, illetőleg annak még törlesztendő részét, a kölcsönt adó pénzintézet által a pénzügyi és a földmivelésügyi miniszterek jóváhagyásával megállapított feltételek mellett, a törlesztési tervtől eltérően, lejárat előtt is egészben, vagy részben vissza fizetni. 25. Mely napon esedékesek az évi részletek? Minden év november 1-én. 26. Yan-e ez alól kivétel? Igen ott hol a szüret októbernél későbben szokott megtartatni, a m. kir. pénzügyi Miniszter ur, — a m. kir. földművelési Miniszter úrral egyetértőleg, az esedékesség napját deczember hó 1-ig elhalaszthatja. 27. Minő okmányokat és nyomtatványokat kap a kölcsönvevő kezéhez ? a) A művelési terv egy másolatát. b) A törlesztő terv egy másolatát. c) A művelési utasítást. d) A m. kir. földmivelésügyi Miniszter ur által kiadott szőlő vessző és ojtvány üzleti szokásokat. A kölcsönvevő ezen okmányokat megőrizni, a m. kir. állami szőlőszeti és borászati felügyelő, vagy a bank megbizottainak kívánságára megmutatni tartozik. 28. Ha a kölcsön részben természetben engedélyeztetett, ki adja a szőlővesszőt, ojtványt és egyébb anyagokat ? A szőlővesszők és ojtványok első sorban az állami és államilag támogatott telepekről, a karók az állami erdőkből adatnak | ha az állami és államilag támogatott telepekről illetve állami erdőkből elegendő mennyiségi szőlővessző és karó szállítható nem lenne, az magántermelőktől is beszerezhető. 29. El kell-e a kölcsönvevőnek minden esetben fogadnia a részére szállitvtt szőlővesszőt, ojtványt, karót stb. — Nem. — Azon esetben, ha a termeszeiben szállított anyagokat a kölcsönvevő kifogásolná, a bank gondoskodik arról, hogy a kifogásolás alapos, vagy alaptalan volta megállapittassék s az esetben, ha az alaposnak bizonyulna, a rossz minőségű anyag a szállítónak visszaadassék. 30. Mi történik a kölcsönvevő által el nem fogadott anyaggal ? A kölcsönvevő által el nem fogadott anyag szakértői szemlének lesz alávetve, e szakértői szemlét a bank, a kölcsönvevő és az anyag szállítója által kijelölt három szakértő tarlja meg. Ha e szakértő szemlén a szakértők azt állapították meg, hogy a szállított anyag nem megfelelő, úgy annak átvételére a kölcsönvevő nem köteles s az a szállítónak visszaküldendő. 31. Kihez forduljon a kölcsönvevő, ha bármily dologban felvilágositásra, vagy tanácsra van szüksége ? A kölcsönvevő a szőlőkölcsönöket illető ügyekben felvilágosítást és tanácsot e „Magyar Agrár és Járadékbank“ helyi szőlő biztosaitól kérhet. Ha ezek a szóban forgó ügyben határozott tanácsot nem adhatnának, vagy kölcsönvevőnek ellenük panasza lenne, úgy a bank kerületi szőlőbiztosához és magához a „Magyar Agrár és Jái’adékbankhoz“ Budapesten, kell fordulnia. A kölcsön irinti kérvények benyújthatók. Kerületi szőlőbiztos Tolna és Somogy megyére Mayer Ferencz Andor lakik Tolna-Kéty. Helyi szőlőbiztosok Tolnamegyében Máthis Kálmán Szegzárdon, Dörnyei Ferencz Bátaszéken, Bassola Árpád Tolnán, Kréth Radó Bonyhádon, Szeiff Elemér Tolna-Kétyen, Várkonyi Iván Kölesden, Bévárdy Lajos Gyönkön, Pavsitzky Aurel Tamásiban. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. L ■ • • • Bonyhádi Nem önnek való thémát választott. Kísérelje meg a szakmájába vágó kérdésekkel foglalkozni. O. F. Budapest. Nem teljesíthető. H. K. Csak türelem. Ami késik, nem múlik. „Poloska.“ Megsemmisítettük. Aranytoll. ön nagyon képzelődő. Tessék csak élőről kezdeni, ha sikert akar aratni. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő: BODA VILMOS. HIVATALOS HIRDETÉSEIT tky21i897. Árverési hirdetmény. A szegzárdi kir. törvényszék, mint tkvi hatóság részéről közhírré tétetik, hogy dr. Spányi Leó ügyvéd által képviselt Herczfeld Jakab Fiai bej. bajai ezég és az ezennel csatlakozottnak kimondott, R. Varga János decsi lakos vég- rehajtatóknak Fischof IKIórné szül. Becsi Katalin decsi lakos alperes ellen 191 frt úgy 35 frt tőke és jár. iránt folyó végrehajtási ügyében a szegzárdi kir. tszék területén fekvő a decsi községi 1952. sz. tjkvben felvett f 311. hrsz. és 297. népsz. ház és udvar 400 frt kikiáltási árban az 1881. 60. t.-cz. 156. §-a alapján egészben 1897. augusztus hó 23. napján d. u. 3 órakor Decs község házánál megtartandó árverésen eladatni fog. Figyelmeztetnek venni szándékozók, hogy az árverés megkezdése előtt a fenti kikiáltási ár 10%-át bánatpénzül letenni, és a vételárt 3 egyenlő részletben 6%-os kamatokkal együtt, a szegzárdi kir. adóhivatal mint letéti pénztárnál lefizetni kötelesek, végre, hogy az árverési feltételek a hivatalos órák alatt alulirt telekkönyvi hivatalnál, úgy Szegzárd község elöljáróságánál megtekinthetők. Szegzárdon, a kir. törvszék tlkvi osztályánál, 1897. évi május hó 24-én. Kövessy Ödön, kir. tvszéki bíró. vh.81897Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. járásbíróság 1896. évi 7370. számú végzése következtében dr. Haidekker Béla ügyvéd által képviselt Szegzárd nagyközség javára Tanaszkovits Miklós és Nikolovics Mihály szegzárdi lakosok ellen 214 frt 75 kr. és járulékai erejéig foganatosított biztosítási végrehajtás alkalmával lefoglalt és 510 frtra becsült lovak, kocsik és különféle kerti vetemények nyilvános bírói árverésen el fognak adatni. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbiróság 1897. évi 6612. számú végzése következtében Szegzárdon alperes szer- beknek a községtől bérelt lakásukra leendő eszközlésére 1897. augsztus hó 9. napjának d. e. 8Va órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is el fognak adatni. Szegzárdon, 1897. évi július hó 28-án. Tóth Ignácz, kir. bir. végrehajtó.
