Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-06-06 / 23. szám

2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (23. sz.) 1897. junius 6. tustól kölcsönzött szavakban: »Szeresd, az Istent, mint atyát, szeresd az embert, mint testvéredet!« Vajha a pünkösdi lélek csak egy pará­nyit is közelebb vinne bennünket e világbol- dogitó nagy eszme valósulásához! Boldog ünneplést kívánok i. olvasó­inknak! Borzsák Endre. Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 3-án tartotta meg havi ülését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. D ö r y Pál alispán jelentette, hogy a közigaz­gatás menete a múlt hó folyamán át a rendes menetben mozgott s oly események, melyek a közigazgatási bizottság különös intézkedését igényelték volna, — nem fordultak elő. Az alispáni hivatal ügyforgalmát illetőleg be­jelentette, hogy ápril haváról május hóra áthozatott 736 elintézetlen ügydarab, beérkezett május hóban 2421, elintézendő volt összesen 3157, ebből feldolgoz­tatott 2821, közgyűlési hatáskörbe utaltotott 73, hátra­lékkép fenmaradt mindössze 263 ügydarab, mely az átlagos ügyforgalmat véve alapul, alig négy napi tevékenységnek felel meg. A közbiztonság állapotán hanyatlás nem volt észlelhető. Fegyelmi eljárás három, rendbirságolás 16 esetben alkalmaztatott. Dr. Hangéi Ignácz tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot a lefolyt májusban kedvezőtlenebb volt az előző április hónapinál; e rosszobulást a kanyaró nagymérvű el­terjedése okozta. Mig az előző hónapban csak 4 községben jelentkezett e ragályos baj, május hóban már a következő 26 községet lepte meg kisebb-nagyobb számban: 0- és Uj-Dombovár, utóbbi Misz- lany, Dalmand pusztákkal, Apáthi, Mór- ágy, Váralja, Máza, Bonyhád, Szegzárd, Tolna, Mözs, Bátaszék, Báta, Decs, H ő- gyész, Udvari, Kalaznó, Kéty, Varsád, Murga, Kölesd, Nagy-Mányok, Mőcsény, Duna-Sz ént-György, Paks, Gerjen; ezen községek közül Bonyhád, Bátaszék és Dombó­vár ott uralkodik legnagyobb mértékben. Az óv­intézkedések körül az iskolák bezárása ezúttal mel- lőztetett, részint mert nem az iskolaköteleseket érte a baj jobbára, hanem inkább az óvodába járókat, részint pedig mert az iskola év úgy is befejezéshez közeleg. A dyphteritis nagyobb számban a központi járás Szegzárd községében s a simontornyai járás Med ina községében mutatkozott, mindkét helyen minden előfordult esetben gyógyszerftm lett alkal­mazva, kiváló jó eredménynyel. A védhimlőoltás az egész vármegye területén akadálytalanul^ foly, a múlt évben kiadott rendszer értelmében a tiszti főorvos által több helyen ellenőriz­tetett, junius hónapban be lesz fejezve a pótoltások kivételével. Dr. Székely Sándor orvostudor magángyakor­latra Pinczehelyre telepedett, egyéb változás a közegészségi személyzetben nem merült fel. Jelentette továbbá, hogy a belügyminiszter által a szegzárdi Ferencz-közkórházban létesített bábaiskola folyó évi márczius 1-én megkezdett első három hónapos tanfolyama május hó 30-án végződvén, ugyanazon miniszter rendeletéből az előirt vizsga május hó 31-én megtartatott. Vizsgálókul az iskola tanára dr. Tanárky Árpád, Tolnamegye tiszti orvosa, s a tanfolyam tanársegédje Schubert János kórházi alorvos lett megbizva. A 13 bábatanuló közül kitűnő képesitést nyert 5, egyszerűen képe­sítve lett 7, egy hónapi ismétlésre utasittatott 1. Fink Kálmán pénzügyigazgató jelentéséből ki­tűnik, hogy az egyenes adókban folyó évi május hónapban befolyt 200,5 79 frt 35 kr. Ezen befize­tési eredmény összehasonlítva a múlt év hason idő­szakban elért befizetési eredménynyel, a folyó évi eredmény kedvezőtlenebb 24,109 frt 12 krral. A kincsári jövedelmek többi ágaiban elért befizetési eredményt nem jelentette be, mivel a számadások az adóhivataloktól még be nem érkeztek. Mayer Ferencz Andor közgazdasági előadó jelentése szerint az összes mezőgazdasági növények jelen állása kielégítő, bár az őszi búzát a rozsda általában mindenütt ellepte, minthogy azonban eddig leginkább csak a levelekre teijedt, remélhető hogy jelentékenyebb kárt nem fog okozni. A múlt havi folytonos esőzés az összes gazdasági munkákat kés­leltette. A sertésvész ujóbban néhány helyen ismét fel­lépett, azonban a megbetegedett állatok száma sokkal kisebb, mi a járvány szelidebb voltára mutat. Per szína Alfréd kir. főmérnök az állami közút, a törvényhatósági utak és a vasúti ügyek állá­sáról tett jelentést, mely szerint az utak a sok esőzés daczára általában jó karban vannak. A szegzárd— bátaszéki vasúti útvonalról jelentette, hogy azon egész hónapon keresztül a homok szállíttatott s a vasút valószipüleg f. évi junius hóban a forga­lomnak át fog adatni. Krecsmarik Pál kir. ügyész jelentette, hogy a múlt hóban a szegzárdi fogházban le volt tartóz­tatva 107 egyén, kik közül fegyházra volt ítélve 13, börtönre 57, fogházra 27, vizsgálati fogságban volt 3, felebbezés alatt állott 7; egyén. Kurcz Vilmos árvaszéki elnök által beterjesz­tett jelentés szerint az elmúlt hóban 2012 ügydarab érkezett, melyhez az április hó végén maradt 560 há­tralékot hozzászámítva, elintézésre várt 2 5 7 2 d r b. Ebből feldolgoztatott 2098, elintézetlen maradt 474 drb. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő a lefolyt hónapban 15 iskolát, 1 ovodát és 3 állandó menedék­házat 3 0 tanteremben látogatott meg; továbbá elnö­költ a szegzárdi községi polg. leányiskolában május hó 31-én tartott magán, valamint a Nagy-Dorogh köz­ségben tartott éves záró vizsgálatokon. Nevezetesen meg- hallogatta: a nagy-doroghi vegyes és a szegzárdi polg. leány községi, a bátai r. k. felszögi és alszögi, a némedi, diósberényi, szakadáti és földesi r. k., a bátai és némedi ev. ref., a belecskai, némedi es kalaznói ág. ev., a görböi fiú- és leány- izr. iskolákat, a tolnai községi ovodát, a tolnai, nagy-doroghi és zombai menedékházakat. A meglátogatott iskolák, ovodák- és menedék­házakban felmutatott eredménynyel, a szakadáti r. k., iskola III—IV., a belecskai ág. ev. iskola összes és nagy-doroghi községi iskola IV—VI. leány­iskolái tanfolyamain kívül, a többi iskolákban jeles és kielégítő közötti eredményt talált. Nem hagyhatta említés nélkül, hogy a szakadáti r. k. és a belecskai ág. ev. iskola felső tanfolya­maiban a földrajz, történelem, és termé­szet rajz még német nyelven adatik elő és hogy a magyar beszédben felmutatott eredmény nem kielégítő; hogy a diósberényi r. k. és a kalaznói ág. ev. iskola 2-ik tanítói állomása be­töltetlen; hogy a bátai ev. ref., a belecskai és némedi ág. ev. iskola a földrajz tanítására elkerülhetlenül szükséges térképekkel telje­sen felszerelve nincs; hogy a nagy-doroghi községi leányiskola IV—VI. tanfolyamaiban az ol­vasás és számtanban felmutatott eredmény ki nem elégítő; hogy a zombai községi állandó menedékház szűk, padolatlan és felszerelése hiányos; végül örömmel jelentette, hogy a nagy-doroghi köz­ségi iskola évet-záró egyes osztályainak vizsgálatán, valamint a földespusztai iskola megvizsgálásán gróf Széchenyi Sándor főispán, valamint gróf Szé­chenyi Sándorné is a vizsgán résztvevén, a vizsga fényét emelték és ezzel tanú bizonyságot tettek arról, hogy a népnevelés szent ügye iránt lángoló szeretettel viseltetnek. Riporter. Tüzes nyelvek. Köszöntünk téged madárdallos, napsugaras, éle- tet-adó, reménytkeltő szép ünnep: piros pünkösd napja! Ünneppé tettek téged, mert e napon bölcsekké lettek a tudatlanok, rendithetetlenek a tétovázók, bát­rakká a félénkek, apostolokká egyszerű halászembe- rek. Ünneppé teszünk mi is hitbéli hagyományaink­ból, ünneppé, mert e napon mutatkozik egész pom­pájában a szép természet. Az ember arczából olvassuk a lelkét; a termé­szetben csodáljuk az Istent. Csak a természet szép. Csak ő marad mindörökké vonzó. Sokkal nagyobb, hogy átláthatnék, sokkal szélesebb, semhogy átölel­hetnék, sokkal gazdagabb, semhogy kiaknázhatnók, elég változatos, hogy az élet minden körülményei közt a szükséglethez mért képet tüntesse föl, elég ügyes a szív minden húrját összhangzatba hozni, soha ellentmondásba nem jönni, minden érzelmeinkbe ezernyi kéjt önteni, képzeletünk minden színébe öltözködni. — Bizony magam sem tudom, uram. Maradnék itt is, ha akadna egy kis állás. Különben orvosnö­vendék vagyok és a fővárosból jövök. Meguntam nagyon. Sokat kelletett dolgozni és semmi hasznom nem volt benne. Valami keserű resignáezió szólt szavaiból és a szei’kesztő megsajnálta. — Ha akar, maradjon itt. Nekem most úgy is szükségem van egy riporter félére, aki a korrektúrá­kat is elvégzi. Ha azután jobb állasa akad, úgy el- megy oda, de talán addig megfelelő volna ez is. * Trattner Leopold egy hónap alntt kész zsur­naliszta lett. Irt mindent. Tárczát, vezérczikket és híreket. Vezette a közgazdaságot és a börze titkai ismeretesekké kezdtek válni előtte. Eleintén ugyan erősen tiltakozott a lelkiismerete az ollózás ellen, de végre őt is meggyőzte annak szükségességéről a — kézirathiány. És lelkesen dol­gozott havi 40 forintért. Munkája mellett még rá is ért társadalmi életet is élni. Eljárogatott a szerkesztő családjához és el­beszélgette az időt a leányokkal. Télre jobb kilátásai voltak. Színészek jöttek és kritikus híján, őt tette meg a szerkesztő. A szerep­lőkről alaposan irt és mert egyetsem ismert közülök személyesen, mindég pártatlanul ítélt felettük. A városi tanács egy fontos ülése alkalmából erősen neki rontott a polgármesternek (pedig valami szubvenczió félét húzott a lap) és miután a czikk alá a nevét is aláírta, másnap két úri ember kereste föl mint a polgármester segédjei. Es Trattner egy karczolást sem kapott, mig a polgármester felkötött karral járt a városházára. Ez a párbaj azután megtette a kellő hatást. A subven- czió elmaradása mellett az előfizetők száma duplázó­dott meg és a másik hetilap is meghunyászkodva irta véresszáju vezérczikkeit a lapról. A zsurnalisták egyre szaporodó tömegéből, mint különlegesség vált ki. Szabadon és egyszerű eziezo- mátlan szavakkal irta meg kritikáját a városi életről. Egyszer valami hangversenyt adtak a nőegylet javára és őt is felkérték a közreműködésre. Egy saját szer­zeményű románczát olvasta föl nagy hatás mellett és a hölgyközönség zajos tapsai háromszor kényszeritet- ték a pódiumon való megjelenésre. Senki sem ismerte és mégis mindenki kiváncsi volt a munkája iránt. A táncznál egyik rendező sorra mutatta be a mamák és lányoknak. Mindenki dicsérte és a románcznak közlését kérték tőle. A dicsőség tetőpontén állott és elhatározta, hogy előnyös helyzetét kihasználja. Fölkérte a szerkesztőt a lap vezetésének átadására. A szerkesztő csekély évjáradékot kötött ki és helyét átengedte a zsournalisztának. E naptól kezdve a szerencse teljesen fölkarolta és fényes jövőről álmadozhatott. A kiadó az első negyedév leteltével tetemesen emelte a szerkesztőségi tiszteletdijat és a fővárosi la­pok is közölni kezdték egyes munkáit. Nemsok ideig maradhatott a vidéken, fölvitték a fővárosba egy előkelő napilap szerkesztőségébe és a társadalmi ro­vatnak vezetését bizták rá. A legutóbbi karácsonyi könyvpiaczon egy feltűnést keltő könyv jelent meg, melylyel a sajtó osztatlan elismerését érdemelte ki. Megnősült, jó parthiet csinált. Csinos kis sum­mát kapott, úgy, hogy nem kelletett öreg napjaira gondolnia. Különben az egyik irodalmi társaság, mely köztudomás szerint megválogatja tagjait, — nem ré­gen szótöbbséggel megválasztotta tagjául és midőn ott az „őszi hangulatokéból felolvasott, a közönség zajosan megéljenezte. Az ülésről kijövet, véletlenül találkozott egy volt barátjával. Orvos volt és nehe­zen birt a fővárosban megélni a sok kollegától. Be­szélgetés közben a zsurnaliszta múltja került szóba. — Lásd — mondá barátja — tenéked Leopold szerencséd volt, mig én itt nyomorgok az emberiség­ért és ki tudja lesz-e valaha annyi jövedelmem, hogy tisztességesen megéljek. Elváltak. Trattner felült a villamosra és saját sorsát elgondolva, maga elé mormogta: — Bizony többet ér egy csipetnyi szerencse, mint egy mázsa tehetség. És rágyújtott egy Uppman szivarra ... a nyi­tott rekeszben. Calefaktor.

Next

/
Thumbnails
Contents