Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-06-06 / 23. szám
3 Nagyon szegény a kebel, mely nem tud örülni az I első pacsirta dalanak, az első virágnak. És miután ilyen szegény kebelüek mégis nagyon kevesen | annak. piros pünkösd a legnagyobb hangulat« ünnep, sokaknak öröme, a közéleti frazeológiában a tüzes nyelvek napjának is nevezik. Az apostoloknak bizodalmas imáit meghallgatta ' az ég és a keresztény tanitások szerint az imádkozó proselyták feje fölött megjelentek a tüzes nyelvek, bámulatos tudással ajándékozván meg az együgyü embereket: Peter, Pál és mások ajka Isten hirdetésére nyilt meg s csábos szavuk ezreket hódított meg aZ uj eszméknek. Mily nagy kár, hogy isteni jelenések és tanu- ságtételek nincsenek többé. A jeruzsálemi titokzatos imabázban megjelenő tüzes nyelv mennyiszer óhajtandó volna, hogy megjelenjék és isteni segedelemmel lássa el a gyarlót, vezető tehetséggel azt, a kinek hivatásában áll lelki befolyással lenni embertársaira. A tévelygés, a hitbeli közöny, vallástalanság és halavány erkölcsök eme bomlasztó korszakában, mennyire szükség lenne, hogy a vallás szolgáinak ajaka is megnyíljék isteni segedelemmel oly hatékony szóra, hogy az igaznak, szépnek és jónak kultusza hódítson ebbén az erkölcsileg dekadens világban. Mennyire szükség lenne, hogy a közéleti úgynevezett tüzes nyelv ne egyéni, rokoni, pajtási érdekeknek váljék a közélet porondján mérgesszavu Ro- bespierre-jévé! Mennyire szükség lenne épen első sorban, hogy közügyeinket ne egyoldalulag tüzes nyelvvel, hanem — és főleg — tettekkel szolgáljuk. Mennyire szükség lenne, hogy sok közéleti tüzes nyelvünk fejét valami oly erő töltse meg ismeretekkel, tapasztalással, mint mely erő a halászemberek tudatlanságát csodásán átvarázsolta. Hiszen mint a vizen az üres hólyag, itt-ott — nem pátriánkról beszélünk, — a közélet csöndes avagy viharos tükö- ‘ rén az üres lelkek úszkálnak s vezetnek. Ha már az önbirálat tiszta látköre mindenkit érdeme szerint nem állít a közéleti csatarendbe: az égi segedelemben kellene bízni, hogy ez tegye szellemileg képessé a kapaszkodókat. És ki ne látná be, hogy a közéletben honos tüzes nyelvnek valóban több ízlés, és bölcs mérséklet kellene. A mi szóban erős, uyelvben tüzes magyar természetünket figyelemben tartva, nekünk éppenséggel nem kell a tüzes nyelvek napján azt áhitani, hogy beszélőtehetségünket szaporítsa az égi segedelem, hanem hogy tetterőnk szaporodjék és ne fűljék meg minden közmozgalmunk a szavak árjában. A mi apostolaink ellentétben a régiekkel, tudnak beszélni, de a cselekvéshez kevés erő adatott legtöbbjének. Ebben az irányban kell kérni a segedelmet. Piros pünkösd napján nem folytatjuk a profán párhuzamot azok a jóhiszemű, nagybuzgalmu és hitükért martiromságot szenvedett férfiak és a modernséggel szaturált mai vezetők között, visszatérünk a mai napon illő, nem dissonans hanghoz, melylyel szavunkat kezdettük. Ciceró mondotta: „A vélemények elévülnek, de a természet szavát fönntartja az Isten.“ Boldog ember! ki a mai szép ünnepen, a pompázó természetben ezt a szót megérti. A szegzárdi szőlő- és borgazdasági tanfolyam. Mielőtt a szegzárdi szőlő- és borgazdasági tanfolyam eredményéről szólanánk, rá kell mutatnunk azon inditó okokra, melyek a földmivelésügyi minisztert arra bírták, hogy az ország több helyén a néptanítók részére szőlő- és borgazdasági tanfolyamot rendezett, a nyár folyamán pedig a gazdasági iskolákban a mezőgazdaságból nyer 200 néptanító szakszerű oktatást. Ennek inditó oka az, hogy általános volt a panasz a mostani ismétlő iskolák ellen, mivel nem feleltek meg azon czélnak, melyet tőle vártak, de főleg nem nyújtottak a serdülő 12—15 éves tanulóknak gyakorlati ismereteket a gazdaság köréből, s az eredmény oly silány volt, hogy annak melyebben fekvő okait keresve, a tanügyi körök és' szakférfiak egybehangzókig a fenkölt gondolgozásu vallás- es közokta- tásügyi miniszterrel belátlák, hogy az ismétlő iskolákat más alapra kell fektetve újra szervezni. így jött létre 1896. évi november hó 16-án a vallás- és közoktatásügyi miniszternek 60794. szám alatt kelt rendelete, melylyel a mostani ismétlő iskolák helyett a gazdasági ismétlő iskolák felállítását rendelte el. 1897. junius 6. Gazdasági ismétlő iskolát köteles állítani minden olyan község, a melyben a lakosság túlnyomó részben gazdálkodással (földmivelés, szőlőszet, kertészet, gyümölcsészet stb.) foglalkozik, s a mely községben több tanítóval biró elemi iskola van, vagy iskolák vannak. Itt azt is ki kell jelentenünk, hogy a község ezen kötelezettsége alól csak akkor menthető fel, ha ilyen ismétlő iskolát a községben más jogosított iskola- fentartó állít. Ezt azért említettük fel, mivel tudjuk, hogy több községben nincsenek t'eljesen tisztában azzal, vájjon ki köteles a miniszteri rendelet értelmében a gazdasági ismétlő iskolák felállítására. A jövő tanévben életbe | lépnek a gazdasági ismétlő iskolák, s igy arról is kellett gondpskodni, hogy ezen gyakorlati fontossággal biró iskolákban olyan néptanítók alkalmaztassanak, a kik a mező- | gazdaság, illetve a szőlőszet- és borászatból kiképzést nyertek. Ez vezette tehát a földmivelésügyi minisztert azon üdvös elhatározásra, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértőleg tanfolyamokat szervezett az ország több vidékén, igy Szegzárdon is, melynek vezetésével N i t s István szegzárdi szőlőszeti és borászati felügyelőt bízta meg. A tanfolyam első szakasza folyó évi május hó 20-án kezdődött és folyó hó 2-án nyert befejezést. A tanfolyamban részt vett állami segélylyel 5 vidéki és segély nélkül 3 helybeli tanitó, névszerint: Keil János nagy-székelyi, Gyö.rffy József paksi (polg. isk.), Walter Adám czikói, Simrák László bátai, Schuler József bátaszéki és Kálmán Károly, Nemes Győző, Szabó József szegzárdi tanítók. Ezek a tanitók lesznek Tolnavármegyében az úttörők, a kik a gazdasági ismétlő iskolát vezetve, arra lesznek hivatva, hogy megtanitsák a serdülő szőlőmivelő fiatalságot és a felnőtteket is a szőlőmi- velés újabb módjaira, a kipusztult szőlők betelepítésére és a szőlő betegségek elleni védekezésekre. A tizennégy napig tartott tanfolyam, — melynek folytatása az ősszel lesz— elméleti és gyakorlati részből állott s a hallgatók a fás- és zöldojtás minden nemében kiképeztettek; ezenkívül gyakorlati kirándulásokat tettek olyan szőlőtelepekre, a hol a szőlőmivelés minden ágát szemlélhették s elméleti ismereteiket a szerzett tapasztalatokkal gazdagíthatták. Nevezetesen kirándulást tettek Nits István tanár vezetése alatt a szegzárdi szőlőbirtokosok közül Hayt Gábor, Goldberger J. Mór, Nits István szőlőtelepeikre, valamint a báró Augusz-féle nagy- kiterjedésű szénkéneggel fentartott szőlőbe is; továbbá tanulmányozták gróf Pejacsevics szt.-gáli és Bezerédj Andor j,egenyési hires szőlőtelepét. A vizsgálatot múlt kedden tartották meg a szegzárdi áll. szőlőtelepen s a tanfolyam hallgatói az elméletileg tanultakat igen ügyesen gyakorlatilag is bemutatták. Nits István tanár szakszeiü kérdéseire a hallgatók kiváló értelmességgel és tudással feleltek meg s mindenkit arról biztosítottak, hogy az időt igen hasznosan töltötték és olyan vezetőjük volt, a ki rövid idő alatt fel tudta dolgoztatni a lehető legszebb eredménynyel a miniszter által előre meghatározott tananyagot. A jól sikerült vizsgálat után Nits tanár meghívta a vendégeket és a tanfolyam hallgatóit vendég- szerető asztalához barátságos ebédre, mely alatt az első felköszöntőt a házigazda mondotta a földmive- lésügyi miniszterre, kiemelve azon bölcs gondoskodását, melyben a szőlőmivelést részesíti. Székely Fe- rencz vármegyei főlevéltárnok a hallgatókat, Bor- s ó d y Lajos Nits István barátját, G y ö r ffy József Nits tanár nejét éltette, Kálmán Károly pedig a hallgatók nevében köszönte meg a vezető tanár fáradhatatlan buzgalmát és fáradozását, melyet a tanfolyam alatt lelkiismeretes önzetlenséggel kifejtett. —th. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (23. sz.) Kerékpár verseny. Május 9-ére tervezett kerékpár versenyt az eddigi rossz idők miatt egészen rögtönözve múlt vasárnap tartották meg a „Szegzárdi Kerékpár Egylet“ tagjai. Most sem volt ugyan alkalmas teljesen az idő. Elég erős ellenszéllel kellett küzdeni s hozzá a hosszas esőzés miatt teljesen elrontott utón oly nehéz volt a kerekezés, hogy még a 2 és V2 perczes tempó is szép eredménynek mondható. A verseny előtt az egylet tagjai felvonulást tartottak. A nem versenyzők kikerekeztek a czélpont- hoz (tolna-kakasdi ut elágozásánál) mig a versenyzők a sorrendben értek be: óra 42 perez 40 mp. óra 42 perez 45 mp. óra 42 perez 46 mp. óra 42 perez 57 mp. kö„Szegzárd szállóban átöltözködtek. A versenyzők az 5 ki méteres megnyitó versenyre 4 óra 30 percz- kor indultak el ifj. Mayer János-féle ház elől. Az indulásnál pár pillanatig Mirth László vezetett majd pedig erős tempóval egy darabig Schneider János, ki azonban minden 1 rainir nélkül indulván, hosszas betegség után, csakhamar kénytelen volt az elsőséget Képi inger Gézának átengedni, ki aztán elsőségét egész a czélpontig megtartotta. A versenyzők következő I- ső Keplinger Géza 4 II- ik Dömötör Miklós 4 III- ik Széfig Gáspár 4 IV- ik Schneider János 4 A beérkezőket a szép számmal megjelent zönség lelkesen megéljenezte. Pontban 5 órakor kezdődött a 10 klméteres verseny, melyen az előbb versenyző Keplinger, Dömötör, Szélig, Schneider, Mirth, Henk Imre, Kramer József, Moudry Hugó, Pri- b I n s z k y Lajos, Wolf Amoldon kívül indult még Mayer János és J i 1 k László. Az indulási tempó elég erős volt. Az indulás után nemsokára a rette- netes rossz ut miatt Mayer János és Schneider János versenyt feladták. A fordulónáli beérkezés igen érdekes volt s a forduló hátrányaival küzdő ellenfelek késedelmét Dömötör Miklós, — ki a fordulóhoz érkezők közül egyike volt a legutolsóknak — ügyesen felhasználván gyorsan gépre kapott s erős tempóval igyekezett a czél felé. M o u d r i Hugó nyomában volt majd el is kerülte s nagyobb ütőn vezetett, sőt a „Bagyula dombja“ nevű erős emelkedésre is szép előnnyel érkezett. Ezután fejlődött ki a legérdekesebb küzdelem. A czéltól mintegy 1 és V2 klmé- terre Dömötör erős tempóval elkerülte M 0 u d r i t s 4 mpereznyi előnynyel érkezett be a czélponthoz. Beérkezés sorrendje a következő : I-só Dömötör Miklós 5 óra 25 perez 20 mp. II- ik Moudri Hugó 5 óra 25 perez 24 mp. III- ik Keplinger Géza 5 óra 25 perez 42 mp. Ismét lelkes éljenzés tört ki a versenyzők beérkezésénél. A vigasz verseny 5 óra 40 perczkor kezdődött. Indultak: Mirth, Pribenszky, Jilk és Henk. A tempó elég lassú, Mirth és Pribenszky biztosan győz. Elsőnek beérkezett: Mirth László 5 óra 50 p. 2 mp. II-iknak: Pribenszky Lajos 5 óra 50 perez 20 mp. Ezzel befejeződött a verseny; a szép számmal megjelent közönség, — ki szokatlan érdeklődést tanúsított a kerékpározás sportja iránt, — a kerékpárosokkal együtt a tűzoltó zenekar kísérete mellett bevonult a városba. A kerékpárosok s a közönség egy része M a n g vendéglő nyári helyiségébe vonult, hol este 8 órakor társasvacsora volt s utána díjkiosztás. A vacsora alatt B u d a y Gyula csendőrfőhaduagy szokott virtuzitással egy pazar felköszöntőt mondott a jelenvolt hölgyekre. A vacsora végeztével következett a díjkiosztás. A boldog győzők mellére Varga Margit és Kelemen Gizella urhölgyek tűzték fel gyengéd kezekkel az éiuneket. A díjkiosztás után Schneider János egyleti titkár emelkedett fel, lelkes szavakkal méltatván, S u r á n y i Viktor elnök érdemeit s a szegzárdi közönség érdeklődését a kerékpározás sportja iránt/ poharát szegzárd város sportkedvelő közönsége és Su- I á n y i Viktor, a tevékeny elnök, egészségére ürítette. A vacsora után még sokáig maradtak együtt s csak a reggeli órák vetettek véget a kedélyes mulatságnak. Cajus. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Jes>3^ző3söri37-T7-- Felvéve Szegzárdon, a „ Szegzárd-bátai Dunavédgát társulat“ választmányának 1897. évi május 17-én a közgyűlést megelőzőleg tartott üléséből. Jelen voltak: Zsák Hugó miniszteri osztály tanácsos, vizépitészeti kerületi felügyelő, úgy az állami felügyelet gyakorlására hivatott miniszteri megbízott helyettese, Mangold Lajoskir. mérnök. A társalat részéről: Dr. Szigeth Gábor elnök, Kele- csényi Ambró igazgató; továbbá Mittweg Henrik, Steineker Ferencz, dr. Haidekker Béla, Rüll János, Balázs István, Szél P. István, Sörös István és Horváth Pál választmányi tagok, valamint Tóth Károly társulati mérnök, Nagy József pénztáros, Steinsdörfer József ellenőr és alulírott ügyvezető mint jegyző. Társulati elnök, a társulat ügyeinek legfőbb intézőjét, Zsák Hugó vizépitészeti kerületi felügyelőt,
