Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)

1897-05-16 / 20. szám

1897. május 16.

3

örömmel szavazta meg a nagy többség a főherczeg disz-fabódé mesésen olcsó 2400 írt bliktri vételárát.

Azonban, csakhamar, bogy a millió tagú mü- góré, nagyúri disz-fakimyhó, valami 20 vaggonban megérkezett, [a törmelék is, mely Budapesten maradt, kitett 2 vaggont!] a bozatási költség nagy volta, a felállítás és szükséges pótlások még nagyobb anyagi kiadásai teljesen kiábrándítottak bennünket.

Nekem úgy tetszik, bogy tökéletes igaza volt a múltkor By-Tang urnák, ki kevésbé üdítő, drága árnyéknak mondta az uri-góré pénzen vett árnyát, a kivágott ős-fák ingyen adta ilyetén élvezetéhez képest! . . .

Nekem úgy tetszik, hogy e főúri »/lüse/ő« nek Casinónk kertjének közepébe történt beállításával, sokak elméjében megvillant a gondolat: » Timeo Da- raos et dona ferentes /«---------»Való

ságos ajándék!« — mondták az eladók s ezt visszhangoztatták a megvételt ajánló casinói fejeink is — akkor! —; de most már bünbánólag beismerik, hogy ez a szép és drága főúri-fabódé, bizony érzékenyen veszedelmes Antal Franczira, szeretett pénztárosunkra nézve!------------Ez a dolog

eg

y valóságos en miniature modern ismétlőse a veszedelmes trójai-faló históriájának! . . .

*

De épp azért, mert Casino-fejeink — a mi javunkra, kényelmünkért, kissé fáradtak e dologban,, — nekünk már le kell raknunk a gúny, kisebbítés, élczelés fegyverét velők szemben! — Ha szép az úri góré: minket gyönyörködtet; ha drága: mi fizetjük ki az árát! — Szóval ennek a disz-fa- bódénak öröme és fájdalma szivünkhöz forrott, édes mindnyájunké.

*

Határozottan mondhatom, hogy most, mikor a Casino ajtaján belép az ember s maga előtt látja a szép kertet, remek nyári pavillonjával, — olyanféle érzés fogja el, mint mikor a vonaton Zágráb felől egy hosszú alaguton keresztül berobogva, maga előtt látja Fiumei, hazánk gyöngyét, a nagy világvárosok e remek tükör-darabját! — Casino-kertünk is olyan most a Frigyes főherczeg disz-fabódéjával, mint

egy nagyon kicsinyített ezredéves kiállítás.------*

E szerint azt kellene mondani, hogy ez a főúri parádés gúny hó, ünnepi vityilló, uri-góré, — stb. [— mert van már vagy 10 féle neve! —] szebbé tette a Casino-kertet. Én ezt éppen nem mondhatom. Nekem jobban tetszett a régi kert, pavillontalan fotográfiájával. — Ez egy kisvárosi nagy kert volt, ide-oda hajló, csavarodó keskeny, árnyas utaival, csalogány dalával, természet szépségeivel. A mostani pedig: egy nagy városi kis kert, mesterséges szépségekkel ékesítve.

*

Hogy érezheti magát ez a diszes alkotvány, — mely országos kiállításokon szokott természetes és

kereszt lábánál. Értem már, mi fájt annak az öreg embernek, mikor elhalt hitestársának jéghideg ajkait csókjaival árasztotta el, talán nem is volt az neki jéghideg, c;ak én, — ki a halált a test megmerevedésének, a vér kihűlésének tanultam, — gondoltam ezt. Értem már, miért rebegték ajkai, ne hagyj el, mi lesz belőlem. Ha egy jóbarátot csak pár évi egytitt- lét után elveszítünk, szivünk megtelik fájdalommal, s úgy érezzük, mintha egyedül, teljesen elhagyatva állnánk egy nagy pusztaságban. S mi az a fájdalom ahhoz a kínok mérhetlen oczeánjához, mit egy ősz öreg ember érez akkor, midőn 57 évig vele örömöt, bút, jó- s balsorsot átélt szerető párját veszíti el.

Elvonulnak lelki szemeim előtt 57 éves boldog házasságuk legszebb napjai.

Látom őket, a mint fiatal üde párt Isten oltára elé lépni, hogy örök hűséget esküdjenek egymásnak s hallom a holtomig holtodiglant.

Látom őket, mint e szent esküt 25 év múlva még mindig fiatalon, s tisztán, nemesen érző szívvel ismétlik meg az Ur oltárán.

Látom őket, amint 50 év múlva mégegyszer elmennek az Ur hajlékába, hogy azt az esküt, mit 50 évvel előbb tettek, ujjóíag bemutassák, megismételjék a mindenek Ura előtt, őszbe csavarodott hajfürtökkel, de azért ruganyosán lépkednek végig a kis falu templomában, szemükben fiatalos tűz, lelkűkben ugyanaz az igazi szerelem, mely fiatal korukban lángra lobbant s mely egy félszázadon keresztül mint jótevő napsugár ragyogta be életüket.

Látom őket ma, az egyik koporsóban fekve,

művészi szépségeivel ragyogni — hogy érezheti most magát e kis kert szűk keretében, mint demokrata urak füstjét nyelő, ugyanily kisasszonyok piczi lábai által tiprandó Casinó-kerti uri-goré? . . .

Hogy érezheti magát az a diszes trójai-faló minálunk ? — — — Szerintem úgy, mintha a hires »Kincsem« lovat, annak idejében összecsapták volna az elcsigázott fiakker gebék társaságával.

* ■

Szép egy épület, annyi bizonyos, — de veszedelmes is, akárcsak a trójai faló, [mert sok pénzünket felfaló /]; akárcsak a szomorú nevezetességű párizsi jótékony bazár-épület, melynél a mi pavillo- nunk éghetőbb anyagokból van összeállítva. No de, úgy hallom, be is van biztosítva jól. És ez szükséges is, mert az ott tánczoló fiatalság szerelmes szivének egy gyújtó szikrája elég — — és a pavilion elég — — miként a Csörgetég / . . .

Nagy pechje van e drága de szép pavilonunknak. — Egyik szombatról a másikra marad az ünnepélyes megnyitása a rossz idő miatt. No de, majd

csak kiderül és felmelegszik egyszer--------és akkor

[julius közepén!] mily édes lesz a szórakozás nyu galma az uri-góré körül, a drágán vett árnyékon; vagy pedig majd úgy késő ősszel a nyáron át magába szedett természet meleggel befütött uri-góré kellemes bensejében? . . .

»Akár igy lesz, akár úgy lesz, de valahogyan csak lesz, mert még úgy sohasem volt, hogy sohase lett volna!« (Nép mondás.)

Palást.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (20. sz.)

___

KÜ

LÖNFÉLÉK.

— A foldmivelési m. kir. minisztérium tanácstermében folyó évi május hó 25-én a „Faiskolák és fairtásokról alkotandó törvény- hatósági szabályrendeletek“ előkészítése tárgyában tartandó értekezletre Döry Pál, vármegyénk alispánja, meghivatott.

— Tolnavármegye küldöttsége. Nagy ünnepet ül ma Pozsony, az ősi koronázó város, a hol ő felsége a király jelenlétében leplezik le a Mária Terézia szobrát. A fényes ünnepségre Tolnavármegye törvényhatóságát is meghívták. A törvényhatóságot gróf Széchenyi Sándor főispán, v. belső titkos tanácsos, Stánkovánszky János és Döry Jenő nagybirtokosok, bizottsági tagok fogják képviselni.

— Anyakönyvvezetői kinevezések. A belügyminiszter a duna-szt.-györgyi kerületbe anyakönyvvezető helyettessé K o v á c s Sándort, az hzorai anyakönyvi kerületbe pedig anyakönyvvezető helyettessé Zsigmond Lászlót nevezte ki.

némán, örökre kihűlt szivvel, a másik megtörve, zokogás könnyzápor közt borulva a koporsóra.

Fájdalmat érzek e látomásra s tudni vélem, mit -érezhet az az öreg ember, ha átvonul lelkén az 57 év boldogsága, ha szeme elé tárul a két kép: hajdan és most.

t

Keserű a halál, s a fájdalom egyetlen orvossága a megnyugvás.

Megnyugvást a viszontlátás reménye ad.

A viszontlátásnak el kell jönnie. Megsemmisül bár a test, de a lélek soha meg nem semmisülhet. Ez örök, mert része az öröktől örök Istennek, ki leikéből lehelt lelket a testbe; s ha a lélek része az Istennek, el nem enyészhet, mert az Isten el nem múlik.

Ami az emberben Isteni, a lélek, annak eljő a viszontlátás.

Te szegény, fájdalomtól megtört öreg, tápláld lelked a hit szent vigaszával, találj örömöt gyermekeid s szerető unokáid boldogságán, s szeressétek egymást a jó szivek igaz szeretetével, hogy a szerető hitves, a jó édes anya elköltözött szelleme áldólag lebegjen fölöttetek, mig beteljesedik az Ur szava:

»Én vagyok a feltámadás és az élet.«

Jóska.

— Előléptetések. A vallás- é* köz oktatásügyi miniszter a X. fizetési osztály első fokozatába: T. Nyitray Lajos szegzárdi, B a tinó Stáncsics F anni szegzárdi, K o- vács Dávid szegzárdi, Kászonyi Mihály paksi, Holub János szegzárdi, S a n e k Samu paksi polg. iskolai rendes tanítókat, illetve tanítónőket, — a X. fizetési osztály 2-ik fokozatába Benes Bozséna szegzárdi, Moudry Hugó szegzárdi, Degré Etelka szegzárdi rendes tanítót, illetve tanítónőket, — a XI. fizetési osztály 1-ső fokozatába Rézler Ilona szegzárdi polg. iskolai segédtanitónőt, — a XI. fizetési osztály 2-ik fokozatába Dankó János paksi, G ü n z Gábor paksi, M i k u 1 a Dezső szegzárdi polg. iskolai segédtanítókat léptette elő.- Az ügyvédi kamara köréből. A pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Zöld Sándor pécsi ügyvédet tagjai közé folytatólag felvette.

— Eljegyzés. Kürz Sámuel, mucsfai ág. ev. lelkész eljegyezte Gros eh Henrik ráczkozári nyug. jegyző szép és kedves leányát, írónké kisasszonyt.

— Hivatalvizsgálat. Sei ez József, a szegzárdi kir. törvényszék elnöke, folyó hó 11-én és következő napjain megvizsgálta a g y ü n k i kir. járásbiróságot és mindent a legnagyobb rendben talált.

— Tejszövetkezet megnyitás. A tej termékek minél nagyobb értékesítése czéljából Aparon megalakult tejszövetkezet május hó első napjaiban megkezdte működését. Három tágas, czélszerüen berendezett helyiség áll rendelkezésre. Naponkint mintegy 1000—1200 liter tej kerül feldolgozásra, (vaj, túró, s egyéb melléktermékek) melyből a lakosság idővel szép jövedelmet fog huzni, s ezzel némiképen és részben kárpótolja a fillokszera által már csaknem egészen tönkre tett szőlők utáni veszteségét. Adja Isten, hogy ezen ujonan megkezdett iparág népünk közvagyonositására hathatós befolyással legyen.

— Alapszabály jóváhagyás. A m. kir. belügyminiszter a magyarországi munkások rokkant és nyugdíj-egylet dunaföldvári fiók-egyletének alapszabályait 6704. sz. a. jóváhagyta.

— Jóváhagyott határozat. Tolnavármegye tör. vény hatósági bizottsága a tavaszi közgyűlésen 80 — 80 frt évi lakbért szavazott még a vármegyei utmeste- rek részére, mely határozatot a földmivelésügyi miniszter jóváhagyta s igy a lakbér az illetők részére folyóvá lett téve.

— A Garay szobor helyének kijelölése. A Ga- ray-szobor bizottság elnökének kérelmére hatóságilag múlt szerdán jelölték ki a-költő nevéről nevezett téren az ősz folyamán felállítandó szobor helyét. A bizottságban résztvettek: Döry Pál alispán, Nunko- vick Ferencz főszolgabiró, Perzsina Alfréd kir. főmérnök, dr. H i r 1 i n g Adám községi főjegyző, Zsigmond Ferencz községi biró és Bodnár István. a szoborbizottság titkára.

— VálaSztÓK Összeírása. A fennálló törvény és a belügyminiszteri rendelet értelmében Tolnavármegye központi választmánya is intézkedett az orsz. képviselő választásra jogosultak névjegyzékének összeírása tárgyában. Szegzárdon a kiküldött bizottság folyó évi junius hó 2-án, a városházán állítja össze a választók névjegyzékét az 1898-ik évre. A bizottság elnöke: Török Béla, tagjai: dr. Hirling Ádám, Goldberger Mór és Tóth Károly.

— A szőlő- és borgazdasági tanfolyamra,

mely a szegzárdi szölőtelepen a f. hó 20-án

nyolez tolnavármegyei tanitó részvételével

nyittatik meg, s a következő tanitók vétettek

fel: Győrífy József paksi, Schuller József bátaszéki, Keul János n.-székelyi, Simrák László

/

bátai és Walter Adám czikói tanitók 60 frt ellátási általánynyal, továbbá Kálmán Károly, Nemes Győző és Szabó Lajos szegzárdi tanitók ellátási átalány nélkül.

— Megfelebbezett törvényhatósági határozat. Tolna vármegye törvényhatósági bizottsága, mint annak idején megírtuk, a folyó évi 57-ik számú határozatával az egész vármegyében felemelte a helypénzt. A törvényhatósági bizottságnak ezt a határozatát harmincz szegzárdi iparos megfelebbezte.