Tolnamegyei Közlöny, 1897 (25. évfolyam, 1-52. szám)
1897-01-10 / 2. szám
2 1897. január 10. Félre tehát a habozással, félre a gondolkozással. Egy határozott roham időnkben sokkal többet ért, mint a bármily biztosan gondolkozó körültekintés és fontolva haladás. A nagy Napoleon a zászlót, melyre katonái felesküdtek, az ellenség közé dobta s ez által győzelmet vívott ki. Kövessük példáját! ___b. Be számoló tejszövetkezeteink működéséről. Az utóbbi két évben, amióta a „Hungária“ orsz. vajkiviteli részvénytársaság működésben van, az orsz. tejgazdasági felügyelőség főigyekezete odairányult, hogy az ország legtöbb vidékén termelt, de értéke- sitési módok híjában elkallódott óriási mennyiségű tej lehetőleg megmentessék a gazda és a közfogyasztás javára. A nagy és középbirtokos kevésbbé szorult ezen gondoskodásra, mivel nekik az értékesitést czélzó eszközök és módok úgyis rendelkezésre állanak, annál nagyobb gondozást igényel e tekintetben az 1—2 tehénnel biró kisgazda érdeke, ki csekély mennyiségű termékét sem megfelelően földolgozni, még kevésbbé helyesen értékesíteni nem képes, kivált oly községekben, melyek a természetes góczpontoktól távol esnek, vagy pedig jó utak híján azoktól elzárva vannak. E czél elérésére legalkalmasabbnak látszott lenni a falusi tejszövetkezetek létesítése. Számítva arra, hogy gazdáink sorában az uj eszme megvalósítása sok akadályba fog ütközni, első kísérletek szinteréül oly vidéket kellett választani, hol nemcsak az eszme józanabbul gondolkozó s vállalkozóbb szellemű közönségre talál, de kellő mennyiségű és minőségű szarvasmarhaállomány mellett bizonyos kényszer is legyen, mely a gazdákat újabb jövedelmi források teremtésére serkentse. Mindezen feltételeket Baranya- vármegye pécsváradi járásában találta föl az orsz. tejgazdasági felügyelőség, hol a kisbirtokosság a fil- loxera pusztítása által elvesztvén legfőbb s csaknem egyedüli jövedelemforrását, természetszerűleg kényszerítve van a szarvasmarhatenyésztés fejlesztésére. Mária-Kéménd közönségében mutatkozott legtöbb hajlandóság a tej szövetkezet létesítésére s hosz- szabb fáradozás, ígérgetés, sőt némi szelíd erkölcsi presszió alkalmazása mellett 1895. évi január hó 18-án sikerült az első vajtermelésre alakult falusi tejszövet- kezetet létrehozni és ugyanazon év április havában üzembe helyezni. A szövetkezet a vaj szállításra vonatkozólag a „Hungária“ orsz. vajkiviteli részvénytársasággal lépett szerződéses viszonyba, melynél vaját kilogram- monkint 1 írtjával értékesíthette; nagy akadályt képezett azonban a lefölözött tej értékesítése, mely nyers állapotban eladható nem lévén, sajttá dolgoztatott fel. Egy présházat alakíttatott át a szövetkezet üzlethelyiségül, s azt a vajtermeléshez szükséges legmodernebb kézi erőre berendezett gépekkel és eszközökkel szerelte föl. Az összes berendezés 920 írtba került, mely összeget a termelt vaj árának 10°/o-ával 9 hónap alatt letörlesztették. Mig ezelőtt a csuprozási módszer mellett 35—38 liter tejre volt szükség 1 kg. savanyu vaj előállítására, melyért a hébe-korba odavetődött vaj kereskedő, egy bőségesen kimért kg.-ért 50—60 krt adott. Czentrifugális utón 100 liter tejből tavasz- szal és nyáron 4 —4 2 kg. ősszel és télen 4*3—4*4 kg. 1 forint értékű édes vajat nyertek. A lefölözött tejből készült sajt értékesítése azonban igen változó volt; akadt idő, midőn azt egyátalán nem tudták eladni, máskpr pedig alkalmas érlelő helyiség hijján a készlet nagyobbrészt megromlott. Ezen mizériák arra kényozeritették a szövetkezetét, hogy a termelt tejet vállalkozóknak 5 krjával bérbe adják. Az elmúlt üzletév folyamán a vállalkozóknak a szövetkezet 251,067 liter tejet szállított 17.553 frt 35 krért. Ezen tejmennyiségből a vállalkozók 11,500 kg. vajat 33,000 kg. túrót, 120 drb gróji sajtot, 3000 db koronasajtot, 7500 db Roma- donsajtot, 5000 db Pannónia sajtot, 8000 db limburgi sajtot készített s a községben 50 frt ára tejet adott el. Oda való emberek nyilatkozata szerint a község azelőtt tejtermékéből évenkint legfeljebb 5«^600 frtot kapott csak s a szövetkezet utján már az első évben 17.553 frt 35 krt jövedelmezett neki ugyanazon termelési ág. A mária-kéméndi tejszövetkezetnek nagy sikerét hamar elhordta a hir szárnya s a később létrejött szövetkezetek megalakítását nagyban megkönnyítette. Okulva azonban a tapasztalaton, módot kellett keresni a lefölözött tej reálisabb értékesítésére, mert azt még nem lehetett elhitetni a szövetkezeti tagokkal, hogy annak legjobb értékesítése otthon szerezhető meg, háztartási és takarmányozási czélokra való felhasználás által. E czél elérésére sikerült a pécsi tejcsarnok vezetőségét megnyerni azon eszmének, hogy eddigi üzletével kapcsolatosan egy pogácsasajt (quargli) gyárat létesítsen. A szövetkezetek egy év óta tehát a lefölözött tejből túrót készítenek s azt Pécsre szállítják kg.-onkint 12 krjával, a gyár pedig anyagból oly kitűnő pogácsasajtot készít, hogy egy évi munkássága után csak azért nem sikerült teljesen kiszorítania az e nemű külföldi gyártmányokat hazánkból, mert még kellő mennyiségű anyaggal nem rendelkezik ; de ez sem fog sokáig késni. A kéméndiek példájára Hásságy, Szederkény- Nyomja és Pécsvárad alakítottak a múlt évben hasonló szövetkezetét; ezek már mind befejezvén első üzletévüket, annak anyagi eredményéről a következőket ismertetjük. Hásságy község,‘‘(mely csak 80 házból s 561 OLNAMEGYEI KÖZLÖNY (2. sz.) _________ Gi zikét s még hozzá nemcsak a fejébe, de a szivébe is. Nem tehet róla sem ő, sem a leány, se más. Pedig hát lefújtak már annak, le a sok reménységnek. Fejér Gizi nem lesz Geszti Sándorné soha, Fejér Márton urnák .neveli a lányát. A legénynek olyan nagy keserűség szállott a lelkére. Csak nevelje, — vigasztalta magát aztán, — neki ugyan nem kell. Átok a házra a nagyravágyó, tudákos asszony, a ki okosabbnak tartaná magát az uránál. S Geszti Sándor erősen megfogadta, hogy többé nem gondol a leányra, — nem törődik vele egy szikrát se. Hanem azért, mikor hajnalban hallotta, hogy fordul ki a kocsi a kapun, bizony odaugrott az ablakhoz s utánna nézett. Pedig a szive sajgott bele. A leány visszakiáltott. — Az isten áldja meg Sándor. — Az Isten áldja , . . A könny a szemébe szökött, aztán meg a köny- nyén keresztül valami kis halvány világ mosolygott a leikébe biztatólag. A leány olyan szépen nézett vissza rá, olyan szépen nézett ki. Az Isten áldja meg Sándor . . . Hátha . , . Olyasféle tűz a szerelmes tápláló reménység, mely igen soká lappanghat a bubánat, a lemondás sötét pernyéje alatt, de a légkisebb fuvalom, egy jó szó feltudja azt éleszteni újra. Geszti Sándor is úgy volt vele, a szegény. Alig győzte várni, hogy leteljen az az egy esztendő, mely elhozza a nagy vakácziót. Maga se pihent azóta. Különben is ügyes ember volt mindég, szerencséje sem volt rossz. Nemrég beválasztották uradalmi gépésznek s bizony nem egy jómódú leány vetette utánna a hálót. Geszti Sándor jól elcsukta előlük a szivét. Pedig hát Fejér Giziké olyan nagyot változott egy év alatt. Megnőtt, komolyabb lett. A karcsú magas alakjával, büszke szépségével olyan volt, mint egy királyné. De meg a magaviseleté is olyan hideg, rátarti, a régi Gizikéből nem maradt belőle egy sem. Esztendő-esztendő után siklott tova, Fejér Gizella első tanitója lett a pesti képzőnek. Nem maradt senkije. A sok munka közönyössé tette fogékony lelkét. Szép homlokára odafészkelte magát egy-egy ráncz. A fiatalsága elszállt, elröpült felette, észre se vette, mikor, hogyan. Igen kopár az a négy fal, hová a fiatalságát csukta. Szerelem . . . Az okos hideg leány eltűnődött ezen az egy szón. Aztán gépiesen tette föl kalapját fátyolát. Lement az utczára a hullámzó, zsibongó népség közzé. Fiatal pár suhant el mellette. Az asszony odasimult az urához, szem a szemen, ajk az ajk szavát, leste. Fejér Gizi önkénytelenül kiáltott föl. — Geszti Sándor. Keskeny, halovány arczába felszökött a vér. De csak pillanatra. Mig azok elmentek mellette, a kik őt észre sem vették . . . lakosból áll) tej szövetkezetében 1895. október hó ltől- 1896. szeptember hó 30-áig 234.562 liter tejet dolgoztatott fel, melyért tagjainak literenkint 5 krt, tehát 11,728 frt 10 krt osztott ki tisztán, minthogy pedig e tejmennyiség 14,803 frt 12 krön értékesítette, módjában volt még az üzlethelyiség és jégverem építési és felszerelési összes költségeit 1590 frt 25 krban kifizetni, fedezni 1399 frt 03 krral az egy év alatt felmerült kezelési költségeit, s mindezeken felül évi számadását 85 frt 74 kr. pénztári maradványnyal zárta le. Szederkény és Nyomja összeépült községek együtt alakítottak szövetkezetei (az előbbi község 190 házból s 760 lakosból, az utóbbi 68 házból s 533 lakosból áll). E szövetkezett 10 havi működéséről, 1896. január 1 étől október hó végéig, szóló adatok állanak rendelkezésemre, melyek a következő fényes eredményt mutatják fel: 10 hónap alatt a tagok 292,044 liter tejet szállítottak az üzlethelyiségbe, mely mennyiség vajjá és túróvá feldolgozva s melléktermékek eladása által 16,822 frt 93 kron értékesült, s igy egy liter tejre 5*76 kr. bruttóértékesités esik; minthogy azonban a szövetkezet nagyobbszabásu építkezést tett, mely a beruházásokkal együtt 2700 írtba került s ebből már 1700 frtot le is fizetett az első 10 hónap alatt: a beszállított tejért csak 4*5 krt osztott ki tagjainak s igy fog tenni mindaddig, mig az összes beruházási költségek (még 1000 frt) teljesen törlesztve lesznek, mi előreláthatólag a jövő év május havában be fog következhetni, mikor is — az eddigi értékesítési árak esetén — 5 esetleg 55 krt fog literenkint tagjainak kioszthatni. A vajnyerés 100 lit. tejből jan. feb. márcz. és ápril hónapokban 5*0—5*2 kgr., május és júniusban 40—4*5 kgr., julius és augusztusban 4*3<—4-6 kgr., szeptember és októberben pedig 4*3—5*0 kgr. volt. Pécsváradon, mely egy 489 házból s 3016 lakosból álló nagyközség, *mult év november hó 24-én kezdette meg a szövetkezet tényleges működését, a tagok eleintén igen lassan jelentkeztek s igy csak kis mennyiségű tej került eleintén feldolgozásra; az uj intézménynyel szemben támasztott bizalmatlanság las- sankint oszlani kezdett s az üzletév végével a szövetkezetnek 178 tagja volt, kik 320 tehén után jegyeztek üzletrészeket. Az üzlethelyiség átalakítása és felszerelése 1027 frt 65 krra, a kezelési költségek pedig 1406 frt 79 krra rúgtak; ezzel szemben a beszállított 306,241 liter tej feldolgoztatván 13,209 5 kg. vajjá, 17,694*5 kg. túróvá, 11,880 1. íróvá és 238,410 1. savóvá, ezekből 16,548 frt 45 kr folyt be, mely összegből 14,391 frt 46 kr lett a tagoknak a tejért kifizetve s igy egy liter tej brutto 5'57 krban, a kiadások és az összes adósság lefizetésének leszámolása után pedig netto Í 69 krban értékesült. A tejből a téli hónapokban 100 literenkint 4*6—4*8, a nyári hónapokban pedig 4*0—4*5 kgr. vaj lett. Hogy egy tehén mit jövedelmezett tej elése által, az ezen adatokból ki nem mutatható, mivel a tagok csak azon tejmennyiséget szállítják be a szövetkezetnek, mely a háztartási szükségleten felül marad, másrészt pedig mert a tejszállitást a tagok csak a belépésükkor kezdik meg és ez igen különhöző időre esik az első üzletévben. Ezen szövetkezetek fényes sikerein felbuzdulva a közel vidék, a jelen év elején az orsz. tejgazdasági felügyelőségnek sikerült még i6 szövetkezetei megalakítani, melyek azonban az üzemet a legutóbbi napokig nem kezdették meg, ezen szövetkezetek különböző czégekkel szerződtek vajtermelés czéljából, melyek több évre átlagosan 1 frtos ár fizetésére kötelezték magokat; igy Kis-Ko:ár, Eilend és Berkesd szövetkezetei a pécsi tejcsarnokkal; Bozsok, Nádasd, Felső-Mindszent, Godisa és Tolnából Czikő Gold- mann József budapesti nagy tejkereskedővel, Püspöklak és Piispök-Szt.-Erzsébet a fővárosi vásár- csarnokot ellátó szövetkezettel, Lovász-Hetény és Véménd és a temesmegyei Vojtek szövetkezettel pedig a „Hungária“ vajkiviteli részvénytársasággal léptek szerződésre. Német-Boly, Vokány és Rácz-Ko- zár vállalkozóknak adták ki 4V2 kron termelendő tejüket. Újabb szövetkezetek alakitására is megtörténtek az előkészületek s remélhető, hogy Egerág, Mánfa, Magyar-Szék és Abaliget még ez év folyamán megalakulnak és üzembe lépnek. Ezek szerint a legközelebbi napokban már 24 tejszövetkezetünk fog a finom tea vaj készítésével nagyban foglalkozni, melyekből 22 Baranya, 1 Tolna és 1 Temesmegyére fog esni.
