Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

1896. márczius 22. 3 Márczius tizenötödike. A nemzeti újjá ébredés nagy napját megyénk majdnem minden községében nagy lelkesedéssel ülték meg. Ez a lelkesedés fényesen igazolja azt, hogy a magyar nemzetnek legszebb ünnepe márczius 15-e, melyet már minden iskolában s egyéb helyeken is minden tartózkodás nélkül tartanak meg. Szegzárd. Márczius 15-ét a szegzárdi ev. reform, templomban az idén is szokott módon, puritán egy­szerűséggel, de igazi lelkesedéssel ünnepelték meg. A templom egészen megtelt különböző felekezetű hallga­tósággal s hallgatta B o r z s á k Endre reform, pap ver­ses elő- és utóimáját, majd pedig gyújtó hazafias al­kalmi szónoklatát, mely, daczára a lelkész nagyfokú torokbajának s csaknem teljes rekedtségének, mégis megtette a kivánt hatását, szintúgy, mint a reform, énekkar által igazán meglepő szépséggel előadott „Hymnusz“ és „Szózat“ is. A Tisztviselői Társaskörben a magyar szabadság hajnalhasadásának 48. évfordulóját a nem­rég megalakult, de egyre jobban erősödő „Tisztviselői Társaskör“ társasvacsorával ünnepelte meg múlt va­sárnap. — A nagy nap fontosságát Sáfáry László, a kör elnöke, méltatta lelkes szavakkal. Az Ízletes vacsora közben és után, egymást érték a lelkes tósz- tok. Beszéltek K o r o d y József, Horváth ígnácz és még többen. A kedélyes társaság Garay Lajos jól szervezett bandája hangjai mellett a reggeli órákig ma­radt együtt. A polgári olvasókör negyedszázados szo­kásához hiven halvacsorával ünnepelte meg márczius idusát. A nagy napnak jelentőségét a szép számmal megjelent tagok előtt Boda Vilmos a körnek érdemek­ben gazdag elnöke fejtegette. Lelkes szavai után egy­mást követték a felköszöntők. Beszéltek: Rill József, Fránek János, Schneider János s többen. A zene vig- hangjai mellett késő órákig volt együtt a lelkes tár­saság. A szegzárdi polgári fiúiskolában múlt vasárnap d. e. 9 órakor szép és hazafias módon áldoztak nemzetünk szabadságnapja emlékének. A tanuló iíjuság ünnepét K r a m m e r János igazgató nyitotta meg nagy hatású beszéddel, melyben törté­neti alapon fejtegette a nagy nap jelentőségét. Kardos ígnácz tanár pedig alkalmi felolvasást tartott. Közben- közben az ifjúsági dalárda hazafias dalokat énekelt Moudry Hugó vezetése alatt. A tanulók közül többen szavaltak, végül pedig az igazgató lelkes beszédben hazaszeretetre buzdította a tanuló ifjúságot. DeCS. A lelkes decsiek szintén áldoztak a magyar szabadság dicső napja emlékének. Bús Lajos reform, lelkész a templomban lélekemelő beszédeit intézett a nagyszámmal megjelent híveihez. Az ifjúság a Hymnus és Szózat eléneklésével emelte az ünnepély magasz­tosságát. Délben társas ebédet rendeztek, melyen Bús Lajos ref. lelkész és Erdős Gábor községi jegyző tartottak beszédet. A független és 48-as polgárság Kossuth Ferenczhez ez alkalommal üdvözlő táv­iratot küldött. A decsi róm. kath. iskolában is ünnepet rendeztek s az egybegyült szülők és tanulók előtt Bozsolik Ferencz tanító fejtegette a nap jelentő­ségét, a tanulók pedig szavaltak és hazafias éneket adtak elő. Faddon. A polgári olvasókör épületére kitűzött nemzeti zászló hirdette múlt vasárnap, hogy szabad­ság nagy napja ismét felvirradt. Az olvasókör tagjai ez alkalommal társas vacsorát rendeztek, a melyen nem hiányzott a hazafias dal és éneklés sem. MadOCSán. A nemzet felszabadulásának örökké dicsfényben ragyogó szent emlékű napját, annak .nemzeti fennállásunk ezredéves emlékünnepe küszö­bén felvirradt 48 ik évfordulóját, ihlett lelkesedéssel; szabadság ünnepünkhöz illő komolysággal s dicsé­retre méltó, példás hazaszeretettel ünnepelte" meg, Madocsa község törzsgyökeres magyar lakossága, mely ünnepélynek fényét csak jelentőségéhez illő mó­don emelte az a körülmény, hogy a kerület orszgy. képviselője, az önzetlen tiszta szeretettel körül rajon­gott, s lelkes ovácziókkal fogadott Szluha István sze­mélyesen vett részt annak a napnak megünneplésében a melyen felkelt rabágya kőpárnáiról a lelánczolt zsibbadt gondolat, a melyen egy leigázott, rabnem­zetnek megadatott a teljes egyenlőség s a melyen egyforma polgári jogokkal ruháztatott fel a haza min­den polgára! Az ünnepély kimagaslóbb részei a következők: Délután fél 5 órakor gyülekeztek a polgárok a köz­ségi nagy vendéglő udvarán, a honnét a „hymnus“ a „szózat“ s a Czegléden felhangzott, s ma már fájó emlékezetet keltő „Kossuth Lajos azt izente“ haza­fias nóták. eléneklése után nemzeti zászlók alatt meg­indult a menet 12 fehérbe öltözött leány nyal élén a reform, papiak udvarára, a melynek vendégszerető falai és szives gazdája fogadta a nép szeretet köve­tét. A papiak udvarán — a mely zsúfolásig megtelt —- Südy Zsigmond madocsai tanitó lelkes beszéddel üdvözölte a papiak tornáczán éljenzések közt meg­jelent képviselőt. Az átérzett és őszinte melegséggel elmondott beszéd után a megtisztelt képviselő előtt félkörben felállott 12 fehérbe öltözött leányka sorából kilépett Zsidó Zsuzsika egy a tavasz első virágából a szerény kis ibolyából kötött csokrot nyújtott át. Az egyszerűségében is remekké, nagyszerűvé vált csokor átvétele után Szluha István országgy. képviselő ‘hosszas beszédben fejtette ki azon irány elveket, melyek politikai működésében vezérelték és mig megbízatása tart vezérelni fogják; köszönetét mondott a polgárságnak a megtisztelő kitüntetéséért, melyben részesítették, elfogadta az együttlétre szóló meghívást s beszédjét azzal fejezte be, hogy: vala­mint eddig, úgy ezentúl sem szűnik meg a polgárok javára működni s azok bajait tőle telhetőleg orvo­solni, vagy azok orvoslásában közremunkálni. Ezután megmozdultak a tavasz lágy fuvalma által lengetett zászlók s a menet ismét megindult vissza a nagy vendéglő udvarába s a mily magasan lengettek a magyar zászlók, oly lelkesedéssel tört ki a keblekből s hangzott fel a nóta: Magasan leng a nemzeti zászló Rá van írva az a dicső jelszó Éljen Szluha, éljen a követünk Kit mindnyájan szivünkből szeretünk. Éljen Szluha, éljen ő nagysága Szálljon reá az Isten áldása! A nagyvendéglő udvarán Schmidt Lajos ur sza­valta el a felszabadult magyar sajtó legelső termékét a „Talpra magyar“-t, a melynek szavai az 1848-iki napokban a szabadság lánglelkü költője, Petőfi Sán­dorunk ajkáról a magyar haza minden sarkába el­hangzottak. A „Nemzeti dal“ eléneklése után a sokaság szét oszlott s kezdetét vette a társas vacsora, melyen az első felköszöntőt Gödé Lajos mondotta Szluha Ist­ván orsz. képviselőre köszönetével párosult örömét fejezvén ki, hogy e nagy napon Madocsa község szeretett képviselőjét velük örülni láthatják. Szluha István válaszában újabban megköszönte a polgárság és szólót megtisztelő bizalmát s poharát a polgárság és függetlenségi eszmékért ürité, harmadikul Papp Jenő emlékezett meg a 48-ik évforduló nagy jelentő­ségéről lelkesítvén az egybegyűlteket a hazaszeretetre. Molnár Sándor ev. ref. lelkész poharát emelte a köz­ség birájára és Tarczel Jánosra, majd Papp Jenő ál­tal felköszöntetvén, válaszában a szabadság ünnepély rendezésében legtöbb érdemeket szerzett Südy Zsig- mondra ürité poharát. Ezek után a társaság kedélyes beszélgetés közben a késő éjféli órákig együtt maradt örömök közt és megelégedéssel, csupán Sz. Kovács Sándor polgártárs békétlenkedett a felett, hogy a 14 kros pakli dohányt nem 4 krért adják, meg hogy a háza előtti szederfáról minden levelet leszednek a selyemtenyésztők. Óriási derültség közt azon vélemé­nyének adott czinikus észjárással kifejezést, hogy jó volna erről az országházban tenni, meg a számára szabad vadász területet engedni. Ezzel azután a szónokok is elfogytak s a sza­badság ünnepély véget ért s engedje az újabb ezred évet kormányzó Mindenható, hogy ünnep legyen e nap még magyar él, még Buda áll! . . . soká . . . mindig . . . örökké! . . . A bölcskei 48-as polgári olvasókör szintén meg­ünnepelte márczius 15-ének 48-dik évfordulóját. Dél­után 2 órára alkalmi diszgvülés hivatott egybe, a melyen a kör elnöke Nemes Horváth János szépen átgondolt elnöki megnyitó beszédben emlékezett meg a Petőfiek, Vasváriak hervadhatatlan alkotásairól. A gyűlés befejeztével, a melyen többet szónokoltak az egylet nemzeti zászlója alatt körmenetet tartottak ze- nekiséret mellett s a templom előtti téren Tigyi Sán­dor egyleti alelnök a „Talpra magyart“ szavalta. Ezzel a körmenet az egyleti helyiség elé vonult s az ünnepély véget ért. Ekként nyilatkozik meg a nem­zet dicső múltja s felszentelt ünnep iránti kegyele- tes emlék, mely ki nem töröltetik a szivekből az uj ezredév leforgása alatt sem. Tamási. Márczius 15-én a tamási casinó tagjai mintegy 30-an, pártkülönbség nélkül gyűltek össze a casinó nagy termében, a nagy nap emlékét társas vacsorával ünnepelvén meg. Vacsora felett dr. Kiss Ernő ügyvéd, a casinó TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (12. sz.) alelnöke, szépen átgondolt, classicus beszédben ecse­telte, a nagy nap jelentőségét, beszédjében hazaszere­tetre s összetartásra buzdítván a jelenvoltakat. Ezen óriási hatást előidézett beszéd, a legjobb hangulatra indította a társaságot, úgy, hogy a jelenvoltak ez után a legjobb kedvben, hazafias dalok éneklése mellett a késő éjféli órákig maradt együtt. Tósztok sem hiányzottak, ezek közül kiemelen­dők ft. Németh Ferencz plébános — a casinó elnöké­nek — kissé néppárti zamatu felköszöntője és ez után dr. Kiss Ernő és Parragh Béla ügyvédnek a szabad­elvű haladás és tiszta hazaszeretettől áthatott tósztjai. Dicséretet érdemel még Lató Jancsi zenekara is, ki fáradhatlan szorgalommal húzta a szebbnél-szebb nótákat s e mellett mint már fentebb is emlitém, a jelenvoltak a késő éjjeli órákig a legjobb hangulat­ban maradtak együtt. D i x i. Bátaszék. Ezen az idén kettősen is szent napon hazafias érzelmünk megnyilatkozása ha nem is szár­nyalta túl az eddigieket nagyobb szabású beszédek és egyéb külsőségekben, mégis kiváló kegyelettel emlé­keztünk meg ama nagy és fényes időről, mely ragyogó betűkkel tündököl hazai történelmünk lapjain. Márczius 14-én este szép közönség tölté meg a 48-as találkozó helyiségeit. Úgy 8 órakor néhány dissidens kivételével együtt volt az ünneplő elvhü pol­gárság és kezdetét vette a lakoma, mely másnap késő reggelig tartott. Lelkes beszédek el nem hangzottak, de annál inkább gyújtó hatásúnak bizonyult a haza­fias dalok elzengése. Megemlítést érdemel Schuler József ur vezérénekes präciz előadása, kit a" ünneplő közönség egy sziwel-lélekkel követett. Hogy jelen alkalommal nagyobb actió nem foganatosíttatott, azon körülménynek tudható be, hogy magánkörben meg­beszélés tárgyát képezte május havában impozáns ünnepségek megtartása, melyekre legközelebb a szük­séges intézkedések megfognak tétetni és remélhető, hogy -— ha némely gátló velleitások nem fognak zavarólag hatni — tervbe vett hazafias ünnepélyek sikerülni fognak. DunafÖldvár. Minden magyar, ember széles e hazában ünnepet ül márczius 15-én. E napnak sz nt emléke hitre s lelkesedésre, erőre s bátorságra buzdít az élet köznapi küzdelmei között. Egyszerűen, czifra- ságok nélkül, de lelkesen megdobbanó szivvel ünne­pelte Dunaföldvár közönsége is e napot, mellőzve minden politikai pártszínezetet. A nemzeti szinü zász­lókkal fellobogózott város már a hajnal hasadtával hirdette a nemzet nagy ünnepét, a szabadság hajnal- hasadását. Este pedig közvacsora volt az „Egyenlőségi Körben“, melyen 300-an felül vettek részt, bizonysága annak, hogy közönségünk tud lelkesedni a szabadság eszméjéért. Az ünnepélyt Márkus Péter bandája úyi- totta meg a Rákóczy indulóval, azután az újonnan alakult dalárda énekelte el a Himnuszt, utána Beiczy Imre szavalta Petőfi „Nemzeti dal“-át. Az ünnep első szónoka Rátkay László volt, az „Egyenlőségi Kör“ elnöke, ki magasan szárnyaló, a költészet csillogó zománczával átszőtt beszédben méltatta a nagy nap jelentőségét, honszerelemre buzdítván a jelenlevőket, különösen az ifjúságot s a Szózat első versszakával fejezte be beszédét. A folyton meg-megujuló, szűnni nem akaró éljenzések után megzendült a dalárda ajkán a „Szózat“. Utánna dr. Lévai Dezső, majd Adorján Ferencz mondottak nagyhatású beszédet; mindketten lelkes, meleg szavakban adtak számot a nagy idők világra szóló eseményeiről. Végül Csefkó Ferencz földmivelő vette át a szót. Egyszerűen, de szépen, őszintén beszélt a nép fia a szabadság és honszere- tetről. Viharos éljenzések kisérték a szónokok mele­gen átérzett beszédeit. Vacsora után a dalárda énekelt még nehány hazafias dalt, aztán pedig Márkusnak bandája vette át a szerepet s a már túláradó lelke­sedést gyújtó népdalaival, melynek minden hangjában szinte lobogott a hazaszeretet szent tüze, a nemes lelkesedést még magasabb fokra csigázta. Az ünnep­ség a késő hajnali órákban ért veget. Mezarthim. K Ü L ÖN FÉLÉK. ____ — Tolnavármegye tavaszi rendes közgyűlését folyó évi márczius hó 28-án fogja megtartani. Az állandó választmány márczius hó 27-én tartja ülését.­— A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 16-án tartotta meg szokásos havi ülését,.gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt. Különösen fontos tárgya volt az ülés­nek az évi jelentések felolvasása; ez 2 órát vett igénybe. Ezután az alispán tétté meg havi jelentését, mely szerint a rend és vagyonbiztonság nem zavarta-

Next

/
Thumbnails
Contents