Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (12. sz.) 4 tott meg. Az árvaszéki elnök jelentésében a hátralé­kok szaporodását konstatálta, mely abból származott, hogy az árvaszéki jegyző és a gyakornok betegség miatt nem járnak be a hivatalba. A megyei főorvos jelentésében az egészségügyi állapotokat jónak mon­dotta; legtöbb hurutos légzőszervi bántalom fordult elő, az újabb betegség, a „tájkor“ azonban sehol sem tapasztaltatott a megyében. A szegzárdi Ferencz-kór- házban a február hóban maradt 271 beteghez felvéte­tett 129, e szerint ápoltatott 400, ebből meggyógyult 115, javult állapotban elbocsáttatott 15, gyógyultan 12; elhalt 7, ápolás alatt maradt 252. — A pénzügy­igazgató kiemelte, hogy 2224 frttal több adó folyt be február hóban, mint az elmúlt év hasonló időszakában, a főmérnök pedig arról tett jelentést, hogy az utak ki­elégítő állapotban vannak, s végül a fegyelmi ügyek nyertek elintézést.- A szegzárdi kir. p. ü. igazgatóság székhelyén alakítandó adófelszólamlási bizottság elnökévé: dr. I z i g e t h Gábort a tolnavármegyei hitelbank igazga­tóját, helyettes elnökévé pedig T o 11 h Ödön ügyvédet nevezte ki a m. kir. belügyminiszter. — A harczi anyakönyvi kerület anyakönyvve­zetőjévé Kommadinger Kálmán községi jegyzőt a m. kir. belügyminister kinevezte. — Schilling Ferencz 1848/9-es honvéd tolnai lakos 36 frttal nyugdíjaztatok. — Tolna vármegye phylloxera bizottsága f. évi marczius hó 23-án d. e. 9 órakor ülést tart. — Tolna vármegye tisztviselő segéd- és kezelő személyzetének nyugdij alapjára felügyelő választ­mány f. hó 24-én d. e. 11 és fél órakor tartja ülését. — Ismét a hegyközség. Kétszer meghiúsították már Szegzárdon a hegyközség megalakítását azok, a kik minden ujitásnak, ha az némi költséggel jár, ellenségei. Mint értesülünk, április hó 14-én a főszol­gabíró elnöklete alatt harmadszor is gyűlést fognak tartani, hogy Bartina-Bakta területére kimondják a hegyközség megalakulását. Uj adóhivatalok a megyében. Tolnavármegye *atási bizottság a hőgyészi m. kir. adóhivatal atetésével kérte a pénzügyminisztert, hogy 5n és Tamásiban uj adóhivatalt állítson. — A közigazgatási bizottságból. Tolnavármegye közigazgatási bizottságának folyó hó 16-án tartott havi ülésében Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő február hóról előterjesztett jelentése szerint 10 isko­lát és 2 menedékházat látogatott meg. Nevezetesen: az uzd-borjádi elemi, a a szegzárdi iparos és a szegzárdi tanoncz községi, a bátai főszögi és al- szögi, a mözsi és kajdacsi rom. kath., a bátai és kajdacsi ev. ref. iskolákat, végre a mözsi és kaj­dacsi állandó menedékházakat, összesen 21 tan­teremben A meglátogatott iskolákban általában kielé­gítő eredményt talált, de kiemelte, hogy a mözsi rk. iskolánál alig fél év óta működő Vogl János segéd­tanító a magyar nyelv tanításában kiváló ered­ményt mutatott fel, melynek hatása alatt a már rég várt magyar beszéd Mözsön otthonossá lesz. A meg­látogatott iskolák közül a bátai rk. iskoláknak tan. szerekkel és fogasokkal, a kajdacsi rk. iskola kibő­vítése, a bátai ref. iskola tanszerekkel ellátása, az uzd-boijád közs. iskola kipadlózása, a kajdacsi ev. ref. iskola újraépítése és a menedékháznak kipadló­zása, valamint amözsi menedékháznak kimeszelése iránt a kir. tanfelügyelő saját hatáskörzben megtette a kellő intézkedéseket. Továbbá kijelentette a k. tanfel­ügyelő, hogy a vall.- és közokt.-ügyi miniszter az apáthi ág. ev. iskola Il-od tanítója fizetésének kiegészítésére 90 frt államsegélyt utalványozott és az Apáthihoz tartozó üveghutai iskolának állami iskolára leendő átvételét elrendelte, megbízván őt, hogy a tárgyalást az ág. ev. hitközséggel megkezdje és annak eredmé­nyéről 60 nap alatt jelentést tegyen; végül még fel­említette, hogy Mártonffy Márton, az iparos és keresk. iskolák orsz. felügyelője meglátogatta a szeg­zárdi iparos- és kereskedő tanoncziskolákat és az elért eredmény fölött teljes megelégedését fejezte ki. — Község-jegyzői szigorlat. A folyó évi tavaszi községjegyzői Írásbeli szigorlat folyó évi márczius hó 30-án, a szóbeli pedig 31-én fog megtartatni. Jelent­keztek : Hirmann Emil tolnai, Wágaer József szegzárdi, L i n k a Károly őcsényi lakosok, továbbá Antal István Pécsett állomásozó 44. számú gyalog­ezredbeli gyalogos. * — Nyugdíjazások. A m. kir. miniszterelnökség, mint az 1848—49-es honvédeket nyugdíjazó bizottság, Halom András paksi lakost 48 frttal, Pesthy György zombai lakost 36 frttal és Hosszú János bonyhádi lakost 36 frttal nyugdíjazta.- Mathusalemi évek. Múlt szerdán helyezték örök nyugalomra Szegzárd legöregebb asszonyát, özv. Hornák Ferencznét, a ki még a múlt században 1799-ben látott napvilágot. A megboldogult utolsó évéig állandóan jó egészségnek örvendett, s csak né­hány hónappal előbb érte utol az öregséggel járó gyengeség.- A „Szegzárdi r. k. ovodát s gyermekmen- helyet fenntartó egyesület“ f. hó 22-én d. u. 3 és fél órakor a városháza nagytermében rendes évi közgyű­lést tart. — Tolnavármegye közigazgatási szakosztálya fo: lyó hó 24-én d. e. 10 órakor ülést fog tartani.- Községi írnok választás. Folyó hó 10-én d. e. 11 órakor megtartott választás utján lett betöltve a Bölcske községben megüresedett községi irnoki ál­lás Szentiványi Miklós paksi szolgabirő elnök­lete alatt, melyre az egybegyült képviselők P e t h e s Kálmán pestmegyei segédjegyzőt választották meg. Érdekes jelen választásban az, hogy a községben már több hónap óta működő egyik jelöltre nem akarván szavazni a képvisolő-testület, — döntötte el a válasz­tást véletlen esélyként egy előtte ismeretlen pályázó­val szemben, H ennek javára. — Fegyelmi vizsgálat egy községi jegyző ellen. Rassovszky Julián dunaföldvári járási főszolga­bíró azon sokoldalról felmerült panaszok folytán, me­lyek Decsy Béla madocsai jegyző ellen előtte' tá­masztattak, nevezettnek hivatalban való meghagyásá­val ellene a fegyelmi vizsgálatot elrendelte. Madocsa községnek panaszos polgárai azonban ezen főszolga­bírói határozattal nem elégedtek meg, hanem a vár­megye alispánjától, — hova a főszolgabírói határo­zatot megfelebbezték, — a községi jegyző felfüggesz­tését kérelmezték. — Vasúti előmunkálati engedély. A kereskedelmi m. kir. miniszter a hidegkut-tamásii h. é. vasút részvénytársaságnak a m. kir. államvasutak és a tár­saság H i d e g k u t-G y ö n k közös állomásától S z e g- zárdig fővonalként s ennek egy alkalmas pontjából kiágazólag a m. kir. államvasutak Hidasd- Bonyhád állomásáig szárnyvonalként vezetendő h. érd. gőzmozdonyu vasut-vonalakra az előmunkálati enge­délyt egy évre megadta. — Kivételes nősülési engedélyek. Ifj. L. Kovács János alsó-nyéki, Borbély István őcsényi, Holb Hen­rik nagy szék elyi, Menes Sándor gyönki, ifj. Müller Ferencz bátaszéki, Fekete Mihály agárdi, Klész Jó­zsef ladományi, Ohn Sándor, ifj. Körösztös István alsó-nyéki, Rikker József mözsi, ifj. Fajszi János alsó-nyéki és Rohn Ádám györkönyi lakosok kivételes nősülési engedély iránti kérvényeik pártolólag ter­jesztettek fel a m. közig, bizottság által a honvédelmi minisztériumhoz.-— Olajszentelés. A nagycstitörtöki olajszentelés az idén is elmarad Pécsett, mivel jelenleg nincs az egyházmegyének fölszentelt püspöke. A pécsi egyház- megye egyházi funkczióihoz szükséges olajat és kriz- mát az idén Császka György kalocsai érsek fogja szentelni, a mi végből Hanuy Ferencz, szentszéki jegyző fog egy sekrestyés kíséretében a megszente­lendő olajokkal kocsin Kalocsára utazni Pakson ke­resztül. Visszajövet már útközben ki fogja osztani a Szegzárd, Paks, Kakasd és Nádasdon az illető plébá­nosoknak a szentelt olajat; a többi egyházmegyei plé­bániák Pécsre küldik be megbízottaikat a szentelt olajok átvétele végett. — Köhögés, rekedtség és elnyálkásodás ellen régen ismert háziszer a pemetefű. Ezen fűnek kivo­natából Réthy Béla békés-csabai gyógyszerész czu- korkát készít, melyben a pemetefű méltán dicsért "hatásossága kellemes ízzel párosul. A pemete czukorka minden gyógyszertárban kapható. Egy doboz ára 30 krajczár. — Halvacsora a kaszinóban. A szegzárdi ka­szinó folyó hó 24-én tartja meg a szokásos halvacso­rát. A kibocsátott aláírási ivet már eddig is sokan írták alá, s igy ismét egy kedélyes és barátságos összejövetelnek lesz színhelye a kaszinó. — Szerenád. A szegzárdi dalárda múlt szerdán esteli fél 9 órakor szerenáddal tisztelte meg Jászai Marit, a budapesti nemzeti színház elsőrendű tagját, azon alkalomból, hogy L u k á c s y Aladár színigaz­gató meghívására lejött Szegzárdra vendégszereplésre. A közönség már 8 óra felé nagy tömegben lepte el a Garay-teret, hogy láthassa a kitűnő művésznőt és hallhassa a dalárdát. Hazánk első tragikájának lakása ugyanis a „Szegzárd Szálló“ Garay-térre néző réíszé- ben volt, melynek kivilágított ablakában az első dal felhangzására megjelent Jászai Mari, kit a lelkes közönség többszörösen megélj enzett. Dalárdánk való­ban kitett magáért Eber Márton karnagy vezetése alatt, s oly elragadó szépen énekelt, hogy a művésznő tapssal, környezetének pedig elismerő szavakkal fe- jezte ki dicséretét. — Mint halljuk, a nem várt me­leg óváczió annyira meghatotta J ászai Marit, hogy megígérte, miszerint a dalárda javára egy estélyen szavalni fog. — Milleniumi történet. Az Atheneaum r. tár­saság kiadásában megjelenő „ A magyar nemzet története“ czimű tiz kötetes nagy munkának (mille­niumi kiadás) 62. és 63. füzetevei a második kötet, be lön fejezve. A harmadik kötet, az „Anjouk kora,, tudvalevőleg két hónappal ezelőtt megjelent. Ezek a füzetek különösen azért érdekesek, mert ezekben Marczali Henrik az Árpádkorbeli művelődés történetét írja meg rendkívüli elevenséggel és alaposságai. Szól pedig az alkotmány fejlődéséről a törvényhozásról, a kunok letelepítéséről, az egyházi viszonyokról, az irodalomról, építészetről, különösen a csucsives építési modor elterjedéséről, mely az utolsó Árpádok korsza­kába esik. Nagyon tanulságosak Marczali Henrik fejtegétei az akkori társadalmi viszonyokról, nevezete­sen az urak és nemesek állásáról, a vármegyei életről és ebben a tekintetben igen sok érdekes adattal vilá­gítja meg a megye szerepét és fejlődését. A jeles monográfiát, a mely legteljesebb azok között, melyek eddig az Árpádkorszakról megjelentek, lendületes „ Végszóval “ fejezi be a tudós szerző, a melyben rámutat arra az óriási haladásra, amelyet a magyar nemzet a honfoglalástól számítva 400 évig tett az utolsó Árpádházi király kihalásáig, ami 1301. évben következett be. Ezalatt a 400 év allatt valósággal Európa legműveltebb nemzeteinek egyikévé küzdötte fel magát a magyar. A közel 700 lapra terjedő kötethez1 kimerítő tartalom jegyzék van csatolva. Ennek a két utolsó füzetnek is pompás műmelléklete- és sikerült szövegképei vannak. Az egyes füzetek ára 30 kr. Előfizetés negyedévre (12füzet) 3frt 60 kr. Kapható minden hazai könyvkereskedésben. Az elő­fizetők minden szombaton egy-egy füzetet kapnak. — Perczel Dezső belügyminiszter a X. izr. községkerület hálafeliratára Leopold Sándor kerületi elnökhöz czimzett levélben következőleg válaszolt: Igen tisztelt Elnök ur! őszinte örömmel töltött el a tisz­telt Elnök ur vezetése alatt álló tolna-baranyai X. izr. kerület múlt hóban megtartott közgyűlésének el­határozásából hozzám intézett üdvözlő iratuk. Fo­gadja és legyen kérem szives az egész kerületi elöl­járóság előtt is tolmácsolni legmélyebb hálámat ró­lam ily kitüntető módon való szives megemlékezé­sükért. Éltem soha nem feledhető büszkeségét képezi, hogy azon nagy müvek sikeres befejezésében, melyért több, mint fél századon át hazánk legjobbjai küzdöt­tek ép oly nemes hévvel, mint meggyőződésük mély­sége által táplált szivósággal nekem is jutott parányi részem és hogy annak életbeléptetésénél közreműköd­hettem. Kérve, hogy megbízói előtt liazafiui üdvöz­letemet is kifejezésre juttatni szíveskedjék, őszinte nagyrabecsüléssel maradok régi tisztelője; Perczel Dezső. . — Helyreigazítás. Lapunk múlt számának „Me­gyei irodalmi csarnok“ rovatában megjelent költe­mény alá tévesen szedetett Horváth S. név, a mennyiben azt Horváth Imre ur irta.- Kitüntetett füzetke. Tolnavármegye e hó 16-iki közigazgatási ülése a vármegyei kir. tanfelügyelő javaslatára „Magyarország 1000 éves ünnepe“ czimü füzetkét, — melyet Kálmán Károly szegzárdi tanitó irt a magyar állam ezer éves fennállásának emlékére s amely füzet a tanulóifjúságnak igen al­kalmas emlékül fog szolgálni — a vármegyei cultur- alapból 500 példányban megrendelendőnek határozta s azt az idegenajku, de a magyar beszédben jó elő­menetelt tanúsító népiskolai tanulók közt jutalmazásul kiosztatja. Ugyanezen füzetkét a szomszéd Baranya- vármegye törvényhatósága minden községnek meg­szerzés és a tanulók közt való kiosztás végett a kir. tanfelügyelőség utján melegen ajánlotta. — A szegzárd községi folyó évi márczius 30-ára eső vásárnak ez évben kivételesen márczius hó 31 én leendő megtarrását — az izraeliták ünnepére való tekintettel — a kereskedelemügyi m. kir. minisztérium engedélyezte. — Állásába visszahelyeztetett. Már többszörö­sen megírtuk, hogy Döbrököz lakói nem valami nagy szeretetben és tiszteletben tartották a község jegy­zőjét, Nemes Ignáczot, ki ellen addig agitáltak, mig végre panaszukra felfüggesztették. A közigaz­gatási bizottság a felfüggesztett jegyző ügyében múlt hétfőn hozta meg az ítéletet, mely szerint őt állásába visszahelyezte. 1896. márczius 22.

Next

/
Thumbnails
Contents