Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-03-22 / 12. szám

XXIV. évfolyam. 12. szám. Szegzárd, 1896. márczius 22. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó­egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre .....................3 „ — „ Ne gyedévre I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető köz­lemények intézendSk. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a fel­szólamlások küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr. 100—200 „ . . . 2 „ 87 „ 200—300 r .... 3 „ 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több A szőlők felújítása. Már rég foglalkozott a törvényhozás hasz­nosabb s megromlott közgazdaságunk egyik jelentékeny ágának lábraállitására nézve fon­tosabb törvénájavaslattal, mint a melyet egy igen érdekes és jellemző vita előrebocsájtásá- val, múlt csütörtökön elfogadott s szives hozzá­járulás végett a főrendiháznak megküldött. Ez a törvényjavaslat Darányi Ignáez földmivelési minister ur által nyujtatott be s e czimet viseli: a fillokszera által elpusztított szőlők felújításának előmozdítása tárgyában. A törvényjavaslat első szakasza szerint utasittatik a földmivelésügyi minister, hogy a közgazdaságilag fontosabb hegyvidékeken a beültetésre szükséges szőlő vessz ők és ojtványokat nagy mennyiségben állitsa elő s azokat jutányos áron bocsássa a kö­zönség rendelkezésére; hogy az uj irányú szőlőmivelés gyakorlati ismereteinek népszerű terjesztése végett, a munkások dijjazása mellett rendszeres, tanfolyamokat szer véé zen s hogy Budapesten egy köz­ponti kísérleti állomást szervezzen s a fontosabb hegyvidékeken fióktelepeket létesítsen és rendezzen be. Ezen czél elérhetése érdekében hat évi részletekben 1.200,000 frtot bocsájt a törvény- hozás a miniszter rendelkezésére oly módon, hogy 200,000 frt már folyó 1896-ik évben felhasználható. Nem kevésbé fontos e törvényjavaslat második fejezete, mely a szőlők felújítására szükséges pénznek előteremtéséről intézkedik. A szőlők felújításának eddig az volt a legnagyobb akadálya, hogy hazai pénzinté­zeteink a szőlőterületekre egyáltalán nem hi­teleztek I azokat, mint jelzálogtárgyakat figye­lembe egyátalán nem vették. A törvényjavaslat, hogy ezen a bajon segítsen, felhatalmazta a minisztert, hogy a létesített agrar banknak állami kedvezmé­nyeket nyújtva, azt szerződésileg kötelezze, miszerint a kipusztult szőlőterületekre h u- szonöt millió frt erejéig kölcsönöket ad­jon és pedig első sorban: a megalakult hegy­község összes tagjainak, vagy egy hegyközség legalább egy tagjának; továbbá oly szövetke­zeteknek, melyek alapszabályaikba a törvény rendelkezésének és czéljának megfelelő hatá- rozmányokat vesznek fel; de adható — s ezen üdvös intézkedést a bizottság vette fel a ja­vaslatba — oly egyes birtokosoknak is, kik­nek legalább 800 □ ölnyi felújításra alkal­mas szőlőterületük van. A kölcsön nem haladhatja túl a beülte­tendő szőlőterületre szükséges szőlővesszők és karók teljes költségének, továbbá a szőlő termőképességének beálltáig felmerülő költsé­gek felének s az első 5 év múlva bekövet­kező kamat és törlesztési járadék egy évi ösz- szegét. A peronospora elleni védekezés költségei is tekintetbe veendők. Hogy végre mennyiben adható kölcsön a földforgatás költségeire is, azt egy alakí­tandó bizottság állapítja meg. A mi számításunk szerint tehát egy 1200 □ öl nagyságú szőlőterületre, körűikéiül 400 frt kölcsön lesz kapható. Igen fontos tudni a felveendő kölcsön törlesztési módját és az azután fizetendő ka­mat nagyságát, melyet a törvényjavaslat szinte megállapít. Törleszteni és kamatot fizetni 5 évig, vagyis azon időig, mig a szőlő termőképes­ségre bekövetkezik, nem kell s az csak a köl- csőn felvételét követő hatodik évben kezdő­dik és ettől kezdve 15 év alatt lefizetendő. A kamat több egyetemlegesen kötelezetek- nél 43/4°/0-kot, egyesek kölcsönénél 51/* szá­zalékot meg nem haladhat. Ha most már tekintetbe vesszük, hogy a kölcsönvett tőke 15 év alatt törlesztendő, hogy mindenki által megérthető nyelven szól­junk, igy fog állni a dolgunk: 1200 □ öles hold szőlőre kapni fogunk körülbelül 400 frt kölcsönt, azután 5 évig sem kamatot, sem törlesztést nem fizetünk *, azután 15 éven át fizetünk 9 százalékos ka­matot s ezzel a kölcsön vett tőkét is törlesz­tettük. Mi részünkről a legnagyobb örömmel ,üdvözö]jük a törvényjavaslatot s attól, ha részrehajlatlanul és igazságosan végrehajtátik, a szőlők felújítása tárgyában, a legjobb ered­ményeket várjuk. —b. A mi tisztviselőink! Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága, te­kintettel az ezredéves ünnepségre, tudvalevőleg el­határozta, hogy a szegzárdi főgymnázium fentartásá- hoz százezer forinttal hozzájárul; a bonyhádi és gyönki felekezeti algimnázium hasonczélu támogatása szem­pontjából pedig azoknak egyenkint 50000 frt tőkét bocsájt rendelkezésére; ezenkívül 50000 írttal egy I kultúra alapot létesít s ennek időközi kamatait a TARCZA. J^ToJOC^zotl 3n.ősöfc. A magyarnak nemzeti hőse Kossuth Lajos. Az ő halála évfordulója alkalmából tekintsünk azon idegen nemzeti hősökre, a kiknek alakja a nép mythoszban él. Századok múlva oda kerül Kossuth Lajos is. Alig van nemzet, melynek egy mondái hőse ne lenne, kinek nevéhez a nemzet egész jövőjébe vetett hite fűződik s kinek visszatértére rendithetlen bizalom­mal vár a nép. Legelterjedtebb hagyomány rőtszakállu Frigyes czászár német legendája, ki a monda szerint vitézei­vel Hiffhauzenben ül és várja, mig szakálla annyira megnő, hogy háromszor körül folyja az asztalt s mig a hollók hirül hozzák, hogy itt az idő elhagyni a hegyet. De ez a monda is több változatban él a nép ajkán s majd rőttszakállu Otto császárral, majd János őrgróffal van összeköttetésbe hozva, Barbarossa Frigyes helyett. A rajnai vidékeken nem egy helyt a császár­nak éjjelenkint ágyat is vetnek, mely négy vaslánczon függ s reggel úgy néz ki, mintha valaki éjen át benne feküdt volna. Ugyanott néha trombitazajt és fegyver­zörgést is vélnek hallani, mely állítólag' innen ered s nyugtalan időknek bekövetkezését jelenti. Wesztfáliában ez más alakban él a nép ajkán. Dániában Holger dansker, mások szerint Valde- mar király fog visszatérni sírjából akkor, ha már az egész országban csak annyi ember marad hátra, a mennyi egy hordón elfér. Németalföldön pedig az úgy­nevezett witte God vagy fehér isten jelenik meg lovon, hogy az utolsó csatát kivívja. Másutt, Hessen- ben Szikfriedet tartják az alvó hősnek s a bádeniek is sok olyan férfiurul tudnak, a kik el fognak jönni, mikor Németország legnagyobb szorongattatások között lesz, hogy ellenségétől megszabadítsák. Felső frank földön azt hiszik, hogy Nagy Károly császár az Ökörfő arany csarnokaiban alszik és váija az időt, melyben az antikrisztussal kell majd meg­küzdenie. Ekkor majd betörnek északiból a hitetlenek csordái, összecsapnak a dél és nyugat népeivel, s bor­zasztó harcz veszi kezdetét Tauschnitz mellett. A malmot négy napon át megöltek vére fogja hajtani, a pogány király a tauschnitzi templom oltárán fogja abrakoltatni lovát s a várost lángok emésztik fel. Pusztítva, öldökölve vonulnak végig a hitetlenek Né­metországon, mig vezéreket Mainz és Köln között egy asszony agyon nem üti a mángorlóval. Akkor ismét helyre áll a béke s a bajor király lesz minden feje­delmek közt az első. Szerintük Salamon király is az Ökörfőben alussza álmát, mert mielőtt meghalt volna elrendelte, hogy holttestét ezüst koporsóbanhat ökörtől vont ezüst szekérre tegyék és az ökröket vezető nélkül hagyják magukra, menjenek a hova nekik tetszik. Úgy is lön s a barmok a szekeret az Ökörfőig von­ták, hol az arany oltáros templom előtt megállották, mire koporsó, szekér és templom egyszerre földbe sülyedtek. Itt fekszik most a király az oltár mögött, s egyesek, kik a hegyekbe kalandoztak, hallották pi- hegését. De ha eljön a nap, felébred és részt vesz a nagy harezban. Az angol és skót mondák is majd Arthur királyt majd meg Tamást várják a föld alól számos lóval és lovaggal, a mikor eljő az igazi ember, a kinek a britt szigetek engedelmeskedni fognak. Akkor ez felkapja a kürtöt és kardot, mely a sírbolt falán függ s bele- fuj, mire mindenki fölébred, s ütni fog a sheriffmoóri nagy csata órája. Portugálban pedig a ma is fenn­álló sebastianidák számos tagja felekezete várja ugyan­ilyen reményekkel Sebestyén királyt. Nézzük a keleti népeket. A montenegróiaknál Arnajevics Ivó, Strazimir Ivó unokaöcscse és a ezrna- górcz népdalok hőse az, a ki oldalán kardjával egy barlangban alszik Cattaró mellett s ébredésével uj életre támasztja a montenegrói birodalom fényét és hatalmát. Orosz hit szerint a hires Stenka Kozin az ördög segítségével megszabadult börtönéből s keresztül ment a kék tengeren s ma is él. Már négyszer visszatért volt hazájába, hol Pugacsev név alatt lépett fel s 1773-ban látszólag kerékbetörést szenvedett. De nem halt meg, hanem átkelt a kék tengeren s ott vár ma is, még az igazságtalanság mértéke be telik.

Next

/
Thumbnails
Contents