Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-25 / 43. szám
1896. október 25. 3 Vidékiek részéről felelet:-— Nem tetszik! Bátaiak részéről: — Éljen B o d a Vilmos ! Ürményi: Tetszik-e önöknek az, hogy a házasulandóknak a városházán kell először esküdni s csak azután a templomba, s hogy újszülött gyermekeiket templom helyett a varosházára kell vinni anyakönyve-“ zés végett? Asszonyok és vidékiek: Bizony nem tetszik! Helybeliek: Nem nagyon tetszik, de azért éljen B oda-Vilmos! Ürményi türelmetlenül egy torokszakadtából Bodát éltetőhöz: — Nos atyafi tetszik-e az magának, hogy adója évről-évre szaporodik? A kérdezett kalapját levevén, fejét vakarja s feleli: — Biz az nem tetszik, de azért mégis B o d.a Vilmos éljen! S ez igy ment folytonosan Ürményinek nem kis boszantására. Majd beszéde kapcsán áttérve az önálló vámpolitikára s a börze megadóztatására megemlíti, hogy a búza ára azelőtt 12 frt volt métermá- zsánkint s most ennek fele, csak 6 frt. Egy választó közbeszól: „8 frt 14 kr!l< Ürményi: De tán még sem annyi ?! Közbeszóló: Fogadjunk! Hisz én gabonával kereskedem s adót is fizetek utána ! Ezek után hamarjában be is fejezte megszak- gatott amúgy is üres beszédjét, hogy Kopári bátta- széki káplán folytassa, ki aztán többnyire légből kapott statisztikai adatokkal bizonyitgatá a kormány rossz gazdálkodását s helytelen politikai eljárását, minek aztán ismét csak az lett a vége, ami a beszéd közben is számtalanszor felhangzott: — Éljen B oda Vilmos ! Pínczehelyi levelezőnktől vettük a következő sorokat: A pinczehelyi választó-kerület néppárti jelöltje Gróf A p p o n y i Géza f. hó. 18-án tartotta meg prog- rammbeszédét Tamásiban. Mintegy 60 tagból álló fogadott bandérium, és úgy 40 kocsi nők és gyermekektől megrakva, kisérte diadal útjában. Tamásiban d. e. 10 órakor érkezett és egyenéséü a templdnibá'" mént iüiséré. Misé után tartotta meg a piacz téren nagyszámú közönség jelenlétében -r- elég gyenge —, programmbeszédét. Beszélt összefüggéstelenül a revisióról, cartellről, börze adóról, marhasóról és agrár politikáról. Beszédjéből csak kettőt tanult meg a közönség, ugyanis: 1- ör hogy ősei Árpáddal jöttek be az országba és 2- or hogy a nemes Gróf nem tud magyarul. Valószínű, hogy programmbeszédével egyszerre beszámolóját is megtartotta. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. Kirándulás az aldunai zuhatagokhoz. (Vége.) Elhagytuk a Vaskaput és Verczierova mellett az ellenkező (oláh) parton haladva s megkerülve, a felső csúcsán kötöttünk ki A d a-K a I e h (Uj-Orsova) specziálitásokban gazdag szigetnek. Ez hajdan védvár volt. Számtalan kasamata, ezer és ezer lőréssel ellátott téglavár épület, némely részét a Duna mossa, másik része szabálytalan sarkokkal, ösvény utakkal és vizárkokkal készített mű, mely omlik-romlik. Lakói mintegy 500 törökből állanak, a kik az idegenekből és szabad lopás — akarom mondani kereskedésből élnek. Ritka privilégiummal bir e kis sziget, adót nem fizet, katonát nem ad, minden állam czikkeit vámmentesen viheti be, — (azonban a kivitel már vámköteles és az ott időző utast esengve várja a pattra a — fináncz) — s mégis furcsa! hogy e nép mindezen előnyök daczára nem dúsgazdag, sőt mondhatni ágról szakadt — szegény. A sziget közepén van a kereszt alakú bazár, a hol lomhán elterülve, kere- veteken ülve s feküdve várják az utasokat, hogy fekete kávéval, különféle sawl s török czikkekkel szolgáljanak — nem csekély árért. Innét tovább menve a klastromból kaszárnyává alakított házhoz (hol egy század osztrák-magyar katonaság tart őrszolgálatot) s most egy várkapun kasamaták s a szigetlakók házaihoz érünk. A házaknak utczára ablakaik nincsenek s rendesen kerítés köríti, hogy a profán szem ne ártson a török nők szépségének! ? Egy kereskedő szives volt megmutatni háza belsejét, mielőtt azonban ide bejutottunk volna, csattantott, a kerítés kulcsát nem találta, szóval időt keresett, hogy addig a nők elbújhassanak. Ez sikerült is neki, mert mire az udvarba értünk, élő lényt nem láttunk. Bevezetett bennünket férfiakat a szobájába is. Az épület kő és fából épült, nem magas alkotmány, 4 lépcső után egy fedett verandára értünk, a fal mellett hosszú vánkosforma kerevetek, majd egy előszobába értünk s innét a háló és egyszersmind salonba. Ez négyszegletes szoba a kertre 2 ablakkal, a fal körül 6—8 ctmtr magas kerevet szép hímzéssel, a padlaton szőnyeg a falon fennt padka, a melyen kávés csészék, nargile és egyéb török speczialitások voltak csinos rendbe elrakva, a sarokban 4 szegletes elzárt helyiség a fördő szoba, a mely nélkül török ház nem képzelhető, a falban kétajtós szekrény, a melyben az ágynemüek tartatnak. A falon kép vagy díszítés nincsen. A hölgyek azon szerencsében is részesültek, hogy egy másik házban (kávés) feleségét is láthatták otthoni pongyolában, barna alig 15 éves asszonyka. Visszatérőbe a sziget közepén a várkapu felett dombon épült hajdani benczés templomba mentünk fel, a mely most török mecset, miután péntek volt s igy a törökök vasárnapja, egy jó müzülman keletnek fordulva, a toronyból egyhangú zsolosmákat zengett Allah-hoz. A templom fala fehér, teteje kék és piros, falai simák, török felirásokkal, jobb sarkában sűrű zöld léczes elkerített hely a nők részére. A bejárattól egy méternyire a templom hajója szőnyeggel van boritva, a hova csak igazhivö müzülman teheti lábát, ha saruit a templomon kivül már levetette. A fal mellett elől kerevet, ezen magas gyertyatartók, középen az imam (pap) helye, ettől távolabb egész a mi szószékünkhöz hasonló szószék, a hová lépcső vezet fel, hátul pedig a chorus, mindez keleties szinpom- pában, a szőnyegek közt van egy sárga 600 éves értékes darab. Remek és nekünk uj dolog mindezt látni; kertekben 8—10 méter magasra felfuttatott szőlő, a hol kilós fehér fürtök kecsegtetik a nézőt. Néhány bevásárlás után elhagytuk a szigetet, hogy visszatérjünk a szép és kedves Orsovára tapasztalatokban gazdagon. H e r k u 1 e s-f ü r d ő. • — (MehátHv.)^ Az orsovai m. á. v. személyvonatán 36 perez alatt ér a boldog halandó egy, magas hegy övedzett remek állomásra, Herkules fürdőbe! Ez állomás 1889. évben épült ily impozáns módra dóm alakjában, midőn Erzsébet királynénk nehány hétig tartózkodott itt, tán nem nagyitok: legszebb fürdőhelyen. Közbeeső állomás Toplicz, csinos falucska a Cserna folyó partján szép gőzmalom s néhány villával. Herkules állomásról fiakkeren a „Bella-reka“ folyócskán áthaladva, apró hegyi lovakon félóra alatt érjük el a fürdőbe vezető vashidat, mely uj hid s a régi dróthidat helyettesíti a Cserna folyón keresztül. Olvasóm! ezt nézd meg, ezt leírni toliam képtelen; az oláh részen magas hegycsúcs, majdnem egyenes fallal, a mi részünkön váltakozó hegyek szép növényzettel és fákkal. A fürdő kezdetén van a major-telep, lawn-tennis pálya s szórakoztató helyek. Majd szebbnél szebb villák közt jutunk a fürdő telephez. Két oldalt remek szálloda, közepén gyönyörű park ugró kutakkal, körben fedett sétálóhely bazárokkal s ennek központján a fürdőterem (cur-salon) oszlopos táncz- és étkező helyiségekkel, az emeleten erkély és az „ezüst“ teremmel. Ezen remek fürdőteremtől a hídon áthaladva, — mely 10 öl magasban vezet a Cserna folyó felett — jutunk a Szapáry fürdőhöz, kénes gyógyhatású pompás fürdő, remek- s uj fürdő épület, tovább szép tér szá- lodákkal, majd a rómaiak által épített úgynevezett Herkules fürdő, a honnét máig is viseli e nevet. Több szép kilátó helyei és kiránduló helyei közül láttuk a rablóbarlang, Erzsébet, fehér kereszt és a Schneller kilátót, a mely utóbbit meg is másztunk. Ide 13 serpentin ut vezet fel, mintegy fél óra alatt érünk egy szép kis kiugróhoz s mindegyikünk ajkáról egy ah! rebben el. Hogyne! mintegy 60 méter magasból tekintünk le egy remek szép völgybe, látjuk az egész fürdőt, a kanyargó Cserna-folyót', szemközt a remek s már leirt fördőházat a parkkal s alól a szebbnél-szebb villákat. És most befejeztem! Szárazon a hatás pillanata alatt nem nagyítva, nem toldva, egyszerű tényeket írtam meg, ez okból bocsásd meg olvasóm untatáso- mat, dobd félre; de ha szándékod e remek utat megtenni, úgy halvány útmutatómnak hasznát veheted. Köszönet még a „Drau“ kedves parancsnoka és TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (43. ggg még inkább az „Elizabeth“ kitűnő kedélyű parancsnokának Geng kapitány urnák és e hajó tiszti karának, a kik előzékenységgel, szivesäeg-, magyarázat és szórakoztatással tették még kedvesebbé e kellemes utat. Totliváradjai Kornis István. Irta: Herczeg Jenő. Mikor Barna maiba, mint a családi tanácskozás tényleges elnöke enuncziálta a határozatot, a négy lány, kik a tanácskozásnak csak passiv résztvevői voltak, zugó éljenzésbe, viharos tapsba törtek ki. A két legidősebb, a zárkozott kedélyű Irma és a szentimentális lelkületű Eveline, megfogták a papát s csóközönnel borították el. A közvélemény eme spontán megnyilatkozása ellen a papának nem volt elég erélye síkra szállni s igy a mama által kimondott határozat jogerejüvé vált. A két kisebb lány, az alig 16 esztendős Margit, s a 8 éves Kata pedig gyermekes' örömmel vitték szét a hirt, hogy az ősszel immár Pestre teszi át a Barna család szereplésének szinterét. Mikor az nap az ebédhez ültek, a papa kedvencz ételei kerültek az asztalra, s ezen hathatós argumentumok elnyomták azt a kis ellenszegülést is, amely még keblében viharzott s apatikus lemondással hallgatta a terveket, melyek eme 4 ábrándos leány barnafürtü agyában megszülemlettek. Nem óhajtok szomorú érzelmeket ébreszteni, igy tehát nem is ecsetelem hővebben a lányok érzékeny bucsuzását, kedvencz tyúkjaiktól, kakasuktól, galambjaiktól, kutyáiktól, teheneiktől, lovaiktól, sőt még a legmeghatóbban búcsúztak fehér macskájuktól. Egyetlenegy csekély emléket vittek el, s ez egy jól megtermelt hatalmas kutya volt. Margit ugyanis korához a jobb ügyhöz méltó erélylyel lépett fel, mikor a Czézár kérdés szőnyegre került s sikerült meggyőzni az illetékes köröket arról, hogy Czézár szerzett annyi érdemet, tanúsított annyi intelligencziát a múltban, mely őt nemcsak kvalifikálja, hanem egyenesen predesztinálja arra, hogy a pesti aszfaltot tapossa. Ezen nyomos érvek következtében, Czézár Margit gardedámjául neveztetett ki. Az utazás Pestre meglehetős egyhangú volt. Mindenki belemerült gondolatainak tengerébe. A mamát, Irmát s Eveliiit az a haditerv foglalkoztatta, melyet majd a fővárosi jól szituált ifjúk szive ellen fognak indítani. Margit, Czézár toia- lettjét hozta rendbe, mig a kis Katát csak egy gondolat bántotta s ez: hogy a léghajó, mely neki jó és példás magavisetete ellenében kilátásba helyeztetett —- piros vagy zöld legyen-e ? A dán királyfinak a lét vagy nem lét kérdése nem okozott annyi töprengést, mint Katának a léghajó színe felett való megállapodás, végre is, erő»,- elhatározással azon kéréssel fordult a 16 kalapdoboz, két pléd, 5 nap és 5 esőernyő, 3 tavaszi kabát, 2 női gallér közé beékelt papához, hogy nagyon jól fogja magát viselni, ha két léggömböt kap; pirosat is, zöldet is. A papa jóváhagyó ígérete folytán töprengő lelkülete, a rendes kerékvágásba tért. Margit is bevégezte Czézár csinosítását s az illetékes köröknek bemutatva müvét, köz- megelégedést keltett. Hosszú volna az utazás részleteit leírni s igy ugorjunk át oda, hol képzeletben már mindegyik leány volt I— a fővárosba. Minden nagyobb emóczió nélkül megérkezve, szállodába hajtattak, mely után a papa teendői közé tartozott lakást keresni. Négy napi fáradságos emelet mászások után végre örömsugárzó ábrázattal lépett be a papa I felpakkolva rögtön a családot, elhurczolkodtak a kerepesi-ut egyik mellékutczájába, hol az első emeleten oly lakást találtak, mely Katától kezdve felfelé a mamáig mindenkinek igényeit kielégítette. Teljes hét napig folyt a berendezkedés, mig végre a 8-ik napon immár oly annyira rendben voltak, mikép megnyithatták termeiket a nagy közönség helyesebben a házasulandó ifjúság számára. Miután ismeretségük nem volt, elhatároztatott, a modern eszmék felé hajló mama indítványára, hogy az úgynevezett immár nem szokatlan úthoz fordulnak, hogy nehány fiatal embert szerezzenek, kik azután majd megszerzik a további ismeretségeket. S másnap az összes napilapokban megjelent a következő apró hirdetés: Két fess fiatal leány, vidékről felköltözött tisztességes család gyermekei ismeretség hiányában ez nton keresik néhány fess fiatal ember, lehetőleg journaliszta ismeretségét. Leveleket teljes czimmel a kiadóba kérünk „Hirlapirónék“ czim alatt. S a mama eme eszméje várakozáson felül jól sikerült. Egy egész sereg hirlapiró jelentkezett, kikből azután bizalmas családi tanácskozás alkalmával,
