Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-10-04 / 40. szám
1896. október i, _______________ TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (40. sz.) ________________________________ | 32 . A Schneider Józsefné született Báter Anna Azért úgy véve a dolgokat, a mint vannak: valóban kár a „Tolnavármegye“ illető levelezőjének az idézetthez hasonló, tendencziózus s hozzá alaptalan hirecskékkel traktálni a publikumot; hirecskék- kel, melyek szerényke — egy sornyi-terjedelmüknél fogva még laptölteléknek sem alkalmasak. Pártos Zsigmond, plébános, iskola-igazgató. A kiállítási tárgysorsjáték. A kiállítási tárgysorsjáték irányt napról napra nő az érdeklődés, minthogy ma már az egyes csarnokokban láthatók azok a díszes tárgyak, melyeket ez ideig megvásároltak a sorsjáték czéljaira. A kiállítási tárgysorsjátéknak összesen 19849 nyereménye lesz, a miből önként következik, hogy ilyen nagymennyiségű számot nem lehet egy nap alatt kisorsolni, miért is az intézkedés történt, hogy' húsz napon keresztül naponkint 1000^—1000 tárgyat sorsolnak ki, de vasárna-' ponkint szünetel a sorshúzás. A kisorsolások, melyek október 1-én kezdődtek, úgy történnek, hogy 14 napon át az egy koronás nyereménytárgyakat sorsolják ki, 5 napon át pedig a két koronás nyereménytárgyakat, és csak a huszadik napon, vagyis október hónap 23-án kerül sorra a 846 nagyobb nyéremény és a 6.000, 10.000 és 2Q.000 koronás három főnyeremény. A nyereménytárgyakfól a részletes jegyzéket, a napokban teljesen közzé fogjuk tenni, de addig is érdekesnek tartjuk megismertetni a három főnyeremény tárgyait a következőkben. Az első főnyeremény tárgyai nemcsak díszükre de czélszerüségükre nézve is rendkívül ügyesen és szerencsésen vannak összeválogatva. Áll pedig ez a nyeremény 12 személyre szóló komplet ezüst evőkészletből, 12 személyre szóló pompás aranyozott ezüst borkészletből, 10 darab, kiválóan ízlésesen kidolgozott nehéz ezüst pecsenyés és. tésztástálból, 4 darab díszes, ezüst kupakkal és fogóval ellátott korsóból, 12 személyre szóló, gyönyörű ezüst mokkakészletből, továbbá ugyancsak 12 személyre való csinos fagylalt garnitúrából, 2 darab három karos ezüst gyertyatartóból, 2 darab ezüst gyümölcstartó asztaldísz, végül egy darab, művésziesen kidolgozott ezüst fedelű és fogóju nagyobb korsóból. Szóval megtalálható itt minden, a mire csak egy jó gazdasszonynak, a ki a művésziest szereti egyesíteni a hasznossal, szüksége lehet. A második főnyeremény olyan tárgyakból áll, a minőkre a legtöbb szép és nem szép asszony vágyva vágyik. Ragyogó szépségű brilliáns diadém ez, mely egészen szédszedhető és pedig 4 melltüre, 4 nyakékre és 3 rezgő hajtüre. Micsoda boldogság volna ezt megnyerni és általa tündökölni a farsangon, kivált több leány nyal megáldott mamáknak. Van ezenkívül ehhez még egy külön nyakék, mely női melltünek és liajtünek is használható, továbbá két remek brilliáns függő, nagy gyöngyökkel. A harmadik főnyeremény egy empire-stilü férfiszoba berendezés, de oly bámulatosan szép, hogy nincs jó ízlésű férfi, a ki az első látásra bele nem szeretne s magáénak ne kivánná. Áll pedig egy íróasztalból, melyhez foteuil jár, egy külön garnitúrából, egy szalonasztalbóí, könyvállványból és két sarok- etazsérból. A gyönyörű bútorzat bronczczal berakott mahagóni fából való s az ülőbútorok disznóbőrrel vannak kárpitozva. A kisebb nyereménytái’gyakból, melyeknek az egyes csarnokokból való elvitele nem ütközik a kiállítási szabályokba, egy csinos kollekcziót az ünnepélyek csarnoka első emeletén állítottak máris össze, mig a nagyobb nyereménytárgyak a közetkező csarnokban találhatók föl: az iparcsarnokban, a fém- vas- és építészeti ipar pavilionjában, a jármüvek csarnokában, a zene- és hangszerkiállitás pavilionjában, a gépcsarnokban, a bányászati épületben a pozsonyi város ban, a sokszorosító ipari és kertészeti csarnokban, * vásárosbódékban stb. Minthogy, mint említettük, a nagy nyereményeket csak október 23-án sorsolják ki, az intéző körök úgy intézkedtek, hogy ha a készlet tart, az esetben egész e napig lehessen sorsjegyet vásárolni, hogy azoknak is módjukbau legyen a nagy nyereményekre játszani, a kiknek a sorsjegyei előbb netán kisebb nyereménynyel kihúzták. Sorsjegyek kaphatók lesznek tehát egész 23-ig az összes elárusító helyeken, úgyszintén a főelárusitó helyen is, Károly-körut 24. szám alatt. Megemlítjük még, hogy a sorshúzásnál a politikai hatóságot Vesztróczy Jenő VI. kerületi elöljáró képviseli, úgy szintén részt vesz ott a kereskedelmügyi minisztérium részéről e czélra kinevezett bizottság is. A sorsolás nyilvános lesz és az ünnepélyek csarnoka nagytermében naponkint délután 3—6 óra között tartják meg. Itt fogja a másfél méter átmérőjű hatalmas szerencsekerékből egy árvagyermek a számot kihúzni, sokak örömére és bizonyára még többek szomorúságára. Műtárgyai a vármegye? Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága folyó hó 8-án tartja meg őszi rendes közgyűlését gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatta következő tárgysorozattal: 1. A millennium alkalmából megállapított cul- turális czélok érdekében az 1894. évi 422/rkgy. sz. határozat értelmében felvett kölcsön törlesztésére a jövő 1897. évre-kivetendő 1%-os pótadónak megálla- pitása. 2. Az alispán időszaki jelentése. 3. A számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. 4. Az időközben eszközölt pénztári vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek. 5. A vármegye 1897. évi közigazgatási-, árva es gyámhatósági szükségleteiről szóló költségvetés. 1 A gyámpénztári pénzkészletek elhelyezésére igénybe veendő pénzintézetek kijelölése. 7. A közigazgatási bizottság kebeléből a folyó év végével kilépő tagok helyeinek betöltése. 8. Az igazoló választmány újjá alakítása. 9. A községi jegyző szigorló-bizottság újjá alakítása. 10. A községi és körjegyzők nyugdíj-alapjára felügyelő választmány újjá alakítása. 11. A tiszt ügyészt, az 18 7. év folyamán 1876. évi VI. t. ez. 55. §-a értelmében helyetesiteni hivatott ügyész kijelelése. 12. A központi választmányban, valamint az állandó választmányban, Bárány Sándor bizottsági tagnak elhalálozása folytán megüresedett tagsági helyek betöltése. 13. vármegyei lótenyésztési bizottságbaif | Döry József lemondása folytán megüresedett elnöki tisztségnek betöltése. 14. A legtöbb adót fizető vármegyei bizottsági tagok 1897. „évre kiigazított névjegyzéke. 15. Az időközben megszűnt bizottsági tagok helyeinek betöltése. 16. A gyámpénztári tartalék-alapból 1897-ben fedezendő kiadásokról szóló költségvetés. 17. Az 1896. évre kivetendő 1 1897-ben esedékes katonabeszállásolási potadó megállapítása. 18. Az 1897. évi betegápolási járulék megállapítása. Miniszteri rendeleiek: 19. Vallás- és közoktatásügyi ministeri leirat a .magyarnyelv terjesztésére szánt vármegyei alapra vonatkozólag. 20. Vallás- és közoktatásügyi miniszteri rendelet a bonyhádi és gyönki algyimnásiumok javára tett vármegyei alapítványok alapitó okirataira vonatkozólag. Körlevelek és szakosztályi előterjesztések: 21. Abauj-Torna vármegye körlevele, a közigazgatási szervezet jelenlegi helyzetének javitása érdekében az országgyűlés képviselőházához intézett feliratának támogatása iránt. 22. Sopron vármegye körlevele, a halotti negyednek törvényhatósági tisztviselők részére is, teljes összegben való kiadatása ügyében. 23. Az állandó választmány pénzügyi szakosztályának előterjesztése a folyó évi 235/rkgy. számú határozatára vonatkozólag. 24. Ugyanazon szakosztály előterjesztése a folyó évi 236/rkgy. számú határozatra vonatkozólag. 25. A vármegyei erdészeti bizottság elnökének előterjesztése Simon János körerdőőr segélyezése tárgyában. Alispáni jelentések: 26. A bonyhád-bátaszéki törvényhatósági közút mentén szükséges kavics elhelyezésére használt földterület bérbevételére vonatkozó szerződés jóváhagyása tárgyában. 27. Néhai Illés Péter volt vármegyei hivatalszolga temetési költségeinek utalványozása tárgyában. 28. Egyes tisztviselők szabadságolására vonatkozólag. Árvaszéki előterjesztések: 29. A teveli gyámpénztári könyvvivő fizetésének emelése tárgyában. 30. A Glöckner Konrád-féle, 31. A Schneider Gáspár-féle, féle, ~ 33. Az öreg Tóth József-féle, fedezetlen gyámpénztári követeléseknek a gyámpénztári tartalék-alapból leendő megtérítése tárgyában. Tiszti iiyyészi vélemények: 34. Bátaszék község képviselő-testületének szakértői szemledijak megállapítása tárgyában alkotott szabályrendeletére vonatkozólag. 35. Murga község képviselő-testületének, a vágatási biztos díjazása tárgyában alkotott szabályrendeletére vonatkozólag. 36. Szegzárd község képviselő-testületének, a Szegzárd Szálló bérbeadása tárgyában hozott és Tóth Gyula és társai által megfelebbezett határozatára vonatkozólag. 37. Czikó község képviselő-testületének regále kötvény értékének visszatérítése, 38. Döry-Patlan község képviselő-testületének szolga-fizetés emelése, 39. Báta község képviselő-testületének kölcsön felvétele, 40. Báta község képviselő-testületének földterület átengedése, 41. Czikó község képviselő-testületének iskola segélyezése, 42. Német-Keér község képviselő-testületének ingatlan eladása, 43. Bátaszék község képviselő-testületének in- gailan bérbeadása tárgyában hozott határozatára vonatkozólag. 44. Községi költségvetések és számedások. 45. Időközben beérkezett tárgyak. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. .A. T7-su3ls:a.p'CLIrta: HÁRSY KÁLMÁN. Eltűntek az Orsóvá és Moldova közötti sziklatömegek : a Vaskapu nem anaebronismus többé. A technikának remeke az, a mit a sziklatömegek eloszlatásával végzett. Ismeretes dolog, hogy a berlini nemzetközi kongresszus 57. czikke tette kötelességünkké, hogy az Alduriát Ausztria-Magyarország szabaddá tegye; később a két kormány megegyezésével I munkálat a magyarokra maradt. Milyen akadályokat is kelletett elhárítani, tekintsünk csak ezen végig vázlatosan: Stenkánál 15 kilométernyire a Duna medrén szikiapad van, a sziklafeneket megfelelően kellett kirepeszteni, Kozla és Dojka felől kettős szikiapad van, itt az akadály még nagyobb volt. A Tachtália és Grébenhegynél nemcsak a,z elsekélyesedett Duna, hanem zuhatagai is nagy akadályok voltak. Itt is a sziklafeneket felrepesztették s nyílt hajóutat létesítettek. A Grében-csucs lehorda- tott és Grébentől Milonovác szerb faluig gátat épitettek, szükebb mederbe szorítván 1 Dunát. A Jucz zuha- tagnál kisebb arányú, de hasonló munkálat folyt. Jucztól Golubnyeig kőből 1600 méter szoritógát épült. A legnagyobb hajózási akadályt a Vaskapu képezte. Itt van a Prigrada szikiapad, a mederbe nyúló szikianyelvek és szirtek annyira elzárják a viz folyását, hogy alacsony vízálláskor a hajózás teljesen szünetelni kénytelen, de még nagy vízálláskor is nehéz bajokkal kelletett megküzdeni. Itt tehát radikálisabb eszközökhöz kelletett folyamodni, hogy minden vízállásnál lehetővé tétessék az akadály nélküli hajózás. E végből I medertől a legmagasabb viz színe fölé érő gátak által teljesen elkülönített csatorna épitése határoztatok el. A munkálatok foganatosításáról 1881- ben hoztak törvényt s csak mikor a munkálatokat megkezdették: tűnt ki, hogy a Grében milanováci szakaszon, Szivnica község és a Vaskapu csatorna alatt, a kis Vaskapunál, hol nincs elegendő vízmélység. & A Vaskapu munkálatainak nagyságáról s méreteiről fogalmat alkot, hogy tiz és fél millióra tették a költségeket. Hiába kerestek vállalkozót; a mai mindenre kész vállalkozás korszakában erre az üzletre nem ajánlkozott s vállalkozott senki. De mégis kilencz millió mellett egy konzorczium akadt, A konzorczium- mal megkötött szerződés szerint a munkálatoknak 1895. deczember végére kelletett volna készen lennie, felmerülvén az uj munkálatok szüksége, a napokban lefolyt fényes megnyitási ünnepekkel koránt sincs a Vaskapu szabályozás befejezve, mert az csak 1898-ban lesz kész. Ekként a tényleges szabályozási munkálatok nyolez esztendeig tartottak. 1890-ben szeptember
