Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-10-04 / 40. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (40 sz.) 1896. október 4. 18-án a Greben begy csúcsának lerepesztese ünnepé­lyes aktus között történt. A nagyemlékű Baross Gá­bor maga nyomta meg azt a gyújtó gombot, melyet érintésére nyomban felrobbant egy hatalmas akna s a Greben csúcsából nagy sziklatömeg hullt ala a Duna hullámsirjába. A nagy jellentősegü mozzanatot Alibeg sziklaszirt fölött emléktábla örökíti. A hat esztendeig tartó munka közel van befejezéséhez : meg a kis Vas­kapu van hátra. A mi méltán tölthet el büszkeséggel, az, hogy e nagy munka kizárólag magyar munkaerőkkel készült I a magyar technikai haladás fenyes bizonyságául szol­gál. A Párisban tartott belhajózási nemzetközi kon­gresszus, a legnagyobb méltánylattal emlékezett meg a nagyszabású munkáról és azt czeltudatosnak, szak­avatottnak mondja. Sok munka és sok viszontagság után ez év február 29-én a Vaskapu szabályozás oly stádiumba jutott, hogy e napon felrobbanthatták a csatornát el­záró gátat és a csatornába hömpölygőit a Duna ha­talmas árja. A Dráva hajó ment át legelőbb, aztán a Szapáry Gyula remorquer, több uszály hajóval. * Szeptember hó 27-én a magyar király, román és szerb szomszédjainak társaságában Orsován az I. Ferencz József nevű gőzhajóra szállt. Midőn ennek ragyogó hajóorra átszelte a Vaskapu csatornáját el­záró virágos kötelet; dörögni kezdtek a parti ütegek. Dessewffy Csanádi püspök megáldja az uj hajóhidat. Azzal nyer befejezést a korszakot alkotó munka, mely a keleti államokat közelebb hozza a nyugathoz. Szé­chenyi eszméje egy jó félszázad után teljesült. Fejedelmi utazások. A vaskapui ünnepélyek alkalmából, midőn a ritka ünnepre három ország fejedelme utazott el szék­városából, — alkalonfszei’ünek találjuk a fejedelmek utazásairól Írni. Mert* az utazás mindenkinek költsé­ges, de főleg a fejedelmeknek! Könnyű volt XIV-ik Lajosnak a .civillistájából kijönnie, mikor Versailles- sohasem mozdult, vagy II. Károlynak, a ki mikor át­lépte Angliát, ugyan sohase látta többé a Calais csa­tornát. Hanem az oly ideges temperamentum a minő a németek nagy, szónokló császárja, sok német már­kát utazgat el. Kóla szinte elmondható, hogy utazá­sai nem politikai kényszerűség, hanem szenvedély. A walesi herczeg jobb lenne a kárpátegyesület turistá­jának, mint a Britt birodalom királyának. Hogy | monarchiák mennyit költhetnek egy-egy utazás alatt, arról fogalmat alkot, hogy Vilmos császár Rómában 5000 kolduló levelet kapott. Miklós orosz czár, midőn 1857-ben Kómában (a pump klasszikus földjén) járt, nem kevesebb, mint 17.000 kéregető le­vélhez volt szerencséje. Viszont vannak monarchiák, rendesen exotikus nevű országokból, a kikről tudva van, hogy még vendéglői számlájukat is méltóságu­kon alólinak tartják kifizetni. Vilmos császár legutóbbi utjának költségei 400.000 frtra vannak számítva. A cselédek között ki­osztott jutalmak is mesés magasságot érnek el s egyéb ajándékok is nagy értéket képviselnek. Pontos felszámítás szerint a császár Berlinből nyolczvan gyémántgyűrűt, 150 rendjelt, ötven mell- tüt, harmincz darab gyémánttal kirakott nyakkötőt, hat pompás diszkardot, fényképeit arany keretben, harmincz aranyórát lánczczal, száz darab szivartár- czát, húsz darab gyémánttal kirakott vörös és fekete sasrendet vitt magával. . Lássék azonban bármennyire a fejedelmek pri­vát kedvtelésének az utazgatás, mégis többszőr mélyre­ható politikai következményekkel jár az. Mikor Vil­mos császár pár év előtt Spanyolországot megláto­gatta, senki sem gondolta, hogy következménye lesz a spanyol-német szövetség, mely ismét még nehe­zebbé tette, hogy Francziaország Elszasz-Lotharin- giáért bosszút állhasson. Francziaország e szövetség következtében a spanyol határt megerősíteni kényte­len s teljes seregével nem mehet a németek ellen. Az olasz-német szövetséget is több fejedelemi utazás előzte meg. Nem azért mintha az olasz nem szívesen szövetkeznék bármily nemzettel, hanem, mert Németország mit sem ér az olaszszövetségeseivel, ha ezek a hadaikat az országban tartják. Moltke dolgo­zott ki tehát tervet, mely . szerint, mihelyt Franczia­ország hadat üzen Németországnak, az olaszok köte­lesek százezer főből álló csapattal Lyon felé támadó­lag vonulni. E hatalmas erőd ostroma lenne az olasz haderő főfeladata, melylyel a franczia erő jelentékeny részét I ezt a megállapodást pecsételte meg minden való­színűség szerint Vilmos császár utóbbi látogatása. A kérdés kapcsán éppen most, midőn az inter­parlamentáris konterenczia Budapesten végezte tanács­kozásait, mely az örök békéért küzd, • fölvethetjük, van-e béke Európában ? Van! Az európai népek le­roskadnak a béke tetemes költségei alatt. Áttekintve a mai európai helyzetet, ellehet mondani, hogy egész közép Európa, az északi tengertől Szicziliáig, a Vogézektől a Visztuláig és Fekete tengerig, a béke fenntartására lépett szövetségbe, nem is említve a távolabbi orszá­gokat. Olyan hatalmas békeszövétség ez, a minőhöz hasonlóra nem volt még példa a világtörténelemben és nem túlozunk, ha azt mondjuk, hogy a béke e hatalmas müvét is a fejedelmi utazások teremtették meg. Hanem a szép Stuttner bárónő nem ilyen békét akar. A nemzetek teljes leszerelését a katonaság vég­leges megszüntetésével s a most milliárdokat elnyelő Molochnak, mely a solda testa fentartásával jár tel­jes megsemmisítését a kultúra czéljaira; de miféle szép ábrándok ezek! . . . N. TÖVISEK. „Nincs többé sajtó-hiba „Nincs többé sajtó-hiba!“ így ir jó Palást .barátom. Nézem — hát uram fia. őszi versem sírni látom. Nyaka, lába kitekerve, Rajta szeplő és szemölcs; így még kritikus se ver le — Gyászt poéta mostan olts! Tisztelt jó szedő urak. Ugye a sör, mi megártott? Rajtam most Palást mulat, Hogy engem ily páczba mártott. Ily verset még nem pipáltam, Ha sületlen vagy ha nyers; Majdhogy tótágast nem álltam, Látva téged, őszi vers. Itt a szüret ideje, Úgy Szegzárdon, mint Lőrinczen, Ott áll a szőlők fele, Itt egy árva biling sincsen. Szerkesztő ur, töltse félig Szinborral nagy hordáját, S a kik versem megkímélik, A szedőknek adja át. Sántha Károly. HT’oljrtsitáe. Kedves, drága Karcsikám! Én szerelmes jó barátom, Fenti czikked mar, csip ám Itt sokunkat, úgy találom! . . . Szép a versed technikája, — Hát az eszme!?!... Homlokom Készülj egy ököl-csapásra, Szent igaz : »Le styl ce est lhőmmé!« Verses háborgásodat Már osztotta árva lelkem, — Ámde jptt a »Kőnyomat« S rögtön égi enyhre leltem! . . . . »Kőnyomatból« szedte-vedte Szép versed ki a szedő, — így tehát —* és mondjad ezt Te! —: A hibás, bizony, nem ő! ., . Ámde én se lészek az — Gondolom, hogy jól belátod — Lévén réges-rég igaz, Forrón szerető barátod ! . . . Egy tanácsom volna néked — Es ezt meghallgathatod! — „Máskor ily szép versikédet Küldd nekünk s szüzén kapod!“ Es még egyet — Karcsikám! — «így ir jó Palást barátod !« Szerkesztőnk nem képes ám, — Mert a jégverés megártott! — Arra, hogy hát »töltse félig Szin-borral nagy hordáját S a kik versed megkímélik, A szedőknek adja át.« Nincs ma szőlő —, nincs szüret, —[ Ám a nyomda bir szedővel!------------­S lesz pompás fegyverszünet Egy ujabbi hordó-sörrel! . . . Ha iró vagy, vesztegesd meg Ily áron a szedőket És a dolog könnyebben megy — így nyerheted meg őket !....*) Palást. KÜLÖNFÉLÉK. — A király nevenapja. Ma van dicsőségesen uralkodó I. Ferencz József apostoli királyunknak nevenapja, mely alkalommal a templomokban ünne­pélyes istentiszteletet tartanak. — Az egyházmegyéből. Takács István volt bicsérdi plébános-helyettest kinevezte az egyházme­gyei hatóság Tarbéczy József mucsi-i plébános mellé vikáriussá — úgy az anyagiakban, mint a lelkiekben. — Segédlelkészi minőségben küldettek: Kain Abel Somberekről Szabolcsra, Trinn János Szebényből Hőgyészre, Németh Pál Szigetvárról Szebénybe, Szabó Dezső Sziget várra. A sombe- reki káplán^ állomás egyelőre betöltetlen marad. — Közgyűlés- A »Szegzárdi Tisztviselői Tár­saskör« folyó évi október hó 4-én délután 2 órakor saját helyiségében rendkívüli közgyűlést tart Sáfáry László elnöklete alatt. A közgyűlés tárgyai: 1. A házszabályok megállapítása. 2. A pénztári állapot ki­mutatása és ennek kapcsán a szükséges bútorok be­szerzése. 3. A nagyterem mennyezetének szükséges kijavítása. — Októberi ájtatosság. Mint az előző években, úgy az idén is egész október hónapban Szegzárdon, valamint a többi katholikus templomokban is rózsa- füzér-ájtatosságot tartanak délutáni fél 6 órakor. Az ájtatosság alatt a rózsafüzér-imádságot mondják el és Mária énekeket zengenek a hívek. — Szünetel a vallástanitás. Nemcsak Szegzárdon, hanem Siklóson is szünetel a vállástanitás az iparos- tanoncziskolában, mivel a városi közgyűlés a lelkészek eddigi tiszteletdiját törölte a költségvetésből. — Kossuth Ferencz Tolnavármegyében. Mint értesülünk, Kossuth Ferencz a napokban Tolnavár­megyébe jön, hogy az egyes kerületeket beutazva, lelkes beszédeket intézzen a függetlenségi és 48-as párt híveihez, buzdítva őket a küszöbön levő erős küzdelemre. — Kántortanitó választás. Folyó hó 1-én volt a Janosics Antal volt teveli kántortanitó nyugdi- jaztatása folytán megüresedett kántortanitóválasztás Tevelen. Mely alkalommal megválasztatott Kircz István závodi kántortanitó. — Závod vesztett, Tevel nyert. .— Fényes nász. Szept. 28-án a hódoló diszfel- vonulás kisebb kiadású képében gyönyörködhetett Bikái baranyamegyei község lakossága. E napon ülte ugyanis nászát Y i s z o 1 y i Ákos péli földbirtokos — báró Puchner Leokádiával. Násznagyok voltak: gróf Széche­nyi Sándor valóságos belső titkos tanácsos és tolna­megyei főispán, Szilassy Aladár ref. főgondnok, D ő r y Jenő tüskei földbirtokos és báró Puchner Károly huszárszázados, s földbirtokos. Az urak ugyan­azon diszöltönyt viselték, a melyben a junius 8-iki hódoló diszfelvonulásban részt vettek : különösen festői volt gróf Széchényi Bertalan és Dőry Pál tolna­megyei alispán fényes diszmagyarja. — Mivel a vő­legény helvét hitvallású, a leendő gyermekek vallása iránt pedig megegyezés nem történt, a házasság csu­pán semleges asszisztenczia mellett a róm. kát. temp­lom mellékhelyiségében jött létre. Az egyház részéről tanúként ft. Dietrich József nyugalmazott nagy- vejkei plébános szerepelt, ki gyönyörű beszédben ecse­telte a házasság magasztos szentségi jellegét. — Fél 2 órakor pompás lakoma következett szebbnél szebb tósztakkal s utána az uj pár Felső-Olaszországba Uta­zott. — Tiszteletbeli tag. A »Tolnamegyei ev. ref. egyházmegyei tanitóegylet« Mórágyon tartott köz­gyűlésében egyhangú lelkesedéssel Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelőt tiszteletbeli taggá választotta. Ezzel a derék tanitóegylet példát adott arra, miképpen kell megtisztelni azt a tanfelügyelőt, a ki igazán szivén viseli megyéje tanügyének felvirágoztatását és igaz­ságos barátja a lelkiismeretes, képzett és hazafias tanitói karnak. * A kőnyomatos lap hiteles példányát, melynek köz­lése után a remek vers sok hibája támadt, tisztelettel van szerencsénk a t. szerző urnák visszaterjeszteni. Szedők.

Next

/
Thumbnails
Contents