Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-09-27 / 39. szám
XXIV. évfolyam. 30. szám. Szegzárd, 1896. szeptember 27. TOLNAHEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitó- ______egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. El őfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. félévre . . . 3 „ — „ Negyedévre . . . '. . I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendok. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Megjelen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3' hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt' 87 kr. 100—200 I . . 2 | 87 „ 200—300 r 3 „ 87 „ minden további 100 szó 1 írttal több éves, vagy öt éves követválasztások sok helyt a szemérmetlenségig követelőkké tették. A nép tömegében oly romlott nem lehet, mint a milyen sok helyütt, éppen azért azt hisz- szük, nincs tudatában annak, hogy a legszentebb emberi jogot s állami hatalmat gyakorolja, midőn a választási urához lép. Az; hogy — és pedig néhol igazán nyomott tariffákmellett -— a szavazatokat veszik és adják, egy kinos tapasztalás, melyet mindazoknak, kik hirdetik, hogy az ország támasza és alapja a tiszta erkölcs, sürgősen meg kell gyógyítani. A gyógyítás első eszközeit a falusi is- kolaházákban találjuk. Hiszszük, hogy ha az, alkotmánytant sikeresebben tanítanák, ha az emberi méltóság és önbecsérzet emelése, nevelési elv és czél lenne, akkor a rút lélek- vásárlás mostani szemérmetlenséffei meffszüno O nének. Azt mondják: egyik arkanum a választási szigorú törvény. Hanem mikor a szigorúságot úgy alkalmazzák, hogy fuvar költségeket és a választók megvendégelését stipu- lálják, akkor szerintünk a törvény csak a megtorló tényező lehet. Iskola és az erkölcsök kultusza az igazi tényező. A törvény erkölcsös, mert legalább őszinte, mert nyíltan engedi, hogy a választó a jelöltje zsebére utazzék. De ha az erkölcs szigorú mértéke élne az emberekben, akkor nagy hiábavalóság lenne ez az intézkedés, mert mindenki tudná, hogy bajos nekem független meggyőződésemet megőrizni, ha a más bugyellárisából élve, tisztesség szerint ennek meggyőződéséhez kell szabnom a magamét. Olvasóink bizonynyal megértettek: a közelgő választások előtt a nép lelkiismeretéhez lenne szavunk, hogy sem simoniát ne tűrjön, sem a lélekvásárlót a tisztes polgári foglalkozásúnak ne gerálja. Mert ma egy csodálatos erkölcsi , deka- denczia az, hogy erkölcsi Ítéletünk alá nem esik az, a ki polgártársait pénzzel preparálja valamely politikai véleményre. Minket a politikai meggyőződés nyilvánítása elkerülésével, elsősorban az tölt el igaz részvéttel, hogy ha az alkotmányos választások a régi módon megejtetnek, mily nagyot fog erkölcsében zülleni a nép. A kérdés ethikai része érdekel s ebben a perczben, midőn sokan tudni vélik, hogy legközelebb választások lesznek, a lelkészek, tanítók s mindazok sorában, kiknek módjok van a lelkiismerethez szólni, mi is alkalmat vettünk a, felszólalásra. A kinek nem ingé, ne vegye magára. De talán nincs szükség annak ismételt és élénk hangsúlyozására, hogy sokhelyen a kor- teskedések tufságai annyira terjesztik a cor- rupcziót, hogy már ennek a sajtó részéről elhallgratása korrupczió lenne. Csak ennek kijelentésére vállalkoztunk í e czikk nem lévén kortes-czikk, természetes, hogy kinek kinek, meggyőződését kellő tiszteletben tartja. Ám egy kivánattal lehet végezni, hogy legyen a közelgő választás szerencsés az országra; legyen az uj választás annak tanúsítása, hogy a közvéleményben a legszentebb jog gyakorlatához meg van immár a megvesztegethetlen lelkiismeret mindenütt éppen úgy, mint a szegzárdi kerületben, mely a köpönyegforgatást, a pénzért való szavazást legnagyobb részben megveti. Előfizetési felhívás a TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1896. évi XXIV. évfolyam IV. negyedére. Egész érre 6 frt == 12 korona, félévre 3 frt = 6 korona, negyedévre 1 frt 50 kr = 3 korona, egy hóra 50 kr = 1 korona, mely összegek a kiadóhivatalhoz küldendők. Hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék, a t. előfizetők az előfizetési pénzek haladéktalan beküldésére tisztelettel felkéretnek. A kiadóhivatal. Képviselő választások előtt. A kérdésnek nem politikai részét érintjük, mert az illetékességünk korlátain túl van s egyébként is sok helyen ambicziózus kortesek kéretlen és kérve az irás, a szó, a dal, az alkohol kapaczitácziójával majd megteremtik a közvéleményt, hogy ki a vivát? Tehát nem azt óhajtjuk fejtegetni, hogy micsoda politikai felfogást valljunk, mert végre is a meghiggadt s állapodott gondolkozás már meggyüjtötte politikai táborba a pártokat és a mint hitében nem háborítjuk polgártársainkat, mert felfogásunk az, hogy mindenki úgy üdvözöljön, a mint akar, akként politikai hitében sem zavarunk senkit. Szép a politikai elvhüség, ha forrása tiszta. De aztán a meggyőződés tisztaságát a lelkiismeret intenzív világításánál kell ellenőriznünk, mert azt hisszük nem lesz egy olvasó sem, ki túlzástól mentnek állítaná azon vélekedésünket, hogy talán a földnek egy intézménye sem demoralizálta úgy tömegében a népet, mint a népképviseleti alkotmány. Azt a népet, melyet az alkotmány sán- czaiba a nagy reformok fölvettek, a három TÁRCZA. Miért, hogy . . | Miért, hogy többször búban írnak, Kiket az ég megihletett? Hiszen az ég — öröm hazája — Többször mosolyg fejünk felett. Miért, hogy többször a sötétet Veti vászonra a művész? Mikor sugárszegény szemével. Az ember inkább fényre néz. Miért, hogy többször ostorozzák A bűnt, a tévedő szivet? Midőn erényre szomjas lelkünk Elismerés után eped. Miért, hogy oly sötét a kép is, Mely bus szivünk sajátja már, Avagy sohsem derül felettünk, Sohsem virul ki a határ ? Hisz' annyi fenség, fény sugárzik Még a halál ölében is, S az önfeláldozás oly édes Habár gyötör a kintövis. Pezsdül a vér erünkbán újra . . . Sorsunk hisz itt csak szenvedés, Sok jut a fájdalom borából, Az öröméből oly kevés. Virág Ferencz.-Á-tzDCLen.eteis:— A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Első stadium. Gizuczi pompás, aranyos baba. Kis pufók képe van. Csipkés főkötője mögül szelíden simul ki aranyszínű haja. Sohasem sir, mindég mosolyog. Arczán hajnalpiros sugár sütkérezik, mi a ráczuppanó csókoktól lesz pirosabb. Most a pa- puska babusgatja. Három szobán sétál végig s ringatja karján a kicsi babát, a kincset. Mikor a harmadik szobába ér, elmaradt tőle a feleség. Hirtelen végig pillant, aztán csókkal zárja le a kis baba szemeit. — Szakasztott az anyja, — dörmögi édes szeretettel. Aztán' visszamegy a feleségéhez. Csöndesen ölébe rakja a kis terhet. — No legyen a tied egy kicsinyt. Akkor meg a feleség megy végig a szobán. Hirtelen végig pillant s friss csókkal szerzi meg az apjáét. — Szakasztott az apja, — merül el boldogsá> r gában. Es ragyog a boldogságtól. En még látom a boldog anya feje körül az arany holdat is, a mivel a piktorok a szenteket festik. Második stadium. Gizuczi kibújt már a pólyából. Már ötször kapott kriszkindlit. Még mindig oly aranyos, sőt talán aranyosabb. Csupa ész, csupa szellem. Iskolába jár, aztán telerakja ott sok széppel azt a kis okos fejét. — Ah! mily szép vonásai vannak. —- Nézd csak írását. Minő szabályos vonások. — Nézd a kicsi kacsóját. Hogy elmaszatolta magát a kis malacz. Csupa igyekezettből, — Gizi pompás gyerek. — Gizi talentum. — Öröme életünknek. — Óh, kedves, mennyire ismered! — Óh, piczi czukros, lehet-e más a te leányod ? Harmadik stadium. Giziből Giza lesz. Még jobban látszik, hogy a természet mily bőkezűen bánt vele. Arany fürtéit bokáig növesztette, kecses ujjacskáit a zongora billentyűi nem görbítették el. Most már nem jár esze gyermek játékokon, tehát nem mosolyog akár ketl, akár nem. Homlokáról komoly gondok nyernek k.fejezést. Az utczán nem bániul el csacska módra. Figyelmes, előzékeny, de rit-
