Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-08-16 / 33. szám
Értesítés a szegzárdi áll. fögymna- siumba való fölvételt illetőleg. Az 1896—7 tanévvel megnyílik a szegzárdi áll. főgymnasium I. és II. osztálya. Az I. osztályba csak oly tanulók vétetnek fel, kik életök 9-ik évét már betöltötték és arról, bogy a népiskola 4 alsó osztályát jó sikerrel végezték, nyilvános népiskolától nyert bizonyitvánat mutatnak elő vagy felvételi vizsgálattal igazolják, hogy hasonló mértékű képzettséggel bírnak. Tizenkét évesnél idősebb tanuló felvételű fölött a tanári testület határoz. Azok a tanulók, a kik reál- vagy polgári iskolából akarnak a gymnasium II. osztályába átlépni, kötelesek az I. osztály latin nyelvi tananyagából felvételi vizsgálatot tenni. Ezen felvételi vizsgálatra f. é. augusztus hó 28-án kell jelentkezni az igazgatóságnál. Magok a felvételi vizsgálatok augusztus 29., 30. és 31-kén tartatnak meg. A felvételi vizsgálatok dija 10 frt, a melyet a vizsgálat megkezdése előtt kell lefizetni. A tanulók felvétele és beírása szeptember hó 1, 2 és 3-ik napján történik. A felvételnél minden tanuló köteles magával hozni: 1) A megfelelő iskolai bizonyítványt; 2) keresztlevetét ill. születési bizonyítványát és 3) ujra-oltásáröl szóló bizonyítványt. A felvételre minden tanuló személyesen és atyja, vagy anyja vagy gyámja, illetőleg azok valamely külön megbízottja kíséretében tartozik az igazgatóságnál jelentkezni. Azok a szülők vagy gyámok, a kik nem laknak helyben, a felvételkor alkalmas helyettest tartoznak bejelenteni, kire a házi felügyelet és nevelés tekintetében kötelességüket és jogukat átruházzák. A felvételi dij 3 forint, a mely alól senki sem menthető fel. Ezenkívül minden tanuló a felvételnél az ifjúsági könyvtárra, az évi Értesítőért s esetleg a műének tanításáért köteles bizonyos csekélyebb dijt — előre láthatólag 1—1 irtot — fizetni. A tandíj az egész évre 24 frt, a mely összeg négy részletben, fizethető. Az. I. részlet legkésőbb 1896. okt. 15-ig fizetendő. Tandíjmentességet oly — szegénységi bizo- nyitványnyal bíró — tanulók kérhetnek, a kiknek bizonyítványában több a „jeles“ és „jó“, mint az „elégséges“. Nem menthetők fel, a kik a magaviseletből „rossz“ vagy „kevésbbé szabályszerű“ érdem- jegyet kaptak. Tanárok és tanítók, továbbá oly szülők gyermekei, a kik beigazolják, hogy egyszerre három vagy több gyermeket taníttatnak, szegénységi bizonyítvány nélkül is fölmenthetők, az utóbb említettek azonban csak a féltandij alól. A tandíjmentességet írásban kell kérni az igazgatóhoz czimzett folyamodványban, a mely szeptember 15-ig nyújtandó be. Mindennemű jelentkezés valamint a felvételi 2 _________________________j_________ fájdalmamat, s ha néha visszasírt is szivem ahhoz, a kit elvesztettem, újra nyugodtá lett. Alakod elmosódott lelkemben, elfeledtelek. Az történt csak velem a mi megtörténik százzal és ezerrel. Boldog nem voltam, de nem is szenvedtem, éltem mint mindenki, a kinek szive üres. Nem maradt mindig igy. Sorsom egy lányt hozott utamba; olyan volt, mint te valál: szép, szőke, okos lány. Szemeiből jóság tükröződött, ajkán édesen csengett a szó, s mosoly játszott rajta. Temetőben jártam, ott láttam, a mint édes anyja sírján imádko- zék, s szemeiben harmat ragyogott. Megismerkedtünk, s aztán szivembe újra belopódzott az az édes érzelem, mely egyedül ád itt lenn boldogságot. Megismertem szivét, szive minden, titkát, minden gondolatát, örömét, bánatát. Árnyékává lettem, kisérve minden lépését, szerelmes rabjává szegődtem, megvallva néki mély szerelmemet, s ő kezét kezembe téve édes mosolygással hallgatott reám. Egy szép nyári estén keblemre borult, s mig én fülébe súgtam, szeretlek, szeretsz-e ? csókra nyujtá ajkát. A csillagok látták, az Eg tudta csak, hogy újra boldog vagyok. Hittem, hogy szeret, pedig nem mondotta ki azt az édes szót, melyet te tőled hallottam, de hát a csók jelenthet-e mást is ? . . Az első szép napra sok szép verőfényes óra vizsgálatok és beiratások — azon esetre, ha az intézet helyiségei még nem volnának rendben — a városháza naqu tanácstermében tartatnak meq d. e. 8—12-ig. * A főgimnasium igazgatósága. A pécsi robbanás és a szakértők véleménye. — A „Pécsi Napló“ nyomán. — Gőbel Gyula vizsgálóbíró a robbanás indító okainak kipuhatolásával megbízott szakértők vélemé- nyét, mely a nagy halomban egybegyült vizsgálati ügyiratok leglényegesebb dokumentuma, a szakértők rövidesen egybefoglalt szakvéleményét a következőkben ismertetjük : 1. kérdés: Lehetséges-e, hogy a Wertheim szekrényben levő robbanó anyag a kirakatban levő tüzet fogott rakétáktól gyuladt föl? Válasz: A gyuladást égő anyag érintése idézte elő; a robbanó anyag legalább 40 kgr. lőpor volt. 2. kérdés: Lehetséges-e, hogy a kirakatban levő rakéták, tekintettel arra, hogy oda nap sohasem süt, felgyulhattak az átforósodott levegőtől ? Válasz: Ha a Wertheim szekrény ajtaja egészen be volt téve, a kirakott rakéták netán feltételezett meggyulladása által keletkezett tűz a szekrénybe nem juthatott s az ott levővlőport meg nem gyújthatta. 3. kérdés: Milyen robbanó anyagok voltak a robbanás pillanatában az üzletben, melyek a robbanást előidézhették, vagy annak súlyos következményeit elősegítették ? Válasz: Hogy az üzlethelyiségben egyébb kisebb mennyiségű gyorsan égő vagy robbanó anyag volt jelen, annak lehetősége nincs kizárva, de bizonyos az, hogy a nagymérvű pusztulást a helyben talált nyomok (a kirobbanó lángnyaláb) de különösen a Wert- heim szekrény deformált állapota — a főhatást mégis csak lőporrobbanás idézhette elő. Bizonyos az is, hogy Skoff szakértő szerint a szekrény falának bélelését képező s a letépett vasfalakhoz tapadt fekete homokban tökéletlen elégett lőpor, azonképen kevés salétromsavat, szenet, ként, di- és trioxidot találtak • utólag nagy mennyiségben. 4. kérdés: A nap heve mennyiben járulhatott hozzá a robbanás előidézéséhez ? Válasz: Hogy a nap heve által történt volna a gyuladás, teljesen ki van zárva. Hogy a rakétaüzletben a rakéta meggyuladása által netán keletkezett légnyomás a wertheim szekrény betett ajtait kinyissa, lehetetlen, sőt inkább befelé nyomta. 5. kérdés: El volt-e a puskaport tartalmazó wertheim szekrény a robbanás pillanatában zárva ? Válasz: Kétségtelenül megállapittatott, hogy a wertheim szekrény alsó ajtaja bezárva ugyan nem, de teljesen betéve volt, mert az ajtó tengelyének sajátszerü kigörbülése, illetve elszakadása, a szekrénynek helyéből való mikénti elmozdítása olyan dinamikai hatásra mutat, mely előáll akkor, ha a robbanás gáz- és gőz- termékeny szekrényben utat nem talál. 6. kérdés: Mi lehetett a gyuladás illetőleg robbanás közvetlen előidőzője ? TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (33. sz.) következék. Elválhatatlanok voltunk, mint két jó barát, bizalmasak, mint két szerető testvér. Közös volt örömünk, közös a bánatunk. Együtt hallgattuk a csermely suttogását, mély erdő zúgását, fénylő termekben a czigány muzsikáját, s igy éreztük, mintha minden ismételte volna első kérdésemet: „szeretlek, szeretsz-e?“ Ennek is végé lett. Sorsom elválasztott tőle, eldobott messzire, idegenek közé, hol nem volt senkim sem. Csak emlékeim kisértek el, meg az ő áldó szava, melyet könyek között mondott, mikor bucsu- zásra nyújtotta kezét. Nem volt senkim ? de volt, ő még velem maradt. Levelei elmondották, hogy lelke felkeres abban a kisded hajlékban, mely ott állott egy völgy ölén, százados fák alatt. Megérezte, ha reá gondoltam, én is tudtam, mikor jár nálam a lelke ? tudtam, mikor bántotta gond, mikor volt öröme. Azt is megéreztem, mi lesz levelében ? Rokon volt a lelkünk, szivünknek is egy volt minden dobbanása. Egyszer félni kezdtem, mintha ellenség közt járnék, a ki el akarja rabolni kincsemet, titkon őrzött boldogságomat. S nemsokára megjött a levél: kérő jár a háznál, magas deli ifjú, méltó egy szép leány igaz szerelmére. S én biztattam rá, hogy legyen felesége, induljon meg vele a boldogság útjára. Szivemnek hallgatást parancsoltam, pedig nagyon Válasz: Hogy a gyuladás, mely ama robbanást is előidézte, a Wertheimszekrényben keletkezett kétféle módon történhetett: a) vagy az által, hogy a szekrényben elhelyezve volt tüzkeverék önmagától meg- gyuladt, mert ismeretes, hogy ilynemű keverékek hosszabb ideig állva, önmaguktól is meggyuladhat- nak, s az égés átterjedt az ott levő lőporra, vagy b) az áltel, hogy éghető anyagok a szekrény ajtajának nyitott helyzetén talán véletlenül odaugrottak, tűz vagy szikra következtében meggyuladtak. A szekrényajtó csak az égés kezdődése után — tehát mikor a füst kitódult — löketett be. * Eddig a szakvélemény, melyből teljes bizonyossággal csak az állapítható meg, hogy sohasem fog kétséget kizárólag kiderülni, mi idézte elő a robbanást, mert a szakértők ebbeli véleménye tartózkor1 annyit azonban mégis megállapították, hogy a ro1 nékony anyagok egész halmaza volt abban az ben elhelyezve, mi által Koszi János ellen a r lanság által előidézett emberölés erimenje minden kétséget kizárólag megállapítható lesz. Amint értesülünk, Göbel vizsgálóbíró eddig máris 46 sérültet hallgatott ki, azokkal jegyzőkönyvet fölvett, és csötörtökre és péntekre még 26 sérültet idézett maga elé, kik már olyan állapotban vannak, hogy eleget tehetnek a vizsgálóbíró megidézésének. A kórházakban még ápolt sérültekről ma érkezett a vizs- gálóbiróhoz hivatalos átirat, hogy négy sérültnél lehet complicatiótól tartani, igy azoknak állapota még súlyosnak mondható. A múlt hét veszedelme. Lapunk múlt számában röviden megemlékeztünk már arról a véghetetlen nagy csapásról, mely vár- megyeszerte 24 óra alatt megsemmisítette az idei terméshez fűzött szép reményeket. Az okozott károk nagyságát, a szenvedett veszteségeket ez idő szerint megállapitani nem lehet, mert hisz még a veszély pillanatának dermedtsége alatt állunk, hanem azért már megközelítőleg konstatálhatjuk, hogy vármegyénk évtizedek alatt nem szenvedett ily nagymérvű elemi csapást, mint az elmúlt hét okozott. Ha kocsin, ha vonaton indulunk útnak, min< felé /a pusztulás nyomait látjuk, mindenfelé az i előtt learatott gabona, s idő előtt elpusztult veten nyék, s a már megszüretelt szőlők siralmas látványa, kelti fel bennünk azon kérdést, mi lesz ennek a következménye ? Nehéz a létérti küzdelem, mert hisz az embernek minden erejét össze kell szednie, hogy fentartá- sához szükségeseket előteremtse, nem szabad sajnálni fáradságot s a munka okozta verejtékeket, mert mindenki nem csak önmagáért, de hozzátartozóiért is küzdve felejti a kimerülést s előre is gondol, mily édes lesz fáradtságának gyümölcsét annak idején élvezni. Boldogság is az, midőn szép terményét, melyet féreg meg nem emésztett, jég el nem vert, biztos helyen látja, jól esik az emberi léleknek azon tudat, ______________________1896. augusztus 16. sa jgott, azért fájt oly nagyon, hogy én boldog nem lehetek, s vele az életet együtt nem járhatom. Induljon meg mással! Jegyes lett, ujján aranygyűrű fénylett, s azután felvette menyasszony ruháját, . myrtus koszorúját, s elment az oltárhoz szerelmet esküdött egész életén Csak messziről néztem, esküje csak alig halla szott el hozzám, s imádkoztam érte, hogy ő V’ légy eg. Szivem meg úgy sajgott imádságom 1 Magamra maradtam; igy jutottam hozz&u, rágós sírodra, márványkeresztedhez. Megbünhödtem érte, hogy elfeledtelek, s hogy szivemet újra szerelemre adtam. Megbocsátasz érte? így beszélt a vándor s megszólalt a madár, a temető fái közt gerle kezdett búgni: régi szerelemről, régi szép álmokról. . . * * * Tíz év hosszú idő, belefér egy szívnek egész története; ezt a történetet mondta el a vándor. S a mikor elmondta, leikébe újra visszatért a nyugalom, a béke... s imádkozni kezdett: az egyik legyen boldog oda fenn, az égben; a másik legyen nagyon boldog édes hajlékában, szerető férje oldalán, családja körében. S most már imádság közt nem sajgott a szive. Bódai.
