Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-28 / 26. szám

1896. junius 28. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (26. sz.) 5 — Sághi Pál kér. esperes és tanfelügyelő múlt j kedden a tolnai r. k. iskolaszékkel gyűlést tartott, mely gyűlésnek egyedüli tárgyát a felsőbb hatóság által sürgetett 2 tanteremnek felállítása képezte. A gyűlés batározatilag kimondotta, miszerint a hitköz­ség, tekintettel a 28 százalékot tevő iskolai adójára és arra, hogy két év előtt uj tanítói állomást szer­vezett, most nem képes a méltányolt felszólításnak megfelelni: nem zárkózik azonban el attól, hogy mi­helyt jobb körülmények közé jut, felállítja a kivánt tantermeket. — Az iparos tanonczok megjutalmazása. A szeg - zárdi iparos tanonczok között, a kik a kiállításban résztvettek, ma délután 4 órakor a polgári iskolában osztják ki a jutalmakat az ipartestületi elnök és az iparhatósági biztos jelenlétében. — Meghívó. A „Tolnai Iparos Olvasó-Egylet“ fennállásának 25 éves jubileumi ünnepélye alkalmá­val 1896. évi junius hó 28-án a „Fehér Ló“-hoz czimzett vendéglő nyári helyiségében (kedvezőtlen idő esetén a nagyteremben) ténczvigalmat rendez. Belépti dij 50 kr Kezdete este 8 órakor. — Magyarosodó község. Nagy-Má ny ok köz­ség német lakosai, mint nekünk írják, szépen magya­rosodnak. A magyarosodást újabban különösen előse­gítik a „Szent-Vincze“ leányai, a kik a most meg­tartott záró vizsgálatok alkalmával arról győződtették meg a jelenvolta,kat, hogy a reájuk bízott leánykákat szépen belevezették a magyar nyelv elsajátításába. Ezt már azért is szívesen regisztráljuk, mert általá­ban azzal vádolják az apácza tanítónőket, hogy ger- manizálnak. — Katonai requiem. A Tolnán állomásozó 12. számú dsidásezred minden évben kegyelettel adózik a Szoferinónál elesett hőseinek. Junius 24-én ismét megjelent az összes helyi katonaság és résztvett az ünnepélyes gyászmisén. A napnak többi részét szóra­kozással töltötte a legénység Egyes tisztek beszédet intéztek a legénységhez, őket hősiességre és bátor­ságra lelkesítették. — A szegzárdi polg. iskolai tanulók felrándulása a kiállításba. A szegzárdi polg. fiúiskola tanulói kö­zül 35-en folyó hó 27-én a déli vonattal Krammer János igazgató, Kardos Ignácz és M o u d r y Hugó tanárok vezetése alatt felrándnltak Budapestre, hogy a kiállítást megtekintsék. Három napig lesznek fent, s minden tanuló teljes ellátásáért és szállásért 7 frt 40 hrt fizet. — Pályázat. Lantos Ferencz p. ü. fogalma­zónak p. ü. segédtitkárrá történt kinevezése folytán megüresedett p. ü. fogolmazói állásra a pályázat két heti határidővel kiíratott. — Jegyzőválasztás. Jövő hó 9-én lesz Alsó- Nyéken a jegyzőválasztás, mely iránt igen nagy az érdeklődés, mert egyike legjobban díjazott jegyző állásoknak. Az alsó-nyékieknek lesz módjuk pályázók közül választani, mert mint értesülünk igen, sokan fognak ezen állásért pályázni, de hogy ki lesz a sze­rencsés, azt még megmondani nem lehet. — Vizsgálat. A szegzárdi izr. iskolában f. hó 22. és 23-án tartották meg az évzáró vizsgálatokat 6r. Ungár Simon rabbi elnöklete alatt. A vizsgálat fé­nyesen sikerült, különösen a felsőbb osztálybeli tanu­lók lepték meg feleleteikkel a jelenvoltakat. Kedden d. u. pedig a torna vizsga és a záróünnepélyt tartot­ták meg általános nagy érdeklődés mellett. — Esküvő. G-oldberger Arnold vasúti mér­nök, Goldberger J. Mór fia, múlt csütörtökön kötött házasságot a szegzárdi anyakönyvvezető előtt Leiters- dorfer József szegzárdi vállalkozó kedves leányával, Mariska kisasszonynyal. A polgári házasságot a templomban dr. Ungár Simon rabbi áldotta meg. — Helybenhagyott alapszabályok. Az őcsényi ön­kéntes tüzoltó-egyesület alapszabályait a belügyminisz­ter a jóváhagyási záradékkal ellátva, helybenhagyta. — A „Szegzárd Szálló“. Tudvalevőleg a kép­viselő-testület másodszor is árlejtést hirdetett a „Szeg­zárd Szálló“ bérbeadására, mivel az első árlejtés al­kalmával a mostani bérlő olyan ajánlatot tett, mely nem ,volt elfogható. A második árlejtési hirdetésre a jelenlegi bérlőn kivül két ajánlattevő jelentkezett. Leg­előnyösebb és legelfogadhatóbb egy gödöllői vendéglős ajánlata, a ki az összes helyiségekért hajlandó 5000 frt évi bérösszeget a községnek fizetni. Némi feltételt is kötött ki as illető a berendezésre vonatkozólag, a mit sürgönyben nem elég világosan fejezett ki, azért óhajának határozott kijelentésére sürgősen felhivatott. Ha az illetővel a községi képviselő-testület meg tud egyezni, úgy ő kapja meg a vendéglőt, a ki külön­ben már Szegzárdon is járt előzetesen, hogy a viszo­nyokkal megismerkedhessék. A nagyközönség is me­legen érdeklődik a dolog kimenete iránt és általában az a nézet uralkodik, hogy olyan vendéglős kezében szeretnék látni a „Szegzárd Szálló“-t, a ki azt a régi virágzásra képes volna emelni. Még megemlitjük, hogy a községi képviselő-testület arra is el van a leg­rosszabb esetben határozva, hogy a község anyagi érdekeinek megóvása végett házi kezelésbe veszi a szállót, mig megfelelő feltételek mellett alkalmas vállal­kozó nem jelentkezik. — Megdrágul a czukor. A képviselőház már megszavazta a czukoradó felemelését, melyből a czu- korgyárosok, akik milliókkal rendelkeznek, kapnak prémiumot. E miatt a czukor természetesen mee: foe drágulni a fogyasztó közönség méltó felháborodására. — Bucsuestély. A „Szegzárdi tisztviselői társas­kör“ helyisége a múlt szombaton kedélyes bucsues- telynek volt színhelye, a mennyiben a pénzügyigaz­gatóság tiszti kara, egyik távozó tiszttársának, Tóth József számvevőségi főnöknek tiszteletére rendezett estélyt. A Jbucsuestélyen jelen volt Fink Kálmán kir. p. ü. igazgatón kivül nemcsak a pénzügyigaztó- ság teljes tisztikara, hanem a törvényszék és várme­gyétől is igen sokan. Alig hangzott el az esteli 8 órai harangszó, megkezdődött a társasvacsora, me­lyen mindvégig a legvidorabb hangulat uralkodott. Az első felköszöntőt Kellner Antal számvizsgáló in­tézte az ünnepekhez s meleg szavakban emlékezett meg a távozó főnök érdemeiről, majd pedig érzéke- nyon búcsúzott el a számvevőség nevében tőle. A második felköszöntőt Szilágyi Gyula p. ü. igazgató helyettes mondotta s a tőle megszokott ékes szólással búcsúztatta el Tóth József számvizsgálót, úgyis mint hivatal társát, meg mint barátot. Ezután hallottunk még számos felköszöntőt, — köztük Kovács Ala­dár szép beszédét, — melyek mind megannyian a távozó s szeretve tisztelt főnök, tiszttárs és barát egészségére, boldogulására hangzottak el. Felkeli még említeni Sáfáry László, a kör elnökének gyönyörűen átgondolt s érzelem teljes beszédet, melyet a jelen voltak lelkesen megéljenezték. Ezután még sokáig maradt a társaság együtt s vig éneklés mellett igye­kezett a távozó tiszttárs elköltözése szülte fájdalmát enyhíteni, a kit is reggel felé a Rákóczy hangjai mellett lelkesült éljenzéssel kisért ki. — Kedvezmény a törvényhatósági tisztviselők­nek. Panasz tárgyát képezte, hogy a törvényhatósági tisztviselők nem részesülnek azokban a kedvezmények - ban, melyeket az állami tisztviselők élveznek. Perczel Dezső belügyminiszter végre értesítette a törvényha­tóságokat, hogy legközelebb a kereskedelmi miniszter a mérsékelt vasúti utazást épugy engedélyezni fogja törvényhatósági tisztviselőknek, a mint engedélyezte az államiaknak. Vármegyei tisztviselőink tehát körül­belül julius elején már kedvezményes jegygyei utaz­hatnak a kiállításba. — Tolnán nemcsak az iskolásgyermekek, hanem az ovoda és menház apró csemetéi számára is fénye­sen tartatott meg az ezredéves ünnepély. A községi óvodában 1 hó 20-án volt az ünnepélyes vizsgálat és kirándulás, melynek lefolyása röviden a kővetkező : Délután 2 órakor szép számú közönség foglalta el az ovodai udvarban félkörben felállított székeket, szem­ben a tribünszerüen felállított, festői képet nyújtó gyermeksereg tarka-barka kisdedei. Sokan disz ma­gyar öltözetben, kezökben nemzeti lobogóval csende­sen megállva helyöket, gyönyörű csoportozatot alakí­tottak. Az emelvény tetején egy végtelen kedves kis baba állott, magánál ötszörte nagyobb zászlót tartva kezében. Az egész kép olyan ízlésesen és megka- póan volt összeállítva, hogy megérdemelte ' volna a lefényképeztetést. Milyen kedves emlék-kép volna ez a szülők számára az ezredévi jubileumból! A kicsi­nyek előtt mindig kedves „prépost bácsi“, ngs. Pécsy J. ur, nehány lendületos szót intézett az apróságok­hoz, kérve Istennek áldását magyar hazánkra, közsé­günkre s annak kicsiny honpolgáraira és honleányaira, mire a „Himnusz“ két versét énekelte el a kisded növendégsereg. Ezután többen igen szép verseket sza­valtak s végül még a „Szózat“-ot énekelte a sereg s ezzel befejeztetett az ezredéves ovodai ünnepély. Következett a kirándulás túl a Dunára. Sokan ag­gódva követték a kicsinyeket, mert a nap rendkívül forrón sütött s félni lehetett egy közelgő zivatartól. Azonban nem történt semmi baj. A kicsinyek átszál- littattak a Dunán s a szigeti erdőben igen kelleme­sen töltötték az időt. Minden gyermek meg vendégel­tetek jó ozsonnával, a czigányok pedig szakadatlanul működtek. Estefelé aztán szép rendben ismét átvo­nult a kisded sereg s a Szent-István-téren még egy­szer elénekelték a „Himnuszt“ és azután hazaszéledtek. A menedékházban meg 23-án volt az ünnepély. Itt többnyire szegénysorsu gyermekek voltak, kik azon­ban — tekintettel azon körülményre, hogy 280 gyer­mek, költük jó kétharmada német, jár a menedék­házba, — még szebben és nagyobb eredménynyel tették le zsenge vizsgálatukat. Bámulatos, hogy olyan egyszerű qualificatióval biró és nagyon szerényen ja­vadalmazott nő növendékeivel ilyen sikert tudjon aratni. Gyönyörűség volt hallgatni a kis németajkú gyermekek magyar beszédét, szavalását és enekét. Aztán a sokféle gyermekjáték, melylyel a néző kö- zünséger mulattatták, mind arra enged következtetni, hogy a tolnai menedékház vezetőnőjében egy hivatá­sos és fáradhatatlan egyént van szerencsénk üdvözöl­hetni Itt is, mint az óvodában bőven kijutott a ki­csinyeknek az ajándékokból, ozsonnából és nyalánk­ságokból. Kár, hogy az eső kissé elrontotta a mulat­ságot s szegény apróságokat a szobába szorította, pedig de szívesen ugráltak volna a tágas udvaron! — Még meg kell említenem, hogy ezen alkalommal is nagyon sokat fáradozott a felügyelő-bizottság s az ünnepélyek sikerét csakis az ő tevékenységük foly­tán lehetett biztosítani, a miért is nekik ezért teljes elismeréssel adózunk. — A néppárt Tolnavármegyében. Már megye- szerte megindult a mozgalom a néppárt megalakítása czéljából. Múlt szerdán Mözsön tartottak egészen szükkörü értekezletet, melyen Molnár János komá­romi apát-plebános, a néppárt szervezője is megjelent. Az értekezlet után Molnár apát a déli vonattal már el is utazott, hogy délután Pinczehelyen elnö­kölhessen az egybehívott értekezleten. — A mözsi tanácskozásnak az lett az eredménye, hogy megvá­lasztották a néppárt tisztikarát és kimondolták, mi­szerint folyó évi augusztus hóban nagy gyűlést hív­nak egybe Tolnára. — Folyó hó 29-én Tevelen tart népgyülést a néppárt, melyen gróf Zichy Nándor is meg fog jelenni. Nagyobb akczió a kath. papságot főleg a kúria bíráskodásról választási ügyekben szóló törvényjavaslat 169. §-a indította. — A néppártnak különösen kevés hive van a szegzárdi választókerü­letben, azért itt valószínűleg nem is állítanak jelöltet, a pinczehelyi kerületben azonban erősen szervezke­dett már a néppárt, s ennek a kerületnek, mint hall­juk, gróf Apponyi Géza lesz a képviselő-jelöltje. — Megyénk iskoláinak magyarosítása. E czimen a „Pécsi Napló“-ban vezérczikk jelent meg, melyből átvessszük a következő sorokat: Tolnamegye királyi j tanfelügyelője sorra meglátogatta a megye iskoláit és azt tapasztalta, hogy számos németajkú községben a magyar nyelv tanítása elhanyagoltatik. Erős kéz­zel és hazafias buzgósággal vette kézbe a magyaro- sitás ügyet s erélyes fellépését a megyei közigazga­tási bizottság is lelkesen magáévá tette. Kezdetben a váratlan és szokatlan erély és szigor nagy visszaha­tást szült a németajkú népnél, mert a tanítók nem szívesen látták a változtatást!^ keményen szították az ellentállás tíizét, úgy, hogy majdnem Tolnamegyé­ben is nemzetiségi kérdés volt keletkezőben. De a hatóságok buzgalma, a tanfelügyelő következetes kitartása és missziószerü fáradhatlansága, úgy a nép józan gondolkodása az ügyet szerencsésen a magyar állam érdeke szerint oldotta meg s ma már nemcsak a törvény szigorú végrehajtása van biztosítva, hanem ennél nagyobb, alig várt siker éretett el, amennyiben a községek sorra a kizárólagos magyar nyelvi taní­tást hozták be iskoláikba, ugyannyira, hogy teljes a remény, miszerint a millenniumi év bezártával az idegen nyelvű tanítás is örökre véget ér! — Megugrott lovak. Kajdi József kölesdi la­kosnak a napokban két lova a rétről, hol legeltek, megugrott. Hogy a két ló saját jószántából ment-e neki a világnak, vagy valaki hajtotta őket: az nem bizonyos. Csak az bizonyos, hogy a lovak elvesztek s még ma sincsenek meg. A gyönki főszolgabiróság most felhívja a hatóságokat, hogy a megugrott lova­kat keressék s ha valahol rájuk találnak, származ­tassák vissza a gazdájuk birtokába. — A régi egy forintosok. Az állami hivatalok figyelmeztettek, hogy az 1888-ik junius hó 1-ről kel­tezett egy forintcTs államjegyek az adóhivataloknál és egyéb állami pénztáraknál teljes értékükben csak f. hó végéig fognak teljes értékükre, azaz két koronára beváltatni. Ezentúl még pedig 1899. deczember hó 31-éig a fent említett egy forintosokat csakis az ál­lami beváltási pénztáraknál fogadják el teljes érté­kükben, mig deczember hó 31-ike után az állampénz­tár egyáltalán nem lesz köteles azokat beváltani. — Tilos az állatfelhajtás Az Ó-Dombovárott f. hó 30 án (kedden) tartandó országos vásárra a jelzett helyen uralkodó ragadás száj- és körömfájás miatt a hasított körmü állatok u. m. szarvasmarhák, juhok és kecskék felhajtása tilos.

Next

/
Thumbnails
Contents