Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)

1896-06-28 / 26. szám

1896. junius 28.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (26. sz.)

5

— Sághi Pál kér. esperes és tanfelügyelő múlt j kedden a tolnai r. k. iskolaszékkel gyűlést tartott, mely gyűlésnek egyedüli tárgyát a felsőbb hatóság által sürgetett 2 tanteremnek felállítása képezte. A gyűlés batározatilag kimondotta, miszerint a hitközség, tekintettel a 28 százalékot tevő iskolai adójára és arra, hogy két év előtt uj tanítói állomást szervezett, most nem képes a méltányolt felszólításnak megfelelni: nem zárkózik azonban el attól, hogy mihelyt jobb körülmények közé jut, felállítja a kivánt tantermeket.

— Az iparos tanonczok megjutalmazása. A szeg - zárdi iparos tanonczok között, a kik a kiállításban résztvettek, ma délután 4 órakor a polgári iskolában osztják ki a jutalmakat az ipartestületi elnök és az iparhatósági biztos jelenlétében.

— Meghívó. A „Tolnai Iparos Olvasó-Egylet“ fennállásának 25 éves jubileumi ünnepélye alkalmával 1896. évi junius hó 28-án a „Fehér Ló“-hoz czimzett vendéglő nyári helyiségében (kedvezőtlen idő esetén a nagyteremben) ténczvigalmat rendez. Belépti dij 50 kr Kezdete este 8 órakor.

— Magyarosodó község. Nagy-Má ny ok község német lakosai, mint nekünk írják, szépen magyarosodnak. A magyarosodást újabban különösen elősegítik a „Szent-Vincze“ leányai, a kik a most megtartott záró vizsgálatok alkalmával arról győződtették meg a jelenvolta,kat, hogy a reájuk bízott leánykákat szépen belevezették a magyar nyelv elsajátításába. Ezt már azért is szívesen regisztráljuk, mert általában azzal vádolják az apácza tanítónőket, hogy ger- manizálnak.

— Katonai requiem. A Tolnán állomásozó 12. számú dsidásezred minden évben kegyelettel adózik a Szoferinónál elesett hőseinek. Junius 24-én ismét megjelent az összes helyi katonaság és résztvett az ünnepélyes gyászmisén. A napnak többi részét szórakozással töltötte a legénység Egyes tisztek beszédet intéztek a legénységhez, őket hősiességre és bátorságra lelkesítették.

— A szegzárdi polg. iskolai tanulók felrándulása a kiállításba. A szegzárdi polg. fiúiskola tanulói közül 35-en folyó hó 27-én a déli vonattal Krammer János igazgató, Kardos Ignácz és M o u d r y Hugó tanárok vezetése alatt felrándnltak Budapestre, hogy a kiállítást megtekintsék. Három napig lesznek fent, s minden tanuló teljes ellátásáért és szállásért 7 frt 40 hrt fizet.

— Pályázat. Lantos Ferencz p. ü. fogalmazónak p. ü. segédtitkárrá történt kinevezése folytán megüresedett p. ü. fogolmazói állásra a pályázat két heti határidővel kiíratott.

— Jegyzőválasztás. Jövő hó 9-én lesz Alsó- Nyéken a jegyzőválasztás, mely iránt igen nagy az érdeklődés, mert egyike legjobban díjazott jegyző állásoknak. Az alsó-nyékieknek lesz módjuk pályázók közül választani, mert mint értesülünk igen, sokan fognak ezen állásért pályázni, de hogy ki lesz a szerencsés, azt még megmondani nem lehet.

— Vizsgálat. A szegzárdi izr. iskolában f. hó 22. és 23-án tartották meg az évzáró vizsgálatokat 6r. Ungár Simon rabbi elnöklete alatt. A vizsgálat fényesen sikerült, különösen a felsőbb osztálybeli tanulók lepték meg feleleteikkel a jelenvoltakat. Kedden d. u. pedig a torna vizsga és a záróünnepélyt tartották meg általános nagy érdeklődés mellett.

— Esküvő. G-oldberger Arnold vasúti mérnök, Goldberger J. Mór fia, múlt csütörtökön kötött házasságot a szegzárdi anyakönyvvezető előtt Leiters- dorfer József szegzárdi vállalkozó kedves leányával, Mariska kisasszonynyal. A polgári házasságot a templomban dr. Ungár Simon rabbi áldotta meg.

— Helybenhagyott alapszabályok. Az őcsényi önkéntes tüzoltó-egyesület alapszabályait a belügyminiszter a jóváhagyási záradékkal ellátva, helybenhagyta.

— A „Szegzárd Szálló“. Tudvalevőleg a képviselő-testület másodszor is árlejtést hirdetett a „Szegzárd Szálló“ bérbeadására, mivel az első árlejtés alkalmával a mostani bérlő olyan ajánlatot tett, mely nem ,volt elfogható. A második árlejtési hirdetésre a jelenlegi bérlőn kivül két ajánlattevő jelentkezett. Legelőnyösebb és legelfogadhatóbb egy gödöllői vendéglős ajánlata, a ki az összes helyiségekért hajlandó 5000 frt évi bérösszeget a községnek fizetni. Némi feltételt is kötött ki as illető a berendezésre vonatkozólag, a mit sürgönyben nem elég világosan fejezett ki, azért óhajának határozott kijelentésére sürgősen felhivatott. Ha az illetővel a községi képviselő-testület meg tud egyezni, úgy ő kapja meg a vendéglőt, a ki különben már Szegzárdon is járt előzetesen, hogy a viszonyokkal megismerkedhessék. A nagyközönség is melegen érdeklődik a dolog kimenete iránt és általában az a nézet uralkodik, hogy olyan vendéglős kezében szeretnék látni a „Szegzárd Szálló“-t, a ki azt a régi virágzásra képes volna emelni. Még megemlitjük, hogy a községi képviselő-testület arra is el van a legrosszabb esetben határozva, hogy a község anyagi érdekeinek megóvása végett házi kezelésbe veszi a szállót, mig megfelelő feltételek mellett alkalmas vállalkozó nem jelentkezik.

— Megdrágul a czukor. A képviselőház már megszavazta a czukoradó felemelését, melyből a czu- korgyárosok, akik milliókkal rendelkeznek, kapnak prémiumot. E miatt a czukor természetesen mee: foe drágulni a fogyasztó közönség méltó felháborodására.

— Bucsuestély. A „Szegzárdi tisztviselői társaskör“ helyisége a múlt szombaton kedélyes bucsues- telynek volt színhelye, a mennyiben a pénzügyigazgatóság tiszti kara, egyik távozó tiszttársának, Tóth József számvevőségi főnöknek tiszteletére rendezett estélyt. A Jbucsuestélyen jelen volt Fink Kálmán kir. p. ü. igazgatón kivül nemcsak a pénzügyigaztó- ság teljes tisztikara, hanem a törvényszék és vármegyétől is igen sokan. Alig hangzott el az esteli 8 órai harangszó, megkezdődött a társasvacsora, melyen mindvégig a legvidorabb hangulat uralkodott. Az első felköszöntőt Kellner Antal számvizsgáló intézte az ünnepekhez s meleg szavakban emlékezett meg a távozó főnök érdemeiről, majd pedig érzéke- nyon búcsúzott el a számvevőség nevében tőle. A második felköszöntőt Szilágyi Gyula p. ü. igazgató helyettes mondotta s a tőle megszokott ékes szólással búcsúztatta el Tóth József számvizsgálót, úgyis mint hivatal társát, meg mint barátot. Ezután hallottunk még számos felköszöntőt, — köztük Kovács Aladár szép beszédét, — melyek mind megannyian a távozó s szeretve tisztelt főnök, tiszttárs és barát egészségére, boldogulására hangzottak el. Felkeli még említeni Sáfáry László, a kör elnökének gyönyörűen átgondolt s érzelem teljes beszédet, melyet a jelen voltak lelkesen megéljenezték. Ezután még sokáig maradt a társaság együtt s vig éneklés mellett igyekezett a távozó tiszttárs elköltözése szülte fájdalmát enyhíteni, a kit is reggel felé a Rákóczy hangjai mellett lelkesült éljenzéssel kisért ki.

— Kedvezmény a törvényhatósági tisztviselőknek. Panasz tárgyát képezte, hogy a törvényhatósági tisztviselők nem részesülnek azokban a kedvezmények - ban, melyeket az állami tisztviselők élveznek. Perczel Dezső belügyminiszter végre értesítette a törvényhatóságokat, hogy legközelebb a kereskedelmi miniszter a mérsékelt vasúti utazást épugy engedélyezni fogja törvényhatósági tisztviselőknek, a mint engedélyezte az államiaknak. Vármegyei tisztviselőink tehát körülbelül julius elején már kedvezményes jegygyei utazhatnak a kiállításba.

— Tolnán nemcsak az iskolásgyermekek, hanem az ovoda és menház apró csemetéi számára is fényesen tartatott meg az ezredéves ünnepély. A községi óvodában 1 hó 20-án volt az ünnepélyes vizsgálat és kirándulás, melynek lefolyása röviden a kővetkező : Délután 2 órakor szép számú közönség foglalta el az ovodai udvarban félkörben felállított székeket, szemben a tribünszerüen felállított, festői képet nyújtó gyermeksereg tarka-barka kisdedei. Sokan disz magyar öltözetben, kezökben nemzeti lobogóval csendesen megállva helyöket, gyönyörű csoportozatot alakítottak. Az emelvény tetején egy végtelen kedves kis baba állott, magánál ötszörte nagyobb zászlót tartva kezében. Az egész kép olyan ízlésesen és megka- póan volt összeállítva, hogy megérdemelte ' volna a lefényképeztetést. Milyen kedves emlék-kép volna ez a szülők számára az ezredévi jubileumból! A kicsinyek előtt mindig kedves „prépost bácsi“, ngs. Pécsy J. ur, nehány lendületos szót intézett az apróságokhoz, kérve Istennek áldását magyar hazánkra, községünkre s annak kicsiny honpolgáraira és honleányaira, mire a „Himnusz“ két versét énekelte el a kisded növendégsereg. Ezután többen igen szép verseket szavaltak s végül még a „Szózat“-ot énekelte a sereg s ezzel befejeztetett az ezredéves ovodai ünnepély. Következett a kirándulás túl a Dunára. Sokan aggódva követték a kicsinyeket, mert a nap rendkívül forrón sütött s félni lehetett egy közelgő zivatartól. Azonban nem történt semmi baj. A kicsinyek átszál- littattak a Dunán s a szigeti erdőben igen kellemesen töltötték az időt. Minden gyermek meg vendégeltetek jó ozsonnával, a czigányok pedig szakadatlanul működtek. Estefelé aztán szép rendben ismét átvonult a kisded sereg s a Szent-István-téren még egyszer elénekelték a „Himnuszt“ és azután hazaszéledtek. A menedékházban meg 23-án volt az ünnepély. Itt

többnyire szegénysorsu gyermekek voltak, kik azonban — tekintettel azon körülményre, hogy 280 gyermek, költük jó kétharmada német, jár a menedékházba, — még szebben és nagyobb eredménynyel tették le zsenge vizsgálatukat. Bámulatos, hogy olyan egyszerű qualificatióval biró és nagyon szerényen javadalmazott nő növendékeivel ilyen sikert tudjon aratni. Gyönyörűség volt hallgatni a kis németajkú gyermekek magyar beszédét, szavalását és enekét. Aztán a sokféle gyermekjáték, melylyel a néző kö- zünséger mulattatták, mind arra enged következtetni, hogy a tolnai menedékház vezetőnőjében egy hivatásos és fáradhatatlan egyént van szerencsénk üdvözölhetni Itt is, mint az óvodában bőven kijutott a kicsinyeknek az ajándékokból, ozsonnából és nyalánkságokból. Kár, hogy az eső kissé elrontotta a mulatságot s szegény apróságokat a szobába szorította, pedig de szívesen ugráltak volna a tágas udvaron!

— Még meg kell említenem, hogy ezen alkalommal is nagyon sokat fáradozott a felügyelő-bizottság s az ünnepélyek sikerét csakis az ő tevékenységük folytán lehetett biztosítani, a miért is nekik ezért teljes elismeréssel adózunk.

— A néppárt Tolnavármegyében. Már megye- szerte megindult a mozgalom a néppárt megalakítása czéljából. Múlt szerdán Mözsön tartottak egészen szükkörü értekezletet, melyen Molnár János komáromi apát-plebános, a néppárt szervezője is megjelent.

Az értekezlet után Molnár apát a déli vonattal már el is utazott, hogy délután Pinczehelyen elnökölhessen az egybehívott értekezleten. — A mözsi tanácskozásnak az lett az eredménye, hogy megválasztották a néppárt tisztikarát és kimondolták, miszerint folyó évi augusztus hóban nagy gyűlést hívnak egybe Tolnára. — Folyó hó 29-én Tevelen tart népgyülést a néppárt, melyen gróf Zichy Nándor is meg fog jelenni. Nagyobb akczió a kath. papságot főleg a kúria bíráskodásról választási ügyekben szóló törvényjavaslat 169. §-a indította. — A néppártnak különösen kevés hive van a szegzárdi választókerületben, azért itt valószínűleg nem is állítanak jelöltet, a pinczehelyi kerületben azonban erősen szervezkedett már a néppárt, s ennek a kerületnek, mint halljuk, gróf Apponyi Géza lesz a képviselő-jelöltje.

— Megyénk iskoláinak magyarosítása. E czimen a „Pécsi Napló“-ban vezérczikk jelent meg, melyből átvessszük a következő sorokat: Tolnamegye királyi

j tanfelügyelője sorra meglátogatta a megye iskoláit és azt tapasztalta, hogy számos németajkú községben a magyar nyelv tanítása elhanyagoltatik. Erős kézzel és hazafias buzgósággal vette kézbe a magyaro- sitás ügyet s erélyes fellépését a megyei közigazgatási bizottság is lelkesen magáévá tette. Kezdetben a váratlan és szokatlan erély és szigor nagy visszahatást szült a németajkú népnél, mert a tanítók nem szívesen látták a változtatást!^ keményen szították az ellentállás tíizét, úgy, hogy majdnem Tolnamegyében is nemzetiségi kérdés volt keletkezőben. De a hatóságok buzgalma, a tanfelügyelő következetes kitartása és missziószerü fáradhatlansága, úgy a nép józan gondolkodása az ügyet szerencsésen a magyar állam érdeke szerint oldotta meg s ma már nemcsak a törvény szigorú végrehajtása van biztosítva, hanem ennél nagyobb, alig várt siker éretett el, amennyiben a községek sorra a kizárólagos magyar nyelvi tanítást hozták be iskoláikba, ugyannyira, hogy teljes a remény, miszerint a millenniumi év bezártával az idegen nyelvű tanítás is örökre véget ér!

— Megugrott lovak. Kajdi József kölesdi lakosnak a napokban két lova a rétről, hol legeltek, megugrott. Hogy a két ló saját jószántából ment-e neki a világnak, vagy valaki hajtotta őket: az nem bizonyos. Csak az bizonyos, hogy a lovak elvesztek s még ma sincsenek meg. A gyönki főszolgabiróság most felhívja a hatóságokat, hogy a megugrott lovakat keressék s ha valahol rájuk találnak, származtassák vissza a gazdájuk birtokába.

— A régi egy forintosok. Az állami hivatalok figyelmeztettek, hogy az 1888-ik junius hó 1-ről keltezett egy forintcTs államjegyek az adóhivataloknál és egyéb állami pénztáraknál teljes értékükben csak f. hó végéig fognak teljes értékükre, azaz két koronára beváltatni. Ezentúl még pedig 1899. deczember hó 31-éig a fent említett egy forintosokat csakis az állami beváltási pénztáraknál fogadják el teljes értékükben, mig deczember hó 31-ike után az állampénztár egyáltalán nem lesz köteles azokat beváltani.

— Tilos az állatfelhajtás Az Ó-Dombovárott f. hó 30 án (kedden) tartandó országos vásárra a jelzett helyen uralkodó ragadás száj- és körömfájás miatt a hasított körmü állatok u. m. szarvasmarhák, juhok és kecskék felhajtása tilos.