Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-28 / 26. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (26. sz.) 1896. junius 28. — Áldozatkész pénzintézet. A „Dombóvári Takarékpénztár Részvénytársaság“ igazgatósága szép és hazafias dolgot cselekedett, midón az iparos iskolai tanítók számára — az ezredéves kiállítás megtekintésére szükséges kiadások részbeni fedezésére — egyenként 20—20 frtot adományozott, hogy az ipariskolai tanítók megtekintve a kiállítást, az ott szerzett tapasztalataikat és ismereteiket az iparos tanonczok oktatásánál értékesítsék. — Halálozás. Vettük az alábbi gyászjelentést: Alulírottak úgy a maguk, valamint a széleskörű rokonság nevében, fájdalomtól megtört szívvel tudatják, felejthetetlen jó fiuk, fivérük, illetve sógora Gett- linger Ferencz VIII. gymn. osztályú tanulónak 1896. évi junius hó 24-én reggel 8 órakor, a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 20-ik évében történt gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 25-én délután 5 órakor fognak a szülői háznál beszenteltetni és a pinczehelyi róm. kath. sirkertbe Örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise áldozat pedig aznap reggel fél 7 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Áldás és béke lengjen az általunk elfelejthetetlen drága halott hamvai felett. Gettlinger Márton és neje, szül. Rózsa Terézia, mint szülők. Cettlinger Valéria, félj. Busbach Jenőné, Gettlinger Amália, mint nőverek. Busbach Jenő, mint sógor. — A „Szegzárd-bátai Dunavédgáttársulat“ folyó hó 18-án dr. Szigeth Gábor társulati elnök vezetése alatt választmányi ülést tartott, melynek főtárgyát a bátai zsilipnél felállítandó körszivattyu ajánlati tervek felbontása képezte. A földmivelésügyi m. kir. minisztériumot Heckler Károly kir. főmérnök, miniszteri megbízott képviselte. Hét ajánlati terev érkezett be és pedig: 1. Láng L. gépgyár és vasöntöde 91.680 frt, 2) a Lugerhauseni gépgyár r. t. 86,200 írt, 3) Rock István gépgyár és vasöntöde 93,170 frt, 4) Walser Ferencz gépgyár r. t. 88,164 frt, 5) Danubius, Schocnichen és Hartmann hajó és gépgyár r. t. 82,542 és 87,062 frt, 6) Nicholson és Schlick gépgyárak r. t. együttesen 84,630 frt, 7) Olbricht H. M. gépész mérnök 90,133 frt és 87,593 forintról, valamennyien Budapestről. A társulat igazgató választmánya megbízta a társulati igazgatót, a társulati mérnököt és Steinecker Ferencz igazgató választmányi tag urat, hogy a szivattyú terv pályázatok igazságos, főleg pedig a társulatra nézve minden tekintetben előnyösebb terv megbirálása végett lépjenek érintkezésbe Heckler Károly kir. főmérnök, miniszteri megbízott és Farkas Kálmán kir. főmérnök urakkal, kiknek szakvéleménye alapján a legközelebb megtartandó választmányi ülésen véleményt adjanák, a hol egyúttal a pályázatok sorsa felett is fognak dönteni. így már most a megvalósulás stádiumába jutott a rég szükségessé vált szivattyú telep, melynek építését már a jövő hó közepén, legkésőbb jövő hó végén elkezdik úgy, hogy működését már jövő év február havában elfogja kezdhetni. — Amerikába vitorlázott. Nem tartozott Da- r ó c z y Zsigmond volt paksi közgyám és a „Paksi Lapok“ volt szerkesztője a szerencsés emberek közé, mert bármibe kezdett, az rendesen nem sikerült neki. Most elhagyva hazáját Amerikába hajózott, hogy ott boldogulhasson. — Tüzeset Szegzárdon. Múlt hétfőn délelőtt fél 10 órakor félrevert harangok jelezték, hogy tűz van Szegzárdon. Kővágó Istvánnak gyuladt ki a Sédpatak partján levő házának náddal fedett része, mely daczára a tűzoltók gyors megjelenésének, a nagy szárazság és hőség miatt egészben leégett. A szomszédos ház is, melyben a tisztviselői társaskör van, szintén tüzet fogott, azonban ezt csakhamar eloltották. Ez alkalommal nem volt vízhiány, mert a főszolgabiró szigorú intézkedésére a város minden részéből csak- hamar megérkeztek a vizes lajtok és a kirdendelt vizhordók. — Epercsemetékbe ojtott szőlővesszők. Mint levelezőnk Írja, a decsi szőlősgazdák egy újabb oj- tási módot eszeltek ki, hogy kipusztult szőlőiket újra betelepíthessék. A gazdák ugyanis az amerikai szőlővesszők helyett fiatal epercsemetékbe ojtottak hazai szőlőket, melyek jól sikerültek, a mennyiben mind megeredt és szépen zöldéinek. Most már csak az a kérdés, tartós lesz-e ez a különös párosítása a szőlővesszőnek az eperfa alanyokkal | Mi azt hisszük, a kísérlet nem fog beválni. — A 10 és 5 krajczárosok. A nagyon is lekopott 10 és 5 kros osztrák értékű pénzek már csak 1897. évi-január 1-ig maradnak meg a forgalomban. — Csendzavarók. Dombóvár község éjjeli csendjét alaposan megzavarták folyó hó 17-én esteli 10 órakor Bokor Ignácz kereskedősegéd és H e r- | m a n n Miksa czipész-mester az által, hogy a piacz- téren összevesztek és oly éktelen lármát vittek véghez, hogy az öröknek kellett közbe lépniök. A szóváltás után bottal támadtak egymásra és annyira összekülönböztek, hogy kék foltokat vittek haza a jó barátság emlékéül. — Állatjárványok. Megyénkben az állatjárványok állása a legújabb hivatalos kimutatás szerint a következő : lépfene 1 községben egy udvarban, veszettség két községben két udvarban, száj- és körömfájás 3 községben 48 udvarban, végül sertésvész 32 községben fordult elő. — Elbocsátott kőmivesek. Kicsibe múlt, hogy múlt hétfőn délelőtt komolyabb kimenetelű harcz nem támadt a szegzárdi főgimnázium épületén dolgozó kőművesek és napszámosok között. A tolnai kőmivesek ugyanis még vasárnapi hangulatban voltak, s az elfogyasztott italok gőze még nem párolgott ki fejőkből, mert különben nem. támadtak volna a munkások ellen minden elfogadhat» ok nélkül. A mint a munkások meglátták, hogy Z ö d ö n y János társukat a kőmivesek leteperték, egyszerre feltámadtak és lapátokkal állottak szemben a kőmiveseknek. Már-már veszélyes kezdett lenni a két tábor, midőn a munkavezető erélyes fellépésével lefegyverezte őket. Erre csakhamar megjelent két városi fegyveres rendőr, és a munkavezető az összes tolnai kőmiveseket elbocsátotta. A zavar miatt délelőtt ezután már a többiek sem dolgoztak. — Gyújtogatás. G e g ® István 18 éves nagy- szokolyi vályogvető legény a napokban azzal szórakozott, hogy a község tulajdonát képező cserépzsin- delyszáritó félszer alatt szalon gyufafejekkel lövöldözött. Egy gyufafej felpattant e közben a nádfedeles hosszú félszerre és attól meggyuladt a tetőzet, mely csakhamar le is égett. —- Szerencsétlénség. A Schmideg Mór-féle szegzárdi körkemencze körül dolgozó egyik vályogvető munkásra, F o r r ó Istvánra rádőlt a fal és oly súlyos zuzódásokat szenvedett, hogy a szegzárdi Fe- rencz-közkórházba kellett ápolás végett szállítani. A hatóság a vizsgálatot megindította a szerencsétlenség okának kiderítése végett. — A Csavargók. Egy idő óta a csavargók valósággal ellepik városunkat, a kik házról-házra járva, nem kéregetnek, hanem egyenesen követelnek, különösen vakmerők a nőkkel szemben, ha észreveszik, hogy férfi nincs otthon. Csak helyeseljük a hatóság szigorú elbánását az ilyen veszedelmes csavargókkal szemben, mert lopnak s rabolnak is, amint az a napokban az újvárosban Farkas György házában meg is történt, a hol a szekrényt törték fel és kilopták a gazda pénzét. A múlt héten R ó t h Ignácz anadi illetőségű órást fogták el Szegzárdon, a kit csavargásáért a központi főszolgabiró 15 napi elzárásra ítélt. Ha minden csavargóval hasonlóan fognak elbánni, úgy városunk lakossága mielőbb meg lesz kiméivé a csavargóktól. — Olcsóbb lesz a patikaszer. Hogy Magyarországban, de mindenütt is nagyon drága a „patikaszer“, azt már az illetékes legfelsőbb hatóságok is belátták és ennek kell tulajdonítani, hogy most uj gyógyszerárszabványt alkottak. A gyógyszer ezen árszabvány értelmében, mely hosszas ankettezés eredménye, olcsóbb lesz. Olcsóbbak lesznek főleg a gyakrabban keresett gyógyszerek. Az uj gyógyszer árszabvány már folyó évi julius hó 1-én életbe lép. — Életmentő. Múlt hétfőn délelőtt a tolnai iskolás gyerekek fürödtek a Dunában, s közülök egy P u k s z 1 e r István 6 éves fiúcska elvesztette lábai alól a talajt, s már már majdnem a vízbe fűlt. Ezt látta egy balász legény, ki ruhástul belevetette magát a Dunába, és a kis fiút a biztos halálból kimentette. — A boszu. Késmárky Iván paksi ügyvéden valamelyik haragosa úgy állott boszut, hogy szép szőlejében a szőlővesszöket letördelte, kihuzgálta, szóval az egész termést tönkretette. A nemtelen bosszúálló kézrekeritésén a csendőrség fáradozik. — Kisértet Dombovárott. Dombóvári levelezőnk Írja a következő jóizü históriát: Sötét éjjel van. Az egész helységben mélyen aluszszák az igazak álmát. Csak egy házban látszik még világosság, egy szobából szűrődik ki a lámpa fénye a koromsötétségbe. Ott is csak egy gyönyörű, 17 éves, fekete hajú, fekete szemű barna leány van fent, ki egy könyv fölé van hajolva és mélyen el van merülve olvasásába. Most egy fejezethez ért, becsukja hát könyvet és elgondolkozik. Gondolatai szerte kalandoznak a regény hősein ] majd eszébe jut, hogy éppen délután beszélgettek az öregek a boszorkányokról, kik éjfélkor szoktak elindulni utjokra a „kakasdombra“ mulatni és a boszorkánytánczot járni, sőt egyik szomszéd- asszonyt is látták volna már seprőuyélen nyargalni, ki néha a fiatal leányok szobáiba is ellátogat, hogy megrontsa őket ... ez minden éjfélkor szokott történni. — Eh! nem igaz ez, — gondolja magában — hisz Kunyves Kálmzn már 1095-ben kimondotta, hogy boszorkányok nem léteznek. De azért akaratlanul is az órára tekint és gyenge teste megremeg, mert az óra mutatója éppen éjfélt mutat; most üti a tizenkettőt. — Istenkém ne hagyj el! — sóhajt fel — és hamar vetkőzni kezd . . . De haliga! mintha valami zörgött volna az ágy alatt ?! A leány piros arcza ha- lálsápadtá válik ... A zörgés ismétlődik; de most már erősebben hallatszott, mintha valaki a földet szántaná. Ijedtében elkezd imádkozni s szivecskéje majd kiugrik félelmében ziháló kebléből. Nem mer megmozdulni. Remegve várja a történendőket, s a zaj mindig erősebb lesz. Fölizgatott képzelete már látja a szomszédasszonyt, ki eljött, hogy őtet megrontsa valami állat képében.(?) Ekkor véletlenül az ágy alá pillant és óh rémület! egy hegyes orr látszik ki az ágy alul, egyéb semmi . . . Rémesen fölsikit és eszméletlenül esik a közellevő székre. A sikoltásra fölébrednek a szülők és ijedten szaladnak a szoba felé, honnan a sikoly hallatszott. Odaérve csak fokozópik ijedelmük, mikor gyönyörű lányokat halálsápadtan, remegve látják a székben ülni. Kérdezik, biztatják, hogy mondja el, mi történt, de a leány csak remeg és az ágy alá mutatva, halkan rebegi: ott, ott van: orra is van neki! .. . és ismét visszaesik eszméletlenségébe. — Lányom, édes lányom! ébredj, térj magadhoz, mi a bajod, — szólitgatják a szülők kétség- beesetten eszmélerlen leányukat. Végre magához tér és elmondja, hogy mit látott, éppen akkor, amikor az óra éjfélt ütött. . . Most a szülőkön volt a sor megijedni, de azért vigasztalják a még mindig remegő, halál sápadt leányt, hogy csak képzelődés volt az egész, lefekhetik nyugodtan. — Nem, nem képzelődés volt — válaszolt a leány határozottan — hisz láttam, hogy orra is volá neki. Ott van az ágy alatt, csak keressék, ott kell még lennie. A szülők, hogy megnyugtassák leányukat, hát elkezdték keresni az ágy alatt, de bizony semmit sem találtak. — Na látod, hogy nincs semmi — mondják a szülők — ne félj hát no és csak feküdj le; aztán máskor ne maradj fenn ilyen sokáig, akkor majd nem történik veled ilyesmi. De a leány tántoríthatatlan volt. — O látta — úgymond — jól, hogy orra is volt neki; csak keressék, itt van valahol. Újra keresték hát a jó szülők a kisértetet — amelynek orra is van — ágy, asztal, szék stb. alatt, de nem találtak semmit. Hanem midőn a szekrény alá nyúltak, hát majd halálra riadtak ijedtükben, mert ott valami — mozgott, — Mégis igaz — mondták suttogva — minden jó lélek dicséri az urat! . . . Hanem most ki meri megfogni ? Ekkorra már a többi házbeliek is fülébredtek a zajra s mind oda jöttek a szobába megtudni a történteket. Egy fiatelember vállalkozott is, hogy megfogja, ha az ördög maga is. És hogy megmutassa, hogy nem fél, hát mindjárt alá is nyúlt a szekrény alá, de úgy kikapta a kezét alula, mintha ott se lett volna és sorra mutogatta, hogy vérzik a keze, mert mikor meg akarta fogni a mozgó valamit, mintha szász és száz tüt markolt volna meg. Sok tanakodás után végre elhatározták, hogy bottal nyúlnak alá és kihúzzák, ha a pokolbeli sátán is. Úgy is tettek; hát uram fia ! Mikor meglátták azt a valamit, az egyik jobbra, a másik balra dűlt nevettében. Mert ime, ami őket annyira megrémité, amitől az a szép leány any- nyira megijedt, mit ők boszorkánynak, ördögnek és tudja Isten minek nem tartottak, az egy gyönyörű kis hegyes orrú tüskés disznó volt, mely amint később kitűnt — a szomszédból megszökött és a szép leány szobájában húzta meg magát, éjjel pedig — rendes szokása szerint — előbujt táplálékát keresni. Volt aztán nevetés, igy lett a tragikumból — komikum. De azért senkinek sem ajánlom — ha jó barátságban akar lenni a szóban forgó szép leánynyal — hogy előhozza neki az elmondott esetet, vagy éppen azt mondja neki, hogy: — Nagysád! orra is volt neki? SZERKESZTŐI ÜZENETEK. B. F. Decs. Ha a rendező-bizottságnak be van jelentve, akkor gondoskodni fognak kedvezményes utazási jegyről és lakásról. A kir. tanfelügyelöséghez csupán azoknak kell fordulniok, a kik az ingyenes utazásra jogositottak, IVI* . . . A beküldött vers nem közölhető. K. Dombóvár. Forduljon az igazgatósághoz, ott majd megadják a kivánt felvilágosítást.
