Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-06-28 / 26. szám
1896. junius 28. 3 a hatalmas alkotóhoz, esdve, hogy lehessen neki a hant oly könnyű, mint nehezek és szenvedésteljesek valának életének végévei. Nagy Isten! hozzád száll fohászunk, hallgasd meg imánkat! jutalmazd meg a jót, álld. meg a nemest, áldd meg 1 hitközségnek minden egyes tagját, ótalmazd és óvd meg őket és nemzedékeiket, mennyei fényességedben forditsd fe- léjök arczodat és adjál nekik békét, békét és boldogságot. A hála és a kegyelet ezer szivből fakadó szavai után, a templomi kar énekével az ünnepély véget ért. Záró-ünnepély. A szegzárdi polg. fiúiskolában múlt vasárnap délelőtt Te Deum után volt a záró ünnepély. Valamint minden évben, úgy most is nagy közönség jelent meg a felékesitett tornateremben, hogy tanúja lehessen annak a szép és hazafias ünnepélynek, mely- lyel csattanósan fejezsék be a tanévet. Az ifjúsági dalárda a Hymnus eléneklésével nyitotta meg az ünnepélyt s ennek elhangzása után az intézet közszeretetben és tiszteletben álló igazgatója, Klammer János általános figyelem között az alábbi beszédet tartottn: Mélyen t. Közönség! K.. Növendékek! A mai ünnepélylyel bezárjuk a lefolyt tanévet. Mai ünnepünk nemcsak méltó befejezése egy hasznos munkában eltöltött évnek, de egyúttal fontos mozzanat intézetünk történetében. Egyrészt azért, mert a mai nappal zárjuk le a 20-ik tanévet, másrészt mert egy uj tanintézetnek a közel jövőben történendő fölállításával iskolánk uj korszakra virrad, mert vissza- ádatik eredeti czéljának és rendeltetésének. Húsz év valamely intézmény történetében elég hosszú idő arra nézve, hogy annak életrevalóságától, szükséges vagy fölösleges voltáról meggyőződjünk. Szerénytelenség vagy hivalkodás volna azt állitanom, hogy iskolánk teljesen megfelelt minden követelménynek, vagy várakozásnak s ezt annál kevésbé állíthatom, mert tökéletes intézmény nem létezik; mert a követelménynyel valamely intézmény iránt támasztott igények a társadalmat alkotó elemek közfelfogásától függnek s mert az egész polg. isk. intézmény 28 éves múltja, parányi idő más iskola százados korában képez, mely iskola nemcsak tiszteletreméltó múltjánál, de főkép a törvényileg biztosított jogoknál fogva is hatalmába kerítette a közvéleményt s a közfelfogásban első helyet foglalt el tanintézeteink sorában. De, hogy polg. iskolánk is minden fogyatkozása mellett 20 éves múltjában nagy szolgálatot tett Szegzárd s Tolnamegye népnevelésének és tanügyének, hogy fennállása óta hivatásának és föladatának magaslatán állott, azt, úgy hiszem, minden elfogulatlanul Ítélő elismeri. A polgári iskola sok hányattatás, megpróbáltatás után az eléje gördülő akadályok és nehézségek daczára halad, saját erejéből fejlődik, meg izmosodik. S nemsokára elérkezik az idő, a midőn ezen irkola nemcsak méltóan fogja betölteni közoktatásunk szervezetében a számára kijelölt helyet, de fontos tényezője is leend közművelődési és közgazdasági törekvéseinknek. Nemcsak közművelődési czéloknak szolgál a polgári iskola, hanem főkép nemzetgazdasági és magyar nemzeti érdekek követelik ez intézménynek to- vafejlesztését. Most mi is a polg. iskola czélja, s mi képezi hivatását ? Egy müveit, erőteljes és öntudatos közép- osztálynak nevelése. Megadni az őstermelőnek, iparosnak, kereskedőnek azt a műveltséget, azon ismereteket, melyekkel saját hivatása körében képes legyen boldogulását, anyagi gyarapodását előmozditani. E mellett kell, hogy működését magyar nemzeti szellem lengje át, hogy eltörölhetetlenül belevésse a növendékeibe a király, haza és alkotmány iránti forró szeretetet s hogy növendékei — bár idegen ajkúak legyenek is, ne csak nyelvben váljanak magyarrá, hanem szellemben, érzésben és törekvésben is. A magyar állam legerősebb talpköve, legbiztosabb oszlopa a müveit vagyonos magyar polgárság. Ettől függ hrzánk anyagi fölvirágzása és szellemi emel kedése. Ezen érdekeknek szolgál a polg. iskola s ez adja neki nemzeti és közgazdasági fontosságát. Ma, midőn a polg. iskola fentartása, sőt fennállásának létjogosultsága sokak előtt kétesnek tetszik szükségesnek tartottam ezeket elmondani, azon meggyőződésben, hogy a tanügyi kormány bölcséssége TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (26. sz.) módját fogja ejteni, hogy fokozatos fejlődésben lévő intézetünk továbbra is a magyar nemzeti kultúra szolgálatában teljesíthesse magasztos hivatását. Erre a tanulók alkolmi költeményeket szavaltak, az ifjúsági dalárda meg felváltva énekelt, végül Boda Vilmos iskolaszéki elnök záró-beszédet tartott, melyben röviden utalt arra, hogy most már beteljesült Szegzárd és az egész vármegye közönségének abbeli rég táplált óhaja, hogy a megye székhelyén főgimnázium állíttassák. Beszédében hangsúlyozta, hogy a szegzárdi polg. fiúiskola 20 éves fennállása alatt mindig szeretett és dédelketett iskolája volt Szegzárd közönségének, mely kitűnő vezetés alatt mindenkor meg is felelt fontos czéljának. Majd meggyőzően kifejtette, hogy a főgimnázium mellett a polg. iskola is fennállhat, mire köszönetét mondva a tanári karnak, az ünnepélyt befejezetnek jelentette ki. —th. MEGYEI IRODALMI CSARNOK. Cselenkó János első szt. miséjére. Örömnek pírja ég az arczomon, Fakad szivemből zengő hála ének, Ki tegnap egy valál velünk még, Ma áldozál az ég s föld Istenének. Először hoztad földre az eget: Az Ur kisérje minden léptedet. Az ifjú álmai megszűntének . . . Mit régtől fogva oly epedve vártunk, Mi élted czélja, leghőbb vágya volt, Elérve az, a szent oltárnál láttunk. Nagyobb boldogság ennél nem lehet: Az Ur kisérje minden léptedet. Ha itt lehetne mind, ki hőn szeret, Ha itt lehetne mind a jó barát, Vidám dalok között köszöntenők Beád a Bartina tüzes borát. Nehány van itt, a többi nem lehet: Az Ur kisélje minden léptedet. Ó halld, ó halld meg szivünk dobbanását, Ó halld, ó halld, mit ajkunk elrebeg! Megérted azt ? Ó, hogyne értenéd meg! Az egy szivek csak egyet értenek? ! A jó barát egyet kíván neked: Az Ur kísérje minden léptedet! Emlékszel-e úgy csendes esteien A szép jövőről, hogy tervezgeténk És ime az, miről csak álmodánk, Mint szép való, úgy integet felénk. Elérted azt, mást kérnünk nem lehet: Az Ur kisélje minden léptedet. Megválni készülünk. A válás oly nehéz! Kit úgy szerettünk, elveszítők azt, Csak az, hogy újra feltaláljuk egymást, Ez az, mi nyújthat lelkűnknek vigaszt. Addig: Isten veled, Isten veled, Az Ur kísérje midden léptedet. Ha majd az oltár zsámolyánál állsz, Az égbe küldsz-e értünk hő imát, Barátidért, a kikkel együtt sirtál Együtt őrültél annyi éven át. E kis sereg hisz téged úgy szeret: Az Ur kisérje minden léptedet. Az ábrándok világa már letűnt Ott künn a harczok tengerárja vár, A küzdelemre férfi kar, erős kell, Es meg nem dől a mindig büszke vár. De gyönge lész, ha más leszen veled : Az Ur kisérje minden léptedet. Remegve lépsz a nagy világba tán? Ó nem, ó nem, mi el nem csüggedünk! ő, Krisztus el nem hagyja papjait: Az Űrért harczolunk, az Ur velünk! Ne félj, ne félj a győzelem tied: Az Ur kiséri minden léptedet! Horváth Béla. T A N Ü G Y. A szegzárdi polgári fiúiskola értesítője. Előttünk fekszik a szegzárdi államilag segélyezet t polgári fiúiskola huszadik értesítője az 1895—96-ik tanévről, melyet az intézet igazgatója, Krammer János bocsátott közre. Az értesitő nagy gonddal van megszerkesztve, mely feltünteti a végzett tananyagot, a használt tankönyvek jegyzékét, az iskola hatóságait, a tanári testület létszámát, - a tanulók érdemsorozatát, a tanulmány eredményének áttekintését és a statisztikai kimutatásokat, valamint tájékoztatja a szülőket, hogy milyen pályákra léphetnek a polgári iskolai tanulók és végül a jövő tanévre való tudnivalók zárják be az értesítőt. Az igazgatói jelentésből megtudjuk, hogy beiratkozott 212 rendes és 12 magántanuló, összesen 224 növendék. A vallásoktatásra, a hit- és erkölcstanra a különböző hitfelekezetek oktatói nagy súlyt fektettek, a mit dicsérőleg kell kiemelnünk, mert feltétlenül szükséges, hogy ez a tantárgy képezze az oktatásnak és nevelésnek sarkövét. A tornatanitást Kovács Dávid képesített tornatanár vezette kiváló szaktudással, a mit a megtartott tornavizsgálat alkalmával örömmel tapasztaltunk. Az énekoktatás körül M o u d r y Hugó tanár szerzett magának igaz érdemeket, a ki a rendes énekórákon kívül az ifjúsági dalkört is szép sikerre vitte. A többi tantárgyakban az elért eredmény általában jónak mondható. A jelentésben arról panaszkodik az igazgató, hogy az első osztályba beiratkozott különböző előképzettségű tánulók szellemi fegyelmezése súlyos gondot okozott a tantestületnek. A felsőbb osztályokban pedig azon körülmény nehezítette meg feladatukat, hogy jobbára csak a selejtes elem töltötte meg az iskola termeiket, mivel a tehetségesebb tanulók a IV-ik osztály elvégzése után rendszerint az intézetet elhagyva, középvagy szakiskolákba lépnek. Ezt mi is nagy bajnak tartjuk, s e miatt a jövőben csakis 4 osztályú polgári iskolákat fognak állítani. Az ifjúság önművelődésre szolgált az intézet gazdag könyvtára, mely másfélezer kötetet tártalmaz. A könyvtáros fárasztó tisztét B á t o r i Dezső tanár nagy buzgalommal teljesítette. Az intézetben már 16 év óta fennáll a „G a r a y- kör“ a tanulók önképzésére. Az elmúlt évben Kardos Ignácz tanár volt a kör elnöke, a ki azt a leghelyesebb irányban vezetve, nagy kedvet öntött a tanuló ifjúságba az önképzésre. 11 rendes és 1 verseny szavalással összekötött gyűlést tartottak. A beérkezett I dolgozatok száma 44 volt, melyek közül 16 nyert jutalmst, 13 dicséretet, 7 egyszerűen tudomásul vétetett. Szavalat volt 31 s szavalati versenyben 21-en vettek részt. Az elmúlt iskolai év alatt az intézetben hazafias ünnepet ültek május hó 9-én az ezeréves Magyar- ország emlékére, márczius 15-én a magyar szabadság és jogegyenlőség feltámadásának évforduló napján, junius 8-án a koronázás évfordulóján és a tanév befejezésekor, junius hó 21-én. A polgári iskola első osztályában volt 61, a II-ban 54, a III-ban 30, a IY-ben 43, az Y-ben 17 és a VI-ban 7 rendes tanuló. Magyar nyelvű 183, német 3, magyar-német 16, német-magyar 18, magyar- német-horvát 1, magyar-olasz 1, olasz-magyar 2. Vallás szerint: róm. kath. 143, ág. ev. 7, ev. ref. 24, izraelita 50. Lakhely szerint: helybeli 131, vidéki 93. A szülők pnlgári állása szerint: köztisztviselő gyermeke 38, magánhivatalnok 11, más értelmiség 18, kereskedő 22, iparos 69, földbirtokos és bérlő 7, ügynök és alkusz 8, földművelő 16, magánzó 6, munkás vagy szolga 28. Rendkívüli tantárgyat tanultak : latinnyelvet 74, francziányelvet 11, gyorsírást 16 tanuló. A szegzárdi államilag segélyezett községi polg. leányiskola értesítője. Megyénk ezen egyedül álló magasabb fokú leányiskola ötödik értesítőjét az 1805—6. tanévről Kovácsné Nagy Lujza igazgató adta közre, mely hü tükrét képezi azon szellemnek és irányzatnak, melyben az intézetet a széles látkörü igazgató vezeti. Az értesítő elején találjuk Kovácsné Nagy Lujza igazgató emelkedett, hazafias szellemű ünnepi beszédét, melyet 1896. évi május 9 én megtartott millennáris iskolai ünnepély alkalmából tartott. Az igazgatói jelensés szerint beiratkozott összesen 176 növendék, 18-ezal több, mint az előző tanévben. A tanítás nem csekély hátrányára vált, hogy H a r r a c h Etelka tanítónő a tanév alatt állandóan szabadságon volt, a kit dr. Pápé Dénesné Á r 1 o w Mari tanítónő helyettesített. A tanulók egészségi ; állapota kielégítő volt, a tantestület tagjai azonban betegség miatt kénytelenek voltak pár napig az is- ■ kólától távol maradni. Benes Bozsena gyöngélkedése l miatt a tornatanitás pár hétig szünetelt is, helyette a
