Tolnamegyei Közlöny, 1896 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1896-05-24 / 21. szám
1896. május 24. 5 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (21. sz.) lése után az iskola helyi hatóságának elnöke lépett az asztalhoz és nagy hatással elmondotta az ünnepély czélját, okát, magasztosságát. Utána egy fiú elszavalta Inczédi László „Ezer év“ czimü költeményét. Ezután egy leány a megkoszorúzott térképhez ment és elmondotta hazánk hegy és vizrajzi viszonyait, terményeit és a székes-főváros nevezetességeit stb. Ezután a szép szavalatok, versek és a magyar történelemből meritett esemenyek elbeszélésének hosszú sora következett, előadva a tanitó és a tanulók által. Végül az asztalhoz állott egy fiú s egy leány, kik felváltva könyörögtak az Istenhez áldásért. Imádkoztak az elhunyt ősökért, a királyért, a hazáért, a nemzetért, 0 méltósága a grófi családért, ki áldozat- készségével e szép ünnepélyt, mint a hazaszeretet szent érzelmeinek ezredéves örömét Vám puszta kis helységében a legmagasabb fokra emelte. A két gyermek könyörgésébe belevegyült az iskola harangjának imához vezénylő áhitatos lágy hangja. A meghatottságtól minden szem könnyezett, sirt. Majd a Szózat eléneklése után a lobogó diszszél ellátott iskolát elhagyva, mindnyájan a szabadba vonultak s itt .aztán valóságos népünnep volt, jutalmazott .versenyjátékokkal, muzsikaszó, daí, táncz, zsemle esővel, czukor- sütemény, szivar s bor kiosztásával egybekötve. Öröm sugárzott a cselédség arczán s ez örömének mulatozás közben többször kifejezést is adott, a király, a haza s ő méltósága a grófi család éltetésével. Szakos, 1896. május 17. Szakoson az izr. hitközség szintén a lehető legfényesebben ünnepelte meg az ezeréves ünnepet. Május 14-én reggel 8 órakor hitközségünk apraja, nagyja a vidékről, úgyszintén községünk inteli- gencziája nagyobbrészt, a templomba vonult, hol Láng Ignátz kántor-tanitó hazafias beszédben méltatta a nemzeti ünnep jelentőségét és végül megható imát mondott az ezeréves hazára. Ez után az iskolás gyermekek ünnepi ruhában, nemzeti lobogókkal a szépen feldiszitett iskolába vonultak. Hol elénekelték a Szózatot, Honfidalt, Királydalt és a Hymnuszt. Szavaltak hazafias verseket és elmondták a legnevezetesebb magyar hősök és kirá lyok életrajzait, melyet Grósz Jakab iskolaszéki elnök házaszeretetre intő beszéde a gyermekekhez fejezett be. Az iskolai ünnepély után az egybegyült közönség az iskolás gyermekekkel együtt szép rendben gyalog és kocsikon zeneszó és indulók éneklése mellett az erdőbe vonult, hol a gyermekeket a hitközség költségén készült ebéd várta. Az ünnepélyt este 8 óráig tartott kedélyes tánczmulatság zárta be. A költemények betanitása és általában a szép ünnep minél sikeresebbé tétele körül Láng Ignácz, hitközségünk tanítója, igen buzgón fáradozott. iegenyés, 1896. május 10-én. Hazafias lelkesedéssel ülték meg Bezerédj Andor cs. és kir. kamarás Jegenyés pusztáján a hon- alapitás ezeréves fennállásának örömünnepét, melynek programmja a következő volt: I. Ünnepélyes hála adó istentisztelet Hidján, hol az iskola növendékei zászló alatt teljes számban jelentek meg. II. Az iskolai ünnepély részletei: 1. „Hymnusz.“ 2. Elnöki meg nyitó beszéd. Tartotta ftdő Fehér Márton. 3. „Ezer év.“ 4. Értekezés a honfoglalás és a magyar nemzet 1000 éves életéről. Tartotta Gundy Károly. 5. Árpád és a honfoglalás. „Munkács.“ 6. „Árpád apánk“ éneklték a gyermekek. 7. „Szent István“ és „Imre herczeg.“ 8. A „Tatárjárás.“ 9. Nagy Lajos és „A királyi tett.“ 10. Hunyadi János és Hunyadi. 11. Mohácsi vész és „Látnok.“ 12. A magyar szabadság harcz és „Előre.“ 13. Nagyjaink névsora. Felolvasta a tanitó. 14. „Ki volt nagyobb“ „Ki volt a jobb.“ 15. Az iskola legjobb tanulójának beszéde. 16. Elnöki záró beszéd. Tartotta Fehér Márton. 17. A „Szózat.“ Éneklték a gyermekek. III. Millenniumi fáh ültetése, hova czigányzene mellett vonult ki a gyermek sereg. Tárgy sorozata: „Járjatok be minden földet“ és egy alkalmi ének, miután a gyermekek és a cselédség mélts. Bezerédj Andor uraság kegyéből ozsonnát kaptak s a czigányzene mellett folyt a mulatság esti 10 óráig. TÖVISEK. A vén ezredes, ii. (Az ezredéves megyei ünnepély alkalmi konfektje. — Lásd a múlt számban az Appetitóriumot!) Minden • tiszteletre méltó vén ezredesünknek, édes magyar hazánknak, megtettük hát a megyei parádét is május 18-án (megérdemli, jó öreg édes anyánk ő nekünk, magyar gyermekeinek, csak a horvátok, ráczok, tótok, szászok, oláhok tartják őt mostoha anyának, vagy talán Ausztriával kötött házassági viszonyából kifolyólag: gonosz Anyósnak! . . .) De mi — mondom — (magyarul értsd, ne francziául!) megtettük neki a megyei parádét is. Előzőleg ültettünk fákat, rendeztünk iskolai ünnepélyeket, tartottunk templomi isteni tiszteletet. Ezek mind ártatlan dolgok valának. Jött aztán a bodzafa-puska után a Krupp- ágyu, a megyei mulatság, mely czinkotai méreteket öltött. Faültetés = suviksz ! — — Gyermek- mulatságé naiv játék ITemplo^ni parádé-= szokott dolog! — ■— — Hanem mikor a Tekintetes, Nemes, Nemzetes és Yitézlő Vármegye mulat: ez aztán valami! . . . így van biz az! — Hasztalan mond szeretett főispánunk oly ragyogóan szép megnyitó ünnepi beszédet ; hasztalan ül Perczel Dezső belügyminiszter extra-czúgra Budapestről Bonyhádig és vissza; hasztalan prédikál Vaszary Kolos hg.-primás, Péter-apos- toli, pünkösdi, elragadó ékesszólással —: mindezeknek nincsen oly nagy hatása a felséges népre, mintha B a j ó Pál központi szolgabiró ur belevágja magát egy mustra-honvédlovaktól keservesen vontatott Grósz Ullman-féle rozzant fiakkerba s ott parádéz a bakon egy sárga paszomántos sipkába, vadonat-uj livrébe bujtatott megyei pandúr! . . . Ázt mondják rá: —„ez az Ur!“-------így voltunk a millennáris megyei mu latsággal is. Ez bizony minden előző ünnepi sort elhomályositott, törpe kisérletté degradált. * Beharangoztuk Va óráig már éjfélkor minden toronyban. — Kiharangoztuk — szintén éjfélkor. — (No, mert még akkor is égett a fogház s kongattak a buzgó „robotosok“ (Petőfi). * A látott magyar disz-ruhák a néző közönségnek nagyon szépek, a viselőiknek nagyon drágák voltak. Ennyit konstatálhatok. Az ebéd kitűnő volt, a mozsarak jól besültek, a toasztok jól elsültek, — és jók voltak mind a sültek, mind a finom hal-paprikás, mit Pernitz adott — senki más! * Lófuttatási és táncz-dijat (büszke lehetnék rá, de kijelentem, hogy nem vagyok!) többnyire a reform. I hívek nyerték. Jobban örülnék annak, ha én nyertem volna meg az Osztály-sorsjegy egy milliós főnyereményét, hogy »erény dijakat« tűzhetnék ki Szegzárd lakosságának, felekezeti különbség nélkül! — No de e nyereményre nincs szükség — mondja a végzet — mert Szegzárd népe amúgy is kitünően erényes! . . . . # Nagyon szépen folyt le az egész ünnepély, reggeltől estig, csak a kivilágítás nem sikerült a túl sikerülés miatt! . . . Nagy volt az illuminczió, vakító volt a fény, szóval: sok a jóból! . . . Szegény rabok, kik jelentéktelen, apró, emberi gyarlóságokért lettek diplomátlan ülnökök, — édes reményében annak, hogy biztos fedél alá kerültek! — ime, mily óriási csalódás keserve érte nyugodt szivüket! --------Égett emberek lettek s hajléktala nok ! — — Azaz, hogy van hajlékuk, de mennyire fogja zavarni édes nyugalmukat az uj tető-épités zakatolása V . *. . Mily szerencsétlenek! . . . Azt hiI szem, hogy volna köztük még olyan is, a ki a mostani aranyos nyugodalmát szívesen felcserélné a szabad munkásság ezüst élvezetéért!?!... * De legjobban sajnálom az »Első > Magyar Általános Biztosító-Társaságot« ■— a ki ezen ezredéves ünnepi kivilágítás költségeihez a legtetemesebb mérvben — muszáj szerint! — hozzájárul. Szegény biztosító társaság!------------No de ne sajnáld a pé nzedet a leégett magy. kir. rab-palota fedeléért- mert jó mulatság volt ez a megyei, — sokáig harsogják Szegzárd hegyei! . . . Volt potya sör, bor száz hordó számra s minket terhel -— nem azt, ki, ivott — a számla! .... Palást. KÜLÖNFÉLÉK. ItSt Kinevezés. ÍÁ m. kir. igazságügyminiszter Schaurer Károly nagy-atádi kir. járá^bfrósági aljegyzőt, a kaposvári kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Laubheimer Róbert szegzárdi kir. segéd tanfelügyelőt Pécsre vissza helyezte, Laubheimer csak 3A évvel ezelőtt helyeztetett Szegzárdra, rövid itt tartózkodása alatt kiváló szakférfiúnak bizonyult, s távozását sajnáljuk. — Uj bányafőnök. A nagy-mányoki bányatársaság bányájának műszaki és üzleti vezetését Singer Bálint bányafőmérnök vette át. — Diszpap. A bonyhádi rom. kath. esperességi kerület papsága Péchy József tolnai prépost plébánost disz tagjává választott#-Az agg lelkipásztort ért kitüntetés azon alkalomból történt, hogy megkül- dötte a millenniumra megirt „Emlék lapok“ czimü müvét. — Fekete zászlók lengnek. Mtilt hétfőn érkezett meg távirat Szegzárdra Károly Lajos kir. főherczeg- nek, a király öcscsének halálhíre, mikor is a megyeházán, az igazságügyi palotán, a városházán és az egyesületek épületein bevonták az ezredévet hirdető nemzeti lobogókat és kitűzték a fekete zászlókat. Tehát hétfő óta mindenfelé fekete zászlók lengnek, hirdetve a mgy gyászt, mely a királyi családot és a nemzetet érte. A megboldogult főherczeg lelkiüd- veért Szegzárdon is tartanak gyászmisét. — Kis gyermek halála. Egy kedves kis gyermek költözött el a földről az égbe, hogy szaporítsa az angyalok számát. Báter János szegzárdi könyvnyomdatulajdonos, lapunk kiadóját és nejét született Mehrwerth Etelkát lesújtó gyász érte, kiknek egyetlen fiukat, Tiborkájokat törte le a fagyoskezü halál élete 8-ilc hónapjában. A bánatos szülők az alábbi gyászjelentéssel tudatják szeretett fiuk halálát: Báter János és neje szül. Mehrwerth Etelka a maguk úgy gyermekeik: Margit, Józsa és Kornélia nevében is, szomorodott szívvel jelentik szeretett egyetlen fiuknak, illetve testvérüknek Tiborkának folyó évi május hó 23-án, délután fél 1 órakor hosszas szenvedés után élete 8-ik hónapjában történt elhunytét. A szeretett gyermeknek hült tetemei folyó hó 24-én délután 4 órakor fognak az alsó-sirkertben örök nyugalomra helyeztetni. Szegzárd, 1896. május hó 23. Áldás és béke a felejthetlen hamvaii’a! — Magánvizsgálatok. A szegzárdi áll. segélyezett közs. polgári leányiskolában a magánvizsgálatok f. évi junins hó 1., 2., 3. és 5-én fognak megtartatni. — A kiállításra ingyen utazó tanítók. Tihanyi Domokos, Tolnavármegyei kir. tanfelügyelő a vallás- és közoktatásügyi miniszter felhivására felterjesztette azon Tolnavármegyei tanítók és tanítónők névsorát, kiknek 400 írtnál kisebb évi fizetésük van, s igy ingyen utazhatnak a kiállítás megtekintésére. — Elhalasztott válaztmányi ülés. A „Szegzárd- vidéki rám. kath. néptanító-egylet“ választmánya folyó hó 21-éré hirdetett ülését, közbejött akadályok miatt, folyó hó 28 án tartja meg Faddon Zányi György elnöklete alatt. — KÖZ8égí választások. Simonmajor község bi- rájává folyó hó 16-án megválasztották Schmidt Oszkár uradalmi intézőt, pénztárnokká pedig Németh Márton fáczánkerti tanítót. Esküdtek lettek : Lindner János uradalmi ellenőr, Mohai Lajos és Mészáros Lajos. — Iskolai vizsgálat. A hidjai uradalmi népiskolában folyó hó 20-án tartották meg az évzáró vizsgálatot, melyen Péchy József tolnai prépost-plébános elnökölt. A vizsgálaton jelenvolt: Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott, nejével, továbbá Bornemisza Irén urhölgy, Szaka Dezső jegenyési kasz- nár, Háj Ede s. lelkész, Fehér Márton áldozár, Matejka Károly tolnai és Gundy Károly jegenvési tanítók. A tanulók igen ügyesen és szabatosan felelI tek az egyes tantárgyakból, a miért a vizsgálat befejezése után Péchy József elnök teljes elismerését fejezte ki Kiss Béla István tanítónak. A vizsgát diszebéd követte, melyet Bezerédj Pál uraság adott. A harmadik fogásnál felállott Péchy prépost és éltette a nemesszivü uraságot, Háj Ede s. lelkész pedig a nagynevű Bezerédj-családra emelte poharát. ■ —Hymen.. Horváth Samu dombóvári tanitó május hó 27-én vezeti oltárhoz Kassán menyasszonyát Moskovits Mariska kisasszonyt. — A Szegzárd-bátai Dunavédgát-társulat múltja és jelene czimen megírta Tóth Károly társulati mérnök a nevezett társulat történetét. A szép kiállítású és érdekes tartalmú könyv 7 rajzmelléklettel, valamint a szövég közé nyomott 6 ábrával van ellátva. Tóth Károly mérnök a társulat megbízásából irta meg a jeles munkát a millenniumra. — iegenyés pusztán folyó hó 21-én féuyesen sikerült iskolai vizsgálatot tartottak. Az iskolára kitűzött nemieti zászló hirdette külsőleg is, hogy nagy ünnepe van a gyermekeknek. A leányok mind nem-. zeti szalaggal diszitett fehér ruhákban, a fiuk pedig millennáris jelvényekkel jelentek meg a csinos kis iskolában, melyet ez alkalommal virágokkal, lombfüzérekkel és apróbb nemzeti zászlókkal ékesítettek Ízlésesen fel. A tanterem közepén láttuk 0 Felségének megkoszorúzott arczképét, a hátsó falon pedig a nagynevű Bezerédj család arczképeit, köztük BeI zerédj Andor cs. és kir. kamarással, a ki nagylelkű bőkezűséggel állította fel ezt a minden szükséges tanszerekkel bőven felszerelt iskolát a pusztai gyermekeknek. A vizsgálaton, melyen Péchy József prépost-plébános elnökölt, többen vettek részt, a kik örömmel hallgatták meg az egyszerű pusztai tanulók okos feleleteit. Dicséretet érdemelnek Fehér Márton áldozár, ki a vallástant tanította és Gundy Károly szakképzett fiatal tanitó, a ki megmutatta, hogy a pusztai iskolát is mintaiskolává lehet szorgalommal és tudással tenni. A minden tekintetben szép vizsgálat után Szarka Dezső kasznár lakásában ebéd volt a vizsgaelnök és a vendégek tiszteletére. Ebéd alatt lelkes, szép tósztok hangzottak el; az elsőt Péchy József prépost tartotta, kiemelve a Bezerédj- család ősi erényeit, végül Bezerédj Andor cs. és kir. kamarást éltette. — Elmaradt a tánczestély. A millennáris ünnepélyek alkalmából folyó hó 18-án Szegzárdon fényes tánczestélyt akartak tartani a valóban elragadó szépen dekorált »Szegzárd-Szálló« nagytermében, mely azonban a közbejött tűzesett miatt elmaradt keddre, de akkor sem volt megtartható Károly Lajos kir. főherczíg halála miatt. — A kerületi fogház égése. Folyó hó 18-kán esti 9 órakor, midőn a vármegye által rendezett ezredéves ünnepi mulatság a vásártéren javában folyt, midőn az ezrekre rugó közönség a rendezett tűzijáték I szépségeiben gyönyörködött, egyszerre egy rémült