Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-12-29 / 52. szám

1895. deczember 29.

— Egy gyönyörű szép karácsonyest. Ki az a keresztény névre igényt tartó, ki karácsonykor nem adna szivében helyet a legszentebb, a legtisztább örömnek V Akár palotában, akár kunyhóban lakjék, vallásos hangulat vesz erőt lelkén s átadja magát a legédesb örömöknek. Különfélekép nyilvánul az öröm s akik hivatva vannak irányt adni ez öröm nyilvá- nulatainak, jól teszik, ha felhasználják ez alkalmat s a kellő módokat annak minél ünnepélyesebbé tételére. így történt ez Faddon, hol a szent estén a rom. kath. népiskola egyik termében karácsonyfa állittatott fel a jó gyermekek és nem kévé bé a szülőknek is örömére. De hogy a karácsonyfa ne csupán iny- csiklandoztató édességeket nyújtson, hanem az érzelmek nemesítése magasztos ezéljainak is megfeleljen, különféle előadások kíséretében lett a gyermekeknek I a válogatott közönségnek bemutatva; s hogy minél többeknek, szegényeknek úgy, mint gazdagoknak legyen alkalmok e nemes élvezetben résztvenniök, az előadások a nyolczad alatt ismételtetni fognak. A gazdag és változatos tartalmú programmot ide Írjuk, mely már maga sejteti az annak kivitele által nyújtott élvezetet. A karácsonyesti előadások sorrendje:

I. őrangyal. Előkép. Szereplők: Mácsik Margit és Mácsik Gizi. 2. Hazámért. Szavalat. Bah Julitól. 3. Katonásdi. Előkép. 4. Az árva őrangyala, szavalja: Mácsik Gizi. 5. Ének. 6. Szt. műhely. Szavalja Bőj- tös Juliska. 7. Ave Maria. Előkép. Szereplők: Hos- tyánraki Juli és Mácsik Margit. 8. Jelenet a szent éjből. Pásztoijáték. Előadják: Holzhauzer J., Bőjtös

J. Mácsik M. és Petróczi R. 9. Ének. 10. A szent család. Élőkép. 11. Karácsony ünnepén. Szavalja: Németh R. 12. Karácsonyfa. Élőkép. Az ajándékot osztogató kis Jézuskát ábrázolja: Gőbölös Ferike. A szavalatokat az apróságok a gyermeki érzelem oly közvetlenségével adták elő, hogy a jelenlevők szemeiben önkéntelenül a meghatottság könnyei fakadtak. A két hanggal eszközölt énekek oly precisióval mentek végbe, hogy gyönyörűség volt őket hallani és a mennyei angyalok bizonyára szívesen ismertek a kis éneklőkben versenytársaikra a született Megváltó dicsőítésében. Az élőképek görög-tüz és egyéb tűzijátékok kíséretében mutattattak be kifogástalan sikerrel. Az őrangyalt ábrázoló kis leány oly szoborszerüleg állt ott a görög-tüz szelíd fényében, hogy előbb véltük lehetőnek a reá mereven alkalmazott szárnyak meglebbenését, mint kis tagjai s arczizmai megmozdulását, A rendezők: Bődy István káplán ur és Gőbölös József, Samai János tanitó urak megmutatták, hogy mit lehet egyetértő jóakarat és nemes buzgalommal tenni a gyermekek örömére s a nemes érzelmek gerjesztésére. Az első volt az eszme megpendi- tője s a kivitelben a szavalat-tanár és tűzmester, a másik kettő az ének-tanár s az utolsó ezenkivül a festés művészetével is hozzájárult a díszletek csinos kiállításához. Előadás után mindenki úgy távozott, hogy áldást mondott a rendezőkre úgy, mint a kedves kis szereplőkre: Az édes Jézus áldja is meg őket mindnyá- jokat mindennemű áldásaival. Egy jelenvolt.

— Hűtlen szolga. Nem valami alaposan választotta meg T e 111 Ignácz teveli nagykorcsmáros cselédjét, mert Imre János szolgájában csak megkáro- sitását találta fel. Ugyanis Imre János első sorban is cselédkönyvét kerítette kézhez, aztán pedig minden néven nevezendő ruhanemüekkel alaposan ellátva magát, gazdájától megszökött. Nem sokáig bolyonghatott azonban, mert az ügyes csendőrség hollétét csakhamar kipuhatolta s Döbröközön elfogta, csakhogy már ekkor a lopott tárgyakon részint Sütvény pusztán, részint pedig Döbröközön túladott.

— Botrányos viselkedés az éjféli mise alatt. Több helyről értesítik lapunkat, hogy az-éjféli mise alatt különösen a serdülő liatalság botrányosan viselte magát. Mig a többiek ájtatoskodásukat végezték, az alatt ezek nevetgéltek, beszélgettek s diókat ropogtattak sőt némelyek a leányok ruháit is összetűzték. Az elvetemültségnek és rakonczátlanságnak e rut kinövéseit csak úgy lehetne megszüntetni jövőre, ha a polgári hatóság egypár ilyen bőrében meg nem férő sihedert példásan megbüntetne.

— Uj egylet. Szegzárdon a tisztviselők körében mozgalom indult meg egy uj egyesület alakítása czél- jából. Az uj egyesületnek czime „Tisztviselői egylet“ lesz, mely szervezkedő gyűlését jövő vasárnap délután tartja meg az „Oroszlánhoz“ czimzett vendéglőben. A kibocsátott aláírási ivre már többen feljegyezték magukat.

— Iparhatósági megbízottak választása. Múlt héten ejtették meg Szegzárdon az iparhatósági megbízottak választását, s megválasztattak ezek: Ferdinand József, Tóth Antal, Hiverth Ignácz, Hübner

Péter, Székelyi József, Horváth József, Szabó József, Theisz Lőrincz, Makai Sándor, Horváth Yincze, Hidassy Mátyás, Debulai Imre, André István, Nits- ner Pál, Schiszler Károly, Fóris János, Grószbauer Vendel, ifjú Pekari János, Lipovszky Gyula és Horváth József.

— A róm. kath. óvoda és gyermekmenhely javára rendezett estélyre jegyét megváltotta: Módly László 2 írttal.

— A szegzárdi róm. kath. ovoda karácsonyfája.

A szegzárdi róm. kath. ovodát és gyermekmenhelyet fenntartó egyesület ez évi jótékonyságát karácsony előtti napon, múlt kedden azzal koronázta be, hogy a szegény kisgyermekek örömére az intézet tantermében karácsonyfát állított fel és köztük játékszereket, süteményeket, gyümölcsöt és ruhadarabokat osztott ki. A lélekemelő ünnepély már délután fél 3 óra után megkezdődött, melyen a jótékony egyesület választmányi tagjain és Döry Pálné elnökön kívül megjelent: Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Wosinszky Mór esperes-plébános, nagyszámú érdeklődő szülő és gyermekbarát. A gazdagon megrakott karácsonyfa a menyezetig ért föl, melynek égő gyertyácskái beragyogták a kicsikék mosolygó arczait, kik csak úgy repestek az örömtől, hogy nekik annyi sok mindent hozott a kis Jézuska a csillagos égből, a nemesen érző szivek jótékonyságából. A kedves kis gyermekek a jó testvér vezetése alatt sorban jelentek meg az emelvényen és szebbnél-szebb versikékkel fejezték ki nagy örömüket s gyermeki hálájukat azok iránt, kik nekik a szeretet ünnepe alkalmából, a kis Jézus születésének napján akkora boldogságot szereztek, hogy ezért imára kulcsolt kis kezeikkel kértek áldást fejőkre. Közben-közben a gyermeksereg ajkáról betlehemi énekek hangzottak el, majd előállott az utolsó kis szónok, Kálmán Janika is és elmodva mondókáját, következett az angyalkák által hozott ajándékok kiosztása, mit Trieb- ler Ilma és Spányi Piroska urhölgyek végeztek. Midőn mindenki megkapta az ajándékot, Wosinszky Mór esperes-plébános megható beszédet tartott, mire a boldoggá tett kicsikék eloszlottak.

— A szegzárdi népkonyha megnyitása. Mint tudva van, a Simontsits Béláné által a nagyközönség áldozatkészségéből megteremtett népkonyha gondozását Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott vette át, ki humánusan érző nemes szívvel karolta fel azt és felhívására annyi adomány érkezett be, hogy 1896. évi január 2-án már megnyitja a népkonyhát. A nélkülözést, éhséget és- nyomort szenvedők keserveit fogja enyhíteni ismét a népkonyha, a hol naponkint több százan részesülnek meleg ételkiosztásban. A főzést most is a kedves testvérek végzik, a kiosztást pedig több lelkes urhölgy vállalta magára.

— Éjjeli verekedések. Már többször megirtuk, hogy a fonóházak a mellett, hogy az erkölcstelenség fészkei, bő alkalmat nyújt a véres verekedésekre is. így van ez nemcsak a vidéken, hanem a megye székhelyén, Szegzárdon is, a hol a gyakori éjjeli verekedések miatt a csendőrség kénytelen volt a fonóházakat kiüríteni. A csendőrségnek erélyes fellépését csak helyeseljük, mert igy végre megszűnnek a hajba- kapások, erkölcstelen tivornyázások és az éjjeli csendzavarások.

— Tüzeset Dunaföldvárott. Folyó hó 4-én hajnalban leégett Bakaszállásán Németh János Szomoládi tanyája s 5 szarvasmarha s a padláson levő takarmány mind a lángok martaléka lett. A tűz egy gyerek vigyázatlanságából eredt.

— Nyilvános köszönet. A szegzárdi Népbank tek. választmánya 25 frtot volt kegyes megszavazni a helybeli ev. reform, vallásu szegény iskolás-gyermekek ruházatára és tankönyveire. Midőn ezen ösz- szegnek Ranga István gondnok úrtól való átvételét, a mondott czélokra való felhasználás végett kijelenteném, egyszersmind a Népbank tek. választmányának nyilvánosan hálás köszönetét mondani el nem mulaszthatom, sőt kedves kötelességemül ismerem. —# Szegzárd, 1895. deczember hó 28-án. — Szabó Jószef, ev. ref. tanitó.

— Tolvajbanda és orgazdák. A nagy-doroghi erélyes csendőíség egy tolvajszövetkezetet csípett el, kik gróf Széchenyi Sándor főispán és Perczel Lajos nagybirtokos uradalmából ekéket, vasboronákat, járomszekereket és más egyéb gazdasági eszközöket loptak el és azokat Varga István és Neider György orgazdák közreműködésével adták el. A tolvajszövetkezet tagjai: Juhász János, Őri József, Tóth József és Miklós József nagydoroghi lakosok.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (52. sz.)

— Szegény gyermekek felruházása. Mindegyre szaporodnak városunkban a humánus czélokat szolgáló egyesületek, melyek a szeretett ünnepén jótékonyságuk bő áldásával hintik be azokat a szegény, fázó gyermekeket, a kiknek különben rongyokban kellene járniok, a kiknek szülői még a mindennapi kenyeret sem képesek nekik elő teremteni. Boldog 1 örvendetes karácsonyuk volt azoknak a szegény gyermekeknek, a kiket a szegzárdi népbank, az I-ső magyar asztaltársaság, a nőegyletek és a helybeli pénzintézetek szives adományaiból ruháztak fel tetői talpig.

— E szegények imája bizonyára áldást hoz a jótevőkre.

— Felhívás az iparostanonczok, segédek és munkások készítményeiből rendezendő időleges kiállításban való résztvételre nézve. Hazánk ezredéves fennállása alkalmából rendezendő kiállításnak czélja bemutatni Magyarország szellemi és közgazdasági állapotát. E czélt szem előtt tartva, a kiállítási Programm felöleli a nemzeti munka minden ágazatát, de első sorban kiváló szerepet juttat a hazai ipar minden tényezőinek. Mi sem természetesebb ennélfogva, hogy a hazai ipar keretében megfelelő helyet kell elfoglalni az iparostanonczok, segédek és munkások kiállításának, a melyben oly egyének versenye érvényesül, a kiknek ügyessége és ízlése, szorgalma és ügybuzgalma zálogát képezi a hazai ipar méltán várható felvirágoztatásának! De tanúbizonyságot van hivatva szolgáltatni ez a kiállítás arra nézve is, hogy az ipar e nélkülözhetlen segédmunkásai szakmájuk keretében különösen az utolsó 10 esztendő óta mennyire haladtak? Az iparostanonczok, segédek és munkások tervezett kiállítása ennélfogva nagy jelentőséggel bir és pedig nemcsak 1896-iki ezredéves orsz. kiállítás teljessége szempontjából, hanem kiváltképen az illető kiállítók között támasztandó versenynél fogva, a melyet ezen kiállítás előidézni s ez által a magyar munka ezen ágazatának életrevalóságáról, szellemi erejéről tájékozást nyújtani hivatva van. Nagy súlyt helyezünk tehát a szóban levő kiállításra és ép azért teljes bizalommal fordulunk mindazokhoz, a kiknek hathatós közreműködése nélkül ezen kiállítást létrehozni teljes lehetetlenség volna, hogy illetékes körükben befolyásukat oly irányban érvényesíteni szíveskedjenek, hogy ezen kiállítás nem csak mennyiség, de minőség tekintetében is megfeleljen ama várakozásnak, a melyet hozzá füzünk: buzdítsák, támogassák azokat, a kik tehetségüknél fogva a kiállításban részt venni jogosítva vannak. Ezen tényezők pedig a kerületi és helyi bizottságok, a kereskedelmi és iparkamarák, az ipartestületek és társulatok; továbbá a külföldön hazafias szellemben működő magyar egyletek; mert a jelen kiállításban a külföldön lakó és magyar honos iparostanonczok, segédek és munkások is résztvehetnek készítményeikkel ! Nagy feladat vár e kiállítás rendezése körül különösen a kerületi bizottságokra, a melyek nem csak a kiállítási tárgyak elkészítésének ellenőrzése, hanem a feleknek a szükséges ^tudnivalókkal leendő ellátása, a bejelentési iveknek összegyűjtése és a kiállítási igazgatósághoz való juttatása tárgyában is kell intézkedniük. A kiállításban való résztvételre vonatkozó határozmányok különben a bejelentési ivekhez csatolt szabályzatban soroltatnak fel részletesen; mindamellett e helyen is szükségesnek tartom kiemelni, hogy: 1. minden egyes bejelentő csak szakmájába vágó s általa készítendő tárgyakat jelenthet be kiállításra ! 2. a bejelentési határidő 1896. évi január hó 31-én jár le; 3. a két egyenlő példányban kiállítandó bejelentési ivek azon kerületi vagy helyi bizottságnál nyújtandók be, a melynek területén az illető bejeI lentő tartózkodik; külföldön lakók bejelentési ivei azonban vagy az ottani magyar egylet utján, vagy közvetlenül is beküldhetők a kiállítási igazgatósághoz ;

4. ezen időleges kiállítás 1896. évi julius hó 15-én nyílik meg és augusztus hó 15-ik napjáig tart; 5. a kiállításra elfogadott tárgyak 1896. évi julius hó 1-ig bérmentve lesznek a kiállítás* igazgatóság czimére beküldendők; azok díjtalan elhelyezéséről és ?vissza- küldéséről a kiállítási igazgatóság fog intézkedni úgy, hogy e csoportbeli kiállitók még térdijat sem fognak fizetni; végül 6. a kiállitók arany-, ezüstpénzbeli jutalmakkal, elismerő oklevelekkel, esetleg emlékokmányokkal fognak kitüntettni. Ezek felsorolása után van szerencsénk ismételten tiszteletteljesen felkérni a t. érdekelteket, hogy iparostanonczok, segédek és munkások időleges kiállításának rendezésében hazafias buzgalommal résztvenni és saját hatáskörükben mindent elkövetni szíveskedjenek, hogy az országos kiállításnak ezen csoportozata minél fényesebb sikert I tüntessen fel.

|