Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-12-08 / 49. szám
tag I ezek is főleg a főispán külön meghívójára jöttek meg, hogy részt vehessenek a tisztújító közgyűlés előkészítése czéljából tartandó értekezleten. Az elnöklő alispán, Döry Pál valamivel 10 óra után nyitotta meg a közgyűlést, mire megkezdődött a negyven pontból álló tárgysorozatba felvett ügydarabok referálása, a mit oly gyorsan teljesített a jegyzői kar, hogy már 11 óra előtt az elnök a közgyűlést berekeszthette. Az 1875. III-ik az 1879. XXXVil-ik, úgy az 1883. évi XV. t.-cz. alapján kivethető pótadók megállapítása körüli eljárás tárgyában érkezett belügyminiszteri rendeletet a közgyűlés tudomásul vette azzal, hogy Tolnavármegye a rendeletben foglalt intézkedéseknek eddig is megfelelt, ugyancsak tudomásul vette a belügyminiszternek a nyilvános ünnepélyek alkalmával a középületek- és közintézetekre kitűzött nemzeti szinü lobogóknak az ország czimerével történendő ellátása tárgyában érkezett leiratát és elhatározta, hogy a közigazgatási járások székhelyén egy-egy nemzeti szinü lobogót szerez be. A megyebizottsági tagok figyelmébe ajánltatott a Milánkovics Tamás vezetése alatt álló kaposvári siketnéma intézet ugyan, de segélyben a törvény- hatósági bizottság alap hiányában sem ezt, sem pedig a „Budapesti Látogatók Lapjá“-t nem részesítheti. Felolvastatott a kereskedelemügyi miniszteri rendelet a szegzárd-simontornyai törvényhatósági közút harcz- kölesdi szakaszának kiépitése tárgyában hozott folyó évi közgyűlési határozatra vonatkozólag, mely szerint a harcz-kölesdi útszakasz a jövő évben fog kiépíttetni. A közgyűlés egyszerűen tudomásul vette gróf Festetits Andor, volt földmivelésügyi miniszternek leiratát, melyben a minisztérium vezetésétől való megválását tudatja és egyszersmind a tapasztalt támogatásért köszönetét mond, mig ellenben éljenzéssel fogadták Darányi Ignácznak földmivelésügyi miniszterré történt kinevezését tudató leirat felolvasását és elhatározták hozzá üdvözlő feliratot intéznek. Kolozsvár szab. királyi város körlevelére a törvényhatósági bizottság pártoló felterjesztést intéz a kormányhoz Vágó Pál festőművész által a millenium alkalmából tervezett történelmi menet megvalósítása tárgyában, a II. országos egyetemes tanügyi kongresz- szus czéljaira pedig 100 frt segélyt szavazott meg a megyei kulturális alapból, a torontálmegyei jegyzői szaktanfolyam igazgatóságának segély iránti megkeresésére ellenben nem szavazott meg semmit sem, mivel e czélra a megye alappal sem rendelkezik. Éljenzéssel fogadták Jeszenszky Andornak a győr-veszprém-dombovári helyiérdekű vasút részvény- társaság igazgatósági tagjává történt megválasztását, majd a főjegyző felolvasta a törvényhatósági igazoló- és biráló-választmányok előterjesztését a folyó évi őszi rendes közgyűlésből elrendelt törvényhatósági bizottsági tagválasztások eredményéről, mely szerint a gyulajovánczai kerületet kivéve, — hol a választási elnök nem jelenhetett meg — mindenütt a választás megejtetett s igazoltak 150 szabályszerűen megválasztott megyebizottsági tagot. Választás lesz Gyula- jovánczán és Czikóban deczember hó 19-én, előbbi helyen, mivel a választás annak idejében nem tartatott meg, utóbbi helyen pedig mivel Döry Pál 2 Virágos kedvben ültünk fel a kocsiba s szent fogadást tettünk, hogy holnap ebédre visszajövünk s megmagyarázzuk az asszonynak, milyen a felkelő nap. Váradi Muki még a kapuból is visszakiáltott: — Meglátja nagyságos asszonyom, megbánja, hogy nem tartott velünk. * A nap éppen akkor dűlt álomra, mikor kocsink megállóit a piliske hegy aljában. ...— Ez hát a nap— mondám én merengve — melynek felragyogásában gyönyörködni fogunk. — Ez az, ez —§ áradozott Váradi Muki. — Mely szép halálában is ! suttogta Bán Gyuszi. — Mint egy király, kinek fejéről leesik a koronája és szemeit örök álomra hunyja — szavalt Salamon Tóni. E közben egy székely góbé leemelte az elemózsiás tarisznyát, meg a boros hordócskát a szekérről s neki indult a hegynek. Pataknak csörgése, az erdő zúgása, egy szelíd, édesbús melódiában olvadott össze s mi az erdő balzsamos illatától megittasulva, követtük a góbét. Egyszer aztán megszólalt a góbét: — Itt volnánk. Egy kicsi, fazsindelyes ház kukucskált ki a fáknak sűrűjéből. Pásztor emberek építették valaha s im most turista szálló. A turisták lefoglalták maguknak, rájegyezték a mappájukra. Bánja is a kunyhó, ki száll a födele alá. Vetettünk bele pompás ágyakat alispán és Nagy István főszolgabíró, kik más helyen is megválasztattak, a czikói kerületről lemondottak. A vármegyei mezőgazdasági szabályrendeletjavaslatot, melyet Simontsits Elemér készitett és olvasott fel, Döry Dénes észrevétele után egyhangúlag elfogadták és jóváhagyás végett felterjesztik a földmivelésügyi miniszterhez. A közegészségügyi bizottságnak a Szegzár- don felállítandó 3-ik és a Tevelen létesítendő gyógyszertárra vonatkozó javaslata alapján a közgyűlés kimondotta, hogy sem Szegzárdon a 3 ik, sem Tevelen egy uj gyógyszertár felállításának szükségét nem találja indokoltnak. Az alispán előterjesztésére a tisztújító közgyűlés napjául folyó évi deczember -hó 16-ika tűzetett ki. Megjegyzendő és közhírré is tétetik, hogy a tisztújító választásban az 1896. évre összeirt bizottsági tagok vehetnek csak részt. A Bogyiszló községnek Tolnavármegyéhez csatolása érdekében P e s t-P i 1 i s-S o 1 t-K i s-K u n vármegye küldöttségével együttesen még október hóban megejtett vegyes-bizottsági tárgyalás eredményéről felolvastatván az alispán jelentése, tudomásul vétetett és újabb tárgyalás rendelteit el Fájsz és Dusnok pestmegyei községek bevonásával. Ezután következett a tiszti ügyésznek véleménye több község határozatára vonatkozólag, melyek közül felemlítjük, hogy jóváhagyatott Fadd község képviselő-testületének a temetőhely vétele, U z d- B o r j á d község képviselő-testületének a jegyzői fizetés felemelése, T e v e 1 község képviselő-testületének a gyámpénztári könyvvivő fizetésének felemelése, A g á r d község képviselő-testületének marhamérleg beszerzése és a fogyasztási és italadó kezelési illeték, Dió s-B erény község képviselő-testületének a községi törzsvagyon helyrepótlása, Szegzárd nagyközség képviselő-testületének az uradalmi pótadó iránti kiegyezés és Varsád község képviselő-testületének ingatlan vétele tárgyában hozott határozata. Tiszti ügyészi vélemény alapján határozatilag kimondatott G ö r b ő-B e 1 e c s k a község szétválasztása s Belecska székhelylyel körjegyzőség alakit- tatik a két kis-községből. Végül az alispán kijelentette, hogy a főispán által összehívott értekezlet Döry Dénes kir. tanácsos, főrendiházi tag elnöklete alatt nyomban megkezdi tanácskozásait, miért is felkéri az arra meghívottakat, hogy ne távozzanak el a gyülésteremből. —th. Érdekes okmány 1818-ból. Most, midőn a munkás-kérdés napirenden van, nem lesz érdeknélküli a nagyközönség előtt az alábbi okmány közlése, melyből kitűnik, hogy a század eleje nagyon megegyez a század végével abban, hogy a munkabér a munkát adó és a munkás méltányos igényei szerint állapíttassák meg : mert mig az e tekintetben felbillent egyensúly helyre nem áll munkaadó és munkás között, addig a munkás-kérdés nem szűnik meg fenyegetni a társadalmi rend felforgatásával. Az érdekes okmány eredetije egy ősnemes család birtokában van, melynek itt következő szószerinti TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (49. sz.) földmohából s állítottunk asztalt a közepére egy heverő csutakból. —■ Elő az elemózsiát! —- Elő a bort! Áradott ajkunkról az asszonynak dicsérete. — Barátom, minő kenyér! —.S ez a kacsapecsenye! — Ez a sonka! — S ez a bor! — S a mint ennénk s iddo- gálnánk, egyszerre csak . . . álmélkodva nézünk össze, aztán ki az ablakocskán. — Te Muki, itt czigány van! — Honnét a pokolból jöttek ezek ide? — Hé, beljebb, hé! . . . Hát ne lássam meg holnap, miként kel fel a nap a Piliske tetején, ha nem három czigány kullog be az ajtón, hárman, hatrét görnyedve. — Hogy jöttetek ide? — Jáj instálom, nágy ánnák történeti. Mondjá nekem ezs á klerénétás, a bágoly sedje ki á sémit, hé, dáde, ázs urák felmennek a Piliskére nápot látni, gyerünk mi is, hádd lássunk egy pár picsulát. Mondom neki: á holló vájjá ki á két semedet, mindent meglátcs, gyerünk hát, no. Sekerest fogádtunk s jöttünk á tekintetes méltóságos nágy urák után. — Hip, hip, hurrá — verte össze a tenyerét Bán Gyuszi. Ide mórék ! — Grandiózus! — tapsolt Váradi Muki. másolatát S a m r i János faddi tanító ur volt szives rendelkezésünkre bocsájtani. 1818. esztend. Böjt más hava 4-ik napján Tettes Ns. Tolna Vármegyében helyheztetett Szegszárd M. Várossában tartatott Tettes NS. Jobaházi Dőry Vintze, ez T. Ns. Megye második Alspánjának elöl- ülése alatt T: N : Nunkovits Ferentz. Bonyhádi Per- czel Ádám Tábla Biró, Jeszenszky György, Cseh lg. nátz, Kossá Magyary Sámuel Fö Biró, Hajos Sámuel fő Ügyész, Forster Antal, Szegszárdi ,es Földvári Urodalmak, Dongó Pál Ozorai és Dombóvári, Gruber Ádám Báttaszéki és Végh Albert Simontornyai Fis- calis Urakk jelenlétekben Deputatio melly alkalmatossággal Mivel részerint, hogy a nmgu, kir. K: M : Tanáts is a táv. 1817. észtén. Karátson hava 16-án 35.980. szám alatt költ K: Rendelése által a mezei munká- sek napszáminak meghatározását fel küldettni, meg rendelte, részerint a közönséges tapasztalásból nyil- vánságos volna, hogy a mester Emberek és napszámosok nem tekintvén a mostani környülállásokat, rendkívül felemeltettni és mindenkor a volt drágasághoz alkalmaztattni, hogy addig is méglen mindennemű Mester Emberekk munkái meg fogna határoz- tattni, a kőművesek, ácsokra, és más mezei munkásokra és azoknak napiszámokra az egyenlőség -ezen megyében megtartasson, és ezek napibérekk tűzetését a Publicumokk nagy terhével kények szerint fel emelni ne bátorkodjanak a következendő meghatározás vitetett végben úgymint A Kőművesekre nézve. A Mesternek ha dolgozik, lészen napi bére 2 frt — kr. Pallérnak Sz. György naptul fogva Sz. 1895. deczember 8. Mihál napig naponként . . . . . 1 frt 48 kr. Ugyan ennek Sz. Mihál naptul fogva Sz. György napig ...................................... 1 frt 18 kr. A Legénynek hozzá számlálván a Mesternek járandó 3 garasokat Sz. György naptul fogva Sz. Mihál napig 1 frt 30 kr. Ugyan ezebk Sz. Mihál naptul fogva Sz. György napig ................................ 1 frt 12 kr. Ké t esztendős Inasnak napi bére . . 1 frt 3 kr. Egy esztendős Inasnak . . . . . — frt 54 kr. Mész Keverőkk, és más kézi munkásoknak magok kenyerén nyáron . . —- frt 45 kr. őszei pedig és Tavaszai . . . . . — frt 36 kr. Az éppités mellett lévő napszámosokk nyáron ................................................ — frt 30 kr. Ős zei .......................................................— frt 24 kr. Cs erép Ködökre nézve. Ezekk napi bérek a magok Kenyerén nyáron ........................................... 2 frt — kr. Sz. Mi hál naptól fogva Sz. György napig , 1 frt 30 kr. Az Ácsokra nézve. Szinte azon meghatározás fog megtartatni, a melly a Kőművesekre nézve meg állapitatott. Nádverőkk egy napra tartás nélkül . 1 frt 12 frt. Mezei Munkásokra nézve. Kaszásokk, Kazalozókk, Szöllö metzőkk s bujtókk tartás nélkül lészen napi bérek .... . . . . .. . —- frt 51 kr. — Húzzátok, ha itt vagytok! — biztatta Salamon Tóni. — Ügyesen Pili, szégyent ne hozzatok a falumra — mondtam én.' Es tudjátok meg emberek, hogy itt egyszerre olyan vad lumpolás indult, hogy csak úgy rengett bele az erdő. A kuviknak torkán akadt a huhozás, turbékoló vadgalambok ijedten némultak el, a rigó sem hunczutozta a bírót. — Hé, more, az én nótámat. — Melyik legyen ázs kinyirgem álássán. — Azt mondja, hogy: „Fölkelt a nap mosolyogva, Hej, de nekem szomoi'odva. Napom, napom, édes napom, Süss mégegyszer világosan . . .“ Ez a Muki nótája volt. Salamon Tóni átölelt, össze vissza csókolván, áradozva mondta, hogy annál az asszonynál, ki bort tett fel nekünk, csak a felkelő nap lehet szebb. — Abczug felkelő nap — rikkantott Bán Gyuszi. Aztán a góbénak fordult: — Hé, bácsi, látott e már ilyen felkelő napot ? — Hát én, aztán hogyne láttam volna? — felelt a góbé nagy álmélkodással. — Aztán szép-e az ? — Hát aztán hogyne volna szép ?
