Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-01 / 35. szám
XXIII. évfolyam. 35. szám. Szegzárd, 1895. szeptember I. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító* egyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre .....................3 „ — „ Ne gyedévre .... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me gj elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr 100—200 „ . . . 2 * 87 * 200—300 „ ... 3 „ 87 . minden további 100 szó 1 frttal több Az iskolák megnyitásakor. így, a tanév elején, midőn a két hónapon át bezárt iskolák kapui ismét megnyílnak, hogy befogadják a tanulni vágyó ifjúságot: mi is foglalkozni kívánunk hazai iskola- ügy linkkel. Mikor ezt hirlapirói tisztünkből folyólag teszszük, komoly méltatásban részesítjük kulturális intézményeinket, de midőn a tapasztalható haladásra reámutatunk, akkor nem mulaszthatjuk el feltárni azon akadályokat sem, melyek iskoláink felvirágzásának útjában állanak és nem engedik a magyar népmüveltsé- get arra a fokra emelkedni, a melyen állania kell, ha egyenrangúak akarunk lenni a szomszédos kultur államokkal. Hazánk népoktatásának s összes institu- cziójának az alkotmányos éra nagy lendületet adott. Ekkor szervezték az összes iskolai ügyet uj alapon, mire rohamosan megszaporodott az ország minden részében a népoktatási és a felsőbb fokú intézetek száma, majd megalkotta a magyar törvényhozó testület azt a törvényt, melyben a magyar nyelv tanítása minden hazai iskolában kötelező' tantárgynak mondatott ki, a közel múltban pedig a kisdedóvás is törvényileg szabályoztatok, úgy, hogy most már alig van község, melyben ne volna kisdedóvó iskola, a hol a legszegényebb gyermekek is védelmet találnak azon számos veszély ellen, melyekbe magukra hagyatva könnyen bele sodortatnának. A magyar kultúra a sok üdvös törvény és intézkedés által uj korszakba jutott s ma már iskoláink felöl nemcsak az ország határain belül, hanem a külföldön is kedvező' véleményben vannak s nem tartanak most már / bennünket Ázsiából jött műveletlen nemzetnek. Hogy ez igy van, hogy lépést tudunk tartani a müveit nyugati államokkal, azt a magyar nemzet — mely ezer éven keresztül annyi ellenséggel szerencsésen megküzdött — a műveltség és tudomány iránti fogékonyságának s minden rendű és rangú kulturális intézmény felkarolásának köszönheti. Honfiúi büszkeséggel hivatkozhatunk arra a nagy áldozatra, a melyet különösen az újabb idó'ben a sokféle közoktatásügyi intézeteinkre, a művészeti és tudományos iskoláinkra fordítunk. És e nagy áldozatnál még nem állhatunk meg, mivel újabb és újabb igényeket támaszt a korszellem haladása iskoláink elé. Ezektó'l az áldozatoktól nem szabad és nem lehet visszariadnunk, mert különben kocz- kára teszszük azt a szép eredményt, melyet eddig sikerült elérnünk. Magyarország fennállásának biztosítását és hatalmát nem a szuronyok hegyére, a nyakig való felfegyverkezésre kell alapítani, mert ezt az ingatag alapot egy hirtelen táf TARCZA. Szerelmes vagyok. Most újra érzek, újra élek, Hogy szerelmes vagyok Szivemben mint rózsabimbók Fakadnak a dalok. Köröttem édes illatárban Úszik az alkonyat. A tarka rét minden virága Csak csókot osztogat. A holdsugár palástja tiszta. Mint egy ezüst lepel. A néma ház apró tücsökje Szerelmet énekel. Szivem nyugalmát nem zavarja Se fájdalom, se vész. A szív a szivén, ajk az ajkon Egy édes csókba vész. Meleg a lég leheletemtől Vágyaimtól mámoros A mindenség én velem együtt Te rólad álmodoz. Meg érzik a fák, bokrok, virágok, Kicsinyek és nagyok, Hogy újra érzek, újra élek, Hogy szerelmes vagyok. Hrabovszky Lajos. Szárnyszegetten. A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. Ott jártam künn falunk alatt az érpartján. Sárguló selyem gyepágyon hervadó virágok bólongattak a hűvös esti szellőben. A hold, a mint végig feküdt a locsogó habokon, ide-oda himbálódzott, mintha tündérek országutja volna, mely átsiklik messze túl a szürkés kékségbe, hol a határege ráborul a szunnyadó világra. S olyankor odaülök az érpartjára szárnyszegetten; titkos bú, titkos bánat és a reménytelenség üz oda, emléked után elvergődő lél ekkel, mint a szárnyszegett madár. Aztán kisírom magamat ott, a hol nem látnak, hol nincs sem irigy, sem kárörvendő szem, csak az éj mécsei, a pisladó csillagtábor. Minek is van lélek! Minek is van szív, érzelem és kedély, ezer nyugtalanság és örök békétlenség széles világa egy kebelben. Milyen jó volna az örök oktalanság, a csendes butaság! Kinzó gyönyör, fojtott bánat, vágyak és hiú remények nélkül. Ha az ember olyan lehetne, mint a falevél, örök élettel, örök feltámadással! Minden évszak meghozná virágát, rügyét, a tavasz a gyermekség korát, örömét, a nyár a szerelem gyümölcsét. És akkor nem hullna köny, nem volna sir, tenger sírja a temetőnek, hol elveszett emberek pihennek édes nyugalma nélkül az örömtelen világnak. Mert rosszak vagytok ti emberek nagyrészt. Tettetés és képmutatás a legfőbb kincsetek. Szemben barátok, hát megett ellenségek, gyilkos bo- szuállók, minő csak ember lehet, kivel szemben nincs védelem, mint a pusztában bömbölő oroszlán, az ég villáma ellen. madt vihar könnyen elseperheti, a rozsda megemésztheti. Csak akkor lesz kis nemzetünknek hatalma, erőssége, ha jövendő nagyságát, boldogságát a népmüveltségre és a hazafias szellemű iskolákra fekteti. Ne tömjük az adózó polgárok millióit örökösen a militárizmus kielégíthetetlen mo- lochjába, hanem állitsunk minél több iskolát. Állítsunk pedig olyan iskolákat, melyekben a sok oldalú ismeret mellett ne hanyagoljuk el a jellem képzést s első helyre tegyük a vallás erkölcsös nevelést; mert súlyos vádként nehezedik mostani modern iskoláinkra, hogy olyan ifjakat nevelnek, kik sokféle ismerettel bírnak ugyan, de nincs jellem szilárdságuk, igazi vallási érzékük, mely nélkül azután az életbe kilépve, nem találják meg azt az erkölcsi biztos talajt, a melyen az élet viharai és csapásai között is megállhatnának. A testi nevelést párhuzamba kell helyezni a szellemi neveléssel, mert nagyon igaz az az állitás, hogy csak egészséges testben lakik egészséges lélek. Iskoláink nívójának emelése végett nem szabad továbbra is tűrnünk, hogy megyénkben is akárhány iskolában 80—100 gyermek van összezsúfolva egy tanteremben; mivel ez egyrészről veszélyes közegészségügyi szempontból, másrészről pedig koczkáztatja a tanulásban való eredményt. Azért vagy ritka, emberi jóság, ritkább, mint az égi szivárvány s becses és bámulandó, kinek osztályrészül juttatja a sors. Azért szeretlek természet nagyon, mert minden igaz színeden. Igaz a forró napsugár, igaz a bágyadt hold, igaz a zöld mező, a virágillat és a tövised is egyaránt. És igaz vagy te is jóságos lélek; szerencsés halandó még az is, ki boldogtalanul imád és reménytelenül szeret. Mint az üldözött vad éltető, mentő-sürüje az erdő, olyan menedékhely szived szeretete, lelked jósága. És mégis bánt a világ. Mintha közös kincse volnál, mint a napsugár; bánt, hogy jobb vagy, mint az egész világ maga. És én áldom lépteid nyomát, álmatlan éjjeleim részes, boldog-boldogtalanságom kincse. Úgy beszélnek rólad, mintha részed volna a beszéltetésről. Mintha az érzelem nyilvános beszéd tárgya lehetne, mintha az érzelem közös prédája lehetne a világ nyelvének. Ha ugyan van világ és a világnak száj és joga a megitéltetésnek. Azért futok az emberek elől hozzád, szabad természet, öled végtelenségén kipihenem azt, mit nem nyújt csak nyugalom és megelégedés. A föld munkásai ott izzadnak a delelő napon és én még nem hallottam panaszt a szájon és kívánságot a szívben náluk. Sem az utszélnek, sem a virágnak nincs kívánsága, még a varjukárogás is öröm benned, természet igazsága és jósága. Azt mondják, hogy a hattyúnak is van egyszer szólása, mikor haldoklik:
