Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-18 / 33. szám
4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (33. sz.) 1895. augusztus 18. vizsgázni akartak, sőt vizsgáztak is és alaposan elbuk tak. Hiszen kérem megtörténik ez más ember fiának is, hogy a vizsgán elbukik, de itt a vizsgán -— melyen a kir. tanfelügyelő ur is jelen volt — kitűnt, hogy a vizsgázandók, bár igen eszes leánykák s valóban tanultak is az elmúlt tanévben az előirt tantárgyakból alig tudtak s értettek meg valamit. A számtan és mértanból a legegy szerübb dolgokról fogalmuk sem volt! Nyelvtanból, történelemből bemagolt értelem és összefüggés nélküli dolgokat beszéltek. A kisasszony tanított nekik egész év alatt tudja Isten mit, de minden esetre a polgári leányiskola 3—4. osztály tantárgyaiból semmit. A kisasszony kifogása egyszerű; a szegzárdi polgári leányiskola igazgatónője oka mindennek, nem szereti, ha magántanulók jönnek vizsgázni s hol lehet, megbuktatja őket, de különösen haragosa a kisasszonynak, a miért növendékeit is megbuktatja. Ennyit a szülők megnyugtatására. Nevetséges volna az igazgatónét megvédelmezni, ilyen helytelen vád ellen, ismerve Ko vácsáé Nagy Luiza, a szegzárdi polgári leányiskola derék igazgatónőjét, egyszerűen nevetséges s ez esetben éppen rossz mentségnek mondható, még csak takarónak sem jó, mert hiszen a vizsgát maga a kir. tanfelügyelő ur vezette s most, mikor a növendékek egyike hozzám jött, kérve, hogy készítsem elő pótvizsgára, győződtem meg, hogy Smeracsányi kisasszony lehet, sokat foglalkozott a gyermekekkel, azoknak bátran visszaadhatja a tandijat, mit ez esetben illetéktelenül szedett fel. De ha a dolog csak annyiban állanna! Olyan növendék van közöttük, kinek a 70—80 írt tandíj nagy kiadás és egy évi időveszteség nagyon sokat számit, a tandijat a szülő keserves kézimunkából szerezte, a lányka pedig tovább óhajtja folytatni tanulmányait, mint szegény sorsúnak, nem igen van vesztegetni való ideje. Ez az eljárás könnyelműség. Szülők jóhiszeműségével való visszaélés. Oly munkát magára vá- lalni, melynek megfelelni nincs tehetségében, vagy nem akar, az — hogy erősebb kifejezéssel ne éljek — lelkiismeretlenség. Megteheti olyanokkal, kiknek a tanulás időtöltés s nem majdan kenyér! Tisztelt kisasszony! Önnek van vagyona, nem szorult minden krajczárra, a jó Isten tisztes korral és egy tanítói oklevéllel ajándékozta meg, kérem, legyen szives jövőben csak olyan növendékeket iskolájába fogadni, kiknek adhat alapos tudást, ne ültesse fel azokat a szegény szülőket s legyen meggyőződve, hogy azzal a tudománynyal, mit ezeknek a növendékeknek adott, az ország bármely polgári iskola — nemcsak IV-ik, hanem még alsóbb osztályában — is megbukik. Matejka Károly. VIDÉKRŐL. A jegyzők nyári mulatsága. A Zombán folyó hó 3-án megtartott jegyzői nyári mulatság anyagi eredményéről kívánok a mé- lyentisztelt és a jegyzői kar által kitűzött jótékony czélt már évtizedeken át mindig meleg érdeklődéssel pártoló közönségnek számot adni. A mulatság pénztári bevétele 247 frt 50 kr, kiadás 207 frt, a pénztári maradvány 40 frt 50 kr, mely összeg a létesítendő országos jegyzői árvaház alapjára fog forditatni. A fennti összegben benfoglaltatik: Perczel Dezső belügyminiszter1 ur ő excellentiájának 5 frt, Simontsits Béla ő méltóságának 5 frt, Kämmerer Ernő orsz. képviselő ur ő nagyságának 5 frt, Gróf Apponyi Géza ur ő méltóságának 5 frt, Deutsch Zs. ur 5 frt, Erdős Gábor, Klein Jakab, Grünfeld Pál, Bodoky Béla urak 2—2 frt, Fekete Ágoston ur 2 frt 50 kr, Szemenyei Mihály, 1 Komoróczy János, Séhbauer József, Schleining Lajos, Sághi János, Rum- feld Imre, Horváth Ernő, Herczegh N., Rátz József és Döry Pál 1—1 frt jegy-megváltás czimén tett adománya; továbbá Döry Dénes ur ő méltóságának 3 frt, dr. Moldoványi István ügyvéd és Nagy István főszolgobiró urak 2—2 frt, Arany Károlyné úrnő 1 frt, Wache N., John N., Erdődy., Keller Sebestyén urak 1'50—1'50 frt, Schád Gyula, Kühn el Fe- rencz, Remsperger N. urnák 1—1 frt, dr. Müller János. Vargha György, Döry Andor, Komm Péter, dr. Láng N., Pesthy Endre, Kiss Pál, Lovassy Gábor, Fankó Antal, Fáim László és Horváth György urak 50—50 kr felülfizetése. Fogadják mindnyájan az egylet hálás közönetét. Regöly, 1895. augusztus 14-én. Tisztelettel: Kerbolt István. egyleti alnök. T A N Ü G Y. Iskolai értesítés. A szegzéu dl áll. s. 7c. polgári fiúiskolában az 1895-96-ik tanévben a tanulók fölvétele szeptember hó 1—k-ig délelőtt 8—12-ig és délután 3—5-ig történik. Ugyanazon napok délutánjain ejtetnek meg a javító- és fölvételi vizsgák és szeptember hó 5—7-ig a magánvizsgálatok. A beiratásra megállapított időn túl szeptember hó 15-ig a tanulók csak a késedelmet igazoló alapos ok mellett vétetnek föl. A polgári iskola I. osztályába szabályszerűen csak oly tanuló léphet, ki életének 9. évét betöltötte és az elemi népiskola IV. osztálya számára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit iskolai bizongitványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Első fölvételre a tanulók csak szüleik vagy helyettesei kíséretében jelenjenek meg s kötelesek az iskolai, születési — s a mennyiben másodszor beoltottak — az ujraoltási bizonyítványt benyújtani. Iskolai illetékek: — beiratási dij 1 frt, — tandíj 4 frt, könyvtári illetmény 50 kr, nyomtatványok dija 50 kr, a tanítói nyugdíj-alapra 15 kr, hitoktatási dij a rám. kath. növendékeknek 1 frt, a protestáns és izraelita tanulóknak 2 frt, franczianyelv és gyorsírás oktatásért 10—10 frt, háziipar tanításért 5 frt. Azon tanulók, kik javítóvizsgát óhajtanak tenni, kötelesek ebbeli folyamodványukat a bizonyítvány csatolása mellett augusztus 15-ig az igazgatóságnál benyújtani. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szorgalmas és jó magaviseletii tanulók, kik szegénységüket községi bizongitványnyal igazolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizo- ngitvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy ennek helyettese lehet. A kérvény mellékleteivel együtt az iskolaszékhez czi- mezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló iskolai és egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyitvány. , A kérvény bélyegmentes, ha szegénységi bízó nyit vény nyal van ellátva, ellenkező esetben bélyegköteles. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvekben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom és jó magaviselet által magukat érdemesítik. Figyelmeztetnek a vidéki szülők, hogy gyermekeik szálláshelyének megválasztáséiban az igazgató kellő útmutatással szolgál és szívesen ajánl megfelelő és megbízható szállást és ellátást adó családokat. Kelt Szegzárdon, 1895. augusztus hó 12. Az igazgatóság. Értesítés. A szegzárdi Májer-Arlow-féle nyilvános joggal felruházott fiú- és leány-tanintézetben a jövő 1895/96. évre a felvétel szeptember hó l~5-ig történik, á rendes tanítás pedig 6-án kezdődik, Betratási dij 1 frt, hitoktatási dij egész évre szintén 1 frt. A benlakó növendékek teljes ellátással, beleértve a tandijat is, egész tanévre fizetnek 250 forintot, mely összeg három egyenlő részletben fizetendő, u, m.: felvételkor, január és április elején. A bejáró növendékek havi tandija az I. és II. osztályban 2 frt 50 kr, a III. és IV. osztályban 3 frt, az V. és VI. osztóiban 3 frt 50 kr. A franczia nyelv tanítása havonkint 1 frt. Az internátusba teljes ellátásra a helybeli polgári iskolába járó növendékek is felvétetnek. Szegzárd, 1895. évi augusztus hó 15. Az intézettulajdonos. megyei irodalmi csarnok. Kisasszony I Irta: HEISZ J. BÉLA. (Folyt, és vége.) Es ön mégis önfeledten mosolyog, örülve boldog: álmainak és virul mind e viráglelküek számára az utczán, mintha az lenne az ön világa. Pedig ön nem az utczák terméke s a sors sem utalta oda ki. Miért teszi ezt ? Talán azokért, kik háromszáz lépés tartama alatt ön mellett vannak es mulattatják, ha ugyan képesek erre az emberek kedvéért | Érettük él? Nézze csak meg közelebbről okét: a népszínház tűzoltója, ki a kis kapu előtt pipál, több nekik, mint ön, mert az megbámulja őket halszemeivel I ezzel hízeleg nekik; mig az ön tekintete szempillantás alatt lesiklik róluk s ezt sértőnek veszik, mert szerintük ez kicsinyelés. Vagy azok kedvéért, kik mégi közelebbről ismerik 1 ők sem tőrödnek önnel ] mind a maguk jólétére törekszenek; a végtelenig önzők ; nem bánnák, ha bajba kerülne, csakhogy az ő joguk meg ne sérüljön; se nem sírnak majd egy könnyet sem felette, még irántuk való szeretetből áldozná is fel magát. Koporsóját kikisérik majd, a mint a szokás kívánja és megfordulnak s visszatérnek majd utálatos mulatságaikhoz s munkájukhoz, melyet csak a pénz kedvéért végeznek. Elmennek majd a sírja felett a nélkül, hogy megemlékeznének róla. S a kik azt hazudták, hogy szeretik, talán elszomorodnak ; de ők is elfelejtik csakhamar s nem lesz többé senki, a ki gondolna rá, mert senki nem szerette igazán. Es ön bohó még a szeretetre is gon- hol ilyen emberek között? Szeretet és boldogságot nem fog köztük találni, de gyűlöletre, irigységre és rágalomra fog akadni. Ugylátszik, nem tudja, vagy elfeledte, hogy az emberek megvetik, a miért kicsi, törpe, (nem testileg értem, de társadalmi helyzetét) és szegény, a hatalomról és dicsőségről még álmai sincsenek, e mellett a fel nem található boldogság után tart hajszát; feledte, hogy nem találta még meg a kulcsot, melynek segítségével mindent leolvas az emberekről ; feledi, hogy nem ismeri a bűnt és vétket, melyet minden iránt elkövetnek az emberek s ilyen tapasztalatlanul akart ön a világgal kikezdeni ? Vagy megismerést akar ? Hiába kutat, hiába érintkezik velük, gondolkodik róluk, a végén mégis csak oda lyukad ki, hogy nem ismerte meg. Most hitt a hazugságukban s csupán a beszédjükből akarta ismerni, de gondolataikat s rejtett czéljaikat nem csikarta ki. Azok nélkül pedig nincs, vagy legalább is hamis a tudás. Vagy mégis lennének önnek titkos vágyai, miket előttem is tudott titkolni ? Dicsőséget akar ? Ha nem ismeri áz embereket, soha nem fog ezt aratni. Mert ártatlanságában nem tudja elkövetni azt a számtalan apró bűnt, mik a dicsőségérti csatározások. Ebben a küzdelemben is rendesen az arczátlan kerül felül, a ki tolakodik és minden érzést lábbal tipor ; az igazán nagyot és nemeset legtöbbnyire félreismerik. A legtöbb ember dicsősége nagyon olcsó volt, mindössze néhány százezer forintba került. Ilyet akar ön ? Ehhez nincs elég vagyona, tönkremenne belé. A revolver-zsurnalisztákat és a különféle Fédervieh- Kóbikat semmi mással, csakis pénzzel lehet megvesztegetni. Yagy gazdagságot akar ? Óriási vagyont, hogy mindent megtehessen, a mihez kedve jön, vagy hogy lehetőleg felszánthassa a szegények nyomor-kicsalta könyéit | Ezt könnyebben megszerezheti, de mégis nagy és vissza nem szerezhetők árán. Példaként ott vannak a nagy Sarah Bernhardt és Juette Quilbert. Fiatal korukban végtelenül szegényen sompolyogtak végig Páris buldvardjain, de egy szép estén nem tértek többe haza a suszter-apjuk setét pinczelakásába és ma Európa metropolisában ők játszották az első szerepet. De még csekélyebb áron is minek az óriási va§yon; a többnél is sok dicsőség? Csak irigyelnék s szidnák érte, ezerszeres hálátlansággal jutalmaznák minden jótettét; mert az ember gyűlöli azt, a ki vele jót tett: ez a saját tehetetlenségének tudatát ébresfctgeti benne. És minden óhajára lehet ilyen minek és miérteket ellenvetni. A gazdagság, hir és dicsőség igen gyakran még életünkben cserben hagynak bennünket. Mert minden elmúlik; utánunk nemzedékek, a föld, a nap; egész naprendszerek porladnak semmivé: mindazonáltal mégsem támad hézag a világegyetemben, mert uj nemzedékek, uj földek, • uj. napok keletkeznek. Minden múló, minden eltűnik, csupán az érzelem nem,
