Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-08-18 / 33. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (33. sz.) 1895. augusztus 18. vizsgázni akartak, sőt vizsgáztak is és alaposan elbuk tak. Hiszen kérem megtörténik ez más ember fiának is, hogy a vizsgán elbukik, de itt a vizsgán -— me­lyen a kir. tanfelügyelő ur is jelen volt — kitűnt, hogy a vizsgázandók, bár igen eszes leánykák s va­lóban tanultak is az elmúlt tanévben az előirt tan­tárgyakból alig tudtak s értettek meg valamit. A számtan és mértanból a legegy szerübb dolgokról fogalmuk sem volt! Nyelvtanból, történelemből bemagolt értelem és összefüggés nélküli dolgokat beszéltek. A kisasszony tanított nekik egész év alatt tudja Isten mit, de minden esetre a polgári leányiskola 3—4. osztály tantárgyaiból semmit. A kisasszony kifogása egyszerű; a szegzárdi polgári leányiskola igazgatónője oka mindennek, nem szereti, ha magántanulók jönnek vizsgázni s hol lehet, meg­buktatja őket, de különösen haragosa a kisasszonynak, a miért növendékeit is megbuktatja. Ennyit a szülők megnyugtatására. Nevetséges volna az igazgatónét megvédelmezni, ilyen helytelen vád ellen, ismerve Ko vácsáé Nagy Luiza, a szegzárdi polgári leányiskola derék igaz­gatónőjét, egyszerűen nevetséges s ez esetben éppen rossz mentségnek mondható, még csak takarónak sem jó, mert hiszen a vizsgát maga a kir. tanfelügyelő ur vezette s most, mikor a növendékek egyike hoz­zám jött, kérve, hogy készítsem elő pótvizsgára, győződtem meg, hogy Smeracsányi kisasszony lehet, sokat foglalkozott a gyermekekkel, azoknak bátran visszaadhatja a tandijat, mit ez esetben illetéktelenül szedett fel. De ha a dolog csak annyiban állanna! Olyan növendék van közöttük, kinek a 70—80 írt tandíj nagy kiadás és egy évi időveszteség na­gyon sokat számit, a tandijat a szülő keserves kézi­munkából szerezte, a lányka pedig tovább óhajtja folytatni tanulmányait, mint szegény sorsúnak, nem igen van vesztegetni való ideje. Ez az eljárás könnyelműség. Szülők jóhiszemű­ségével való visszaélés. Oly munkát magára vá- lalni, melynek megfelelni nincs tehetsé­gében, vagy nem akar, az — hogy erősebb kifejezéssel ne éljek — lelkiismeretlenség. Megteheti olyanokkal, kiknek a tanulás időtöltés s nem majdan kenyér! Tisztelt kisasszony! Önnek van vagyona, nem szorult minden krajczárra, a jó Isten tisztes korral és egy tanítói oklevéllel ajándékozta meg, kérem, legyen szives jövőben csak olyan nö­vendékeket iskolájába fogadni, kiknek adhat alapos tudást, ne ültesse fel azokat a szegény szülőket s le­gyen meggyőződve, hogy azzal a tudománynyal, mit ezeknek a növendékeknek adott, az ország bármely polgári iskola — nemcsak IV-ik, hanem még alsóbb osztályában — is megbukik. Matejka Károly. VIDÉKRŐL. A jegyzők nyári mulatsága. A Zombán folyó hó 3-án megtartott jegyzői nyári mulatság anyagi eredményéről kívánok a mé- lyentisztelt és a jegyzői kar által kitűzött jótékony czélt már évtizedeken át mindig meleg érdeklődéssel pártoló közönségnek számot adni. A mulatság pénztári bevétele 247 frt 50 kr, kiadás 207 frt, a pénztári maradvány 40 frt 50 kr, mely összeg a létesítendő országos jegyzői árvaház alapjára fog forditatni. A fennti összegben benfoglaltatik: Perczel De­zső belügyminiszter1 ur ő excellentiájának 5 frt, Simontsits Béla ő méltóságának 5 frt, Kämmerer Ernő orsz. képviselő ur ő nagyságának 5 frt, Gróf Apponyi Géza ur ő méltóságának 5 frt, Deutsch Zs. ur 5 frt, Erdős Gábor, Klein Jakab, Grünfeld Pál, Bodoky Béla urak 2—2 frt, Fekete Ágoston ur 2 frt 50 kr, Szemenyei Mihály, 1 Komoróczy János, Séhbauer József, Schleining Lajos, Sághi János, Rum- feld Imre, Horváth Ernő, Herczegh N., Rátz József és Döry Pál 1—1 frt jegy-megváltás czimén tett adománya; továbbá Döry Dénes ur ő méltóságának 3 frt, dr. Moldoványi István ügyvéd és Nagy István főszolgobiró urak 2—2 frt, Arany Károlyné úrnő 1 frt, Wache N., John N., Erdődy., Keller Sebes­tyén urak 1'50—1'50 frt, Schád Gyula, Kühn el Fe- rencz, Remsperger N. urnák 1—1 frt, dr. Müller János. Vargha György, Döry Andor, Komm Péter, dr. Láng N., Pesthy Endre, Kiss Pál, Lovassy Gá­bor, Fankó Antal, Fáim László és Horváth György urak 50—50 kr felülfizetése. Fogadják mindnyájan az egylet hálás közönetét. Regöly, 1895. augusztus 14-én. Tisztelettel: Kerbolt István. egyleti alnök. T A N Ü G Y. Iskolai értesítés. A szegzéu dl áll. s. 7c. polgári fiúiskolá­ban az 1895-96-ik tanévben a tanulók fölvétele szeptember hó 1—k-ig délelőtt 8—12-ig és dél­után 3—5-ig történik. Ugyanazon napok délután­jain ejtetnek meg a javító- és fölvételi vizsgák és szeptember hó 5—7-ig a magánvizsgálatok. A beiratásra megállapított időn túl szeptember hó 15-ig a tanulók csak a késedelmet igazoló ala­pos ok mellett vétetnek föl. A polgári iskola I. osztályába szabálysze­rűen csak oly tanuló léphet, ki életének 9. évét betöltötte és az elemi népiskola IV. osztálya szá­mára kiszabott tárgyakban elegendő jártassággal bir s ebbeli ismereteit iskolai bizongitványnyal vagy fölvételi vizsgálat utján igazolja. Első fölvételre a tanulók csak szüleik vagy helyettesei kíséretében jelenjenek meg s kötelesek az iskolai, születési — s a mennyiben másod­szor beoltottak — az ujraoltási bizonyítványt benyújtani. Iskolai illetékek: — beiratási dij 1 frt, — tandíj 4 frt, könyvtári illetmény 50 kr, nyomtat­ványok dija 50 kr, a tanítói nyugdíj-alapra 15 kr, hitoktatási dij a rám. kath. növendékeknek 1 frt, a protestáns és izraelita tanulóknak 2 frt, franczianyelv és gyorsírás oktatásért 10—10 frt, háziipar tanításért 5 frt. Azon tanulók, kik javítóvizsgát óhajtanak tenni, kötelesek ebbeli folyamodványukat a bizonyítvány csatolása mellett augusztus 15-ig az igazgatóságnál benyújtani. Tandijelengedésben részesülhetnek oly szor­galmas és jó magaviseletii tanulók, kik szegény­ségüket községi bizongitványnyal igazolják. Tanárok és tanítók mellőzhetik ezen bizo- ngitvány csatolását. Kérvényező csak a tanuló szülője vagy ennek helyettese lehet. A kérvény mellékleteivel együtt az iskolaszékhez czi- mezve a beiratás alkalmával az igazgatónál nyújtandó be. A kérvényhez csatolandó az előző tanévről szóló iskolai és egy évnél nem régibb keletű szegénységi bizonyitvány. , A kérvény bélyegmentes, ha szegénységi bí­zó nyit vény nyal van ellátva, ellenkező esetben bé­lyegköteles. Vagyontalan szülők gyermekei tankönyvek­ben és egyéb tanszerekben is nyerhetnek segélyt, ha arra szorgalom és jó magaviselet által ma­gukat érdemesítik. Figyelmeztetnek a vidéki szülők, hogy gyer­mekeik szálláshelyének megválasztáséiban az igaz­gató kellő útmutatással szolgál és szívesen ajánl megfelelő és megbízható szállást és ellátást adó családokat. Kelt Szegzárdon, 1895. augusztus hó 12. Az igazgatóság. Értesítés. A szegzárdi Májer-Arlow-féle nyilvános jog­gal felruházott fiú- és leány-tanintézetben a jövő 1895/96. évre a felvétel szeptember hó l~5-ig tör­ténik, á rendes tanítás pedig 6-án kezdődik, Betratási dij 1 frt, hitoktatási dij egész évre szintén 1 frt. A benlakó növendékek teljes ellátással, bele­értve a tandijat is, egész tanévre fizetnek 250 fo­rintot, mely összeg három egyenlő részletben fize­tendő, u, m.: felvételkor, január és április elején. A bejáró növendékek havi tandija az I. és II. osztályban 2 frt 50 kr, a III. és IV. osztály­ban 3 frt, az V. és VI. osztóiban 3 frt 50 kr. A franczia nyelv tanítása havonkint 1 frt. Az internátusba teljes ellátásra a helybeli polgári iskolába járó növendékek is felvétetnek. Szegzárd, 1895. évi augusztus hó 15. Az intézettulajdonos. megyei irodalmi csarnok. Kisasszony I Irta: HEISZ J. BÉLA. (Folyt, és vége.) Es ön mégis önfeledten mosolyog, örülve bol­dog: álmainak és virul mind e viráglelküek számára az utczán, mintha az lenne az ön világa. Pedig ön nem az utczák terméke s a sors sem utalta oda ki. Miért teszi ezt ? Talán azokért, kik háromszáz lépés tartama alatt ön mellett vannak es mulattatják, ha ugyan képesek erre az emberek kedvéért | Érettük él? Nézze csak meg közelebbről okét: a népszínház tűzoltója, ki a kis kapu előtt pipál, több nekik, mint ön, mert az megbámulja őket halszemeivel I ezzel hízeleg nekik; mig az ön tekintete szempillan­tás alatt lesiklik róluk s ezt sértőnek veszik, mert szerintük ez kicsinyelés. Vagy azok kedvéért, kik mégi közelebbről ismerik 1 ők sem tőrödnek önnel ] mind a maguk jólétére törekszenek; a végtelenig ön­zők ; nem bánnák, ha bajba kerülne, csakhogy az ő joguk meg ne sérüljön; se nem sírnak majd egy könnyet sem felette, még irántuk való szeretetből áldozná is fel magát. Koporsóját kikisérik majd, a mint a szokás kívánja és megfordulnak s visszatér­nek majd utálatos mulatságaikhoz s munkájukhoz, melyet csak a pénz kedvéért végeznek. Elmennek majd a sírja felett a nélkül, hogy megemlékeznének róla. S a kik azt hazudták, hogy szeretik, talán el­szomorodnak ; de ők is elfelejtik csakhamar s nem lesz többé senki, a ki gondolna rá, mert senki nem szerette igazán. Es ön bohó még a szeretetre is gon- hol ilyen emberek között? Szeretet és boldogságot nem fog köztük találni, de gyűlöletre, irigységre és rágalomra fog akadni. Ugylátszik, nem tudja, vagy elfeledte, hogy az emberek megvetik, a miért kicsi, törpe, (nem testileg értem, de társadalmi helyzetét) és szegény, a hatalomról és dicsőségről még álmai sincsenek, e mellett a fel nem található boldogság után tart hajszát; feledte, hogy nem találta még meg a kulcsot, melynek segítségével mindent leolvas az emberekről ; feledi, hogy nem ismeri a bűnt és vétket, melyet minden iránt elkövetnek az emberek s ilyen tapasztalatlanul akart ön a világgal kikezdeni ? Vagy megismerést akar ? Hiába kutat, hiába érintkezik velük, gondolkodik róluk, a végén mégis csak oda lyukad ki, hogy nem ismerte meg. Most hitt a hazugságukban s csupán a beszédjükből akarta ismerni, de gondolataikat s rejtett czéljaikat nem csikarta ki. Azok nélkül pedig nincs, vagy legalább is hamis a tudás. Vagy mégis lennének önnek titkos vágyai, mi­ket előttem is tudott titkolni ? Dicsőséget akar ? Ha nem ismeri áz embereket, soha nem fog ezt aratni. Mert ártatlanságában nem tudja elkövetni azt a számtalan apró bűnt, mik a dicsőségérti csatározások. Ebben a küzdelemben is rendesen az arczátlan kerül felül, a ki tolakodik és minden érzést lábbal tipor ; az igazán nagyot és nemeset legtöbbnyire félreismerik. A legtöbb ember dicsősége nagyon olcsó volt, mind­össze néhány százezer forintba került. Ilyet akar ön ? Ehhez nincs elég vagyona, tönkremenne belé. A revolver-zsurnalisztákat és a különféle Fédervieh- Kóbikat semmi mással, csakis pénzzel lehet megvesz­tegetni. Yagy gazdagságot akar ? Óriási vagyont, hogy mindent megtehessen, a mihez kedve jön, vagy hogy lehetőleg felszánthassa a szegények nyomor-kicsalta könyéit | Ezt könnyebben megszerezheti, de mégis nagy és vissza nem szerezhetők árán. Példaként ott vannak a nagy Sarah Bernhardt és Juette Quilbert. Fiatal korukban végtelenül szegényen sompolyogtak végig Páris buldvardjain, de egy szép estén nem tértek többe haza a suszter-apjuk setét pinczelakásába és ma Európa metropolisában ők játszották az első szerepet. De még csekélyebb áron is minek az óriási va§yon; a többnél is sok dicsőség? Csak irigyelnék s szidnák érte, ezerszeres hálátlansággal jutalmaznák minden jótettét; mert az ember gyűlöli azt, a ki vele jót tett: ez a saját tehetetlenségének tudatát ébresfctgeti benne. És minden óhajára lehet ilyen minek és miérte­ket ellenvetni. A gazdagság, hir és dicsőség igen gyakran még életünkben cserben hagynak bennünket. Mert min­den elmúlik; utánunk nemzedékek, a föld, a nap; egész naprendszerek porladnak semmivé: mindazon­által mégsem támad hézag a világegyetemben, mert uj nemzedékek, uj földek, • uj. napok keletkeznek. Minden múló, minden eltűnik, csupán az érzelem nem,

Next

/
Thumbnails
Contents