Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-09 / 23. szám

2 az lenne azután a furcsa háború, hogy az ügy magunk közti egyenetlenség folytán h a- lasztást szenvedne; bukásról ne be­széljünk, mert az — habár volna is, kinek örömöt okozna — nem fos1 bekövetkezni o soha! b. A szegzárd-bátaszék-bárányavári vasút, Tagadhatatlan tény, hogy Tolnavármegye közlekedési viszonyai néhány év óta mint- egyre javulnak a megyei utak kiápitése és a vasútvonalak szaporítása által. Minden jóirányu haladásnak, minden ne­mes törekvésnek barátjai és támogatói voltunk és leszünk a jövőben is, ha azt látjuk, hogy azok közlekedési utaink szaporítására és ez által kereskedelmi és közgazdasági állapotunk fejlesztésére és az eddig elhanyagolt iparunk felkarolására, élénkítésére, valamint a lakosság vagyonosodásának emelésére irányul. A Dunántúl egyik vasút a másik után épül. Somogybán úgy, mint a szomszédos Baranyában szaporodnak a vasutak, megyénk­ben szintén több vasúti terv vár megvalósításra. A szabolcs-adony-paksi .vonal munká­latai szerényen folynak, újabban meg a Pécs­ről Bonyhádig vezetendő' viczinális vonal kiépítése van kilátásba helyezve, mely Báta- székkel nyerne csatlakozást; a szegzárd- bátaszéki vonal pedig most már oly előre­haladt stádiumba lépett, hogy az engedélyes a napokban megnyitja Szegzárdon az épitési irodát és elkezdi mieló'bb a vasút kiépítését. Csak a múlt hóban foglalkoztunk a buda- pest-pécsi vasútvonalnak Adony-Szabolcs állo­másig s innen folytatólag Paksig vezetendő' helyiérdekű gó'zmondonyu vasútvonalnak meg­építésére és üzletére vonatkozó engedélylyel és most ismét egy újabb tervről adhatunk hirt, mely hivatva lesz a mi szükebb hazánk­ban, Tolnavármegyében egyik vasúti vonalat úgynevezett elsőrendű országos v a s u 11 á tenni. A legújabb vasúti terv, melyre Tolna­vármegye törvényhatósági bizottságának, az érdekelt környékeknek, a közbirtokosságnak és pénzintézeteknek figyelmét fel akarjuk kel­teni : az a Bátaszéktől Bar anyavárig vezetendő vasút. az az érzés, ami nem^melegit és mégis éget, a mitől nem fázol bár és mégis reszketni kényszerit. Oh hű­vös bájos szerelem! Csakhogy ő nagy bánatomra nem törődött én velem, valami távoli rokonság révén, meg a szép aszonyok kedvéért jött hozzánk, a kiknek rettentően udvarolt. (Tudod Ellim, minden húsz éves fiúnak asszony ideálja van.) S minthogy az a nélkü­lözhetetlen fényüzési czik, egy szép asszony a ki ma­gának udvarokat, — nálunk meglehtős számban volt található, hát ezek mellett hogyan méltathatta volna csak egy tekintetre is az én önérzetes, de kurtaru­hás személyemet. Egy bűbájos téli délutánon (ami ugyan zárjel között legyen mondva, elég ködös kellemetlen és sötétes volt) engem egyedül hagytak otthon, holmi befőtt elleni merénylet miatt. De belé nem pillantottam volna a világért az előttem levő nyitott könyvbe. Egy édesen halk kopogtatás után Leo lépett be. Szörnyű zava­romban alig tudtam kiszótagolni, hogy mindenki sétálni ment. ő csodálkozott. f — Es magácskát egyedül hagyták itthon. Én lehetőleg szomorúan sóhajtottam és czélsze- rünek láttam a szemeimet mélabusan fölforgatni, hogy érdekes, vértanúi kifejezést nyerjek. Sikerült! Leo szivét megragadta a részvét. — Szegény kis hamupipőke — szólt melegen I felém nyujtá kezét. En pedig a mint megfogtam azt I kezet, a remegő édes boldogságtól kicsordult a köny szememből. De ő ezeket a forró csöppeket félre értette. Talán csak nem egész komolyan sir ? — Törülje Ez a vasút egyenes folytatása lesz a szegzárd-bátaszéki vonalnak, mely Báta- széktől Mohácson keresztül Baranyavárig vezetne. Igaz, hogy ez a terv nem egészen újabb keletű; mert néhány évvel ezelőtt Simont- sits Béla. vármegyénk alispánja abátaszék- baranyavári vasút tárgyában nagyfontos- ságu memorandumot terjesztett a megyei tör­vényhatósági bizottság elé, melynek az lett az eredménye, hogy gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt egy bizottságot kül­döttek ki. A kiküldött bizottság érintkezésbe is lépett Baranyavármegye- és Szlavónia ki­küldötteivel, azonban tanácskozásuknak positiv eredménye nem volt, részben azért, mert - ugylátszott — hogy az akkori engedélye­sek Vesz tér Imre és Bakos Gábor mindent a bizottságtól vártak; másrészről pedig Albrecht főherczeg uradalma részvétlenséget tanúsított az ügy iránt. Azóta kedvezően változtak a viszonyok, a mennyiben a főherczegi uradalom nagyobb érdeklődést tanusit a vasút létesítése iránt, melynek engedélyese Leopold Lajos szeg- zárdi vállalkozó, ki nemcsak rideg üzleti szem­pontból, hanem közérdekből is a legkomolyabb tevékenységet fejti ki, hogy e vonal mieló'bb létesüljön. Az ig-y tervezett vonalnak hivatása lenne o«/ Eszéket, Szlavóniát, Boszniát a legrövidebb utón Budapest székesfőváros­sal összekötni, melylyel igy némely vidék 100 klméterrel is közelebb jutna a főgócz- ponthoz. A mi vasutunk ez által az ország egyik legelsőbb rendű vasutjává lenne, természetesen, ha a baja-bátaszéki vasút is a Duna át­hidalásával kiépül. Ha tekintetbe veszsztik, hogy Tolnavár­megye közgazdasága, ipara, kereskedelme e vonal kiépítése által mennyire élénkülni fog, úgy minden igyekezettel úgy Tolnavármegye törvényhatósági bizottságának, mint a többi faktoroknak azon kell lenni, hogy hozzájáru­lásukkal és támogatásukkal elősegítsék a Báta­széktől Baranyavárisr vezetendő vasúti vonal létesítését. Vármegyénk törvényhatósági bizottsága TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (23. sz.) le kérem, mert én képtelen vagyok női könnyeket látni. Hanem ha megengedi, leülök ide mellé és itt maradok, a mig hazatérnek. No, vigasztalódjék már meg, ugyan tegye félre azt az unalmas franczia nyelv­tant, majd meglássa, milyen pompásan mulattatom. Tudom ám én, mi érdekli a kis leányokat. Mosolyogjon már! így. Tudja, hogy ez magának nagyszerűen áll. Ki mondja azt, hogy a bánat nem szépit. Az én huszárom leült, ott maradt, csakhogy szerepet cseréltünk, mert ő csak folytonosan mosoly­gott, hanem beszélni ■— én beszéltem. A zsibbasztó elfogultság elmúlt s gyermekes, őszinte jó kedvnek adott helyet. Elmondtuk a nagy­néninek — a kinek ő udvarolni szokott — az apróka szeszélyeit, meg koloszális ostobaságait. Analyzáltam a vén nevelőnő magasztos lelki tulajdonait, meg her­vadó bájait, az utóbbit persze esztétikai szempontból. A kedvencz macskám, mikor a lábát megsebezték, mint részesült anyai gondosságban, mint kötöztem be lábát vizbe mártott gyolcscsal s mint ujitottam meg óránként e köteléket. A megsiratott kanári ma­dár, akinek sirja ott van a nagy vadgesztenyefa alatt s minden tavaszszal kivirit rajta a virág, az emléke­zés repkény-koszoruja. Aztán kaczagtam igazi dévaj- sággal, mire ő banális lelkesedéssel jegyezte meg, hogy sohasem látott kedvesebb gödrös arczocskát, mint az enyém. Szóval az óra alatt jó barátok lettünk s Leo ur, miután észre méltóztatott venni, többé nem tud észrevétlen hagyni. Egész nyiltan udvarolt, az asszonyok meg is jegyezték nagy bosszankodva: ez a kis leány hogy elhódította tőlünk a vitézünket —. én pedig boldog minden időben vezérszerepet vitt az oly eszmék és dolgokban, melyek a közjó meg­valósítására irányultak; bizton hisszük ennél­fogva, hogy ezen közérdekű ügyben, melyet Baranyavármegye közönsége és a sajtó is oly melegen karolt fel, nem vonja meg támo­gatását annak a vasútnak létesítésétől, mely hivatva van, miként fentebb is elmondottuk, mélyen sújtott vármegyénk közönségének jó­létét, felvirágzását előmozdítani!-th. 1895. junius 9; Miniszteri Ítélet. Ismei’etes olvasóink előtt Rill József volt kir. tanfelügyelőnek az a szabálytalan eljárása, hogy még a múlt év szeptember hó 23-án a Bátaszéken meg­ejtett községi iskolaszéki választást, mivel abba K o p á r y Gyula rk. segédlelkészt is beválasztották, kifogásolva azt megsemmisítette és gondnokságot nevezett ki. Ezen eljárásával a kir. tanfelügyelő túllépte hátáskürét és olyan állapotot teremtett, mely a törvényes formák között megválasztott iskolaszék működését kilencz hónapig megakasztotta. Tihanyi Domokos jelenlegi kir. tanfelügyelő az ügyet, a mint elődjétől a tanfelügyelőségi irodát átvette, csakhamar ítélet hozatal végett felterjesztette a vallás- és közoktatásügyi miniszterheze ki f. évi május hó 10-én 24068. sz. alatt kelt leiratával ki­mondotta, hogy a községi iskolaszéknek igenis lehet a rk. segédlelkész rendes tagja és szabálytalannak mondja Rill József kir. tanfelügyelő azon eljárását, mely szerint az iskolaszék működését felfüggesztette és gondnokságot nevezett ki. A miniszter Ítéletét itt közöljük hiteles máso­latban : Másolat. Vallás- és közoktatásügyi magy. kir. miniszter 24068. szám. Folyó évi május hó 3-án 1196. sz. a. kelt jelentésére a közlemények visszazárása mellett értesítem a tanfelügyelőséget, hogy a segédlelkész­nek a községi iskolaszék rendes tagjául beválasztása nem kifogásolható, mert tan­felügyelőséged hivatali elődje által felhozott azon érv, hogy a segédlelkész, mint a rendes lelkész helyettese bizonyos esetekben a községi iskolaszéknek hivatalból tagja lehetne, tekintettel az 1876. évi 28. t. ez. 4. §-ában foglalt azon világos rendelkezésre, mely szerint a községi iskolaszéknek a helybeli hitfelekezet rendes lelkésze hivatalszerinti tagja, §H meg nem állhat; — úgy szintén nem fogadható el azon érv sem, hogy a segédlelkész, mint hitoktató a tantestület tagjául tekintet­vén, mint ilyen nem választható, mert'az 1885. évi 5687. számú rendeletben már lci­önteltséggel mosolyogtam. Huszonnégy éves voltam, mikor megesküdtünk. Annak épen tiz éve most. Kérlek, Ellim, mi volt a tartós szerelem oka? én nem tudóm, talán egyszerű jó kedélyem, természetes modorom, ami jobban lebilincsel, mint a múló bájak. Te mosolyogva rázod azt a hamis szöszke fejed s öreg nénikéd arczán még most is szépségeket vélsz fölfedezni. Ah, de mi ez a fiatal tavasz-évek üdesé- géhez képest ? Hasonlíts össze egy friss ibolyaszálat a pompás, de hervadó kaméliával, melyik a zöldebb ? És most fölmentelek attól a komoly meredt posetól, melyet magadra erőltetsz. Megengedem, hogy a lába­idat himbáld, a szádat huzgáljad s a kezeiddel olyan rettenetes akkordokat csapj a zongorán. (így lega­lább kevesebb hamis hangot találsz.) Tégy úgy a mint érzesz s ne kezdj idő előtti komolykodásba. Azt csak hagyd a te öreg nénikédnek. Majális Üzbökön. A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. Üzbökön minden közügyet csak nagy eszmék indíthatnak. A majálist is megelőzték a Demokrata körben tartott vegyes értekezletek, a melyek azt latolgatták, hogy lehetne felemelni Üzbököt a haladás magaslatára. Mert vágyainkkal is úgy vagyunk, ha teljesül, seregestül támadnak az uj vágyak. Hogy Üzbök állatorvosi székhelynek geráltatott, uj jelszó vált divatossá: selyembeváltó hivatalt Üzböknek. Es argumentáltak azzal, hogy a selyem mindenhol kiváló tárgya volt a czivilzácziónak. Egy más mozgalom e népszerű kívánalomban csúcsosodott ki: szikvizgyá-

Next

/
Thumbnails
Contents