Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-12 / 19. szám

6

1895. május 12.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (19. sz.)

— Tanfelügyelői látogás. Már múlt számunkban említettük, hogy Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő nemes hivatásához képest, sorba látogatja a megyebeli iskolákat. Mint dunaföldvári levelezőnk hja, a kir. tanfelügyelő e hó 5-én Dunfüldvárra érkezett és három napig maradt ott, hogy az összes iskolákat szakszerűen megvizsgálja. A kir. tanfelügyelő az osztályok elégtelenségéről győződött meg s igy sürgetni fogja az osztályszaporitást, valamint még egy óvoda felállítását is el fogja rendelni.

— Vasútépítés. A paks-adony-szabolcsi vasút vonalát a múlt héten mérték ki s az építési munkát 1—2 hó múlva biztosan meg is kezdik.

— Adakozás. Z á n y i György faddi plébános, mint az ottani újonnan szervezett dalárda elnöke a dalárda pénztára javára 10 frtot adományozott, melyért ez utón is köszönetét mond az egyesület.

— Germanizáló elöljáróság. Magyar aláírással, német nyelvű átiratot küldött a napokban Babarcz baranyamegyei község elöljárósága Tolna községének, holott a tolnai hazafias elöljáróság kifogástalan magyar iratban tette meg a kérdést a babarczi spiszbürgerekhez. Igen eredeti és jellemző ebben a germanizálásban az a körülmény, hogy a mig az átiratban sült német szavakat hány- torgatnak, addig az elöljárók nevei és a keltezés magyarul van írva és mindezekre rákomolyodik a hivatalos pecsétnyomónak a tiszta magyar körirása.

— Előléptetés. A magy. kir. pénzügyi miniszter Krautsack József p. u. ellenőrt, Wangler Mátyás és Sáfáry László p. ü. számtiszteket az illető fizetési osztály magasabb fokozatába léptette elő.

— Fürdő-Szezon. Alig, hogy a kedves május beköszöntött, megeredtek a fürdő-megnyitási tudósítások is, melyek a fürödni vágyó közönség figyelmét az egyes fürdőhelyekre felhívják. Mi is olvasóközönségünknek vélünk szolgálatot tenni, midőn tudatjuk, hogy május hónaptól kezdve a nyári-szezonban heten- kint kétszer — vasárnap és csütörtökön — lehet a szegzárdi Schubert-féle fürdőben gőzfürdőt venni. Ezenkívül a kádfürdőt és hideg-zuhanyt mindennap lehet használni. Ugyanitt két csinos lakás van kiadó.- A „Szegzárd-vidéki rk. néptanító-egyesület“ folyó évi junius hó 27-én d. e. 10 órakor Tolnán, a rk. népiskolában tisztújító közgyűlést tart, melyre az egyesület tagjai és a tanügy iránt érdeklők tisztelettel meghivatnak. Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitó-beszéd. 2. A múlt ülésről felvett jegyzőkönyv felolvasása és hitelesítése. 3. Pártos Zsigmond plebá- noa által kitűzött számtani tételre beérkezett legjobb pályamű felolvasása és a jutalom kiadása. 4. Bozsolik Ferencz tanító felolvasása a „Szőlészet és gyümölcsfa tenyésztésről“. 5. Vitatétel: „Mennyiben jogosított a kézimunkatanitás a népiskolában és mi módon lesz kivihető ?“ 6. Pénztárnoki jelentés. 7. Az alapszabályok változtatása. 8. Mikó-féle életrajzból befolyt összeg hovaforditása iránti javaslat. 9. Tisztuiitás.

10. Indítványok. Szegzárdon, 1895. május hó 5-én. Zányi György, egyl. elnök. Traiber János, egyl. I. jegyző. — Módszertani pályatétel. A számtan a legelvonottabb s azért a 6—7 éves gyermekre nézve a legnehezebb tantárgy. Minthogy pedig a számjegyekkel s a fejből való számolásnak alapja a tizedes rendszer: fejtessék ki egy gyakorlati lecz- kében e rendszer természete, s magyaráztassék meg a lehető legpraktikusabb, a kis gyermek értelmi erejéhez mért módon: miként van az, hogy az egyesek az első, a tízesek a második, a százasok a harmadik helyen állanak; és hogy tiz egyes egy tízest, tiz tizes egy százast ér stb. A pályamunkák az egyesületi elnökre czimezve s közgyűlést megelőző napokban adandók be. A pályadij 1 drb cs. és kir. arany. Csak egyleti tag pályázhat.

— A róm. kath. templomi énekkar. Végleg megalakult már a róm. kath. templomi énekkar, melynek karnagya K 1 i e b e r György belvárosi róm. kath. kántor, kinek vezetése alatt az énekkar már napok óta tanulja a szebbnél-szebb templomi énekeket. Az énekkarnak tagjai a következők: I. tenor : Tóth Andor, Pappert Ferencz, Stokinger János, Nikitics Imre;

11. tenor: Halmay István, Herdlein Lajos, Konkolyi István, dr. Steiner Lajos; I. bass: Wallacher Lajos, Csizmazia József, Diczenty Lajos, Schneider János; II. bass: Laurencsits Gábor, Vitkovics Iózsef, Hradek Ede, Futter Gyula és Daróczy Iván. Mint értesülünk az áldozócsütörtökön fog először nyilvánosan fellépni.

— Az ezredéves országos kiállításra a hazai iparosok közül már igen sokan jelentkeztek. A vas- és fémiparból 307, a fa- és bútoriparból 442, a bőr textil és ruházati iparból 1085, az élelmezési iparból pedig 223 bejelentés történt.

— Mai tárczánk . Békefi Antal a vidék leg- talentumosabb nnvellairója irta „Tavasz“ czimü hangulatos tárczánkat. A kiváló iró illusztrált regénye most jelenik meg. Ára három korona. Megrendelések Szegedre, „Szegedi Napló“ szerkesztősége intézendők.

— Tolnai vásár. Az e hó 6-dikán megtartott tolnai vásár — tekintve a gyönyörű májusi időt és nagy népforgalmat — igen sikerültnek mondható. Ló, ökör, tehén és sertés bőven volt s az ezek vevői sem hiányoztak. Egyéb áruczikkek is nagy kelendőségnek örvendettek, igy pl. egy szabadkai kárpitos 15 drb pamlagát (divan) délig mind eladta. A bogyisz- lóiak szép kirántani való csirkékkel lepték meg a vevőket. A rendőrségnek is akadt egy kis munkája. Nevezetesen 3 pinczehelyi asszonyt tolvajlás miatt bekísértek H a bámuló közönség nem csekély mulat- tatására. Az egyik asszony azonban szerencsésen kisiklott a csendőrök kezéből, — persze csak rövid időre menekülhet, mert czinkostársai bizonyosan elárulják őt is.- Az utazók és kirándulók figyelmébe. A gőzhajó állomás melletti keselyüsi csárdában eddig alkalmazva volt vendéglős eltávozott, s Uj .János bérlő oly egyént alkalmazott vexldéglősül, a ki minden igénynek megfelelni képes. A csárdában naponként Ízletes ételek és tiszta italok igen jutányos áron kaphatók, a mi az utazó és kiránduló közönségre az eddigi méreg drága s alig élvezhető ellátás helyett kellemesen fog hatni.

— Hymen. E hó elsején vezette oltárhoz Szily János jómódú iparos aráját, Wiedemann Borcsát, Wiedemann Antal városi közgyámnak kedves leányát Tolnán.- Az ipariskolai hitoktatók dija. Tudvalevőleg több helyen megtagadták az iparos iskolában működő hitoktató díjazását s az ügy a miniszter elé került, ki — mint értesülünk — a pécsi esetre vonatkozólag kimondotta, hogy az iskolafentartó város tartozik az iparos iskolában működő hitoktatókat díjazni. Ez esetből biztosra lehet venni, hogy a szegzárdi hitoktatók díjazását is el fogja rendelni a miniszter.

— Sahara a piaczon. A kerületi fogház építése alkalmával a múlt nyáron a felső piaczot az ott levő véghetetlen nagy por miatt az alsó-sétakert mellé helyezték át. Üdvös gondolat volt ez s nagyon jó lett volna, ha még a folyó évben is otthagyták volna, mert a Ferdinánd-féle telken épülő takarékpénztári ház körül ismét oly óriási por van, mint a múlt évben volt, s a legkisebb szél egy pillanat alatt telehordja a piaczon áruba bocsájtott élelmi szereket, melyek aztán élvezhetetlenekké válnak.

— Kirendelés. A földmivelésügyi m. kir. miniszter Henk Imre szegzárdi állami állatorvost ideiglenesen szolgálattételre Budapestre rendelte ki. Henk teendőinek végzésével Trombitás Ignácz kaposvári állatorvos bízatott még.

— Hitközségi ülési A szegzárdi róm. kath. iskolaszék és hitközségi tanács tegnap délután 5 órakor G ö t z Sándor elnöklete alatt ülést tartott, melynek főtárgya az elnöki jelentés, a tanítói kar kérvénye és a zárvizsgák idejének megállapítása képezték.

— Elhalasztott állatvásár. A budapesti állatvásár, mely junius hó 2. és 3-ára volt kitűzve, a pünkösdi ünnepek miatt junius hó 9—10-én lesz megtartva.- Az országgyűlési képviselő választására jogosítottak névjegyzéke. A központi kerület országgyűlési képviselő-választási jogosultsággal bírók névjegyzékét a bizottság május hó 27-én fogja felülvizsgáltatni s ugyanekkor biráltatnak el az esetleges felszólamlások, melyeket tartoznak a bizottságnak bejelenteni, ha sérelmeik orvoslását kívánják.

— Vadászati terület. Alsó-Nána község tulajdonát képező vadászati jog gyakorlása junius hó 29-én adatik bérbe. Az árverés a községházánál fog meg- ejtetni.

— Az ablakos tót. Nagy csődület volt a napokban az újvárosban, hói az iskolás gyermekek egy siránkozó ablakos tótot állottak körül. Szegény tót egy kicsit többet vett be a pálinkából a kelleténél s lábai nem bírták a súlyos terhet és elesett s igy szegénynek összes üvegkészlete összetörött.

— Orvvadászok. Hiába a törvény szigora és a csendőrség éber őrködése, mert alig múlik el hét, hogy orvvadász ne kerülne kézre. A múlt héten Re- güly község határában elfogták Antal Pál ismert orvvadászt, ki szétszedett fegyverét tarisznyájában vitte, azonban még mielőtt használta volna, elcsípték. A másik eset Udvari községhez tartozó Felső-Pél pusztán történt, a hol Krimpelbeim Henrik udvarii lakos orvvadászt fogták el.

— A dombóvári vasúti állomás kibővítése. Dombóvárnál oly élénk a vasúti forgalom, hogy az állomás kibővítése égető szükséggé vált. Mint értesülünk, a kibővítést a közel jövőben keresztülviszik olyképpen, hogy Uj-Dombóvár állomásnál még kilencz vágányt fognak lerakni és a Pozsonynál is jól bevált emelkedéssel épülő osztó vágányt alkalmaznak, melyről a kocsik azon vágányra szaladnak, mely vágányon az egy irányba haladó teherkocsik összeállittatnak. Eredetileg Ó- és Uj-Dombóvár állomások között még egy harmadik, rendező pályaudvar épitése volt tervbe véve, de ezen költséges és a czélnak meg nem felelő tervtől a múlt héten Dombóváron járt, Zágrábból és Budapestről kiküldött bizottság elállt. Mikor fognak a dombóvári pályaudvar kibővítéséhez, arról még nem intézkedtek, annyi azonban kétségtelen, hogy Dombóvárnak élénk, a legkülönbözőbb irányba elágazó forgalma van, hogy annak rendes lebonyolitása szerencsétlenségek elkerülés nélkül ma csaknem lehetetlen és azért a kibővítés sokáig már nem is késhetik.

— Engedélyezótt vasút. A képviselőház közlekedésügyi bizottsága a győr-veszprém-dombo- v á r i helyiérdekű vasút engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot elfogadásra ajánlotta. E vasút által a Dunántúl egyik legélénkebb közlekedési útja lesz s a vidék rég táplált óhaja nyer ezáltal kielégítést. A vonal hossza 199 kim. s ezt félév alatt készitik el. A tényleges építési és üzletberendezési tőke 8.150,000 frt. Az üzlet-kezelést a magyar állam vasút fogja végezni. A közlekedési miniszter az illető vidék sanyarú közgazdasági viszonyain, anyagi helyzetén segítendő, a törvjavaslat elfogadása előtt is megengedte az építmények megkezdését, hogy a nép munkához s ezáltal kenyérhez jusson.

— Az adózóközönség figyelmébe. Szegzárd község házadó kivetési lajstroma az 1883. évi XLlV. t.-cz. 16. §-ának rendelkezéséhez képest 8 napi közszemlére folyó évi május hó 7-től 15-éig kitétetett, miről a közönség falragaszok utján értesítve lett. A közszemlére kitett lajstrom a hivatalos órák alatt a községi pótadó kivetési lajstrommal együtt betekinthetek.- A lövöldöző hegypásztor. Ágoston János őcsényi szőlőhegyi lakos a napokban esteli 10 óra körül több társával R á c z Antalhoz akart menni, útközben találkozott Karácsonyi hegypásztoi’ral, ki Ágoston állítása szerint, midőn neki ő jó estét kívánt, a helyett, hogy azt elfogadta volna, őt egy bottal meg akarta ütni, melyet ő azonban elkapott, mire Karácsonyi tarisznyájából forgó pisztolyát előrántotta és azzal reá lőtt s keze ujjain megsebesítette. A lövésre még Deák István hegypásztor is előjött s a meglőtt Ágostont fültövön ütötte. A hegypásztorok azt állítják, hogy önvédelemből használták a fegyvert.

— Pusztulnak a méhek. Általános a panasz a megye méhészei körében, hogy a mostoha időjárás folytán a méhállomány nagy része elpusztult. Már a tavalyi forró, száraz nyár leperzselte a virányos réteket, s igy a szorgos kis munkások még annyit sem gyüjthettek, a mennyi önmaguk téli táplálására kellett. Sokan drága pénzen vett mézzel és czukorral etették méheiket, azért még is tavaszig a méhállomány nagyon megcsappant. A kinek 30—40 kas méhe volt, annak alig maradt 10 — 20 kassal, de vannak méhések, melyek majd nem teljesen kipusztultak. Ily körülmények között a méznek ára bizonyára magasra fel fog szökni.

— A cserebogarak pusztítása. A legveszedelmesebb rovarok egyike a cserebogár, mely nemcsak kifejlődött állapotba, hanem mint pajor, csimasz a föld alatt is óriási pusztításokat tesz, megtámadva a fiatal gyümölcsfaültetvényeket, fiatal ültetés, szőlőket, burgonyát, répát és más növényekét. E veszedelmes rovarnak most van idényes legsikeresebben úgy pusztíthatjuk el őket, ha kora reggelenként lerázzuk fáink* ról és megsemmisítjük. Nálunk alig jut valakinek eszébe a cserebogarak pusztítása, mig a szomszédos Somogy - megyében a gazdasági egyesület dijakat tűz ki azok részére, a kik a cserebogarakat pusztítják.

— Nyomdai jelenet. A napokban az „Athenaeum“ nyomdából egy szedő inast felküldtek Gajári Ödönhöz a „Nemzet“ szerkesztőjéhez valami kefelevonattal. A szedő inas himezni, hámozni kezdett s mikor kérdőre vonták indignálodva felelt: — Kérem, hogy is küldhetnek fel engem a szerkesztő úrhoz, — hisz én nem tudok vívni!

— Diogenes hordó az ezredéves országos kiállításon. Az első magyar borpincze pavillonja egy óriási nagy hordót fog ábrázolni, melyben ott a hely színén poharankint fogják kimérni a saját termésű borokat.