Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-12 / 19. szám
1895. május 12. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (19. sz.) 7 Á központi főszolgabíró ur figyelmébe. Törvény intézkedik arról, hogy vasárnap minden munkának szünetelnie kell. Szünetelnek is mindazon iparágak, melyekben ha dolgoznánk is, nem okoznának olyan botrányt mint az, hogy a gyepmester vasárnap este tiz órokor midőn legtöbben élvezik a májusi esték kellemetes szépségéit — a Ferencz köz-kórházból hordta ki a peczegödör tartalmát. Azt hisz- szük, hogy a fószolgabiró ur intézkedni fog, hogy e botrányos megsertesea törvénynek nem fog ismétlődni. ; -*■ Figyelmeztetés a szőlősgazdákhoz. A földmivelésügyi m. kir. miniszter 8044. sz. a. kelt leirata a szőllős gazdákat egy uj veszedelmes szőllőbetegségre figyelmezteti. E betegség a Rupestris Martin peve vesszőkön észleltetett s annyira veszedelmes, hogy a megszállott tőkék a legrövidebb idő alatt kivesznek. A betegség jele a tőke összes vagy legalább sok hajtásának elfeketedese, a hajtások nyurgasága, vagy silánysága; az elfeketedés egyes hajtásokon sötétbarna foltokban, másokon hosszabb vagy fövidebb alakzatu szalagokban látható; némely helyen a hajtás köröskörül el van feketedve, másutt a hajtásnak csak néhány czentiméternyi hosszában látszik váltakozva látszik egészségeseknek látszó zöld részekkel; némely részeken e feketeség 10—:15 czentiméternyi hosszúságban látszik, végül néha a hajtás vagy egészen, vágy felé, vagy harmadrésznyi hosszában el van feketedve ; a beteg tőke rendesen sok nyurga gyökér- hájtást szokott fejleszteni, melyeken a betegség fenti jelei láthatók. Ha tehát valamely szőllőben hasonló betegségek észleltetnének, erről azonnal a földmivelés- tigyi minisztériumnak jelentés teendő, és a kerületi szőllőszeti és borászati felügyelő által szakértőleg vizs- gáltassék meg. Ha pedig valaki idegen szőllőben észlelné a betegségetj azt szintén a minisztériumnak jelentse be, vagy legalább is a szőlősgazdák egyesületének elnökségét erről értesitse. A beteg tőkének, vagy gyanús részeinek bárhova való beküldése, vagy általában az illető szőllőből való elvitele a betegség esetleges elhurczolásának megakadályozása végett feltétlenül mellőzendő. Figyelmeztetnek továbbá a szol- lőtulajdonosok, hogy Wolf .Lipót és fiai alsóausztriai czégnek telepéről semmiféle — és Rupestris Martin vesszőket' sehonnan se hozassanak, minthogy ezek a veszélyes betegségnek ^különösen ki vannak téve. A szakértők e betegséget gommeuse bacillaire-nek nevezik és talán még phylloxeránál is veszedelmesebb, Figyelmeztetnek továbbá a szőllősgazdák, hogy a francziaországi Val departement-ból vesszőket ne hozassanak és ha netalán 1802—1804. évnk alatt már innék, ákár a Wolf Lipót és fiai czégtől netalán vesz- szőkét vagy oltványokat vettek volna, e körülményt a magyar kir. földmivelésügyi minisztériumnak jelentsék be. 7 KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL. Nyilvános köszönet. Fogadják mindazon jó barátaink és ismerősünk, kik korán elhunyt Ilonka leányunk végtisztességén résztvettek s ez által mély fájdalmunkat enyhítették, ez utón is forró köszöne- tünket. Szegzárdon, 1895. évi május hó 10-én. Steinsdörfer József és neje. Nagyságos Simontsits Béla alispán urnák Szegzárdon. Ha Ázsiában laknánk nem szólanélc semmit, de mint hogy a modern Európában s ott is a czivili- zált Tolnavármegyének majdnem közel, a fő- és székvárosához, kénytelen vagyok Nagyságoddal tudatni azt, hogy van-e tudomása Nagyságodnak arról, hogy a Tolna-Dombori mü-ut egyes részei olyan karban vannak, hogy azon a közlekedés egyátalan hasitótt körmü állatokkal nem eszközölhető pedig azért, hogy az ut vonalon elterített összedarabolt kő csak úgy van az Útba hányva, mint csáki szalmája, ha tehát az a Hombori-ut a mü-utak közé van sorolva, ne csak a neve szerepeljék mint mű-ut, hanem mint mü-ut élégitse is ki az utazó közönséget és gazdákat. Felhívom tehát Nagyságodnak figyelmét, hogy a dombori utón levő és működő közegeket mihez tartás végett Utasítani szíveskedjék. Sokak nevében: ~ Egy gazda. SZERKESZTŐI ÜZENETEK. HIVATALOS HIRDETÉSEK. Poéta: Verse nem közölhető, mert gyenge kísérlet és érthetlen szóhalmaz az egész, a mit az alábbi versszak is igazol: Olyan vagy, mint a lilliom, Arczod felejtni nem tudom. Előttem vagy mindenkoron, Ez az én legnagyobb bajom. Zaklatott adózói Bátaszék. Ha ügye úgy áll, mint levelében előadta, úgy forduljon a szegzárdi in. kir. p. ü. igazgatósághoz, a hol panasza megvizsgáltatik. A kérvényre bélyeg nem kell. Ny. O. Budapest. »Felsült gavallér«. Gyenge, igen gyenge. A papírkosárba való. X. Y. Nagyon közönséges tárczájának tárgya, a kidolgozás pedig pongyola. S. • • . Szegzárda Ne bántsa Ön ezt az ügyet: mert darázsfészekbe nyúl s a czél még sem lesz elérhető. iiMikor lesz már ?“ — nem közölhető, inkább próbálkozzék prózába irni. N Y I L T T É R.*) Értesítés. Többek felszólítása alapján, úgy üzletem repu- tácziója pedig kívánja, hogy a „Tolnamegyei Közlöny“ folyó évi 18-ik számában ellenem megjelent árverési hirdetmény miatt e helyen a valót nyilvánítsam. Az á r v e r é s i ,h i r d e t m é ny szövegezése annyiban téves, hogy az árverés nem ellenem, hanem özv. Mehrwerth Józsefné közös ingatlana a ház stb. vagyis néhai Mehrwerth Józsefnek hagyatéki része lesz eladva, melyben én is — a szegzárdi kir. tö vény íz éknek 11633/p. 1893. számú örökösödés iránt indított rendes per alapján — osztályos örökös vagyok. Szegzárd, 1895. májusi 9-én. Báter János. Tisztelt Szerkesztő Ur! A „Tolnavármegye“ ez évi február 24-ki számának tárczájában „Igaz könnyek“ czim alatt dr. Wodianer Sándor névaláírással egy vers jelent meg, a melyre nézve nem kedves, de tartozó kötelességemnek ismerem kijelenteni, hogy e vers csak annyiban az ő szellemi tulajdona, a mennyiben becses nevét aláírta. A mennyiben a „Szekszárd Vidéke“ márczius 23-ki számában W. S. aláírással megjelent nyilatkozat a „Gyöngyök“ czimii költemény tulajdonjogát vitatván az „Igaz könnyek“-re vonatkozik, kijelentem, hogy az «,azzal ellenkezőt“ állítani bátor én vagyok, mert az a vers nem a dr. Wodianer Sándor, hanem az én jogos szellemi tulajdonom; én küldöttem azt még a múlt évi november hó 5-én Verner Lászlónak, a „Békésmegyei Közlöny“ szerkesztőjének s megengedtem, hogy az egyidejűleg megjelenő könyomatos lapjában is közzétehesse. így jelent meg a vers egy kis késéssel a B. K. 1895. évi január 27-ki számában. A Zoltán Vilmos szerkesztésében megjelenő „Győri Közlönyében azonban még múlt évi nov. 18-án napvilágot látott, tehát azon időben, a mikor dr. Wodianer Sándornak talán még sejtelme sem volt, hogy a „Tolnavármegye“ ez évi február 24-ki számában milyen szellemi kincse fog neki megjelenni. Mindezek után, a tiszta és hamisítatlan igazság érdekében kénytelen vagyok kijelenteni, hogy dr. Wodianer Sándornak az „Igaz könnyek“ czimü költemény sohasem volt és nem is lesz jogos szellemi tulajdona; s hogy ha egy hét leforgása alatt nekem e tekintetben kellő elégtételt nem ad, ellene a törvényes eljárást irói jogsértés és szellemi vagyon jogtalan eltulajdonítása miatt meg fogom indítani. Győr, 1895. április 25-én. Balog István, tank. főigazg. tollnok. Nyilvános köszönet. Midőn üzletemet átadván, Dunaföldvárról elköltözöm, kedves kötelességemnek ismerem mindazoknak, kik évek hosszú során át fennálló üzletemet b. megrendeléseikkel felkeresni kegyesek voltak, szives pártfogásukért e helyen forró köszönetemet nyilvánítani. Duna-Földvár, 1895. ápril 24. Kiváló tisztelettel Strausz Lajos. I E rovat alatt közlettekért nem vállal felelősséget a szerkesztő. Kiadótulajdonos és felelős szerkesztő'; BODA VILMOS. tfif3 Árverési hirdetmény. A gyönki kir. jbiróság, mint tlkkvi hatóság közhírré teszi, hogy Kis-Tormás község végrehajtató kérelme folytán Pfeffer Henrik kis-tormási lakos végrehajtást szenvedett ellen 124 frt tőke- követelés és jár. kielégítése végett a folytatólagos árverést az 1881. 60. t.-cz. 176., 177. §-ai értelmében Kis-Tormáson a községházánál 1895. évi május hó 29-ik napján d. e. 10 órakor megtartandó nyilvános árverésen eladatni fog Pfeffer Henriknek a kis-tormási 58. sztjkvben A. 4089. hrsz. szöllője 626 frt kikiáltásási árban 62 frt 60 kr bánatpénz letétele mellett, ugyanannak a kis-tormási 530. sztjkvben f 4090. hrsz. szölleje 314 frt kikiáltási árban 31 frt 40 kr bánatpénz letétele mellett. Ugyanannak a kis-tormási 703. sztjkvben felvett A. I. 3013. és 3201. hrsz. szántóföldje 94 frt. kikiáltási árban 9 frt 40 kr bánatpénz letétele mellett. Árverezni szándékozók tartoznak a bánatpénzt készpénzben, vagy ovadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy a bánatpénznek a bíróságnál élőleges elhelyezéséről kiállított elismervényt átszol- gáltatni. Kelt Gyönkön, a kir. jbiróság, mint tlkkvi hatóságnál, 1895. márczius hó 20-án. Megyery, kir. aljbiró. ^-j|957 Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. 60. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. jbiróság 1894. évi 4057. sz. végzése következtében dr. Steiner Lajos ügyvéd által képviselt Robey és társa ezég javára Fülöp Béla szegzárdi lakos ellen 1045 frt s jár erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 2000 írtra becsüli számnélküli fekvögép, összes malom felszerelésből álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. járásbíróságnak 4673/1895. sz. végzése folytán 1045 frt tőkekövetelés, ennek 1894. évtől járó kamatai és eddig összesen birólag már megállapított költségek erejéig Szegzárdon, alperes lakásán leendő eszközlésére 1895. évi május hó 24-ik napjának délelőtti 8 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is el fognak adatni. Kelt Szegzárdon 1895. évi május hó 8-án. Tóth Ignácz, kir. jbirósági végrehajtó. 478,9&5z-- Árverési hirdetmény. Alulirt bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a szegzárdi kir. jbiróság 1895. évi B. 7, sz. végzése következtében dr. Steiner Lajos ügyvéd által képviselt Hohmann József bátaszéki lakos javára Leinczinger Ferencz és neje bátaszéki lakosok ellen 120 frt s jár. erejéig foganatosított kielégítési végrehajtás utján lefoglalt és 363 írtra becsült ló, kocsi, szánkó, lószerszám, szobabútorokból álló ingóságok nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a szegzárdi kir. jbíróságnak B. 7/1895. számú végzése folytán 120 frt tőkekövetelés, ennek 1893. évi márczius hó 1 napjától járó 6% kamatai és eddig összesen biróilag már megállapított költségek erejéig Bátaszéken, alperesek lakásán leendő eszközlésére 1895. évi május hó 21-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-cz. 107. és 108. §-a értelmében készpénz- fizetés mellett, a legtöbbet Ígérőnek becsáron alól is elfognak adatni. Kelt Szegzárdon, 1895. évi május hó 5-én. Tóth Ignácz, kir. jbirósági végrehajtó. 311. szárn. v. 1895. Árverési hirdetmény. Alólirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t, ez. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a Budapesti kir. keresk. és váltó-törvényszék 1895. évi 16849. számú végzése által Schlesinger és Engelsmann budapesti bejelentett kereskedő ezég végrehajtató javára Stern és Brucker paksi kereskedő-ezég ellen 238 frt 88 kr. hátralékos töke, ennek 1895. év február hó 26-ik napjától számítandó 6 százalékos kamatai, ezenkívül 324 frt 68 krnak 1895. évi január hó 31-től 1895. évi február hó 26-áig járó 6 százalékos kamatai és eddig összesen 48 frt 30 kr. per- és végrehajtási költség követelés s netán még felmerülendő egyéb költségek végett elrendelt biztosilási végrehajtás foganatosítása alkalmával biróilag lefoglalt és 600 frtra becsült nyári kamgarn- féle egész férfi öltözet ruhák és téli prémes kabátokból álló ingóságok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a paksi kir. járásbíróság 1895. évi 1566. számú kiküldést rendelő végzése folytán Paks községben végrehajtást szenvedett ezég bolthelyiségében leendő eszközlésére 1895. év május hó 17. napjának délelőtt 10 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen az 1881. évi LX. t. ez. 107. §.a értelmében a legtöbbet ígérőnek becsáron alól is eladatni fognak. A netaláni elsőbbségi igénylők pedig felbivatnak, hogy jogaikat az elébb idézett t. ez. 111. és 112. §. szabályán érvényesítsék. Az elárverezendő ingóságok vételára an 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Paks, 1895. évi május hó 5-ik napján. Dr. Parragh Gyula, kir. bir. végrehajtó.
