Tolnamegyei Közlöny, 1895 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-07 / 14. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (14. sz.) 1895. ápril 7. No hát ragadják meg az alkalmat a pénzügyi hatóságok | hozzák elő kérelmüket az I uj pénzügyminiszternél. Talán Lukács László ur jobban szivén hordja tisztviselőinek sorsát s nem nézi Tolnavármegye székhelyét — — falunak! Selyemtenyésztésünk és selyemiparunk. Az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség éltető lelke, a selyemtenyésztésnek lelkes apostola, Bezeredj \ Pál „Selyemtenyésztésünk més selyemiparunk az 1893. és 1894. éuben, különös tekintettel Tolnauármegyére“ czimü nagy fontosságú jelentésben számol be azon szép eredményről, melyet másfél évtized alatt sikerült a hazai selyemtenyésztésben elérni. A jelentésnek minden sora meggyőző érvekkel ' arról tanúskodik, hogy az ő buzgalma, akadályt nem ismerő kitartása folytán ma már 100,000-re megy azon szegény családok száma, a kiknek a selyemtenyésztés 4—5 heti könnyű munka után biztos keresetet nyújt. Rövid 15 év alatt Bezerédj Pál oly virágzásra emelte hazai selyemtenyésztésünket, hogy ez képezi egyik leghasznosabb nemzetgazdasági tényezőnket, mely nem kevesebb, mint 10.889,667 írt keresetet nyújtott eddig éppen azon néposztálynak, mely a gazdasági válságok által a legszomorubb helyzetbe sodortatott. Magában Tolnavármegyében, a mi szü- kebb hazánkban, 1.338,100 frtot fizettek ki a selyemtenyésztőknek. Ez az eredmény hangosan a mellett bizonyit, hogy Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott nem sportszerűen, hanem önzetlen kazafisággal, meleg ügyszeretettel karolta fel az elhanyagolt selyemtenyésztést és oly niveaura emelte, melyen még hazánkba soha sem állott, még a nagy Széchenyi Istuán gróf idejében sem, a ki pedig éjjelét nappallá tette, hogy hazájának és nemzetének javára minél többet tehessen. A jelentésből meggyőződhetünk, hogy az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség első sorban a lehető legjobb petével igyekszik ellátni a selyemtenyésztőket s e czélból létesült Szegzárdon az állami petekészitő állomás, melyben Pasteur rendszere szerint készitilc a petéket. Ez a petevizsgáló intézet 120 górcsövezőt és 300 munkásnőt foglalkoztat julius hó 1-től október hó végéig és ezeknek mintegy 20 ezer frtot fizet ki évenként. Hogy mily megbizható és egészséges petéket állitanak itt elő, azt legektalansabbul bizonyltja azon tény, hogy Francziaországba, Salonikiba, sőt újabban a szerb kormány kértére Szerbiába is innen szállítanak petét. A selyemtenyésztés biztos sikere azonban nem Az asszony megdöbbent, de ura maradt érzelmeinek. — Lásd — folytatá szelíden faggatásait — neked nincsen senkid, szegény, árva leány vagy s vigyáznod kell minden lépésedre, hogy ne ítéljenek meg rosszul az emberek. Rónai Piroska gúnyosan nézett nénjére s szavai is metszőén gúnyosak voltak. — Tehát azt szeretnéd ugye, hogy elrejtsem magam a világ szeme elől, hogy kössem oda én is egy Hervai Bélához hasonló férfihez s a kínálkozó örömök helyett erőltessek könnyet a szemembe s búslakodjék, mint te | A sápadt asszony megreszketett s piczike lábaival indulatosan dobbantott a földre. — Azt akarom, hogy becsületes maradj s azt kívánom, hogy mig Hervai Bélának a házában lakói, megbecsüld azt az embert s az én tisztességem. A szépséges leány vonásait elöntötte a haragos pirosság s büszkén, dölyfösen, mint egy királyné távozott a teremből, csak az ajtótól szólva vissza: — Ne felejtsd a koldus-tisztességed! . . . Azután tánczolt, mulatott szilaj jó kedvvel, kitüntette kegyeivel a bárót s hajnalra, mikor eltávoztak a vendégek, Rónai Piros is eltűnt Kereszturról. Hová ment? Merre tűnt? Arról nem tudott senki, a nénje is úgy siratta meg, mint — halottat. Később beszélték, hogy Toroczkayval lakik Pesten, fényes fogatban, selymes ruhákban jár s inasok teljesitik akaratait. Azután mint vidéki primadonnának terjedt el a hire. Még később egy kávéház tükrökkel köritett emelvényén látták ismerősei, búsan, bánatosan. Többet aztán nem is tudtak róla. Bibó Lajos. egészen a peték jóságától, hanem főleg attól függ, hogy a tenyésztők megismerkedjenek a selyemhernyók helyes gondozásával; e végből az orsz. selyem- tenyesztési felügyelőség egyes községekbe felügyelőket rendelt, a kik a tenyésztőknek megadják a szükséges útbaigazításokat s gondoskodnak arról, hogy szigorúan betartsák a szabályt, mely szerint egészséges, szellőztetett helyen tartsák hernyóikat s napjában 3—4 óránként vágott szederfalevéllel etessék. Érdekesen bizonyítja be a jelentés a magyar tenyésztők előnyét az olasz tenyésztőkkel szemben, a mennyiben a magyar tenyésztők a petét és legnagyobb részben a szederfalevelet is ingyen kapják, mig az olasz tenyésztők kénytelenek a petéért és a szederfalevélért jövedelmök egy részét elfizetni. E mellett megjegyzendő, hogy a múlt évben a magyar tenyésztő I. és II. osztályú gubóért kilónként 1 frtot, az olasz tenyésztő pedig daczára, hogy kiadásai vannak a pete és szederfalevél beszerzésére’, mégis csak 1 frt 20 krt kapott kilónként gubójáért. Ebből láthatjuk, hogy az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség önzetlenül szolgálja a tenyésztők érdekeit s ez természetesen csak az állam anyagi támogatása mellett vált lehetségessé. A selyemtenyésztés egyik sarkalatos kelléke a kellő mennyiségű szederfaállomáDy. Ezt már maga Széchenyi Istuán, a nemzet napszámosa is hangsúlyozta félszázaddal ezelőtt. Bezerédj Pál e tekintetben a legmesszebb menő tevékenységet fejti ki arra nézve, hogy a szederfaállomány szaporittassék, a meglevők ols szerűen gondoztassanak és a szederfalevéllel takarékosan bánjanak. A selyemtenyésztés tovább fejlesztésének akadálya a tapasztalható szederfahiány, melynek megszüntetése az orsz. selyemtenyésztési felügyelőség főtörekvését képezi ugyan, de ezt — nézetünk szerint — mielőbb csak úgy érheti el, ha a megyei töruényható- sági bizottságok, a községek elöljárói, a lelkészek, tanítók és községi jegyzők segédkezet nyújtanak ezen országos fontosságú közérdek megualösulásához. Megtörtént, a jelentés szerint, hogy 1892-ben, az országban 7409 család, magában Tolnavármegyében pedig 1016 család kénytelen volt a selyemt. felügyelőségtől már átvett kis hernyókat visszadni csak azért, mert előre látta, hogy hernyóit a szederfahiány miatt nem lesz képes felnevelni. Az orsz. selyemt. felügyelőség 10—12 vármegyében, melyekben felügyelete alatt járási faiskolafelügyelők működtek, kiosztott 18,347 liter szederfa- magot és 2.141,377 darab tovább iskolázandó szederfacsemetét !& továbbá a községi faiskolákból 1.069,870 darab, az orsz. selyemt. felügyelőség kertjéből pedig 244,119 darab; összesen kiültetve lett e szerint 1.313,989 darab szederfa. A szederfák szaporítása mellett a felügyelőség a gyümölcsfa-tenyésztésre is kiterjesztette tevékenységét s jövőben még nagyobb gondot fog fordítani a Levél az északsarki vidékről. Tizen szálltunk fel a kormányozható léghajóra. A kirándulók között a gyenge nem túlnyomó számban volt képviselve, a mi azt bizonyítja, hogy nekünk nőknek nem szokásunk a tervezgető óvatosság, azzal a középkori felfogással bírván a szerencse szekei’éről, hogy ezt Deus in rota? (az Isten vezeti a kerekét). Igen, mi nők nyolczan határoztuk arra magunkat, hogy részt vegyünk a nélkülözésekkel és küzdelmekkel telt utazásban. Igaz ugyan, hogy léghajónk modern kényelemmel van berendezve, melynek női kabinjában kellemés csevegés közepeit, valósággal repült az idő és csak akkor némultak el ajkaink, midőn a természeti szépségekben gazdag vidék, folyton változó ragyogó szinpompáju képekkel gyönyörködtetett bennünket. Alig hogy átszálltunk a Kera és Nordenskjöld tenger felett, csakhamar eljutottunk a Chely fokig, léghajónk aztán Olenek felé irányoztatott. Spitzbergák és Grönland felett áthaladva, hajónk meglassitá menetét, hogy gyönyöi'ködhessünk a Norvég tenger felett felkelő nap szemkápráztató fenséges szépségében, melynek tündöklő sugarai rózsaszínű zománczal vonták be a tengerből kiemelkedő óriási jéghegyet, mely a hókristályok csillogásával azt a hatást tette mintha rózsásfényárban úszó milliárdnyi apró csillagok volnának összehalmozva az ultramarin-kék tenger közepén, mely felhat és egybeolvad az ég azúrkékjével, melyen a nap intenzív fényével izzó vörös tűzben égett és a felhők vagy a ködös levegőbeni tükrözése által négy mellék nap képződött a fény visszaverésével, ekkép megkoronázván a fejedelmi tűzgömböt a valóságos napot.. és aztán a tüneményszerü látványnyá átalakul.. gyümölcsészet emelésére, a mit azon körülmény iga_ zol legjobban, hogy alkalmazottjai közül — mint már múlt számunkban megemlítettük — többeket Budapestre küldött az ott megkezdett tanfolyam hallgatására. ’ Az orsz. selyemt. felügyelőség közreműködésével 10 vármegyében összesen 1-313,989 szederfa és 582,297 gyümölcsfa ültettetett ki ; magában Tolnavármegyében kiosztott 775 1. szederfamagot és 82,138 darab szederfacsemetét. A községi faiskolákból kiültetve lett közterekre 98,600 darab s szederfa ezenkívül kiosztott az orsz. szelyemt. felügyelőség magánosoknak saját költségén nevelt szederfát 25,526 darabot, kiültetett pedig a vármegyei utak mellé szintén saját költségén nevelt szederfát 27,826 darabot és igy az összes szederfák száma, melyek Tolnavármegyében az orsz. selyemt. feiügyelőség működése, vagyis 1880. év óta kiültetve lettek 151,992 darabot tesz ki. Elismerőleg szól a jelentés azon áldozatkészségről, mely szerint gróf Széchenyi Sándor, Döry József, gróf Apponyi Sándor, Strasser N„ M. Kir. Vallásala- pituány, Tolnauármegye közönsége 1—2 katarsztrális hold területet voltak í szívesek a szederfaiskolák részére tiz évre ingyen átengedni. Tolnavármegyében a községeknek kiosztottak 380 liter gyümölcsfamagot, nemesitett gyümölcsfát pedig kiültettek 35,512 darabot. Ezek után ajánljuk Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott nagy fontosságú jelentését tanulmányozásra minden önzetlen hazafinak, hogy lássák, mint lehet és mint kell egy olyan országos nemzet- gazdasági ügyet felkarolni és fejleszteni, mely hiuatua uan ezer és ezer szegény családnak a legnagyobb szükségben kenyeret adni. —th. Munkás-előadások. Mint nyáréjen az elborult égen végig czikáz- nak a gyűlő viharnak villámos előhírnökei: a magyar közélet egén is jelentkezni kezd a gyűlő viharnak hírnöke. Sok ember azt hiszi, hogy a szoczializmus az ő európai felfogása szerint oly maszlag, melybe a magyarnép beleharapni nem fog. Sokan azt hiszik, hogy a szoezializmust voltaképen üvegházilag, a budapesti sajtó csinálja, s hogy a mezei munkásvilág fennállás óta való elégedetlensége már nemzetközi szoczializmus. Viszont, minden keleti kényelmességünk mellett kénytelenek vagyunk elismerni, hogy sporadikus tünetek — a vihart jelző villámok — igen is mutatkoznak, előbb Békésben, majd Csongrádban, most a szabad hajdúk között, majd a dúsgazdag Bánságban, legutóbb Tolnában szoczialis tünetek merültek föl. Kétségbeejtő tájékozatlanságban kérdezzük, hogy ki részén áll az igazság, a kik ijesztgetnek, vagy a kik semmibe sem veszik a jelentkező veszedelmet? szingazdag szivárványok gyünyörü ivei, mint diadal kapuk ékesítették az eget s a remek széles sávok körül fátyolszerü ezüstös bárányfelhők lebegtek . . . mintha zászlókkal lettek volna feldíszítve ... A megkapó szép természeti jelenség annyira elragadott bennünket, hogy alig éreztük a Szibériai folyók felöl jövő hideg áramot, mely szédületes gyorsasággal röpítette léggömbünket az északi sark egyik nagyobb városáig. Itt épp repülő versenyt tartottak, száz meg száz ember repkedett a levegőben, gépezettel készült finom bőr szárnyaikkal, melyek váll és övszijakkal voltak tes tökhöz csatolva. A fehér és hamvas jegesmedve-prémből készült öltözékeikben úgy néztek ki, mint a kőszáli sasok ; egyébként itt a levegő teKtve van a tarka tollazatú Combicilla garulákkal. Az utczákon pedig az északi sarknak specziálitásai a jeges medvék sétálgatnak méltóságos léptekkel, melyek azonban állítólag oly szelidek mint nálunk a házi cziczák. S minthogy itt most az örökös nappal van, tehát mindenütt sugárzó élet észlelhető. Fehér gyapjas fejti emberek lakják e vidéket, és ugyan az a szellemi légkör van itt is, mint nálunk; a közéletnek minden fontosabb poziczióját a férfiak foglalják, el a nők csupán törvényszéki bíráknak alkalmaztatnak. Kíváncsiságból jelen voltunk egy szenzácziós bűntény tárgyalásán, hogy váljon miként felelnek meg a nők bírói magasztos hivatásuknak. A vádlott egy húsz éves fiatal ember a törvényszéki terem közepén ült, két hipnotizőr állott mellette, kik a mi nagy csodálkozásunkra valóságos hipnotizáló műveletet rendeztek, hipnotikus álomba merítve szuggerájték a vádlottat, ki híven részletezte bűnös cselekményét, mely szerint: heves szóváltás közben agyon szúrta saját édesányját. A
