Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-03-04 / 10. szám
XXII. évfolyam. IO. szám. Szegzárd, Itm. marczius <t. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASAGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanitóegyletnek s a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének hivatalos értesítője. Előfizetési ár: Egész évre . . . . . . . 6 frt — Fél évre . .......................3 „ — Negyed évre . ..................I „ 50 Egy es szám a kiadóhivatalban I 2 kr. 1 kr Szerkesztőség: Kiadóhivatal: Megjelen: Bezerédj István-utcza 6. szám alatt, hová a Széchényi utcza 176. szám alatt, hová az hetenkint egyszer, vasárnap. ’ lap szellemi részét illető közlemények inelőfizetések, hirdetések és felszólamlások Nyilttér 3 hasábos petitsor 15 kr, — hirde tézendök. küldendők. tések jutányosán számíttatnak. A dunai hid. Mig az egyházpolilikai kérdések megoldása tárgyában keletkezett országos mozgalom hullámai mind magasabbra tornyosulnak s a küzdő két párt közt kifejlődött ellenségeskedés a köznyugalom gátjait szélrombolással fenyegeti, addig egy mindnyájunkat egyiránt érdeklő, közgazdasági érdekeinkre nézve nagy horderejű ügy szép csendesen halad a megvalósulás stádiuma felé. Érijük a vármegyénk alsó részén csoportosuló zsákvasutak összeköttetését eszközlő dunai hidal. A létesülés érdekében bekövetkezni szokott hivatalos ténykedések elseje: a közigazgatási bejárás folyó hó 13-án a Duna balpartján Bajánál, 15-én pedig a jobb parton Báttaszéknél fog foganatba vétetni. A mint halljuk, a baja-báttaszéki vasút létesitése érdekében alakított végrehajtó-bizottsága e napon fogja megkezdeni áldásos működését. Nem czélunk, még ha tehetnők ‘ ° végrahajtó-bizottság elhatározására befoiyasr gyakorolni, midőn egynémely fontos kérdés szellőztetését már ideje korán megkíséreljük; de a köz- és vidékünk elsőrangú érdeke követeli meg tőlünk, hogy azokkal már előzetesen foglalkozzunk. Nem közönyös kérdés ugyanis reánk nézve, hogy a Duna áthidalása mely tájon eszközöltetik. A nyomjelzés, mint értesülünk, Báttaszék hányjában eszközöltetett, de bizonyára, eltekintve azon, a próbafúrások által megállapított körülménytől, hogy a baja-báttaszéki irányban a Duna parija nem alkalmas a hídfő elhelyezésére és 500,000 írttal nagyobb befektetést igényel, mindenki belátja, hogy veszedelmes és a forgalomra nézve rendkívül hátrányos lenne, ha a vasút a Báttaszéktől keletre elterülő, vizárnak kitett laposon vezettetnék akkor, midőn bebizonyított tény, hogy semmi vagy csekély kerülővel a hídfő Bálával szem- I közt sziklán, tehát biztos alapon helyezhető el, sokkal kevesebbe kerül s maga az összekötő vasút is a Bálától Báttaszékig terjedő I hegy aljában, tehát egész biztos irányt ve- I hetne. A végrehajtó-bizottságnak tehát azt hisz- szük elsőrendű feladata teljes erővel odahatni, hogy a Duna áthidalása Bátánál terveztessék. A másik fontos s bennünket igen közelről érdeklő kérdés Szegzárdnak s a sárközi községeknek: Őcsény, Decs, Pilis és x\lsó- Nyéknek a forgalomba való ^bevonása; ez «“dig csak úgy eszközölhető, ha a dunai hid építésével és a baja-báttaszéki vasúti összeköttetés létesítésével szoros kapcsolatba ho- zatik a szegzárd-báttaszéki vasút kiépítése is. Egyszer s mindenkorra szakítani kell a tervvel, hogy e vasútvonal az eszéki államul mentén helyeztessék el; a vasút jövödelme- zőségére nézve nem közönbös kérdés, hogy minő vidéken halad keresztül; az eszéki ut melletti irány csak egy kilométerrel rövidebb a sárközi községek érintésével tervezett útnál s e mellett meglenne az a pótolhatatlan előnyje, hogy négy nagy, vagyonos községet vonna bele a forgalomba; ez a nagy horderejű körülmény is magában véve megérdemli az egy kilométernyi kerülőt, de még az is, hogy minden valószínűség szerint említett községek anyagi hozzájárulása csak úgy biztosítható, ha a vasút magukat a községeket s nem csupán a határt érintik. Ezek azon előzetes kérdések, melyeket már most figyelembe kellene venni, mert akkor, midőn még a terv megállapításáról van csak szó, nagyon könnyű dolog az irányt megadni, melyen a vasút építés azután nyomon halad, mig ellenkezőleg, ha már valami irány- j ban megállapodás jött létre, azt az érdekek- j nek megfelelőleg átalakítani majd nem lehe- j tetlen. Egyébiránt a közbizalom erélyes megnyilatkozása közben alakított végrehajtó-bizottság működése elé teljes nyugalommal tekinthetünk, mert meggyőződésünk, hogy ismeri kötelességét és nem kevésbé, vidékünk f érdekéit. b. Liberális értekezlet. Szenvedélyes politikai vita foly a képviselőházban a kötelező polgári házasságról szóló törvényjavaslat felett. Úgy a törvényjavaslat pártolói, mint ellenzői egyaránt küzdenek elveik mellett, hogy minél meggyőzőbben, fényesebben bebizonyítsák azoknak helyességét, a nemzet boldogitására kiható erejét. Ezt tenniök hazafiui szent kötelesség, mert ők vannak hivatva az országnak üdvös törvényeket alkotni. Küzdjetek tehát ott, a hol az nemcsak meg van engedve, hanem egyenesen kötelesség is. TÁRCZA. Dankó Pista, legújabb nótái.*) II. füzet. (Blaha Lulza ő méltóságának ajánlva.) Kázsmórkendőm a vállamra van vetve, A galambom vásárfiába vette; Irigylik is, irigyli még az ég is, De nem bánom, ott hagyom ón'azért is. Pántlikámnak aranyrojtos az alja, A galambom kötötte azt csokorra; Irigylik is, irigyli még az ég is De nem bánom, úgy hagyom én azért is. (Szöveg Józsa Antaltól.) Jaj de nagy, jaj de nagy szalmakazal! A rózsám, a rózsám szilvát aszal, A szilva, a szilva aszalva jó Hej! az a kis hamis, hej az a kis hamis Láthatja a vak is, nekem való. (Szöveg Dankó Pistától.) III. füzet. {Veres Sándor urnák a m. kir. operaház tagjának ajánlva.) A keservét a világnak! Mennyi minden piszkot rám rak, Pedig soha sem vétettem más ellen Csak hej! Más ellen, csak ha vétettem magam ellen. *) Megjelent Valentin Károly fia zenemükereskedésében Pécsett. Ára füzetenként 60 kr. Leszakadt a sárga levél, Nem szakadtabb-a szivemnél Nem is árvább a lelkemnél Nem keserűbb hej! Nem keserűbb az ón gyászos életemnél. Hej kocsmáros az irgalmát! Hogy zörgessek, hogy meghallják? Száz itcze bort az asztalra Kutyalakzi héj! Kutyalakzi, emberhalál lesz még itt ma! (Szöveg Józsa Antaltól.) Édes anyám izenje meg Mi hir van a falunkba, Virágos kis kertünk alatt Szól-e még a furulya? El nem tudom felejteni Azt a piczi ablakot, Ahol egykor a rózsámmal Számláltuk a csillagot. Édes anyám, kedves anyám Izenje meg énnekem, Annak a kis lánynak szive Dobog-e még érettem ? Tudna-e még csókot adni Egyet, kettőt cserébe, Tudna-e még ránézni Egy elátkozott legényre. (Szöveg Kéry Gyulától.) Meghiúsult szép remények. Böjt van és ón mégis egy farsangi mulatságról akarok Írni, mely az általános jókedven fölül még azért is érdekes volt, mert egy kitűnő számítással elrendezett tervet hiúsított meg az ott levő egyik bájos hölgynek ragyogó két szeme. De hadd mondom el úgy, amint történt. I. Mulatság lesz, picniket tartunk; ezzel az örvendetes hírrel lepték meg az ezt rendezők női ismerőseiket, volt tehát körükben vidám hangulat, hogy a bálokon kívül még itt is kellőleg kitánczol- hatják majd magukat. És ez elhatározást nem kevesebb megelégedéssel fogadták azok az ifjak, kik abban a kitüntetésben részesültek, hogy e mulatságra meghivattak. Csak egynek — Szomorú Jóskának — okozott e hir kedvtelensóget, mivel — későbbi működéséből látni fogjuk, hogy nagyon is alapos okból e szives meghívásban nem részesült. De szeszélyes a sors. Az öröm helyet sokszor bút és vigaszt, a bu helyett örömet hoz. Ez utóbbit csinálta Szomorú Jóskánknál is. Ugyanis, midőn ő egy ízben, hivatalos ügyben, mint ez esemény óta mindig, úgy most is nagy busán, a picniket rendezők egyik éltesebb oszloposához ment, ennek feltűnt lehangoltsága, éppen azért kíváncsian tudakozódott annak oka felől. Megragadta az alkalmat Szomorú Jóska, hogy rég elfojtott elkeseredését kiönthesse. Haragosan raondá tehát. Hát akarja tudni? Nos jól van majd hát megmondom. Hát eljárás az, hogy
