Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-02-11 / 7. szám
3 1894 február 11. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (7. sz.) béri társadalomra, s itt érdekelten említve az akkori nemzeti mágyarnyelv feljődésére, úgy a szellemi kórság utóbb feltűnően fölismerő- dik: de miatta az érdekelt társadalmi csoport, és annak élelfentartó szellemi üdesége, ereje sínylődik; akkor a nemzeti érzelem- és nyelvünkre kongott a lélekharang. Mária T. 40 évi uralkodása elégidő volt arra, miszerint szereplő nagyjaink, földesuraink, nemeseink egészen világpolgári életrendet és elveket kövessenek is. A 17. és 18. századot áthidaló, azok mindegyikébe erősen beleélő XIV. Lajos franczia udvarabeli bonvivan élet vonzó csalétke egész Európa fejedelmi udvarait megmételyező. E bóditó ragály kiutat talált, széthurczolódott a nemesség révén még a néprétegbe is. Idegen szokások, olyan nyelvek divattá váltak. A magyaros öltözet a sutba került. A magyaros bajusz helyett divatosan rizsporos czopfot viseltek. Az idegen kaczéros viselkedés száműzni hajlandó volt az ősi magyarnyelvet. Az irodalmat (latinul és magyarul) puritan lelkületű kevés protestánsok, és legtöbben az anyagiakban még kevesebbel beérő aszkéta szerzetesek, kivált jezsuiták művelték, szellemi összeköttetéseik révén keresve egymás visszhangját. Kiket elveiknél fogva a nagy világ vásári zaja nem látszott egyébben háborgatni, minthogy elveik eszményi szépségéről még inkább meggyőződhettek, s hogy a magyar nemzetnek fölkapott nagyzási hóbortja- és túlhajtott világi hivságával, a magyar ősi erkölcsi erő: az eddigelé féltett függetlenségi érzelem annyi szenvedések árán, nyelvével is a pusztulásra, az idegenbe való beolvadásra siet öntudatlanul. A tapasztalat bizonyítja, miszerint gondos anyának őt viszont szerető gyermekei vannak, így Mária Terézia, ki őseinket, a Bécsből kiindult szeretetének gyengéd, figyelemszálaival körülhálózá: egyszersmind anyai szeretetének viszonzásául, elpalástolt édeni óhaja már nem kevesebb mint az volt, hogy Magyarország lassankint valaha az összbirodalomba terelődjék; lévén a beolvasztásra képesítő minden ojtóanyaggal a szereplő nagy sokaságu magyar családok megböbájozott állapotaik által arra előkészítve. Pápay Géza. zonyitanom — kik magukról igen jól tudják — s még csak, — mint nekünk férfiaknak — képzelniük sem kell azt az örömet, mit éreznek akkor, midőn az iró neveiket — mint bálkirálynékat — a heti lap tárcza soraiban ritkított betűvel kinyomatja, — azt a félelmet és rettegést, mely egész valójukat elfogja, midőn a bál alkalmával a chignon vagy tu- nique elhullása vagy a mi még feltűnőbb — a bécsi szappan nyomainak meglátszása szerencsétlen casusába lettek a sors által contumacirozva. Olyan nagy lelki gyönyörűségére szolgál különösen a t. hölgyek ez utóbbi lelkiállapotának elgondolása a tárczairónak, hogy talán hajlandó volna felényi díjért is körmölni tárczát. (Ezt ugyan kedves olvasó nőim el sem tudják képzelni.) Hogy gyönyört lel a a tárczakó ilyesmikben, kitetszik abból, hogy néha pusztán curiosumképen megemlít egy-két chignon elhullását, egy-egy bécsi szappan rosszul sikerült műtét stb. stb persze név nélkül. Rendesen úgy adják elő az ilyen eseményt (lelkifurdalás nélkül mondhatom, hogy úgy adjuk) mintha ez nem itt, hanem Karakósszörcsökön történt volna. Egy szó mint száz; a tárc/airásnál nincs szebb hivatás; de hogyan is volna, mikor oly sok kellemes (nem említve a kellemetleneket) kaland hősévé varázsolja a tárczairót. Csak aztán érteni kell hozzá, nem úgy, mint én, a ki tárczát akartam írni a tár- czáról és megfeledkeztem arról, hogy az üres tárcza — mit sem ér.' Engel Mór. Rangsora*) a Tolnavármegyében székelő kir. törvényszék-, kir. járásbiróságok- és kir. ügyészségnél működő tiszti- személyzetnek. I. A YI. Fizetési osztáfyban: (sorszám 57.) Selcz József szegzárdi kir. törvényszéki elnök. II. A VIII. Fizetési osztályba kinevezett ^kir. törvényszéki- ős járásbirák, illetőleg kir. ügyészek: Sorsz. 91. Szendrődy Károly szegzárdi járásbiró. „ 192. Széllé Zsigmond d.-földvári „ n 193. Gruber Iván tamási-i járásbiró. „ 266. Ágoston István szegzárdi tvszőki biró. » 330. Szentpéteri József paksi járásbiró. „ 334. Kiss Károly szegzárdi tvszéki biró. » 341. Schmidt I. „ „ „ „ 547. Muraközy László gyönki járásbiró. , 552. Ifj. Závody Albin szegzárdi tvszéki biró. „ 583. Osztrich Mihály bonyhádi járásbiró. „ 632. Biróy Béla szegzárdi tvszéki biró. „ 660. Hamza Géza „ „ „ „ 700. Oláh András „ „ vizsg. biró. „ 777. Krcsmarik Pál szegzárdi kir. ügyész. „ 928. Dr. Szabó Gy. „ ,, tvszéki biró. III. A IX. Fiz. oszt. — Kir. albirák és kir. alügyészek: Sorsz. 62. Kiss János tamási-i jbirósági albiró. „ 119. Dr. Szendrődy Sz. bonyhádi jb. albiró. „ 184. Katzenbach József „ „ „ „ 255. Baráth Zoltán szegzárdi kir. altigyősz. „ 269. Duzs Lajos gyönki jbirósági albiró. „ 291. Ernst Ödön „ „ „ „ 477. Horváth Aladár tamási-i jbirósági albiró. „ 489. Kulin Sándor szegzárdi „ „ „ 529. Námosy János szegzárdi kir. alügyősz. „ 539. Salamon Iván paksi jbirósági albiró. „ 664. Hatvány László „ „ „ „ 786. Schneider Gábor szegzárdi jb. albiró. „ 835. Dr. Fehér Tamás tamási-i „ „ „ 859. Módly Béla dunaföldvári „ „ IV. Kir. törvényszéki jegyzők: A) A X-ik fiz. osztály 2-ik fokozatában: Sorsz. 36. Dobosfy Gyula szegzárdi tvszőki jegy.ő. B) A X-ik fiz. osztály 3-ik fokozatában: Sorsz. 96. Ifj. Kerekes József szegzárdi tvszki jegyző} V. Kir. bírósági aljegyzők: Sorsz. 88. Dreven Lajos szegzárdi tvszéki aljegyző. „ 145. Klie Lajos | „ „ „ 243. Szendrődy Dénes „ » » „ 244. Gyük Ferencz „ „ „ „ 281. Gerstner Miksa „ » » „ 333. Pollák Sámuel tamási-i jbirósági aljegyző. „ 235 Varjas Ödön szegzárdi „ „ „ 430. Huszár Aladár bonyhádi „ „ „ 431. Roxer István tamási-i „ „ VI. Kir. telekkönyvvezetők: A) A IX. fizetési oszt. 3 ik fokozatában: Sorsz. 7. Horváth K. szegzárdi tv. tkönyvvezető. B) A X. fizetési oszt. 1-ső fokozatában: „ 54. Osztrich L. d.-földvári jb. tkönyvvezető. C) A X. fizetési oszt. 2-ik fokozatában: „ 105. Dánay János tamási-i jb. tkönyvvezető. D) A X. fizetési oszt. 3-ik fokozatában; „ 190. Szakonyi Kristóf gyönki jb. tkönyvvezető. VII. Kir. segód-telekkönyvvezetők: Sorsz. 157. Welding J. gyönki jb. s.-tkönyvvezető. „ 179. Angyal B. bonyhádi „ „ „ 183. Farkas J. paksi „ „ „ 196, Kuthy I. bonyhádi „ , „ 327. Kepplinger J. szegzárdi tv. s.-telekkönyvv. „ 341. Scheinbok K. tamási-i jb. „ VIII. Kir. törvényszéki iroda-igazgató: A X. fizetési oszt. 1-sö fokozatában: Sorsz. 13, Torday József szegzárdi tv. iroda-igazgató. IX. Kir. törvényszéki iroda-tisztek: Sorsz. 16. Trajber Tivadar szegzárdi tv. iroda-tiszt. „ 103. Mihályfy József „ „ „ X. Kir. törvényszéki jbirósági és ügyészségi Írnokok: A) A XI. fizetési osztály 2-ik fokozatában: Sorsz. 120. Hiros Lajos d.-földvári jbirósági Írnok. „ 121. Jagicza Vincze bonyhádi „ „ „ 123. Borsitzky Ignácz gyönki „ „ B) A XlTüzetési osztály 3-ik fokozatában: „ 450. Mehrwerth Gusztáv szegzárdi tv. Írnok. „ ' 4 8. Miskolczi Kálmán „ „ „ „ 483. Kristofek Béla szegzárdi jbirósági Írnok. „ 522. Zwonicsek József szegzárdi tv. „ „ 614. Halmay István „ jb. „ „ 696. Búzás József „ tv. „ „ 749 Németh Ferencz bonyhádi jbirósági Írnok. „ 777. Kiss Ignácz tamási-i „ „ *) Jelen rangsor az 1893. évi deczember hó 31. napjának megfelelő állapotot tünteti fel, s megjelent az »Igazságügyi Közlöny« III. évfolyam 1-sö számában. Sorsz. 821. Lovászy László gyönki jbirósági Írnok. „ 898. Manu Antal tamási-i „ » „ 976. Majdán Miklós szegzárdi tvszőki „ „ 1007. Schneider István „ jbirósági „ „ 1107. Killer Gyula bonyhádi „ » „ 1143. Moravek G. J. szegzárdi ügyészs. Írnok „ 1185. Engelman Frigyes gyönki jbirósági „ „ 1189. Dicenty Lajos szegzárdi tvszőki „ „ 1210. Pirkner József bonyhádi jbirósági „ „ 1259. Gyimóthy Ödön paksi „ „ „ 1445. Koházi Sándor tamási-i „ „ „ 1538. Cseffalvay Kálmán paksi „ „ „ 1646. Weil Károly d. földvári „ „ ‘ „ 1680. Daróczy Iván szegzárdi tvszéki „ „ 1753. Sipos György » . . » » „ 1784. Pribenszky Lajos tamási-i jb. „ „ 1785. Dömötör Sándor . „ „ n Furdo-ugyunk. Már ón csak úgy vagyok e tárgygyal, mint b. e. Irányi Dániel volt a polgári házasság ős vallás- szabadsággal; esetről-esetre mindig felszínre hozom, napirendre tűzöm a t. olvasó közönség előtt, — sőt — ha úgy jön a beszélgetés során — társadalmi téren is mindenkor képes vagyok érte küzdeni, lelki-testi erőm összeségének latba vetésével, — mert megérdemli. Ne móltóztassanak mondani, hogy időszerűtlen tárgy ez a téli saisonban. — Legkevésbé! — Időszerű ez mindig; most pedig, mint az alábbiakból kitűnik, nagyon is időszerű ős égető, vég eldöntést váró kérdés. Úgy áll a dolog, hogy Szegzárd nagyközség 15 ezer lelket számláló lakosságának — tekintettel kivált arra, hogy ebben a nagy számban mily tekintélyes részt képvisel az intelligenczia! — mülhatla- nul, elodá/hatlanul szüksége van egy kor- és ez ólszer ü fürdőre, már csak közegészségi és köztisztasági szempontból is. Úgy áll a dolog, hogy Szegzárd nagyközség lakossága, mely elpaíástolhatatlan I nemes önérzettel — és joggal 1 — vindikálja raagá- 1 nak a megyei fő- és székváros büszke titulusát s nem mondom, hogy lenézi, de mégis sok tekintetben különbnek tartja magát — megint jogosan ! — a megye többi községeinél; melynek hivatalos pecsót-körirata ma is ez: „Szegzárd város pecsétje“: —kell, hogy nemesen büszke, legyen ez égető szüksége teljesítését illetőleg is s pari passu ambulet, jól magyarán: lépést tartson a más téreken mái szép. sikereket felmutató nemes törekvése itt is, e dologban is!.... Mert mit látunk ?------Azt, hogy van nekünk inár igen sok „városra valló“, nagy értelmiséget feltételező nemes intézményünk. A megyei fő- és székváros haladása elvitathatatlan. Van rab- és be- tegsegélyző egyletünk, szinpártoló egyesületünk, nőegyletünk, óvodáink, iskoláink, különféle dalárdánk ős énekkarunk, olvasó köreink, humán intézményeink, takarékpénztáraink, jótékony asztal-társaságunk, orsz. selyemtenyősztósünk, amerikai szőlőtelepünk, kórházunk, őrültek háza melléklettel, három helyi hírlapunk, Garay-szobor bizottságunk------és a jó isten tu dja: mi mindenfélénk!?!... Csak fürdőnk nincs, a mire talán legnagyobb szükségünk volna s a mit igazán szégyenelhetünk! .... Isten ments, hogy a fentebb felsorolt nemes intézményeket kicsinyeljem. Mégis kimerem mondani, hogy nekünk — a köztisztaság és közegészség jogosan önző szempontjából — nagyobb szükségünk van az éltető fürdőre, mint az élettelen szoborra; kimondom, hogy sokkal előbb való volna egy üdítő fürdő lőtesitósővel felsególni saját magunkat, mint a vándor-szinészt s a kényszerülve jómagaviseletti tolvajt ős rablót, mikor elhagyja börtöne falait. Mindazok, miket fentebb emliték, szintén szükségesek, —- a humán érzelmű szív s kegyeletes lőlek nemes megnyilatkozásának drága gyümölcsei, — de, hogy egy korszerű fürdő nem szintilyen égető követelmény, közóhaj: ugyan ki merné megtágadnf^... A Fáma azt regéli, hogy a közóhaj (nemsokára valósulj Akad egy ember, vagy egy consortium, a ki, vagy a mely a rég rebesgetett általános kívánságot zöld ágra vergődteti egy czólszerü díszes gőzfürdő s mellette rendezendő mulatóhely, sörödé stb. — fel-' állításával. — Adná Isten! — Én azonban ebben — e pénztelen világban — nem hiszek; legalább is nem hiszem ennek közeli jövőjét. Minthogy a dolog — sajnos! — igy áll: nekünk manapság nem az uj építős boldogító ős ragyogó eszméjétől kell szemünket elkápráztatni engedni, hanem egyelőre a romokból kell uj életet, uj alkotványt teremteni igyekezni. Addig is, mig az
