Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-11-11 / 46. szám

1894. november 11.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (46. sz.)

— Rablótámadás. Dunaföldvári levelezőnk hja, hogy folyó hó pH az úgynevezett „C s i llag“-csár- dában rablók reátámadtak Sztojke Ferencz lóku- peczre ós őt félholtra verve, összevissza szurkálták. Midőn igy tehetetlené tették Sztojka lókupeczet, nagymennyiségű pénzétől fosztották meg. A rablók azután nagy kegyetlenséggel Sztojke lovait bunyózták agyon. A csendőrök rögtön megindultak a rablók után, de fáradozásuknak még eddig nincs

eredménye.

— Szeszesitalok kimérése. A pénzügyminisztérium vezetésével megbízott magyar királyi miniszterelnök 1 szeszesitaloknak a kávés-üzletekben és czuk- rászdákban való kiszolgáltatására kért engedélyek kiadásánál követendő eljárásnak egyöntetűvé tétele czéljából, a belügyminiszterrel egyetértőleg rendeletet adott ki, I melynek lényegesebb intézkedései a következők : A kávés-üzletek (kávéházak, kávémérések) vállalkozói részére általába véve csak a finomabb fajú égetett szeszesitaloknak, úgymint: likőröknek és más édesített szeszes folyadékoknak, különleges pálinkaféléknek, rumnak, cognacnak és araknak kis mértékben való elárusithatására adható engedély. Az engedélyesek a fent jelzett égetett szeszesitaloknak kis mértékben való elárusitását legfellebb 0.1 literig terjedő ürmérettel biró poharakban gyakorolhatják. A nagyobb és műveltebb elemek által látogatott, a rendőr szakközegek részéről előzetesen megejtendő beható vizsgálat után közrendészeti és közegészségügyi tekin tétből nem kifogásolható kávéházakban, az említett poharazás mellett még a honi finomabb asztali csemege és külföldi boroknak, továbbá honi és külföldi sörnek zárt palaczkokban, az üzleti helyiségben leendő elfogyasztás czéljából való elárusitására is adható engedély. Más kimérés nagyobb kávéházakban sincs megengedve A czukrászok részére rendszerint szintén csak finomabb fajú égetett szeszes italoknak kis mértékben való elárusitására adható engedély. Budapest székes fővárosában, valamint a nagyobb vidéki városokban még a finomabb minőségű csemege-boroki'a is kiterjeszthető az engedély s e mellett engedély adandó arra is, hogy a czukrászok az engedélyükben megnevezett égetett

i szeszes italokat és csemege-borokat zárt palaczkokban utczán át is elárusithasák. Kissebb vidéki városok czukrászdáiban pedig, — mennyiben e czukrászdák a város intelligencziájának hatóságilag megállapított találkozó helyei —| eme poharazáson felül kivételesen még honi finomabb asztali-, csemege- és külföldi boroknak zárt palaczkokban, az üzleti helyiségben leendő elfogyasztás czéljából való kiszolgáltatásra is adható elárusitási engedély. A sörnek kimérése, vagy kis mértékben való elárusitása a czukrászdákban egyáltalában tilos.

— Feltörte a pénztárt. Simon Elek szolga gyakran megdézsmálta a dunaföldvári gőzhajózási ügynök pénztárát, a nélkül, hogy rajta vesztett volna. Azonban rajta is beteljesedett e közmondás igazsága: „Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik“, mert folyó hó 2-án éppen akkor csípték tetten, midőn az ügynök pénztárát feltörve, abból 11 frtot csúsztatott zsebébe. Az önérzetes tolvaj erre kést rántott elő és saját mellébe szúrt. A szúrás azonban nem oltotta ki hitvány életét, melylyel bizony kevés hasznot fog hajtani a társadalomnak, hacsak meg nem tér a jó útra.

— Herczeg Ferencz lapja. Deczember elején * jelenik meg Herczeg FerencízN,,-Uj idők“ czimü

heti lapja. A közönség olyan családi lapot kap, melynek minden egyes czikkét a legnevezetesebb magyar irók írják és a legjelesebb magyar festők illusztrálják. A deczember elején megjelenő első szádot a kiadók 250,000 példányban terjesztik és kivá- natra^bárkinek ingyen és bérmentve küldik meg. Előfizetési ára a lapnak egy negyedévre 2 frt.

— Unghváry László c z e g 1 é d i jóhirü gyümölcsfaiskolájának mai számunkban megjelent hirdetését t. olvasóink szives figyelmébe ajánljuk.

— Kifogott hulla. Pakson, az úgynevezett „S ü- v e g e s“ révnél a hajósok egy ismeretlen ember feloszlásnak - indult hulláját fogták ki a Dunából. A megejtett rendőri vizsgálat után a holtestet eltemették.

— Kutyaadó Párisban. A legutolsó statisztika szerint 200,000 kutya van Párisban, a melyek közül alig 80.000-ért fizetik a kutyaadót, a mely 5—10 frank. Azt i's kiszámították, hogy e 80.000 kutya élelmezése évenkint 9,600,000 frankba kerül. 25 nyak- láncz és szájkosárkézitő, a kik 550 munkást és 300 uxunkásnőt foglalkoztatnak, továbbá négy pék, öt gyáros és három gyógyszerész él a kutyák részére szánt czikkek készítéséből. Tizenkét ápolóintézetben

két kórházban találnak gondozásra a beteg kutyák.

Eltiprás. Régi, de nagyon rossz szokás az, h°gy gyerekek a kocsi után kapaszkodnak, s igy igen sok szerencsétlenségre adnak okot. — Ilyen eset történt a napokban Faddon is, a hol Kapronczai fi 11111 7 éves gyermek, több társával a kocsi után kapaszkodott s oly szerencsétlenül került a kerekek alá, hogy azok összetörték s rövid szenvedés után meghalt.

— Gazdátlan ló. Az erélyes csendőrség nagy buzgalmat fejtett ki újabban a tolnamegyei lócsiszárok kiirtására s el is fogta a kiterjedt banda tagjait, kik már nagyobbrészt a börtönben ülnek. A napokban a paksi csendőrség ismét egy lótolvajt fogott el Madocsán, kitől elkobozta a birtokában levő lopott lovat. — A gazdátlan lovat jogos tulajdonosa kellő igazolás mellett átveheti a paksi főszolgabiróságnál.

— A tolvaj czipész-segéd. „Addig jár a korsó a kútra, mig el nem törik,“ — tartja a közmondás. Ennek igazsága Tóth Gyula nevű d.-földvári czipész-segéden is bebizonyosodott, mert az is addig haladt a bűnös utón, mígnem a napokban Dunaföldváron rajta csípték, a mint Horváth József czipész és korcsmáros zsebéből 30 irtot kilopott.

A-nevezett jómadár ugyanis éjjeli 11 órakor lopód- zott be Horváth egyik szobájába és midőn tettén vesztett, részegnek tetette magát, a szimulálónak azonban nem hittek s átadták a bíróságnak, hol azt is bevallotta, hogy már többször lopott.

— A czukor betegség ragályos. A franczia bel- gyógyászok kongresszusán, mely jelenleg Lyonban ülésez, Teissier tanár uj szenzácziós közlést tett. Teissier tanár kijklenti, hogy megfigyelései szerint a diabetes (czukorbetegség) ragályos. Néhány megfigyelést közölt, a hol a czukorbetegség oly egyéneknél lépett föl, kik czukorbetegségben szenvedőkkel és oly tárgyakkal jöttek érintkezésbe, melyeket a betegek használtak. Különböző esetek, melyek analóg játszódtak le, a Teissier által fölállított hipothezist nagyon valószínűvé teszik. Lehetséges tehát, hogy ez a betegség valamely betegről a betegség-gerjesztő csirák által egy egészséges személyre is átvihető, ha ez utóbbi oly tárgyakkal jő érintkezésbe, miket a diabetikus használt. Teissier állítása ugyan még nincs egészen bebizonyítva, de az orvosoknak, akik a diabetest eddig nem tartották ragályosnak, nem árt, ha Teissier állítását figyelembe veszik.

— Verne öszegyujtött munkáiból, melyek Eisler G. kiadásában páratlanul csinos kiadásban és hallatlanul olcsó áron (egy kötet csak 80 kr.) jelennek meg, — kissé hosszabb szünetelés után most a 13-ik kötetét kaptuk meg, mely a lángeszű írónak egyik legkedvesebb alkotása, az „Egy úszó város“ czimü regéjét és „A z á r t ö r ö k“ czimü, magyarnyelven még sehol meg nem jelent elbeszélését tartalmazza. Nem igen van ember, akár kicsi, akár nagy, — akár fiatal, akár vén, — a kit a tenger szépségei nem gyönyörködtetnének és a kit akaratlanul is magával nem ragadna a képzelet, a mikor a világrészeket elválasztó és mégis összekötő oczeánnak titkaiba merülhet el. Az úszó város pedig az a páratlanul álló díszes, a kényelem és fényűzés minden kellékeivel berendezett óriási gőzhajó, melyet Verne zseniálitása eszelt ki és melyen örömest tesz- szük meg az utat a regény hőseivel, hogy aztán velük együtt járjuk, tanulmányozzuk Amerikát. — A zártörök pedig egy szép leánynak, egy bős apának és egy hü szolgának a története a fantásia legcsillogóbb szálaival összefűzve. Verne e munkáit a legmelegebben ajánljuk mindenkinek, már csak azért mert az újabb kötetek fordítása is (Zempléni P. Gyula) végzi. A rendelések a kiadóhoz (Eisler G. Budapest, Andrássy-ut 31. szám) intézendők, bár a könyvek minden hazai könyvkereskedésben is kaphatók.

— Az áruló fotográfia. Még a múlt évben történt junius 18-án a Stankovánszky-féle mocsoládi pusztán, hogy Pandur Ferenczné félj ét szeretője által el akarta láb alól tenni. A hűtlen asszony szeretője, Tabak János béres-legény ugyanis éjjel' baltával hatalmas ütést mért a csűrben alvó Pandur Ferenczre és azután nyom nélkül megugrott. A súlyosan megsértett Pandur 6 hétig nyomta az ágyat. A tettes nyomára egy fotográfia vezetett, melyet a kiszemelt áldozat fivére, Pandur János látott meg egy kirakatban. A fotográfián a szerelmes pár|: Tabak János béres és Pandur Ferenczné együtt voltak levéve. Ezzel az ügygyei most foglalkozott a törvényszék s a tárgyalás során Tabak beismerte tettét, de azt állította, hogy a szerelmes asszony bujtogatta föl. Ezzel szemben az asszony azt vallotta, hogy együtt határozták el szeretőjével férje meggyilkolását. A törvényszék mindkét vádlottat egyenként 7 évi fegy- házra Ítélte.

Altiszt kiszólitja Csámpást a bakasorból:

„No mondja el, mit tud A füstnélküli porról?„ Közlegény (hosszas gondolkozás után akadozva): „A füstnélküli port «

Üvegben árulják;

Férget, rovart pusztit.

J. Zacherlinnék hivják.“

SZÍNÉSZÉT.

Szegzárd.

Ifjú Polgár Károly színtársulata e héten folyvást igen gyér közönség előtt adta elő a kitűzött darabokat, többek közt a „Mikádót“, a „Szökött katonát“ és a „Vasgyárost“. Pedig az előadások, mondhatjuk, elég jók, kerekdedek, majdnem kifogás- talánok voltak, úgy, hogy bizony megérdemeltek volna jóval nagyobb mérvű pártolást 5 de hiába, múlt számban érintett jóslatunknak teljesedni kellett, hogy t. i. a Kaposi Józsa csábitó varázsu vendégszereplése után, az ő távoztával megcsappan § o'”»il,^"látogatási kedv. Fájdalom, ez igy szokot rosokban máshol is, igy van a termés tül nagyobb a fény, annál nagyobb a. kitó villámlás intenzív ragyogását fel sötétség, a nagy dördület foldrázó, fülsüketítő zaját, a rémületes csend, szótalan némaság. így fogták fel a dolgot igen sokan nálunk a színészetet illetőleg s azt mondották: „a bérlet letelt, Kaposi Józsa elment, minek menjünk oda?! Pedig nincs igazság e vélekedésben egy mákszemnyi se. Mert Kaposi Józsa játéka, művészete újólagos elismerése, sőt megdicsérése daczára ki merjük mondani, hogy közte és a Polgár társulata némely tagjai között nem oly áthidalhatlan az a művészeti ür, hogy már az ő játéka mellett a Polgár társulata skártba tételre legyen kárhoztatható ; a Kaposi Józsa művészeti ragyogásának minden fénye mellett, igen szép világosságban, árnyéktalanul maradtak még a társulatnak több jeles erői! . . .

A héten is, mondom, a föntebb emlitett darabokban a már ismert jelesebb tehetségek, Polgár K., Hetényi, Kishonti, Serfőzy Gy., Bodnár, Turner Szilágyi, Keresztély Flóra, Benkő Jolán (csinosan énekelt a Mikádóban!) oly derekasan megállták helyüket, hogy telt házat és sok tapsot érdemeltek volna. Dehát — úgy látszik — Kaposi Józsa letépte a nagyközönség kedvének minden virágát. Kár is volt őt előbb idehivni, mint az elutazás előtti napokra. Reméljük azonban, hogy a t. közönség színház látogató kedve az utolsó előadásoknál újra vissszajön, már csak azért is, hogy a derék társulat jobb kedvvel menjen.

Tóin a.

Füredi színigazgató, mint e lap tévesen közölte, nem szerződött Etl mérnökkel, hanem a tőle már Tolnára jövetelkor megvált Darvai Miklós és neje, kik is mielőtt Füredi társulata Tolnára ért volna, tartottak előadásokat ketten, de az előadások nem tartották őket kettőjöket és igy megváltak Tolnától Nem tudom, mi oka, ők-e, Tolna-e vagy Etl mérnök, de helyet csináltak 14 tagú Füredi társulatnak.

„V á 1 á s után“ vígjátékkal bemutatkozott, mely estén egész Tolna meggyőződhetett róla, hogy derék erők vannak, — ha egész Tolna ott lett volna. Láto- gatottabb volt a „Próbaházasság“ (habár Bátory a télen egymásután kétszer adatta is) de azért az idén nem volt annyi K 0 s s u t h-nóta a nézőtéren mint tavaly, különben előadás közben Füredi sem énekelte.