Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)
1894-10-21 / 43. szám
1894. október 21. 3 bántalmak és támadások ellenében, az előd nemes példája szerint megved, megoltalmaz j a ki anyagi helyzetünk javítása és ezáltal családaink jövőjének I biztosításáról atyai jóakaratával szintén gondoskodni fog? Ezek és ezekhez hasonló gondolataink, a sajnálat érzetét leikeinkben a midőn fokozott mértékben felkeltették, ugyanakkor azt a lelki örömet is éreztük, | a melyet a valódi érdem elismerése és megjutalma- zásának láttára a hozzátartozok ereznek. De az emberi szív sajátos alkotásánál fogva, örömérzéseink kapcsolatában, azoknak mintegy természetes folyományaként felsaijadózott leikeinkben egy másik érzés is, a hála- datosság érzete, a mely arra serkentett bennünket, hogy I jegyzői kar szeretete és ragaszkodásának lehető impozáns módon leendő nyilvánításáról gondoskodjunk. Ezért a közgyűlést, a kineveztetés megtörténte után kivántuk megtartani azzal a czéllal, bogy a bu- csuzásnál mindannyian megjelenvén, a hála és ragaszkodásnak szivünk mélyéből eredő szent érzéseit a távozó szeretett főnök előtt együttesen nyilváníthassuk, hogy magas kitüntetéséhez való szerencsekivánatainkat, mint egy szív és egy léleknek igaz érzeményeit, — testületileg együttesen mondhassuk. Ez a minden oldalról a valódi érdem megjutal- mazásául tekintett magas kitüntetés, előttünk ismeretlen okból nem teljesedett be és ezáltal a fentebb vázolt aggodalmaink eloszlattattak; megmaradt azonban számunkra a kötelesség, hogy szeretett alispán urunk iránt a jövőben is a legteljesebb bizodalommal viseltessünk s a velünk szemben minden körülmények között tanúsított meleg érdeklődését és atyai szivjó- ságát a számunkra kijelelt, sokszor igen tövises hatáskörnek becsületes munkássággal való betöltése által a jövőben is kiérdemelni törekedjünk. Én tehát ez alkalommal kedves kötelességet vélek teljesíteni, a midőn a magam és összes kartársaim nevében ünnepélyesen kijelentem, hogy* a reánk háruló sok oldalú és súlyos felelősséggel járó munkáink végzésénél, munkaképességünk fokozása és becsületünk szeplőtelen tisztaságban való megőrzésére példaképül szeretett alispán urunkat tekintjük és boldognak valljuk magunkat, ha ezen feltételek szoros betartása mellett szeretett alispán urunk tapasztalt jóakarata és magas pártfogásának továbbra is részesei lehetünk. Most pedig mielőtt elnöki jelentésem tulajdon- képeni tárgyáról, az országos jegyzői egyletnek múlt évi ténykedéséről és saját jegyzői egyletünk múlt évi mozzanatairól számot adnék, engedje meg a mélyen tisztelt közgyűlés, hogy előbb egy szentelt sirhoz, S a magyar nemzet hontalanul elhunyt legnagyobb fiának, — honfiúi és honleányi könnyektől megszentelt sirhalmához elvezessem, hogy arra a szentelt sírra, a mely alatt nemzeti történelmünk és nemzeti dicsősé- ! gtink legnagyobb bajnoka a nyugalomnak édes álmát alussza, kegyeletes megemlékezésem alakjában, a honleányi kegyelet által naponkint frissen ültetett virágok : közé egyesületünk nevében én is egy kis virágszálat letegyek. Mélyen tisztelt Közgyűlés! Nemzeti életünk legnagyobb, legkimagaslóbb alakja, Kossuth Lajos, I a kinek nagy nevével á magyar nemzet dicsősége össze- | forott; a ki a magyar nemzetet lángoló honfiúi sze- retetével a szabadság templomába bevezette, és aki életében nem lehetett többé imádott hazájának la- jkosa, a mi után isteni eredetű nemes lelkét idegen földön kilehelte, folyó évi márczius hó 30-án egyesülni az anyafölddel megtért hozzánk koporsóban. Azok, a kik ezt a koporsót megláthattuk, a kik a nemzeti múzeum oszlopcsarnoka előtt elhelyezett koszorúknak ezreiből egy-egy zöld levélkét talizmánként eltehettük, a kik a temetésnek hasonló pompával Még soha nem látott gyásztisztességében részt vehettünk és könnyes szemeinket a gyászoló ezreken keresztül áhitattal a koporsóra szegezhettük: azoknak ábrándos képzeletünk a történelem legnagyobb és legtökéletesebb alakját életre keltette és a virágoktól ►Hatos levegőn átrezegve hallottuk annak szózatát, 10gy : „Én meghalok, de eszméim nem halnak meg; lz°k kitörnek a sirból és örök időkre élni fognak.“ A nagy idők és azok fenséges emlékei lelki nemeink előtt elvonultak és a szent agastyánt, — férfi korának teljében, — a milliók sokaságából kiemelkedve a honszeretet szent igéinek különböző !y el veken való apostoli hirdetése alkalmával látni taltijlk. Látni véltük azt a Kossuth Lajost, a kinek ragyogó szelleme bevilágította a lelkeket; a ki lán- S°ló hazaszeretetéből merített isteni erejű szózatával nemzeti hivatásunk nagyságának tudatára ébresztett TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (43. sz.) és az elnyomatás korszakában, jogaink és nemzeti (. icsosegünk kivivasára hősöket, majd fél isteneket teremtett. Mélyen tisztelt Közgyűlés! A szabadság, testvériség és egyenlőség ezen legnagyobb apostolának „szenvedő arczárói az élet gyászát letörülte a halál; az a lélek, mely igazán az isteni lények képére és hasonlatosságára volt teremtve, összetörte a romladék test nyűgös bilincseit és visszaszállt az ő teremtő urához. “ Most már a nagy hontalannak van hazája, az örök világosság birodalma. A világtörténelem e legnagyobb alakjának drága emlékezetét, — a haza- szeretet példájára iktassuk be tehát jegyzőkönyvünkbe ; iiánta való nagy hálánkat vessük be enyészhetetlcnül sziveinkbe és imádkozzunk a nemzetek sorsát intéző nagy istenhez, hogy terjessze ki gondviselését mindazon alkotásokra, melyeket lángelméje hatalmával és mérhetetlen honszerelme erejével Kossuth Lajos nemzetének megteremtett Ezek után a mélyen tisztelt közgyűlés szives elnézésének kikérése mellett elnöki jelentésem tulaj- donképeni tárgyára ezennel áttérek. A legutóbb megtartott egyleti közgyűlésünk ideje óta, az országos központi jegyzői egylet közgyűlésén két Ízben volt alkalmam részt venni; 1893. évi okt. hó 29-én Kerbolt István kartársammal egyleti közgyűlésünk megbízásából, folyó évi aug. hó 27-én pedig a jelenleg együtt levő, mélyen tisztelt közgyűlésnek utólagos jóváhagyása reményében. Az országos jegyzői egyletek most érintett mindkét gyűléséről általánosságban jelenthetem, hogy azokon a község jegyzői hivatal tekintélyének emelése, — jegyzői karunk jogosult érdekeinek minden irányban való is- tápolása és megvédése és a közszolgálat és közigazgatás színvonalának emelésére irányuló sikeres és szakavatott munkásságot tapasztaltam. Kuncze Imre egyleti elnök és Uszkay Bálint főjegyző, a központi vezetőségnek ezek az oszlopos tagjai az ország jegyzői karának valóban büszkeségül tekintendők. Állásuk és kötelmeik betöltésénél igazi rátermettséget, a legszélesebb látókört és mindenek felett rajongó ügyszeretetét tanusitanak, mely valóban nagy elismerést érdemlő nemes tulajdonságaik zálogot és biztosítékot nyújtanak nekünk arra, hogy_ irántuk a legteljesebb bizodalommal, őszinte megbecsüléssel és ragaszkodással viseltessünk. Az országos jegyzői egylet jelentékeny és sokoldalú munkálkodásából, különösen elismerést érdemlő mozzanatok, a kormányhatóság intézkedései és a törvényhozó testületek működésének állandó figyelemmel kisérése és ezzel kapcsolatosan a községi közigazgatás színvonalának emelése és a jegyzői kar anyagi helyzetének javítása érdekében kifejtett tevékenysége. Ezenkívül reánk, községi jegyzőkre különösen nagy jelentőségű és valamennyiünket hálára kötelez a központi jegyző egyletnek abbeli vívmánya, a mely szerint a magasabb közigazgatási körök és első helyen a m. kir. belügyminiszter ur ő nagyméltóságának jóakarata érdeklődését és meleg rokonszenvét a jegyzői kar számára megszerezte. A múlt évi országos jegyző-egyleti közgyűlés XIII. számú határozatából kifolyólag alakult végrehajtóbizottság az 1896. évi ezredéves kiállítás keretében szervezett „falu“ községi közigazgatási irodájának felállításán sikeresen dolgozik és eddigi működéséből és összeköttetéseiből ítélve, sok kilátás kecsegtet bennünket arra nézve, hogy a jegyzői hivatalnak korszerű bemutatása a jegyzői kar tekintélyét emelni fogja. A folyó évi országos központi közgyűlésnek rendkívüli fontosságot ígért az előző évi közgyűlés XV. szám alatt hozott határozata, a mely szerint az elnökség indítványára kimondatott, hogy az ország képviselőházához a közigazgatás rendezése és különösen a községi törvény revíziója érdemében emlékirat lesz intézendő. Ezen határozatnak foganatosítása azonban az elnökség által felhozott indokok következtében elhalasztatott akkorra, midőn a belügyi kormány által tervezett közigazgatási törvényjavaslat előttünk ismeretes lesz. Az országos jegyzői árvaház alapjára gyűjtött tőkeöszeg alkalmából kiküldött számvizsgáló bizottság által megejtett vizsgálat szerint 28584 frtot tesz ki, a mely összeg az ezen alapkezelése iránt életbe léptetett kezelési szabályrendelet szerint az e czélra nyitott főkönyvben megyei egyletek szerint elkülönítve, külön-külön főkönyvi lapon, külön takaréktári betétkönyvecskékben kezeltetik és jelenleg a törökszentmiklósi takarékpénztárban 5% kamatra van gyü- mölcsözőleg elhelyezve. Az árvaházi alapra gyűjtött összegeknek központi kezelés alá bocsátását illetőleg, az 1893. évi közgyűlés IX. számú határozatában utasította az elnökséget, hogy az országos központi egyletnek mindazon tagjait, a melyek az árvaházi alapra gyűjtött pénzeiket központi kezelésre még át nem adták, az átiratás iránt haladéktalanul felszólítsa és a menynyiben a felszólitás eredményre nem vezetne, a szükséges törvényes intézkedéseket következtesse. A tolnamegyei községi és kői jegyzők egylete ; szintén azon egyletek sorába tartozik, a melyek az általuk gyűjtött tőkeösszeget a központi kezelés iránt táplált bizalmatlanságuk következtében központi ke- . zelésre átbocsátani vonakodtak. Jegyzői egyletünknek ezen bizalmatlanságát, a mely csakis a kezelésre vonatkozott, a központi vezetőségnél úgy értelmezték, hogy az személyekre vonatkozik és ezért a tanusitott ellenállást irányukban való gyanúsításunknak tekintették. A központi vezetőségnél felmerült ezen sajnálatos véleményre vonatkozólag a folyó évi augusztus 27-én megtartott közgyűlés megelőző országos jegyzőegyleti választmányi ülésen, egyletünk nevében kijelentettem, hogy mi az országos jegyzői egylet vezetősége iránt a legteljesebb bizalommal viseltetünk és a létesítendő országos jegyzői árvaház alapjára gyűjtött tőkénket köponti kezelésre tisztán és egyedül azon okból nem szolgáltattuk be, mert az ezen alap pontos keseléséhez okvetlenül megkivántató pénzkezelési szabályzatot nélkülöztük. Most, hogy az eddigelé nélkülözött eme szabályzat megkészült és életbeléptettetett, véleményem és legjobb meggyőződésem szerint mi sem áll többé útjában, hogy az árvaházi alapra gyűjtött tőkénket központi kezelésre szintén átadjuk. Kérem tehát a mélyen tisztelt közgyűlést, hogy az árvaházi alapra begyült tőkeösszegünkre központi kezelésre való átadását ez alkalommal elhatározni méltóztassék. Most pedig saját jegyzői egyletünk működésére áttérve: 1. A múlt évi közgyűlésünkön bemutatott elnöki jelentés 3. pontja alatt foglalt előterjesztésemben tett ígéretemhez képesl ' u jpllf beielentem, hogy a gerjeni árvízkár jegyzők körében j ságos alispán urn leközlött jegyzék iauu^B.. ményezett. 2. Egyletünk pénztárának kint levő nagymérvű, hátralékos követeléseit illetőleg, tisztelettel jelentem, hogy azok behajtása iránt múlt évi elnöki jelentésemben tett ígéretemhez képest nagyságos alispán urunkat egyletünk nevében felkértem. Szeretett alispán urunk kérelmem foganatositására készségesen hajlott és járásonldnt hozzá külön-külön kitüntetett hátralékok behajtása iránt a járási főszolgabíró urakhoz intézett felhívásával hatékonyan intézkedett és intézkedése eredményéről a hozzám intézett 23194/94. számú leiratában értesített. Ezen értesítés tanúsága szerint hátralékos kartársaink közül tartozásaikat számosán lefizették és igy a tett intézkedés bár jelentékeny eredménynyel végződött, de mindennek daczára a hátralékok 1893. év végével 524 frt 31 krt tesznek ki. Egyletünknek ezen nagy összegre felszaporodott követeléseire szerény véleményem odairányul, hogy azokból a behajthatlanná vált tételek, az egylet választmánya által egybeállitandó kimutatás és véleményezés alapján nyomban töröltessenek, a behajtható összegek pedig^minden további halogatás kizárásával polgári peres utón hajtassanak be az egylet pénztárába. 3. Az egységes nyugdij-jogosultság tervezetének elkészítésére kiküldött bizottság megbízatásában eljárván, Tolnavármegye községi és körjegyzői nyugdij- szabályrendeletének tervezetét elkészítette, mely munkálat a választmány külön jelentésével a közgyűlés elé fog teijesztetni. 4. Az országos jegyzői árvaház javára tartatni szokott tánczmulatságunkat, közgyűlésünknek mai napra történt elhalasztása következtében, a választmánynak folyó évi julius hó 29-én tartott ülésében hozott határozata alapján a közgyűlés utólagos jóváhagyásának reményében augusztus hó 19-én Bonyhá- don tartottuk meg, melynek oredményéről az arról szóló számadás bemutatása mellett a választmány külön jelentésben fog számot adni. 5. A közgyűlési tárgysorozat 3-ik pontja értelmében szőnyegre kerülő 1893. évi egyleti számadásunk 528 frt 55 kr bevételt, 279 frt 15 kiadást és 250 frt 40 kr pénztári maradványt tüntet elő. Egyletünk pénztára a megejtett rovancsolás szerint 259 frt 46 krt bevételt, 87 frt 20 kr kiadást és 177 frt
