Tolnamegyei Közlöny, 1894 (22. évfolyam, 1-53. szám)

1894-09-16 / 38. szám

1894. szeptember 16. — Borzsák Endre költeményeiből. Szakáll Antal tragikus, az első Shakespeare reczitátor, folyó hó 7-én Pozsonyban, a megyeház dísztermében elő­kelő közönség előtt előadást tartott a megyei tiszt­viselők nyugdíjalapja javára s válogatott műsorában felvette Bor zsák Endre lapunk zseniális munka­társának kiadott költeményeiből az „Élet“ czimü költeményt és „Egy légy“ czimü mouológot. Bor­zsák Endre említett költeménye és monológja a hallgatóságra rendkívül nagy hatást tett s a sikeren felbuzdulva, Szakáll Antal reczitátor elhatározta, hogy országos kőrútjában mindenütt megismerteti a mi „Tövis“ írónk irodalmi becsű müveit. — Halálozás. Vettük a következő gyászjelentést: Özvegy J i 1 k Sándornó szül. Pförtner Janka a saját, úgy gyermekei:László és Janka, valamint testvére Koppéi; Józsefné szül. Jilk Karolin és az összes rokonság nevében is mély fájdalommal jelenti a felejthetlen férj, szerető atya, testvér és rokon Jilk Sándornak folyó hó 13-áu éjjeli l óra­kor életének 47-ik, boldog házasságának 22-ik évében, hosszas szenvedés után történt gyászos elhunytát. A boldogultnak htilt tetemei folyó hó 14-én d. u. 5 órakor fognak a rom. kath. vallás szertartásai szerint beszenteltetni és az alsó-sirkertben örök nyugalomra tétetni; az engesztelő szentmise-áldozat pedig f. hó 15-én reggeli 8 órakor fog a Mindenhatónak bemu­tatni. Szegzárd, 1894. évi szeptember hó 13-án. Áldás és béke hamvaira! — Berendelés. A m. kir. igazságügyminiszter E r n s z t Ödön gyönki ős J a b s z t Béla dárdai kir. jbirósági albirákat a pécsi ítélőtáblához tanácsjegy- zőktil rendelte be. — Tanév. A tanév már megkezdődött s a tanítás is folyamatban van az összes szegzárdi isko­lákban. A szegzárdi polgári fiú iskolába beiratkozott 203 tanuló, a polg. leány iskolába 148. Tavaly a fiú iskolában 165, a leányiskolában pedig 139 tanuló volt, e szerint mind a két iskolában szaporulat mu­tatkozik. — Betörési kísérlet a főutczában. Ismeretlen betörők múlt szombaton hajnalban Szegzárdon, a Szóchenyi-utczában Burka Ferencz órás üzletébe betörési kísérletet követtek el. A betörők hatalmas vasruddal lefeszítették az ajtóról a keresztvasakat, melyeket a Szigeth-féle ház előtti hid alá rejtet­tek el, hol másnap megtaláltattak. Már csak az ajtót kellett volna betörniük, hogy a boltba jussanak, azonban valaki munkájukban megzavarhatta őket, mire megugrottak. Igazán megfoghatlan, hogy ily vakmerő betörésre merjen valaki vállalkozni, tudva azt, miszerint a főutczai kereskedők külön éjjeli őrt is tartanak. — Népgyülés Dunaföldvárott. Kisasszony nap­ján látogatott népgyülést tartottak a gimnázium ügyében. Dr. Pálföldy Lajos, a mozgalom lelkes vezetője, üdvözölvén a nagyszámú polgárságot, dr. Lévai Desső, egy határozati javaslatot terjesztett elő, melyet a népgyülés nagy lelkesedéssel elfoga­dott. A határozati javaslat a város legközelebbi te­endőivel foglalkozik, melyeknek foganatosítása szük­séges, högy Dunaföldvárott létesülhessen a főgimná­zium. Szólották még, Németh Kiüti István, Hauber Antal, dr. Deutsch Antal s még többen. A kép­viselő testület a legközelebbbi napokban összeül, hogy kizárólag e fontos ügyben tanácskozzék. (Erre a mozgalomra az a megjegyzésünk, hogy dunaföld- vári barátaink kissé megkéstek az ügygyei, mert a főgimnázium helyének kérdése már jó ideje eldőlt. A szerk.) — Helyreigazítás. Múlt számunkban megjelent „A szegzárdi Remete-kápolna“ czimü re­géből a'következő részt a szedőgyerek kihagyta: „Bocsánat uram, azt hívóm, már távozott, a kápolnát akarom bezárni.“ E rósz kiha­gyása által órtelemzavar támadt a szép regében, mit nagyon sajnálunk. — Uj ifjúsági egylet Dunaföldvárott egy uj ifjúsági egylet van alakulóban. A mozgalom ólén Murin Aladár, Steiner Dezső és Engel Gyula.állanak. —- Elröpült bankók. Nem is álmodott módon lett pózétól megfosztva egy szegény öreg asszonyka, a szegzárdi vásáron. Zsebtolvajok nem bántották, csalók nem szedték rá, pénzét gondosan őrizte s daczára mindezeknek, mégis 1 kr. nélkül, tehen nél­kül, sírva kellett haza ballagnia. A furcsa de szomorú eset a következő: egy sárközi öreg néniké egy szép riska tehenet vezetett a szegzárdi legutóbbi vásárra. A jól táplált tehénnek csakhamar akadt is vevője s már délben 80 frt nyomta az öreg asszony markát. A vevő mintegy 20 drb ezüst egy forintost is akart adni az öreg néninek, a mit azonban az, okul adva az ezüst egyforintos nehéz súlyát — visszautasított, igy tehát a vevő pápir forintokkal elégítette ki. Ez lett a veszedelme; mert a vásárban járva-kelve, meglátta az apró lóggömbárust s kis unokáinak vett is 3 drb. piros, kék, zöld léggömböt, melyeknek mad­zagjait azon kendőhöz kötötte, melyben a tehén ára volt. Azután tovább botorkált á sokadalom közt, mig egy helyen mosolygó szép őszi baraczkokat látott meg. De már csak ebből is viszek haza, gondolta az öregasszony magábán — s le is hajlott, hogy valami szépeket válogasson. E közben nem tudni hogyan és TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (38. sz.) 5 miként, a kendő kicsúszott kebeléből s a három léggömb elszabadulva vitte vitte a magasba a kesz­kenőt, benne az öreg asszony utolsó tehénkéjének árát. Szegény néni pedig a földre roskadva kiabált, hogy fogják el a tolvaj gömböket, de bizony a leve­gőbe nem tudott utána menni senki, igy tehát tehén nélkül, pénz nélkül, léggömb nélkül szomorúan kel­lett haza ballagnia. Bérletátadás. Mint értesülünk, a József-pusz- tai kedvező bérletet, a mostani bérlő, özv. Parti Antalnó Y i 1 c s e k Sándor hidjai gazdatisztre ruházta át. Az átruházási okmányt a felek már kölcsönösen aláírták, melyhez azonban a vallás- ős közoktatásügyi miniszter jóváhagyása is szükséges. Ha e jóváhagyás megérkezik, úgy az uj bérlő átveszi azonnal a pusztát. — Nincsen rózsa tövis nélkül. A rózsa a vi­rágok királynéja, mely illata ős pompás virágzata által minden virág felett áll. Mily becses, mily ked­ves sokszor csak egy szál rózsa is, ha azt attól kapjuk, kinek szerelméért esedezünk. Más kertjéből rózsát szakítani a tulajdonos tudta és beleegyezése nélkül, ártatlan s megengedett cselekedet, ha a tulajdonossal baráti jó viszonyban állunk és a leszakított rózsával valakinek kedveskedni akaruuk. Ellenkező esetben ez is éppen oly lopási számba megy, mintha akár­csak valakinek zsebóráját lopnínk ki. Baksay szegzárdi kosárkötőnek leánya is büntetendő cselek­ményt követett el, a mennyiben múlt szombaton özv. Fejős Imrénő bottyánhegyi présháza előtt a viruló rózsákat mind leszedte, hogy azokat másnap a piaczon elárusítsa. A tolvaj leány már hajnalban a hegyre sietett és egész kosár rózsát szedett. Midőn távozni akart illatos zsákmányával, Koller nevű vinczellér elcsípte és a kosarat tartalmával együtt tőle elko­bozta. A siránkozó leány égre-földre esküdött, hogy többé nem lop rózsákat, melynek tövisei most oly érzőké'’”"'! megszurkálták lelkiismeretét. iM«7atkészsége Mint tudva van, Tolná ' —'•’dra tervezett selye * fog . képviselő-testü'eic ~ hatalmazott felszólítására nem ...... ménybe felakasztotta mrgát. A szerencsétlen' leány­zót gyóuyithatian betegsege vitte az öngyilkosságra. Testileg nyomorék volt és a szegzárdi Ferencz-köz- kórhá'bau operáczió alá vetette magát, de baja az operáczió után semmit sem javult, sőt most már csak két maukóval tudott nagynehezen járulj mig előbb botot sem kellett használnia. E fölötti bána­tában azután önkezével vetett véget úgyis kínos életének. — A csaló kocsis. Varga Pál kocsis, ki már régebben szolgál Uj János szegzárdi előkelő polgár­nál, gazdáját rutul megcsalta oly módon, hogy a na­pokban Bogyiszlóra ment s ott gazdája nevében 355 frtot vett fel s azzal megugrott. — Szaktanfolyam a kereskedöifjak részére, Cservény Lukács, a Tolnamegyei takarók- ős hitel­bank főkönyvelője Szegzárdon a kereskedő-ifjak ré­szére 6 hónapra terjedő szaktanfolyamot szándékozik tartani, mely czóJból az alábbi felhívást bocsájtotta ki: Több oldalról felbátorítva, valósítani óhajtanám azon tervemet, hogy a kereskedő-segéd ifjak részére, kik kereskedelmi ismereteiket gyarapítani kívánják, 6 hónapra terjedő szaktanfolyamot szervezzek. A tanfolyam tárgyai lennének: a kereskedelmi számtan, könyvvitel tan és kereskedelmi levelezés, továbbá a szükségesebbek a váltó és kereskedelmi jogból. Ezen körlevél szűk keretén belül nem terjeszkedhetem ki annak méltatására, mennyire szükséges egy keres­kedőnek, hogy a jelenlegi haladó korban ezen szak­májába vágó ismeretekből minél terjedelmesebb és biztosabb alappal bírjon; csak azon tény felemlitósóre szorítkozom, hogy minden városban, hol intelligens kereskedők kellő számban vannak, létesülnek a segéd ifjak részére ilyen szaktanfolyamok, még pedig, a hol kereskedelmi akadémiák vannak, ezek mellett, hol ilyenek nem léteznek, egyesek vállalkozása foly­tán ős ezek fentartását úgy főnökök mint segédek közös erővel eszközük. Ezen tanfolyamot úgy terve­zem, hogy hetenként 3 előadás lenne — kettő hét­köznap esténkint üzletzárás után,Jegy pedig vasárnap délután. — Tandíj havanként 5 frt. A midőn arra kérem T. czimedet, hogy a később kibocsátandó alá­írási ivet alkalmazottai közt ajánlóan köröztetni szíveskedjék, teszem ezt azon reményben, hogy a kellő számú résztvevő jelentkezik és elérem azon czélomat, hogy kereskedelmi ismereteimet, tapaszta­lataimat és gyakorlottságomat a szegzárdi kereskedő ’ •"üszőre hasznosíthatom. ”’-szág kereskedőihez, kereske- és biztositó­l Acs alkalmat megragadva, tehetségéhez mért áiau&uv. a selyemfonodának Tolnán való felállítását biztosítani. E végből a képviselő-testület telket és 200 ezer téglát ajánlott fel ős átengedi továbbá a fonoda czéljaira az uradalmi kert mellett levő házát a hoz­zátartozó térrel együtt. Bizony csak helyeselhetjük a község ügyeit vezetők törekvését, ha a lakosság részére olyan jövedelmi forrást igyekeznek biztosítani, mint a milyen a selyemfonoda lesz. — A bicsak. A múlt napokbn egyik dunaföld- vári korcsmában — mint ottani levelezőnk írja — vígan boroztak a legények. Egy csekélység felett azután összevesztek s üvegekkel, késekkel kezdtek argumentálni s lön. olyan mészárlás, mintha a hős legények a csataróren lettek volna. Az összeszurkált áldozatok közül Bodor Imre meg is halt s ennek törvényszéki bonczolása. — melyet dr. Hevesi Gyula és dr. Lévai Dezső végeztek kedden — megállapította, hogy a szúrás, moly az- áldozat ha­lálát okozta, a szív jobb felét érte. A tettest Nagy Imre János személyében le is tartóztatták. — Táncztanitó. Zaun M. táneztanitó Szegzár- dón táncziskolát nyitott s a kik eddig tőle vettek oktatást, nem győzik eléggé dicsérni, eredmény dús tanítását. Mi is ajánljuk a, nagyérdemű közönség szives pártfogásába a jeles táneztanitót. — Lócsiszári furfang. Különös módon jutott F a u s z t András mözsi lakos a múlt szegzárdi vásáron, jártat nélküli lovakhoz. Az eset úgy történt, hogy valami D o n d ó Mihály, állítólag szabadkai ispán, ló cserére hívta fel F a u s z t o t. ki a cserébe bele is menve, lovait átíratta Dondó nevére, a ki aztán kocsira ült s a járlattal ellátott lovakat el is hajtotta, mig rosszabb s járlatnélküü, bizonyosan lopott lova­kat Fauszt nyakában hagyta. Hasonló furfangnak lett áldozata Sebő János nagy-doroghi lakos is, kit szin­tén egy ispán csapott be oly formán, hogy lőcse­iére hívta fel, a mi sikerült is 55 frt feladással, a miből azonban 1 krt sem látott, mert midőn a járlatot nevére átíratta, felült a kocsira, a lovakat a sokaság között elhajtotta. — A „Szegzárd-Vidéki Méhész-Egyesület“ folyó hó 9-én akarta megtartani évi közgyűlését, de a tagok nem voltak határozatképes számban s igy a közgyűlés nem is volt megtartható. Az alapszabályok 10. §-a értelmében az elnök az uj közgyűlés idejét folyó hó 20-ára tűzte ki s ekkor a közgyűlés akkor is meglesz tartva, ha a tagok nem is lesznek ha­tározatképes számban. — Difteritisz A gyermekek réme, a difteritisz Őcsónyben szórványosan fellépett s már is több ál­dozatot ragadott el. — Öngyilkosság, Kocza Zsuzsánna, szegzárd- ujvárosi 32 éves hajadon, múlt pénteken délután, mig hozzátartozói szüretelni voltak, azalatt a kó­hciv>_ * munkálatai imunu időn a szükséges terület megaiiHpi.- tervezése fog sorra kerülni. Ez azonban nem ín­séges mindaddig, mig a csoport programmjának ke­resztülvitelével megbízott végrehajtó bizottság nem ismeri azokat az anyagi eszközöket, melyek a költ­ségek fedezése tekintetében rendelkezésére állanak. Fölkérjük ennélfogva mindazokat, akikhez a csoport­bizottságnak 1883. deczember hó 30-án tartott össz- ülésből kifolyólag felhívást intéztünk az iránt, hogy a csoport kiállítása költségeinek fedezéséhez járulja­nak, valamint általán mindazokat, a kik a kereske­delem-, pénz- és hitel ügyi csoport által közvetlenül érdekelve vannak: az ország kereskedőit, kereskedelmi vállalatait, pénzintézeteit és biztosítótársaságait, szí­veskedjenek hozz áj árulásuk i ránti nyila t- kozatukatfolyóéviszeptemberhóvégéig az ezredéves országos kiállítás igazgatóságához (Aka­démia utcza 3 szám.) beküldeni, a hová ugyancsak a felajánlott összegek is beküldendők lesznek. Buda­pesten, 1894. évi szeptember hó 1-én. Az 1896-iki ezredéves orsz. kiállítás kereskedelem-, pénz- és hitelügyi csoportjának elnökei: Dr. Fáik Miksa s. k. orsz. képviselő. Lukács Antal s. k. a főrendiház tagja, a magyar földhitelintézet igazgatója. — Meghurczolt nemzeti becsületünk el- annyira ki van szolgáltatva az ellenünk oláh részről szórt rá­galmaknak, hogy ma-holnap veszendőbe talál menni az a nagyértékü jóindulat, amelylyel hazánk eddigelé a külföld né­pei részéről találkozott. A Pesti Napló felismervé e fenyegető veszély komoly voltát, magára vállalta azt a hazafias felada­tot, hogy a külföld vezérlő szellemével az utóbbi években meg­lazult intellektuális és erkölcsi kapcsot ismét szorosabbra kösse s igy visszanyerje azoknak gjj rokonszenvét, .akik már- már kezdtek tölünk eltántorodni. E czélból a Pesti Napló tár- czarovatanak íendés dolgozótársaiul megnyerte a francia iro­dalom legjelesebb mestereit. Camille Flammarion,.a hirneves csillagász, Francisque Sarcey, a mükritikusok fejedelme, Dou- mic, a jeles műtörténész, Müntz, a renaissance tudós búvára, Reclus, a kiváló geográfus, havonkint egy-egy tárczával fog­ják megörvendeztetni a Pesti Napló közönségét. Ezenkivül ha­vonkint egy-egy tárczaczikket közöl a Pesti Napló a következő hirneves Íróktól, úgymint: Emile Zola, Anatole France, Ar­mand Sylvestre, Frarigois Coppée, Alphonse Daudet, Catulle Mendés, Jules Lemaitre, Marcel Prévost és Paul Bourget, akik minpannyian szerződésszerűen kötelezték magukat arra, hogy a Pesti Napló számára rendszeresen fognak beküldeni eredeti dolgozatokat. A Pesti Napló továbbá magához váltotta kizáró­lagos fordítási jogát mindama regényeknek, melyeket Alphonse Daudet és Ceorges Ohnet, a franczia elbeszélő irodalom e hir­neves mesterei, a legközelebbi öt esztendőben Írni fognak s már ez évben fogja közölni Daudet egy remek regényét, amely­nek tárgyát a költő a saját ifjúkorából merile.te, valamint Ohnetnak most munkában levő, »Régi harag« ez. szen- zácziós regényét. A Pesti Napló nagy áldozatok árán elérte azt, hogy a világlapokkal egy sorban áll s a magyar közönségé az érdem, hogy támogatásával ezt lehetővé tette.

Next

/
Thumbnails
Contents